Rejtőzködő ritkaságok a Felső-Kiskunságban

Visszaérkeztek afrikai telelőhelyeikről és revírfoglalásba kezdtek az ugartyúkok a felső-kiskunsági élőhelyeiken. A talajon fészkelő faj ma már jórészt agrárkörnyezetben költ, így hiába a kiváló rejtőszín, a tojásokat és a fiókákat nagymértékben veszélyeztetik a tavaszi mezőgazdasági munkák.

Olasz gyűrűs széki lile a Kiskunságban

Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyűrűzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költ rendszeresen, a Fertő-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetők meg.

Oroszország betiltja a bálnák és delfinek kereskedelmi célú vadászatát

Oroszország betiltja a bálnák és delfinek kereskedelmi célú vadászatát - jelentette be Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök.

Elindult a másodköltési időszak - napkeltekor ismét felhangzik a "hajnali madárének"

A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.

Új erdőrezervátum a Pilisi Parkerdőben

Földünk ökológiai jövője szempontjából kulcsfontosságúak az erdők, ezt ma már talán a legtöbben tudják. Azt azonban kevesebben, hogy az erdők fennmaradása, jövője szempontjából mi a szerepük az úgynevezett erdőrezervátumoknak, amelyek sorát a Pilisi Parkerdőben egy újabb gyarapítja.

Bongóbébi született a varsói állatkertben

Egy olyan afrikai antilop született a varsói állatkertben, amelyből mindössze 70-80 felnőtt példány él vadon.

Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?

A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-én volt a zeneszerző születésének 140. évfordulója.

Véget ért a békamentő szezon

Múlt héten végéhez ért a békamentés Komárom-Esztergom megyében. A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület összesen a 3 fő helyszínen 4803 példány kétéltűt mentett!

Soha sem észleltek még ilyen közel a fővároshoz vadon élő medvét

Az utóbbi években egyre többször figyeltek meg barnamedvéket, elsősorban az Északi-középhegységben, főleg a Bükk vidékén. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb testű európai ragadozó több mint másfél évszázad után ismét birtokába veszi az észak-magyarországi hegyvidék sűrű erdőkkel borított területeit. A közelmúltban már a Börzsöny vadonjában is felbukkantak, most hétvégén pedig a Budapesttől alig 30 kilométeres távolságra fekvő Diósjenő határában akadtak egy termetes példány nyomára.

Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni

Ne dobjuk ki a hajat, a megfésült kutya, macska szőrét,tegyük ki a madaraknak, mert jó fészekanyag. 

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva jutottak erre a következtetésre.

Baglyok nagy számú közúti pusztulása

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az intenzív közúti forgalom miatt évente elpusztult védett állatfajokról a Természetvédelmi Őrszolgálat évek óta rögzíti az elütési adatokat. Ez alapján ismert volt a tény, hogy a nappali ragadozómadárfajok mellett igen nagy számban pusztulnak el baglyok is, elsősorban a 4-es számú főúton.

Az eurázsiai hód megjelenése a Hortobágyi-halastavi bemutatóterületen

A közelmúltban eurázsiai hód (Castor fiber) jelenlétére, megtelepedésére utaló nyomokat találtak a Hortobágyi-halastavi bemutatóterület Máta pusztával határos, keleti gátja mentén, de az említett helytől 1600-1800 méter távolságra eső pontokon is.

Kihalófélben vannak az elefántok Elefántcsontparton

Az elefántok, Elefántcsontpart emblematikus állatai kihalófélben vannak a nyugat-afrikai országban.

A hónap denevére: a rőt koraidenevér

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Patagónia erdőit fenyegetik a térségbe telepített hódok

A Tűzföld chilei részén elterülő Karukinka nemzeti park ősi tölgyerdőket rejt, amelyeket sikerült megmenteni a fakitermelők láncfűrészeitől, ám a Patagóniába 75 éve betelepített hódok új fenyegetést jelentenek a faóriásokra.

Mesterségesen tenyésztett kínai aligátorokat engednek szabadon

Mesterségesen tenyésztett jangcei, vagyis kínai aligátorok 530 egyedét engedik szabadon májusban Kínában.

A világ összes óceánjára kiterjesztik a robotmonitoros vizsgálatot

Miután éveken át tanulmányozták a Déli-óceán jeges vizét úszó robotmonitorokkal, a tudósok a világ minden óceánján alkalmazni kezdik őket.

