Réczicza White and Case LLP
címke rss- kapcsolódó címkék:
- dr. Juhász László
- Dr. Tóth Tihamér
- versenyjog
- csődeljárás
- csődtörvény
Simicska üzlettársa a kormány kedvelt ügyvédjében bízik
Több fronton dúl a plakátháború Budapesten a Simicska-érdekeltség Mahir Cityposter Kft. és a céggel szerződést bontó Fővárosi Önkormányzat között. Az elvileg csak 2031-ben lejáró szerződés főváros általi rendkívüli felmondása miatt már hétfőn kezdődik egy per a Fővárosi Törvényszéken, de külön jogi eljárásokat indít a Mahir-cég külföldi résztulajdonosa. Az euroAWK azonban utóbb ezt cáfolta.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Dentons megerősíti magyarországi jelenlétét
Réczicza István, Rob Irving és Edward Keller partnerek, közel 50 helyi partnerrel, ügyvéddel és más szakemberrel együtt csatlakoznak a Dentons budapesti irodájához. A White & Case-ből kiváló csapat csatlakozása, amelyre 2015. május 4-én kerül sor, tovább erősíti a Dentons társasági jogi, vállalategyesülési- és felvásárlási (M&A), befektetési alapokkal kapcsolatos és vitarendezési szolgáltatásait Magyarországon, a közép- és délkelet-európai régióban, valamint Európa egész területén.
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (4. rész): a cégek hiteleihez kapcsolódó kezesség
A kezességnek a lakossági hitelezésben is nagy szerepe van, de a csőd- és felszámolási eljárás szempontjából a gazdálkodó szervezetek részére nyújtott hitelekhez kapcsolódó kezességnek van nagyobb szerepe – hangsúlyozta az Origónak a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László szerint a hitelintézet rengeteg biztosítékot köt ki a hitel nyújtásának feltételéül, és ebbe a körbe kapcsolódhat a tulajdonosok, vezető tisztségviselők kezességvállalása. A sorozat negyedik részét olvashatják, az első, a második és a harmadik rész is elérhető.
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (8. rész): az óvadékot integrálták a zálogjogba
A csőd- és felszámolási eljárásokban gyakran kerül sor óvadékkal biztosított követelés bejelentésére. A Ptk. fontos újítása, hogy az óvadékot integrálja a zálogjogba – hívta fel a figyelmet a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László sorozatának befejező, nyolcadik részét olvashatják.
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (7. rész): jelentősen módosultak a zálogjogi szabályok
A zálogjogi szabályok jelentősen módosultak az új Ptk. hatályba lépésével és számos jogintézményben történt változás. A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, Dr. Juhász László sorozatának most olvasható hetedik részében ezeket a változásokat ismerteti, elemzi.
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (6. rész): a biztosítéki célú vételi jog
A követelések biztosítéki célú engedményezéssel, illetve vételi joggal való megerősítését az új Ptk. nemcsak megszüntette, hanem szankcionáljais – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. A Ptk. szerint ugyanis semmis az a kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vagy vételi jog alapítására irányul – kivéve a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodásokat – mutatott rá Dr. Juhász László. A sorozat hatodik részét olvashatja.
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (5. rész): a vezetői felelősség kérdései
Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csődjog területe sem – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László több részes sorozatának ötödik részében most a vezetői felelősség kérdéseit elemzi.
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (3. rész): a kezes felelőssége
A kezességgel kapcsolatban az új Polgári törvénykönyv olyan szabályokat alkotott, amelyek nagyon érzékenyen érintik a csőd- és felszámolási eljárásokat. A kezesség lényege nem változott: kezességi szerződéssel a kezes továbbra is kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni – hangsúlyozta az Origónak a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László sorozatának harmadik részét olvashatják, az első és a második rész itt és itt érhető el.
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (2. rész): a pártok felszámolása is megváltozott
Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csődjog területe sem – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. A többrészes sorozat most olvasható második részében Dr. Juhász László rámutat: a pártok tekintetében a legfontosabb új szabályt a 2013. évi CCLII. törvény 89. §-a tartalmazza, amelyet a leleményes magyar köznyelv máris lex-SZDSZ-ként emleget, és amely szinte tabut döntve teszi lehetővé – természetesen bizonyos korlátok között – a pártok felszámolását. A cikksorozat első része itt érhető el.
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (1. rész): az ügyvédi irodákat is érintik a változások
Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csődjog területe sem – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László több részes sorozatának most olvasható első részében az ügyvédi irodákat érintő változásokat elemzi és a vonatkozó jogi környezetet ismerteti.
