Vizsgálóbizottságot javasol az SZDSZ

Az SZDSZ ügyvivői testülete és parlamenti frakciója vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi: a testület a rendszerváltás utáni első, szabadon választott magyar Országgyűlés megalakulását követően kormányzati, politikai szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvétele tényeivel és körülményeivel foglalkozna.

Medgyessy: elszántabb vagyok, mint bármikor

Végrehajtjuk a kormányprogramot, mi fogjuk bejezni a rendszerváltást - ezek voltak a fő gondolatai Medgyessy Péter beszédének, amelynek céja az volt, hogy lezárja a kémelhárítói tevékenységének leleplezése után kitört botrányt. Kuncze Gábor megerősítette, hogy támogatják a kormányfőt, és becsülendőnek nevezte, hogy Medgyessy feltárta múltját.

Két napig ingott a volt kémelhárító kormányfői széke

Egy hajszálon múlt, hogy Medgyessy Péternek távoznia kellett a kormányfői posztjáról, amit mindössze három hete foglalt el. Majdem az állásába került, hogy a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta, a kormányfő a rendszerváltás előtt együttműködött a kémelhárítással. Az MSZP koalíciós társa, az SZDSZ két napig ülésezett, míg végül rábólintott, hogy Medgyessy maradhat a posztján.

Az ügynöktörvény története 1990-től 2002-ig

A rendszerváltás egyik adósságának nevezhető, hogy nem lehet ismerni az előző rendszer besúgóit és titkos ügynökeit, csak néhány esetben, sokszor politikai támadás során derült ki valakiről, hogy a múltjában van takargatnivalója. Jelenleg csak átvilágítás létezik, nyilvános ügynöklista nem. A Medgyessy-ügy hozadékaként úgy tűnik, az MSZP támogatja az SZDSZ régi vágyát, hogy nyilvános lehetnek az ügynöklisták.

Medgyessy: Soha nem voltam ügynök

Medgyessy Péter kormányfő a parlament keddi ülésén csak általánosságban tagadta, hogy ügynök lett volna a rendszerváltás előtt, ahogy azt a Magyar Nemzet mai számában állította. Ugyanakkor az ellenzék konkrét kérdéseire az üggyel kapcsolatban nem volt hajlandó válaszolni. Pokorni Zoltán kérdésére, hogy igaz-e, hogy a Belügyminisztérium szigorúan titkos tisztje volt, Medgyessy azt válaszolta: egy ilyen kérdésre kétféle választ adhat: ha valóban SZT tiszt volt, akkor nem mondhatja el, ugyanis ez államtitoknak minősül. A másik az, hogy az állítás valótlan. Medgyessy beszédében egyik megoldást sem választotta, hanem egy, az IMF-fel folyytatott ...

Horn: vállalható a történet

Ügynökvád Medgyessy ellen

Medgyessy Péter kormányfő a parlament keddi ülésén csak általánosságban tagadta, hogy ügynök lett volna a rendszerváltás előtt, ahogy azt a Magyar Nemzet mai számában állította. Ugyanakkor az ellenzék konkrét kérdéseire az üggyel kapcsolatban nem volt hajlandó válaszolni. Pokorni Zoltán kérdésére, hogy igaz-e, hogy a Belügyminisztérium szigorúan titkos tisztje volt, Medgyessy azt válaszolta: egy ilyen kérdésre kétféle választ adhat: ha valóban SZT tiszt volt, akkor nem mondhatja el, ugyanis ez államtitoknak minősül. A másik az, hogy az állítás valótlan. Medgyessy beszédében egyik megoldást sem választotta, hanem egy, az IMF-fel folyytatott ...

Milliomos a miniszterelnök

A 2002. júniusi vagyonnyilatkozat szerint kocsija nincs, ellenben több mint 200 millió forintja van Medgyessy Péternek, aki a hivatalos adatok alapján a rendszerváltás óta a leggazdagabb kormányfő. Vagyonát elsősorban állampapírban és biztosítási befektetésben tartja.

Nincs diplomája a kormányszóvivőnek

Nincs diplomája a jelenlegi kormányszóvivőnek, csupán a Bálint György Újságíró-iskolában szerzett középfokú szakmai bizonyítványt. Gál J. Zoltán az első olyan szóvivő a rendszerváltás óta, akinek nincs felsőfokú végzettsége.

Az utolsó rendszerváltó közjogi méltóság távozik

Solt Pál 12 év után várhatóan távozik a Legfelsőbb Bíróság éléről. Ezalatt a bírói kar sikeresen átvészelte a rendszerváltást, sikerült viszonylag jelentős bérnövekedést elérni, ám nem jöttek létre az ítélőtáblák, és részben emiatt is maradt a hatalmas ügyhátralék. A bírók függetlenségét folyamatosan megkérdőjelezték a politikusok, Solt Pálnak emiatt volt a legtöbb vitája.

