Május 14-én lesz a parlament alakuló ülése

Jogerős a választások eredeménye, így Sólyom László korábbi terveinek megfelelően május 14-re összehívhatta a parlament alakuló ülését.

Nem kell foglalkoznia az elvégzetlen feladatokkal az új parlamentnek

Az új országgyűlés megalakulásával közel ezer interpelláció és hozzávetőleg száz benyújtott, de el nem fogadott képviselői indítvány semmisül meg automatikusan. Erre a sorsra jut a Sláger és a Danubius rádiók frekvenciájára kiírt pályázatot vizsgáló bizottság is.

Az LMP nem kap alelnöki posztot az országgyűlésben

A Fidesz a jobb oldalon, az MSZP pedig a bal szélen ül majd a parlamenti patkóban. Az LMP a Fidesz és az MSZP között szeretne ülni, a Jobbik pedig rábízná a döntést a kormánypártra. Öt alelnöke lesz az országgyűlésnek.

Itthon is befutott a Fidesz sármőrje

Profi manőverezőnek ismerik, állítólag kitűnő a diplomáciai érzéke és simulékony tárgyalópartner Schmitt Pál, akit a Fidesz az Országgyűlés elnöki posztjára jelölt szerdán. Az egyik legsikeresebb magyar diplomatának számító Schmitt az Európai Parlament alelnöki posztját adja fel azért, hogy beszálljon a magyar politikába. Schmitt hosszú utat járt be, amíg az Országgyűlés elnöki székéig jutott, a hangos botrányok elkerülték, bár munkatársai szerint egyszer úgy tűnt, megbicsaklik karrierje.

Dossziékkal védekezik a meglepetések ellen a hatalmas Fidesz-frakció

Minden képviselőt külön kiképeznek és mindenkinek a viselt dolgairól személyes dossziét vezetnek a Fidesznél a párt egyik választókerületi elnöke szerint. A párt ezzel és a képviselőjelöltek többszöri személyes meghallgatásával próbálja elkerülni, hogy számára kínos emberek kerüljenek parlamenti képviselői közé. Az [origo]-nak nyilatkozó fideszesek nem félnek attól, hogy a hatalmas frakciót nehéz lesz egyben tartani, egyik forrásunk szerint a kormány aktivitása őket is munkára ösztönzi majd.

Nem akar parlamenti alelnök lenni Lendvai Ildikó

Nem tartja elegánsnak Lendvai Ildikó távozó pártelnök, hogy ő legyen az Országgyűlés egyik alelnöke, és így újra egy magas posztot töltsön be. Az MSZP éléről lemondott politikus a frakcióvezetésben sem venne részt, kizárólag képviselőként dolgozna a jövőben. Az egyik parlamenti alelnöki posztot az MSZP töltheti be.

A három csapás is az első törvények közt lehet

Még a kormány megalakulása előtt, néhány nappal az új parlament megalakulása után benyújtanak nyolc törvényjavaslatot a Fidesz és a KDNP képviselői az MTI szerint. Az első törvények közt szerepelne az alkotmány módosítása a kisebb parlamentről és a miniszterelnök-helyettesekről. Az első javaslatok közt lehet a kettős állampolgárság megadása és a három csapás bevezetése is.

Minden korjegyző jobbikos lesz a parlament alakuló ülésén

A Jobbik frakciójában ül majd az új parlament négy legfiatalabb tagja, így csak jobbikos képviselők kapnak korjegyzői tisztséget a parlament alakuló ülésén. Az ülésen a korelnök most is a fideszes Horváth János lesz, aki már 4 éve is korelnökként vezette a parlament első ülését.

Csak a beszéd marad az ellenzéknek kétharmad idején

Bár sokszor felszólalhatnak a parlamentben, a döntésekbe csak nagyon kevés beleszólása lesz az ellenzéknek a következő ciklusban. Még nehezebb dolguk lehet majd, mint Orbánéknak volt a Horn-kormány idején, most ugyanis a három kislétszámú frakcióba tömörülő ellenzékiek még azokkal a jogosítványokkal sem fognak tudni élni, amelyek eredetileg épp nekik kedveznének. Vizsgálóbizottság például csak akkor lesz, ha össze tud fogni érte az MSZP, a Jobbik és az LMP. A parlamenten kívül azonban maradnak még korlátjai a Fidesz hatalmának: az Alkotmánybíróságot nem tudják lecserélni.