Versenyjog: a hazai bírságolási gyakorlat tanulságai (2. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint bár a milliárdos kartellbírságok hazai viszonylatban soknak tűnnek (igaz, sok más európai versenyhivatal alkalmaz ennél magasabb bírságmértékeket), ám mégis félő, hogy a mind magasabb bírságok célt tévesztenek. Dr. Tóth Tihamér szerint attól lehet tartani, hogy nem a jogsértésben személyesen részt vevő személyeket érik el, hanem az arról legtöbbször mit sem tudó tulajdonosokat, vagy éppen a vállalkozás fogyasztóit sújtják közvetett módon. Most a kétrészes írás második részét olvashatják, az első rész itt érhető el.
Versenyjog: a hazai bírságolási gyakorlat tanulságai (1. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint bár a milliárdos kartellbírságok hazai viszonylatban soknak tűnnek (igaz, sok más európai versenyhivatal alkalmaz ennél magasabb bírságmértékeket), ám mégis félő, hogy a mind magasabb bírságok célt tévesztenek. Dr. Tóth Tihamér szerint attól lehet tartani, hogy nem a jogsértésben személyesen részt vevő személyeket érik el, hanem az arról legtöbbször mit sem tudó tulajdonosokat, vagy éppen a vállalkozás fogyasztóit sújtják közvetett módon.
A csődeljárás alatt álló hitelezők nyilatkozata (5. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével átfogó, öt részből álló írást közlünk a magyarországi csődeljárások jelenlegi helyzetéről. A terület hazai szakértője, dr. Juhász László számos kérdést körbejár, a most olvasható befejező, ötödik részben a csődeljárás alatt álló hitelezők nyilatkozatának jogi kérdéseit veszi sorra. Az első, a második, a harmadik és a negyedik rész is elolvasható.
Megtámadható-e utólag a csődegyezség? (4. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével átfogó, öt részből álló írást közlünk a magyarországi csődeljárások jelenlegi helyzetéről. A terület hazai szakértője, dr. Juhász László számos kérdést körbejár, így a most olvasható negyedik részben azt a kérdést járja körül, hogy megtámadható-e utólag a csődegyezség. A sorozat első, második és harmadik részét is elolvashatják.
Harmadik személyek szerepe a csődegyezség végrehajthatóságában (3. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével átfogó, öt részből álló írást közlünk a magyarországi csődeljárások jelenlegi helyzetéről. A terület hazai szakértője, dr. Juhász László számos kérdést körbejár, így a most olvasható harmadik részben azt vizsgálja meg, milyen szerepet játszanak, játszhatnak harmadik személyek a csődegyezség végrehajtásában. Az első és második részt is elolvashatja.
Mennyire tudnak élni a gazdálkodó szervezetek a csődeljárás lehetőségével? (1. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével átfogó, öt részből álló írást közlünk a magyarországi csődeljárások jelenlegi helyzetéről. A terület hazai szakértője, dr. Juhász László számos kérdést körbejár, így a most olvasható első részben többek közt azt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a gazdálkodó szervezetek mennyire tudnak élni a csődeljárás lehetőségével, alapvetően milyen feltételek szükségesek a sikeres csődeljáráshoz, vagy például mire kell figyelni a csődegyezség előkészítése során.
Nagyon fontos, hogyan szövegezik meg a csődegyezséget (2. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével átfogó, öt részből álló írást közlünk a magyarországi csődeljárások jelenlegi helyzetéről. A terület hazai szakértője, dr. Juhász László számos kérdést körbejár, így a most olvasható második részben a csődegyezséggel kapcsolatos tudnivalókat, két esetet is ismertetve. A sorozat első részét itt olvashatják.
Egyezségi eljárás: a brüsszeli gyakorlat, az amerikai út és a magyar javaslat (2. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője a kétrészes írás első részében arról beszélt, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény küszöbön álló módosítása következtében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárása várhatóan sok tekintetben átláthatóbb és gyorsabb lesz. Dr. Tóth Tihamér a most olvasható második részben elemzi a brüsszeli gyakorlatot, az Egyesült Államokban alkalmazott megoldásokat és a magyar javaslatot.
Egyezségi eljárás: újabb lehetőség a GVH eljárások gyorsítására (1. rész)
Hamarosan elfogadja a kormány azt a javaslatot, amely az elmúlt év tapasztalatait hasznosítva, alapvetően eljárási kérdésekben módosítja több helyen a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt. A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője úgy látja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárása várhatóan sok tekintetben átláthatóbb és gyorsabb lesz. Dr. Tóth Tihamér szerint más európai országok mintáját követve bevezetésre kerülhet néhány újszerű jogintézmény is. Most a kétrészes írás első részét olvashatják.