Dobozközösség mellé áll a Viasat Nature a Föld napján

Több mint 50 éve ünnepeljük a Föld napját, az idei figyelemfelhívás pedig a bolygó újratöltésére és helyreállítására irányul. A világ szinte minden pontján kezdeményezések ezrei indulnak a téma keretében, hogy tudatosítsák: csak egy Földünk van! Hazánk természetcsatornája, a Viasat Nature idevágó ismeretterjesztő műsorai mellett idén a Felelős Gasztrohős Alapítvány vezetői által életre hívott RAKUN Dobozközösséggel szövetkezett újrahasználható éttermi elviteles edények népszerűsítésére.

Milyen lesz Buda egyik utolsó vizes élőhelye? Most a lakosok is beleszólhatnak

ENSZ: fogytán az idő a klímaváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére

Fogytán az idő az éghajlatváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére, 2021-nek a cselekvés évének kell lennie - figyelmeztetett hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár, néhány nappal az amerikai kezdeményezésű klíma-csúcstalálkozó előtt.

A kétéltűek védelmében

A klímaváltozás az egyik legjelentősebb hatás napjainkban, ami a természeti rendszerek működését befolyásolja. Az utóbbi évtizedek és évek történései – klimatikus változások, jelentős szárazodások, hőhullámok, erdei kisvizes élőhelyek megszűnése, új betegségek megjelenése – miatt a természetvédelemnek aktív beavatkozásokat kell tennie ezek hatásainak mérséklése érdekében.

Az erdők sápadt hölgye

Könnyen elképzelhető, hogy kirándulásaink során a turista ösvény mentén kísért minket, vagy többször is elénk került és mi mégsem vettük észre...

Rekonstruálták az óceánok hőmérsékletének 700 ezer éves változásait

Rekonstruálták az óceánoknak az elmúlt 700 ezer évben történt hőmérsékleti változásait a Berni Egyetem klímakutatói. Eszerint az utolsó hét jégkorszakban a hőmérséklet három Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti, referenciaként használt érték fölé.

A zajszennyezés hosszú távon kockázatos a fák számára

A zajszennyezés hosszú távú kockázatot jelent a fák és más növények számára, a hatás pedig a zajforrás megszüntetése után is fennmaradhat - derül ki egy amerikai kutatásból.

Mit csinál a mókus télen?

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felnémeti központi épületének környékén az ott dolgozók naponta is összefuthatnak a kertben két, sötétbarnás bundájú mókussal. Joggal merülhet fel a kérdés: mégis mit csinálnak a mókusok télen; hibernációs álomba szenderülnek, de akkor miért láthatjuk őket mégis a hóban ugrándozva, faágakon egyensúlyozva? Esetleg végig ébren vannak ezekben a zimankós hónapokban, de akkor mit esznek télvíz idején?

Az idei évben az ellenőrzések során két ritka énekesmadárral is találkoztak a Bükki Nemzeti Parkban

A Mátra vulkanikus tömbjében több helyen is találkozhatunk kisebb-nagyobb, természetes úton létrejött sziklafallal, melyek egészen speciális élőhelyek.

A koronavírusról neveztek el egy újonnan felfedezett légyfajt koszovói kutatók

koronavírusról neveztek el egy újonnan felfedezett légyfajt koszovói kutatók.

Az alacsony oxigénkoncentráció okozta a delfinek és halak pusztulását Ghána partjainál

Az alacsony oxigénkoncentráció okozta azoknak a delfineknek és különböző halfajoknak a pusztulását, amelyeknek a tetemeit tíz napja vetette a tengerpartra a víz Ghána különböző részein - közölték helyi tudósok.

Ritka zsiráfokat menekítettek ki egy "süllyedő" szigetről Kenyában

A ritka Rothschild-zsiráf kilenc példányát menekítették ki hajón egy elárasztás fenyegette szigetről a kenyai Baringo-tóban.

Hajók által elgázolt bálnák tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben

Szokatlanul sok, kilenc nap alatt négy szürkebálna tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben, közülük kettőt hajó gázolt el.

Hat év alatt 107-tel nőtt az indiai orrszarvúak száma Nepálban

Noha sok állat elpusztult, hat év alatt 107 egyeddel szaporodott az orrszarvúállomány Nepálban - ismertette az országban tartott hatodik orrszarvúszámlálás eredményét a helyi nemzeti parki és vadvédelmi hatóság.