Megszokták már a kavarodást a névrokon képviselők

Téves telefonhívások, félrement meghívók - mindennaposak az ilyen apró bosszúságok az egymással névrokon parlamenti képviselők munkájában a két Horváth Zsolt nevű fideszes képviselő egyike szerint. A májusban megalakuló új országgyűlésben tizenöt képviselőnek lesznek névrokonai. A másik Horváh Zsolt szerint a megkülönböztethetőség kulcsa az egyéni teljesítmény.

Május 14-re hívná össze Sólyom az új parlamentet

Május 14-ére akarja összehívni az Országgyűlés alakuló ülését Sólyom László köztársasági elnök. Az elnök közleménye szerint ez csak akkor csúszhat, ha elhúzódnak a választási eredmény elleni fellebbezések. Sólyom szerdán hivatalába várja Orbán Viktor Fidesz-elnököt, hogy megbeszélje vele a kormányalakítás kérdéseit.

Május 10-én alakulhat meg az új Országgyűlés

Valószínűleg május 10-én nyitják majd ki az Országház főkapuját, ekkor ülhet össze az új Országgyűlés alakuló ülése. Sólyom László köztársasági elnök azt mondta, azonnal összehívja az ülést, amint letelnek a törvényben előírt jogorvoslati határidők. A parlamentnek még meg kell alkotnia a kormányalakításhoz szükséges jogszabályokat, meghallgatni a miniszterjelölteket, és aztán szavazhat a kormányprogramról és a miniszterelnökről.

Négy cigány képviselő lesz az új parlamentben

A korábbi három helyett négy roma képviselő lesz a hamarosan felálló új Országggyűlésben. Hárman közülük fideszes színekben szereztek mandátumot, egyikük pedig az LMP képviselője lesz. Az MSZP soraiban nem lesz cigány képviselő, Teleki László, korábbi kormánymegbízott nem szerzett mandátumot.

Kisebb hisztiket vár a Fidesz a félbevágott parlamentből kihulló képviselőitől

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a választások előtt több beszélgetésen is felkészítette a párt képviselőjelöltjeit, hogy komoly áldozatot kell majd meghozniuk, amikor megszavazzák a parlamenti képviselők létszámának csökkentését. Az [origo]-nak nyilatkozó képviselők szerint a pártvezetés még nem döntötte el, hogy kiket akar megtartani, illetve kiktől akar megválni. A kibukó fideszesek okozhatnak ugyan kisebb konfliktusokat a pártban, forrásaink szerint Orbán pozícióját azonban nem fogják kikezdeni.

Már első nap előállhat a kisebb parlamenttel a Fidesz

A kettős állampolgárságról szóló törvény mellett a kisebb parlamentről és a kisebb önkormányzati képviselő-testületekről terjeszthet be a Fidesz törvényjavaslatot a második választási forduló után, de még az új kormány megalakulása előtt - mondta kedden Navracsics Tibor, a Fidesz elnökségi tagja.

Még egy hónapig biztos eltart az átmenet

Két hét múlva 57 választókerületben várják ismét az urnákhoz a választókat, hogy eldöntsék a még függőben maradt mandátumok sorsát. Ezután még várni kell néhány napot a végeredményre, majd két hétig is eltarthat a kifogások elbírálása. Az új parlament legkorábban május közepén, legkésőbb május 25-én ül össze, és elvileg akár azonnal meg is kezdheti a törvényalkotást, amint megválasztotta tisztségviselőit és bizottságait.

Patthelyzet: késnek a klímatörvények az USA-ban és itthon is

Éghajlatváltozásra reagáló energiatörvény sok helyen van készülőben, de Nagy-Britannián kívül még sehol nincs elfogadott. Az amerikai demokraták a korábbi hírekkel ellentétben egyelőre mégsem adják fel, Magyarországon viszont már biztos, hogy nem lesz klímatörvény a következő országgyűlési ciklus előtt.

Az államfő visszaküldte a csoportos keresetindításról szóló törvényt

Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a polgári perrendtartásról szóló törvény csoportos keresetindítást lehetővé tevő módosítását szerdán. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke üdvözölte a döntést.