Mikor felelős az adós cég vezetője és hogyan érvényesítheti igényét a hitelező? (2. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével készült kétrészes elemzésünk első részében szó volt arról, hogy a válasz sokrétű, függ attól, hogy tagról vagy vezetőről, továbbá milyen társasági formáról van szó. A felelősség megállapítása szempontjából pedig központi az a kérdés, hogy milyen feltételek fennállása, bekövetkezése esetén lehet megállapítani az adós cég vezetőjének felelősségét. Dr. Juhász László azt is felvázolta, hogy az adós pontosan mily módon érvényesítheti igényét a bíróságokon.
Miképp és mennyiben vonhatóak felelősségre a cégvezetők a társaságok tartozásaiért? (1. rész)
Kell-e egy gazdasági társaság tagjának, vezetőjének tartania attól, hogy a társaságtól annak megszűnése, felszámolása miatt behajthatatlan tartozást a magánvagyona terhére kell megfizetnie? Vagyis, milyen lehetőség van a társaság tagjával, volt tagjával, esetleg vezetőjével szemben az igény érvényesítésére, ha a gazdasági társaság nem fizeti ki tartozásait, felszámolás alá került vagy más módon megszűnt? A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Juhász László szerint a válasz sokrétű, attól függően, hogy tagról vagy vezetőről, továbbá milyen társasági formáról van szó.
Nem derült ki, hogy kartell volt-e a "dinnyekartell"
A Gazdasági Versenyhivatal a jövőben várhatóan nem fog nagy lelkesedéssel a mezőgazdasági versenykorlátozások nyomába eredni - mondta el az [origo]-nak a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője annak kapcsán, hogy GVH-döntés született az úgynevezett "dinnyekartell" ügyben tavaly elindított vizsgálatban. Dr. Tóth Tihamér jelezte: a döntéstől függetlenül - amely nem jogerős, ellene bíróságon lehet fellépni - a kartellgyanúba keveredett vállalkozások, egyesület és terméktanács tarthatnak egy brüsszeli vizsgálattól is.
White & Case: milyen hatással lehet az új Munka törvénykönyve a régi munkaszerződésekre?
A tavaly július 1-én (illetve részben idén január 1-én) hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.) nem tette kifejezetten kötelezővé a hatályba lépésekor fennálló - a régi Mt. szabályait tükröző - munkaszerződések módosítását, vagy új munkaszerződések megkötését - hívta fel az [origo] figyelmét dr. Kertész Márton. A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda együttműködő ügyvédje szerint kijelenthető, hogy erre tekintettel számos vállalkozás nem fordított figyelmet annak vizsgálatára, hogy az új törvény miként érinti a fennálló munkaviszonyokat.
White & Case: számos kérdés merül fel az Infótörvény munkahelyi adatkezelésével kapcsolatban
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint a jogos érdekből történő adatkezelés egyik legfontosabb terepe a munkahelyi adatkezelés lehet, de az új jogcím mögött még nem áll kialakult joggyakorlat. A jogbizonytalanságot növeli, hogy az Infótörvényt követően nem sokkal új munka törvénykönyve lépett hatályba (2012. július 1-től), a munkahelyi adatkezelés feltételeit is újraszabályozva. Dr. Fazekas Balázs szerint ezért különösen fontos, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) minél előbb határozataival, ajánlásaival segítse a munkáltatók helyes joggyakorlatának kialakulását.
White & Case: vegyesek az egyéves Infótörvény tapasztalatai (1. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint a 2012. január elsején hatályba lépett, az információs önrendelkezésről és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény ("Infótörvény") továbbra is elsősorban a magánszemélyek privátszférájának védelmére, valamint az átlátható államműködés elősegítésére koncentrál. Dr. Fazekas Balázs kétrészes elemzésünkben az eltelt egy év tapasztalatait veszi számba, és megvizsgálja az esetlegesen felmerülő gyakorlati problémák megoldási lehetőségeit is, de rávilágít a jogszabály pozitívnak bizonyult rendelkezéseire is.
Jogbizonytalanságot eredményező mezőgazdasági kartell kivétel (2. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője a cikk első részében elmondta, hogy a nemrég elfogadott mezőgazdasági kartell-kivétel és bírság-moratórium szakmailag nem kellően alátámasztottak, különösen mert a kivételezettek köre nemcsak a gazdákra, hanem a felvásárlókra, termelőkre, kereskedelmi láncokra is kiterjed. A most olvasható második részben Dr. Tóth Tihamér többek közt arra hívja fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági kartellek eltérő uniós és magyar jogi megítélése jogbizonytalanságot fog eredményezni.
"A gazdáknak kartellezni nem kell félniük jó lesz" (1. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője szerint a nemrég elfogadott mezőgazdasági kartell-kivétel és bírság-moratórium szakmailag nem kellően alátámasztottak, s az új szabályok gyakorlati alkalmazása is számos buktatóval jár. A nehezen értelmezhető törvényszöveg miatt még sokáig nem lehet biztosan megmondani, hogy pontosan milyen körben kaptak az agráriumhoz kötődő vállalkozások felmentést az általános versenyszabályok betartása alól - mondta el az [origo]-nak dr. Tóth Tihamér.