Így mentik meg a világ legnagyobb magvú, matuzsálemi korig élő növényét

A Lodoicea vagy coco de mer, magyar nevén tengerikókusz endemikus, azaz bennszülött, helyben élő és termő növényfaj a Seychelle-szigeteken. A botanikai ritkaságot a kihalás fenyegeti, de úgy tűnik, van remény, mert a helyiek összefogtak a megmentésére.

Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.

Három árva orángutánkölyköt mentettek meg Borneó szigetén

Egyre gyakrabban kerülnek veszélybe az orángutánbébik Borneó szigetén. A Borneói Orángutánmentő Alapítvány (BOSF) közlése szerint február közepe óta három 6-10 hónapos állatot kellett megmenteni, amelyek anyját valószínűleg megölték.

Békamentés a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál

Március utolsó hétvégéjén érkezett melegebb időjárás és a várva várt eső hatására a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál megindult a barna varangyok tömeges vonulása a szomszédos erdőből a szaporodóhelyüket jelentő kis tó felé.

Énekel a kékbegy a Kis-Balatonon

Megérkezett a Kis-Balaton területére hazánk egyik legszebb nádi énekesmadara, a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó kékbegy (Luscinia svecica).

Veszélyes, ha ide fészkelnek a partifecskék, így védekezhetünk

A potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság, valamint önkormányzatok figyelmébe a Magyar Madártani Egyesület (MME) azért, hogy ezeken a helyeken ne tudjanak fészket rakni a partifecskék.

Ki fog halni az emberiség? Sir David Attenborough válaszolt

A híres természettudós, Sir David Attenborough válaszol egy négyéves kisfiú kérdésére, miszerint kihal-e az emberiség, mint ahogy a dinoszauruszok is.

Lencsevégre kapták a világ legritkább nagymacskáját Oroszországban

A márciusi tél után beindult a túzokdürgés a Kiskunságban

A hideg, havas márciusi időjárás következtében kicsit késve kezdtek násztáncba a túzokkakasok a felső-kiskunsági pusztákon, de már látványos vetélkedés folyik a dürgőhelyeken.

Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdőkért

Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.

Miért nincs annyi rovarmaradvány a szélvédőkön, mint azelőtt?

Itt a tavasz és hamarosan fűnyírók zajától lesz hangos minden falu és kertvárosi övezet.

Délszaki kaktuszok bukkantak fel Magyarországon

Őshonos növény- és állatfajainkat az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása mellett az intenzíven terjedő idegenhonos fajok, az úgynevezett özönfajok is veszélyeztetik. Most már kaktuszok is fenyegetik a hazai növényvilágot. Februárban Kéleshalom és Tázlár környékén távolították el állományaikat a Kiskunsági Nemzeti Park dolgozói.

Folytatódik az "Elefánt suttogó" csordájának különleges története

Janurában elpusztult az afrikai Thula Thula rezervátum vezér elfántja, Frankie. Frankie jó, erős és bölcs vezető volt.

Denevérek visszatelepítése Sződligeten

Több szempontból is rendkívüli denevérkolóniának ad otthont a Sződligeti Nagyboldogasszony-templom tornyának kupolabelseje.

Egyetlen Dunánk van, ezért kötelességünk megóvni

Hová tűntek a világ halfajokban bővelkedő folyói és halak százezrei? A folyóvizekkel és azok természeti állapotával foglalkozó 16 szervezet friss tanulmánya szerint a folyókban élő halfajok egyre nagyobb veszélyben vannak. Legnagyobb folyónk, a Duna medrében és partján is olyan beavatkozások tervezése zajlik, amelyek számos kockázatot rejtenek magukban. Pedig a Duna élővilága a társadalom számára olyan értéket képvisel, amelynek megóvása mindenki érdeke.

Hiedelmek és érdekességek a denevérekről

A denevérekről titokzatos éjszakai életük miatt sok tévhit alakult ki. Sokak képzeletében a denevérek vért szívó vámpírok vagy az emberek hajába kapaszkodó lények. A közhiedelemmel ellentétben a hazai fajok rovartáplálkozásúak és kiváló tájékozódásuknak köszönhetően kikerülik az ember fejét, így szinte soha nem gabalyodnak bele senkinek a hajába.

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-al (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megállítása, megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat.

Jelentősen visszaveti a természetvédelmi erőfeszítéseket a világjárvány

Világszerte jelentősen visszaveti a természetvédelmi erőfeszítéseket a koronavírus-járvány - állapították meg a kutatók.