Áprilistól jöhetnek a csoportos perek

A Polgári perrendtartásról szóló törvény új jogintézményének köszönhetően áprilistól a magán- és jogi személyek nagyobb eséllyel pereskedhetnek az angolszász mintára átvett, úgynevezett csoportos perindításnak köszönhetően. A várakozások szerint a csoportos perlés költség- és időmegtakarítást eredményez.

Kötelező a részmunkaidő a közszférában

Idén már kötelező lesz részmunkaidőben foglalkoztatni a közszférában a gyes-ről, gyed-ről visszatérőket - amennyiben ők ezt kérik. Ennek a szülői kérésnek a munkáltató köteles eleget tenni, a gyermek három éves koráig.

Hat havi pénzt kapnak a távozó képviselők

Az áprilisi választások után az Országgyűlésből távozó képviselők hat hónapig kapnak kapnak még juttatást. Ha a képviselő kéri, a pénzt egy összegben kell kifizetni.

Magáncélra is létrejöhet alapítvány

Az új Polgári törvénykönyv egyik legfontosabb változása, hogy amennyiben az alapító okiratban megjelölt célkitűzések nem ütköznek a törvényben tételesen meghatározott, valamely kizáró okba, lehetséges a magáncélra történő alapítványrendelés.

Sólyom még gondolkodik a holokauszttagadást büntető törvényen

Még várni kell Sólyom László köztársasági elnök döntésére a holokauszttagadás büntetéséről szóló, hétfőn este elfogadott törvényről, amely egyelőre meg sem érkezett az államfőhöz. Sólyomnak 15 napja van a döntésre, de korábbi megnyilvánulásaiból tudható, problémásnak tartja a szólásszabadságot korlátozó jogszabályokat.

Kihátrált az MSZP a klímatörvény mögül

A következő parlamentre marad az éghajlatvédelemről szóló törvény elfogadása, mivel hétfőn, a jelenlegi ciklus utolsó ülésén az ipari lobbi nyomására kihátrált mögüle a beterjesztő MSZP. Pedig a javaslatot a többi párt is támogatta. A törvényből ugyan többen hiányolták a konkrétumokat, de a második ilyen jogszabály lehetett volna Európában.

Büntethetővé tette a holokauszttagadást az Országgyűlés

Elfogadta az Országgyűlés azt az MSZP miniszterelnök-jelöltje által benyújtott törvénymódosítást, amely büntethetővé teszi a holokauszttagadást. A módosítás értelmében három év börtönnel is sújtható az, aki tagadja, hogy megtörtént volna a II. világháborús náci népirtás, amihez hasonló jogszabály több európai országban is létezik. A törvényt azonban előbb alá kell írnia Sólyom László köztársasági elnöknek, aki már többször jelét adta annak, hogy óvatosan kezeli a szólásszabadság korlátozásáról szóló változtatásokat.

Lenyomta a józan észt a politika - képviselők a véget érő parlamenti ciklusról

Rossz érzésekkel távozik az Országházból az [origo] által az utolsó ülésnapon megkérdezett képviselők többsége. Az ellenzékiek és a kormánypártiak is úgy gondolják, lehetett volna sokkal jobban is csinálni. A legaktívabb képviselő elégedett: Pettkó András sikernek érzi, hogy lehet bankkártyával adót fizetni.

Megint elbukott a tiszta kampány lehetősége

Egyelőre nem lesz sem kampányszámla, sem rövidebb választási kampány, és nem emelik meg a kampányra fordítható összeget sem. A parlament ugyanis hétfőn elutasította a kampányfinanszírozás szabályairól szóló törvényjavaslatot, amely tisztábbá tette volna a választási kampányok pénzügyeit.

Májustól így változtatja életüket a Ptk.

Mivel az Országgyűlés újra elfogadta az új Polgári törvénykönyv hatálybalépéséről szóló törvényt, a jelenlegi "állás" szerint májustól a kódex egyes részei hatályba lépnek, és fontos változást hoznak a mindennapi életünkben.

