természetvédelem
címke rss- kapcsolódó címkék:
- állatvédelem
- környezetvédelem
- klímaváltozás
- zoológia
- biodiverzitás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Példátlan méretű lamantinpusztulás sújtja Floridát
Még sohasem pusztult el annyi lamantin egy év alatt Floridában, mint az idei év első felében. A tengeri tehenek rendjébe tartozó vízi emlősök zömmel az éhezés miatt pusztultak el, mivel táplálékforrásuk, a tengeri fű eltűnt.
Szokatlan jelenség: júniusban már gyülekeztek a fehér gólyák
Érdekes és szokatlan jelenségre figyeltek fel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Kígyósi-pusztán. Június végén már 20-30 példányos csapatokban gyülekeztek a fehér gólyák.
Szöcskék, sáskák, tücskök nyomában
A Magyar Rovartani Társaság egyenesszárnyúakkal foglalkozó szakértői június végén Nyugat-Zala Tájegységünkben tartották meg éves találkozójukat.
A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása
A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.
Gázolásból felépült macskabaglyot engedtek szabadon
Remeteszőlősön gázolták el azt a macskabaglyot, amely hónapokig a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjában lábadozott. Szerencsére csak agyrázkódással, maradandó sérülés nélkül megúszta az esetet, így a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a lakiteleki Tőserdőben szabadon is engedték.
Egy szerencsés kuvik a Kiskunságban kezdett új életet
Macska szájából mentették meg azt a kuvikot, amely új otthonra lelt a Kiskunságban, Kecskemét mellett 2021. június 28-án. A kistermetű bagoly Mezőfalváról került be a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjába.
Csodálatos állati elmék: delfinek, akik bajba jutott élőlényeket mentenek
Már ókori források is említenek olyan eseteket, amikor delfinek siettek a tengeren bajba jutott hajótöröttek segítségére. A domesztikált állatfajokon, főleg a kutyákon és a macskákon kívül a palackorrú delfinek tekinthetők az egyetlen olyan vadon élő állatfajnak, akik tudatosan keresik az emberrel való kapcsolatot. Az emberek iránt tanúsított - sajnos, gyakran indokolatlan - delfini bizalom egyik egyedülálló eseménye volt például az a közelmúltban történt eset, amikor egy leszakadt damilba akadt palackorrú delfin úszott oda a búvárokhoz, hogy a segítségüket kérje. Ezek az intelligens tengeri emlősök viszont gyakran kérés nélkül is aa ...
Biodiverzitás-szigetekkel állítanák helyre a szántók biológiai sokféleségét
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kiskunsági Solt–Dunavecse térségben több szántóföldön is „biodiverzitás-szigeteket", vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból. A tavaly hazánkban elsőként létrehozott biodiverzitás-szigetek révén a kutatók ellensúlyozni próbálják az intenzív mezőgazdaság jelentős biodiverzitást csökkentő hatását, és adatokkal szeretnék bebizonyítani, hogy az élővilág sokféleségének helyreállítása a szántóföldeken egyszerre támogatja az agráriumot – és ezáltal az élelmiszer-biztonságot –, valamint az élővilágot - írja az ELKH közleménye.
Senki ne etesse a vízimadarakat!
A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot; etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek - hívta fel a figyelmet hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
6 érdekes tény a kihalás veszélyeztetett méhekről
A méhek a világ legfontosabb fajai közé tartoznak, példányszámuk azonban sajnos folyamatosan csökken. Hogy megelőzzék kipusztulásukat, számos kezdeményezés jött létre – egy közülük Charlie Agar nevéhez fűződik, aki az amerikai Texas állam szívében üzemelteti méhmentő cégét. Fanatikus csapata csípések százaival sem törődve gyűjti és költözteti át veszélybe került szárnyas barátainkat. Tevékenységüket a Charlie méhmentő cége című alkotás rögzítette, amelyet nálunk a Viasat Nature természetcsatorna mutat be július 4. vasárnap 18 órától. A dokumentumsorozat rámutat arra, hogy miért létfontosságúak ezek a kis csíkos állatok a mezőgazdasáág, ...
Így igényelhetnek támogatást a családok napelemes rendszerekre
Megmarad a szaldóelszámolás a napelem-telepítéseknél az otthonfelújítási támogatást igénybe vevőknek, ami hozzájárul ahhoz, hogy a Klíma-és Természetvédelmi Akciótervben foglalt célnak megfelelően 2030-ra legalább 200 ezer, átlagosan 4 kW-os napelemes rendszer kerüljön telepítésre a háztartásoknál – jelentette be Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint.
Az online divat márkák fele szűz műanyagból készül
A gyors divat fellendülése miatt növekszik a fosszilis üzemanyagból készült szintetikus rostok használata, mutatja az Royal Society for Arts, Manufactures and Commerce (RSA) tanulmánya, írja a The Guardian.
- címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- természetvédelem
- újrahasznosítás
- hulladékgazdálkodás
- ruhaipar
- fenntarthatóság
- fogyasztói társadalom
- műanyag hulladék
- újrahasználat
- mikroműanyag
- műanyag szennyezés
- hulladékmentesség
- egyszer használatos műanyag
- klíma katasztrófa
- újrahasznosított ruha
- gyors divat
- Címkefelhő »
Nálunk egyre jobban szeretik, Angliában betiltanák a műpázsitokat
A fűnyírás és locsolás terhei alól megváltást hozó műpázsitok egyre élethűbb alternatívát jelentnek, és a kereslet láthatóan Magyarországon is erősen felfutott az utóbbi időben, a nálunk fejlettebb piacokon azonban már azon gondolkodnak, hogy a környezeti terhelésük miatt egyenesen be kellene tiltani a használatukat.
Több mint öt tonna szeméttől tisztították meg a Tisza-tavat
Több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők a II. Tisza-tavi PET Kupán. A tizenegy csapat összesen 1222 zsák szeméttől tisztította meg a tavat és az ártéri erdőket.
Több tízezer afrikai elefánt kerülhet veszélybe
Elefántok tízezreit veszélyeztetik a namíbiai-botswanai határon tervezett új kőolajfeltárások: az afrikai vadon egyik utolsó érintetlen térségébe, az Okavango-folyó medencéjébe tervezett olajmező elpusztíthatja a térség ökoszisztémáját, a vadvilágot és a helyi közösségeket is - figyelmeztettek szakemberek.
Pusztulnak a korallzátonyok
Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdődött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.
Odúlakó madarak Budapest parkjaiban
A Főkert és az MME által közösen kihelyezett 950 db „B" és „D" típusú mesterséges madárodúk ellenőrzése lezajlott a budapesti parkokban.
Nyári ludak a Velencei-tónál
Az évek óta rendszeres madárgyűrűző tevékenységnek köszönhetően nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben rendszeren megfigyelhetők nagyobb számban nyakgyűrűs nyári ludak a Velencei-tónál és a környékén.
Újabb kerecsensólyom fiókák születtek a Balatonnál
Bár korábban nem regisztráltak Somogy megyében sikeres kerecsensólyom költést, tavaly négy fiókát, idén pedig öt fiókát számoltak össze a madarászok egy Siófok közelében létesített műfészekben.
Kik laknak a fűben, avagy mire is jó az a sok gyep?
Amikor a biológiai sokféleség fogalma a hétköznapi életünkben felmerül, akkor legtöbbeknek az erdők, emberi zavarástól viszonylag érintetlen területek élővilága jut az eszébe. Nem is hinnénk, hogy gyepes élőhelyeink, milyen nagy hányadát őrzik természeti értékeinknek.
A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák
A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.
Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között
Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.
Hüllők a házunk táján
Sokan riadnak vissza, ha a házuk ajtaján kilépve egy nagyobb méretű kígyóval találják szemben magukat. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot évről-évre megkeresik ilyen típusú történetekkel. Ezekben az esetekben emberre ártalmatlan siklók állnak a középpontban, hiszen a környékünkön természetes körülmények között mérges kígyók nem fordulnak elő.
Ötezer éve élnek harmóniában a természettel az Amazonas őslakosai
Az Amazonas őslakosai ötezer éve élnek a környezetük megváltoztatása nélkül - állapította meg egy új kutatás, mely szerint az itt élők "nem okoztak kimutatható fajpusztulást és más zavarokat".
Végzetesen visszaszorulhatnak a főemlősök Afrikában
Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.
Ősszel kezdenék meg a gepárdok visszatelepítését Indiába
A tervek szerint nyolc gepárdot - öt hímet és három nőstényt - költöztetnek át idén novemberben a Dél-afrikai Köztársaságból Indiába, több mint fél évszázaddal azután, hogy a világ leggyorsabb szárazföldi állata kipusztult a dél-ázsiai országban - írja a BBC hírportálja.
Visszatértek a Kiskunságba a színpompás gyomnövények
Míg néhány évtizeddel ezelőtt megszokott látvány volt a Kiskunságban a parcellák szélein a vadvirágos, pipaccsal, búzavirággal, pipitérrel, szarkalábbal, konkollyal teli sáv, addig mára a megváltozott művelési mód, a nagy kiterjedésű monokultúrák és a rengeteg gyomirtószer miatt ez szinte teljesen eltűnt. A jelenség sok szempontból aggasztó, hisz a gyomoknak is megvan a maguk szerepe a természetben és a fogyatkozásuk rávilágít egy, az egész világon zajló folyamatra: a mezőgazdasági területek biodiverzitásának csökkenésére.