Költöznek a képviselők - 200 millió a felújításra

A választások elmúltával és az új parlament felállásával nagy a mozgás a képviselői irodaházban. Költöznek a frakciók és a képviselők, a felújítás során kicserélnek 192 ablakot, kifestenek 30, a rendszerváltás óta érintetlen szobát, falakat döntenek és emelnek. A költözések június közepéig, a felújítások várhatóan augusztus végéig tartanak.

Ruchti Róbert (1963, Tata) - Fidesz

Tata képviselője a legritkábban szereplő képviselők egyike. Ruchti a rendszerváltás idején lépett be a Fideszbe, és a párt városi elnöke 1993 óta. Néhány felszólalása általában a kormány kultúrpolitikájának támogatására szorítkozott.

Az SZDSZ a küszöbbel versenyez, de az MSZP-vel kormányra is kerülhet

A Szabad Demokraták Szövetsége a rendszerváltás idején az MDF mellett a legnagyobb párt volt. Mindkét nagy rendszerváltó szervezet jelentősen meggyengült az elmúlt tíz évben. Az SZDSZ egyre gyengébb eredményeket ért el a választásokon, és 1994-98-as kormányzati szerepe különösen rosszat tett népszerűségének. A párt saját meghatározása alapján liberális elkötelezettségű, és különösen érzékeny az emberi jogokkal kapcsolatos problémák iránt. Bár a gazdaság liberalizációja mellett van, támogatja az állam szociális szerepvállalását is. Az SZDSZ-t ellenfelei sokszor támadják túlzott kozmopolitizmussal, jobboldali politikusok nemegyszer haazaárulónak ...

Az MSZP újra szociális biztonságot ígér, míg ellenfelei a Bokros-csomagot emlegetik

A Magyar Szocialista Párt a rendszerváltás előtti állampárt, az MSZMP jogutódja. Ezt a terhet nehezen gyűrték le a szocialisták, sokáig egyetlen párt sem érintkezett velük. 1992-ben a Demokratikus Chartában egyes politikusai együttműködtek a szabad demokraták néhány képviselőjével, és a két párt kapcsolata koalícióvá fejlődött. 1994-ben az MSZP fölényesen megnyerte a választásokat, és 1998-ban listán több voksot szerzett, mint a győztes Fidesz. A 2002-es választás is az MSZP és a Fidesz között dőlhet el.

A korábbi választások eredményei

A Fidesz lehet az első ismétlő a rendszerváltás után

A Fidesz a KISZ alternatívájaként indult, 1998-ra a legnagyobb kormánypárttá vált. A szervezetet 1988. március 30-án alapította 37 egyetemista és főiskolás: a mai Fideszből az alapítók - vagy ahogy ők nevezik: ősemberek - közül ott volt többek között Orbán Viktor, Kövér László, Áder János, Deutsch Tamás, Varga Mihály, Szájer József. A Fidesz alapítóinak többsége az ELTE jogász hallgatója volt. Orbánék a Bibó István Szakkollégiumban - amelynek igazgatója volt Stumpf István és nevelő tanára Kövér László - akkor már évek óta politikai önképzőkört szerveztek.

Vitára bocsátja programját az MSZP

Honvédelmi rendszerváltást, adócsökkentést, bérrendezést, új munkahelyeket ígérnek a szocialisták a választási vitairatukban. Várhatóan január 26-án tartja az MSZP a kongresszusát, ahol véglegesítik a választási programjukat és az országos listát. 

Ötvenéves a Hungaroton

Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli a rendszerváltás előtt monopolhelyzetben lévő állami vállalatként, 1995 óta magyar magántulajdonú kft.-ként működő Hungaroton.

Egy éve tűnt el Ivan Stambolic volt szerbiai elnök

Ma egy éve, hogy ismeretlenek Belgrádban elrabolták Ivan Stambolicot, Szerbia valamikori elnökét. Még a szerbiai rendszerváltás sem hozott fordulatot az ügyben, így máig nem lehet tudni, kik és mit tettek Slobodan Milosevic egykoron legjobb barátjával, későbbi ellenlábasával.

A Fidesz nem hozza nyilvánosságra ösztöndíjasai névsorát

A Fidesz nem készít névsort az FKGP felszólítására azokról, akik a rendszerváltás előtt nyugati országokba szóló ösztöndíjat kaptak. A listát Torgyán József kérte csütörtökön.

Honvédelmi rendszerváltást ígér az MSZP

A párt 2006-ra eltörölné a sorkatonai szolgálatot, és megállítaná a honvédség hanyatlását. A hadseregreform szükségességéről Keleti György a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke és Hollósi Nándor volt vezérkari főnökhelyettes beszélt.

Hack Péter: "Újabb rendszerváltásra lesz szükség"

Hack Péter, az SZDSZ visszavonuló politikusa volt a vendége a Társalgónak július 10-én. A politikus az olvasói kérdésekre elmondta, hogy nem vonul vissza teljesen a poltizálástól, csak a párt vezetésébe nem jelölteti magát, és a képviselőséget nem akarja vállalni. Ugyanakkor a jövőben is aktív közéleti szerepet akar vállalni: cikkeket írni, nyilatkozni.