Még többet kereshetnek a képviselők, ha számlát hoznak

Tizenhat képviselő bukik, többségük azonban akár több százezer forinttal is többet kereshet a januártól életbe lépett új javadalmazási rendszer alapján - derül ki az Országgyűlés Hivatalának adataiból. A képviselők akkor juthatnak hozzá a pénzhez, ha munkájuk sok költséggel jár, és ezt számlákkal tudják igazolni, de az [origo]-nak nyilatkozó képviselők többsége azt mondta, nem fog élni ezzel a lehetőséggel. Az MSZP-s ötletgazda, Göndör István szerint nem kell attól tartani, hogy simlisek kaszálnak az új rendszerrel, mert őket elcsípheti az APEH.

Újra megszavazta a Ptk. kistestvérét a parlament

Újra elfogadta az új Polgári törvénykönyv hatályba lépéséről szóló törvényt az Országgyűlés annak ellenére, hogy Sólyom László államfő korábban visszadobta a tervezetet. Ezzel májustól érvényessé válnak az új Ptk. egyes részei.

A Ptk-val és a gárdatörvénnyel zárja a ciklust a parlament

Részben már a választásokra való felkészülés uralja az Országgyűlés utolsó három ülésnapját: a parlamentnek új választási bizottságot kell létrehoznia és némi aprópénzzel megtámogatni a képviselőjelöltek kampányát. A kormány még áterőltetné az új Ptk-t hatályba léptető törvényeket, amelyeket a köztársasági elnök dobott vissza. Az MSZP-sek büntethetővé tennék a holokauszt-tagadást és a gárdisták masírozását.

"A nyüzsgés biztosan hiányozni fog" - MSZP-sek, akik már nem lesznek képviselők

Bántja a magyar parlament hangvétele azokat a jól ismert MSZP-seket, akik sem egyéniben, sem pártlistán nem indulnak az áprilisi választásokon. Azt állítják, önként vonulnak háttérbe, de elismerik, hogy nagy a könyöklés és sok a megbántott ember az MSZP-ben. Politikai tapasztalataikat megpróbálják civilben is hasznosítani, és örülnek, hogy több idejük lesz a családjukra és önmagukra.

Három napot ülésezik a parlament a választásokig

Három februári napon tart várhatóan plenáris ülést az országgyűlés a választásokig az MTI szerint. Korábban Katona Béla házelnök csak két februári ülésnapot említett. Bajnai Gordon miniszterelnök nem fog évértékelő beszédet tartani, de valószínűleg elköszön a parlamenttől.

KT: Törvénysértő a költségvetés

Figyelmen kívül hagyta a parlamenti többség a Költségvetési Tanács ajánlásait, így a költségvetési törvény több pontja nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak - állítja a tanács. Ugyanerre hívta fel a figyelmet a napokban a köztársasági elnök is, de a Pénzügyminisztérium nem értette a problémát.

J�v�re egy ember, egy �v, egy k�lcs�n

A�gyorsk�lcs�n�ket szab�lyozni pr�b�l� t�rv�nyjavaslat-v�ltozatok k�z�l az kapott t�bbs�get az Orsz�ggy�l�s h�tf�i �l�s�n, amely elveti�a thm m�rt�k�nek maximaliz�l�s�t, helyette az egy �ven bel�li t�bbsz�r�s hitelfelv�telt tiltja. Mivel megb�zhat� h�tt�rtanulm�ny nem k�sz�lt a t�m�ban, sz�ks�gmegold�s sz�letett.

Megásta a titkok mély kútját a parlament

Elfogadta az országgyűlés a minősített adatokról szóló törvényjavaslatot. A titoktörvényként emlegetett jogszabály révén gyakorlatilag minden irat titkos lesz, amire valaki ráüt egy erre vonatkozó pecsétet. Az eredeti tervezet több garanciát is tartalmazott arra, hogy ne lehessen bármit titkosítani igazán nyomós indok nélkül, de egy MSZP-s képviselő módosító javaslataival mindet kilúgozták belőle. A hétfői szavazások után nem lesz kisebb a parlament, de feláll a korrupcióellenes hivatal.

Zöld utat kapott a második nyugdíjpillér átalakítása

A parlament elfogadta a magánnyugdíjpénztárak átalakulásáról szóló törvényt. A jogszabály értelmében 2013-tól a pénztárak helyét üzleti alapon működő biztosítók veszik át a magyar piacon, amelyek a törvény törekvései szerint a mostaninál átláthatóbb, könnyebben kalkulálható módon biztosítanak járandóságot az érintetteknek.