Ártalmatlanok az óriás tőrösdarazsak
Sokakra a frászt hozzák a május-júniusban megjelenő óriás tőrösdarazsak. Alaptalanul, mert ezek a szelíd óriások sem az emberre, sem a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor segítenek kordában tartani a cserebogár-szaporulatot.
Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon
Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.
Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemekről
Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemek állapotáról a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE).
Már költenek a túzokok
A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.
A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 000 kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője. A közelgő Környezetvédelmi világnap alkalmából ismerjük meg ezeket a különleges lombhullatókat és örökzöldeket.
Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.
A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.
- címkék:
- Pilisi Parkerdő
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fajmegőrzés
- vadmacska
- zoológia
- őshonos fajok
- urbanizáció
- macskafélék
- fajmeghatározás
- Duna-Ipoly Nemzeti Park
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Címkefelhő »
Gímszarvas borjakkal gyarapodott az Állatpark
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában május 13-án és 19-én jöttek világra az első idei gímszarvas borjak. A kis gímszarvasok, mint minden eddig itt született gím borjú, a hétesztendős büszke bika, Bátor utódja.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.
Kedvez az időjárás a védett gombáknak
Az utóbbi hetek időjárása kifejezetten kedvez a Körös-Maros Nemzeti Parkban élő védett gombafajoknak. A pusztákon, nedves réteken és árterekben szépen szaporodnak az őzlábgalócák, a csoportos csiperkék, a lemezes tinóruk és a tüskegombák.
Természeti kincsek a balatonfőkajári temetőben
Csak az utóbbi időkben figyeltek fel a kutatók arra, hogy a temetők jelentős természeti értékeknek is otthont adhatnak.
Sok szántóföldi és réti madár eltűnt az elmúlt két évtizedben
A szántóföldekről és rétekről a madarak 40 százaléka eltűnt 1998 óta - közölte a BirdLife Ausztria állatvédő szervezet.
- címkék:
- természetvédelem
- madár
- kihalás
- Címkefelhő »
Tovább növelték népszerűségüket a nemzeti parkok
Az emberek 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyikben. Több mint 1 millióan látogattak tavaly valamelyik nemzeti parkba, ami segített túllendülni a járványhelyzet okozta társadalmi bezártságon – állapítja meg a Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium Európai Nemzeti Parkok Napjára készített közös kutatása.
- címkék:
- állatvédelem
- környezetvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- ökoturizmus
- nemzeti parkok
- faültetés
- kihalások
- fenntarthatóság
- természetvédelmi terület
- tájvédelmi körzet
- védett területek
- szemétszedés
- természetvédelmi hatóság
- Természetvédelmi Információs Rendszer
- természeti emlék
- Természetvédelmi Hivatal
- Címkefelhő »
Hazatértek tövisszúró gébicseink
A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.
Különlegesség Baja határában
Talán kevesen tudják, hogy a növényvilág legfajgazdagabb családja, az orchideák nem csak a trópusokon fordulnak elő. Körülbelül 25 ezer fajuk él a Földön, és Európában is több száz faj fordul elő. Hazánkban közel 70 él belőlük, melyek közül néhány Baja környékén is megtalálható.
Újabb helyről került elő a szöcskeegér!
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfajunk, ezért védelmére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az elmúlt másfél évtizedben - a 2006-os „újrafelfedezése" óta – intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében.
Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár
Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.
Autókat, ablakokat "támadó" madarak
Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.
Aludt már lebegő sátorban? Eléggé meg tudja dobni a kempingezés élményét!
Valamiért sokkal vagányabbnak tűnik a levegőben aludni, persze nem mindenkinek, ezt azért aláírjuk. A függőágy sikere nem véletlen, és ha egy lakásban függő fotelt látunk, akkor tuti, hogy mindenki abba akar beleülni. Ad valami megnyugtató érzést a ringatózás, de van, hogy csak a másság vonzza az embert. A lebegő sátrak esetében a ringatózás nem jön szóba, mivel itt a lényeg az, hogy nagyon stabilan legyen rögzítve átmeneti menedékünk – hiszen gyakran, ahogy a cikkből is látni fogják, meglehetősen magasan feszülnek a fák közé ezek a különleges alvóhelyek.
Kezdődik a szalakóták költése
A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.
Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.
Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein
Megkezdődött a költési időszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.
Ha orchideákat szeretne látni, most érdemes Páhira látogatni
A Páhi-rétek jellegzetes természeti értékekkel bíró, mozaikos láp- és mocsárrétek, idős, magányos vadkörtefákkal és magyar kőris facsoportokkal. Igazi kincseket rejt a természetkedvelők és kirándulni vágyók számára, melyeket a Kolon-tavi Orchideák tanösvény mutat be, amely nyolc kilométeren át vezeti a látogatókat a Páhi-réteken és a Közös-erdő szélén.