Hogyan alakulhat hibás teljesítés esetén a kártérítés, illetve a jótállás?
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint a hibás teljesítés következményeinek az alkalmazása során nemcsak a szavatossági jogok, hanem esetenként a kártérítés, a jótállás (és a termékfelelősség) szabályait is alkalmazni kell. Dr. Juhász László a hibás teljesítés jogi környezetéről szóló négyrészes sorozatának befejező részében úgy fogalmaz, hogy ezek közül a kártérítés a hibás teljesítés további, úgynevezett szubjektív jogkövetkezménye.
Hibás teljesítés: a szavatossági igények érvényesítésének határideje (III. rész)
A Ptk. a szavatossági igények érvényesítésére elévülési és jogvesztő határidőket határoz meg, amelyek egyaránt a teljesítéskor kezdődnek. A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Juhász László sorozatunk harmadik részében az igényérvényesítési határidőkkel összefüggésben ad átfogó képet. (Az első és második rész itt olvasható.)
A Kúria egységesíti a gyakorlatot: a hibás teljesítés esetén érvényesíthető szavatossági jogok (II. rész)
A hibás teljesítés miatti perekkel összefüggésben eltérő megközelítés alakult ki az ország bíróságain, ezért a Kúria a gyakorlat egységesítését célzó polgári kollégiumi véleményt alkotott júniusban. A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint valójában öt, érvényesíthető szavatossági igény létezik.
A Kúria egységesíti a hibás teljesítés eltérő bírói gyakorlatát (I. rész)
A legmagasabb bírói fórum, a Kúria is foglalkozott a hibás teljesítés kérdéseivel. A testület júniusi állásfoglalása kapcsán a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta, hogy annak célja az ország bíróságain kialakult eltérő megközelítés és gyakorlat egységesítése volt.
White & Case: a befektetők bíznak a transzparencia joganyagának további fejlődésében
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szabályozási csoportjának vezető ügyvédje szerint a jelenlegi szabályozás a jogállami keretek között első ízben védi alkotmányos eszközökkel a közpénzek felhasználását és óvja a nemzeti vagyont, így mérföldkő a korábbi kodifikációs modellekhez képest. A jelenlegi szabályozási modell dr. Fazekas Balázs szerint legnehezebb feladata az, hogy a közjogi garanciákat egyensúlyba hozza a gazdasági fejlődéshez szükséges piaci igényekkel, a magyar gazdaság versenyképessége fejlesztésének igényével.
Mérföldkő az új transzparencia-szabályozás, ám anomáliák is tapasztalhatóak
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szabályozási csoportjának vezető ügyvédje szerint a gazdaság átlátható működése összességében magasabb társadalmi jólétet tesz lehetővé, ezért igen jelentős lépés, hogy az új Alaptörvény 38-39. cikkében megfogalmazta a transzparencia elvet. Ám a jelenleg is formálódó jogi keretrendszer szabályai számos olyan, a gyakorlatban jogbizonytalanságot előidéző problémát hoztak felszínre, amelyek a szabályozás átalakításának szükségességét is felvethetik - hívta fel az [origo] figyelmét dr. Fazekas Balázs, aki a kétrészes elemzésben úgy látja: az új szabályozás mérföldkő a korábbi kodifikációhoz képeest, ...
Nehéz kérdés: pereljen a hitelező, vagy felszámolási eljárást indítson?
A vállalkozások közötti körbetartozás, a számlák kifizetésének halogatása a magyar gazdaság egyik nagy tehertétele, és sokszor nehéz választ adni arra a kérdésre, mi a teendő akkor, ha végképp elfogy a türelem: peres eljárást kell indítani, vagy esetleg érdemes felszámolási eljárást kezdeményezni? A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Juhász László szerint erre a kérdésre sablonos válasz nem adható, sok mindent kell mérlegelni - figyelembe véve a csődtörvény 2012. évi változását is.
99 forintos dinnye: kartell vagy nem kartell?
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda Versenyjogi csoportjának vezetője szerint több éves tapasztalat, miszerint sem egyes piacok szereplői, sem közigazgatási tisztviselők nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy hol végződik a közjót szolgáló állami segédkezés és hol kezdődik a kartell. A 99 forintos dinnye ügyében természetesen számos kérdést kell megvizsgálni, mérlegelni, ráadásul a versenyhatósági gyakorlat sem mindig egyértelmű - mondta el az [origo]-nak dr. Tóth Tihamér.
- 1