Utoljára ül össze idén a parlament

2009-ben utoljára ülésezik az Országgyűlés hétfőn és kedden. A parlament többek között dönt majd az új Polgári törvénykönyv végrehajtásáról, és a banki ügyfelek biztonságát célzó törvényről, a titoktörvényről és a korrupcióellenes törvényről is. Esküt tesz majd az igazságügyi miniszter.

A j�v�ben egy �vben csak egyszer lehet nagyon dr�ga hitelt felvenni

J�v� �v j�nius�t�l egy ember egy �vben csak egyszer vehet fel �ven bel�li lej�rat�, 65 sz�zal�kot meghalad� teljes hiteld�jmutat�j�, maximum 250 ezer forintos�k�lcs�nt.

Feszült légkörben vitáztak a bundaügyről a parlamentben

Az Országgyűlés sport és turisztikai bizottsága szerint a magyar kormánynak meg kell fontolnia, hogy szükséges-e törvényeket módosítani az UEFA bundaügyben folytatott vizsgálatát követően. A bizottság fideszes elnöke szerint az illetékes minisztériumoknak és MLSZ-nek is gyorsabban kellett volna reagálnia a történésekre, míg Kisteleki István MLSZ-elnök azzal vádolta Bánki Eriket, hogy PR-akcióra használja a bundügyet. 

Kétszer szavazta le a kormányt az MSZP

Kétszer is a kormány ellenében szavazott az MSZP a hétfői parlamenti ülésen. Az egészségügyi salátatörvényhez a frakció két módosító indítványt nyújtott be, amelyet a kormány nem támogatott, a szocialisták szavazataival mégis átment az Országgyűlésen.

2012-től lesz magyar tartalékos haderő

Nem kapnak pénzt a bűnöző bajnokok

Januártól nem kapnak életjáradékot azok az olimpiai érmes sportolók, akiket valamilyen bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek. Azok sem kapnak pénzt, akik elveszítik helyezésüket, mert kiderül róluk, hogy doppingoltak. A hétfőn elfogadott törvénymódosítás érinti például a jelenleg bujkáló Farkas Péter birkózót.

A fogyatékosságról is kérdeznek majd a népszámláláson

Elfogadta az Országgyűlés a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt, amelynek egyik módosítása szerint a fogyatékosságokra is rákérdeznek majd a kérdezőbiztosok. A vallásról és az egészségi állapotról szóló kérdések hiányoznak majd, hiába kérte ezeket többek között az államfő is.

Csak 2011-től lép hatályba az új Ptk.

Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) legnagyobb része csak 2011-ben lép hatályba. A kormány eredeti tervei szerint már jövő májustól élt volna az új Ptk., de az átálláshoz szükséges idő miatt ezt kitolta az Országgyűlés.

H1N1: elmarad a parlamenti gyerekkarácsony

Mély kutat ás az állami titkoknak az MSZP

Önkényessé és ellenőrizhetetlenné válhat az állami szervek titkosítási gyakorlata, törvénysértéseket lehet nem nyilvános iratokba rejteni - jogvédők szerint ilyen következménye lehet annak, ha a parlament elfogadja az új titoktörvényt és az ahhoz benyújtott MSZP-s módosító javaslatokat. Pénzbüntetés és börtön fenyegetheti azokat, akik mégis feltúrják a sötét titkokat, még akkor is, ha például ezzel korrupciós ügyeket vagy más bűncselekményt lepleznek le.

Elfogadta a parlament a 2010-es költségvetést

Elfogadta az Országgyűlés a 2010-es költségvetést. Hétfő este 201 képviselő szavazott igennel, 179 nemmel. Bajnai Gordon miniszterelnök sikernek nevezte a költségvetés elfogadását. 

Az elektronikus kézbesítés II. - kritikák, kérdőjelek

A januártól hatálybalépő, a hivatalos iratok kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény gyakorlati működése kapcsán számos kérdőjel, kritika merül fel. Az Ormós Ügyvédi Iroda szakértői két részes írásának második része.  

Lemond a jogerősen elítélt Lengyel Zoltán képviselő

Nem várja meg a mandátumát megszűntető országgyűlési eljárást, önként lemond mandátumáról Lengyel Zoltán képviselő. Lengyel még 2007 nyarán dulakodott az őt igazoltatni akaró rendőrökkel, ezért a bíróság nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet miatt nem maradhat képviselő.