Ókovács szerint az Opera

címke rss
Fenékig Eiffel, avagy közeleg ám a Parkavató Kaufmannal!

Fenékig Eiffel, avagy közeleg ám a Parkavató Kaufmannal!

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 147. LEVÉL   Édes Néném,   ne aggódjon, kérem szépen! Az Opera nem megbetegedni hívja a nézőket, és az eddig megvásárolt csaknem 2.000 jegyből úgy gondolom, a nézők sem bizalmatlanok. Habár szemünket mi is a hatóságokra meg a járványszámokra függesztjük – mintha nyaranta nem lett volna épp elég a meteorológiai előrejelzések fürkészése –, most már hónapok óta ugyanaz a feltételrendszer övez minket és a többi, ültetett nézőterű műfajt. Se zárt, se szabadtérben nincs korlátozás számunkra, az 500-as határ így nem ránk, hanem az ún. zenés-táncos, tehát leginkább könnyűzenei rendezvényekre vonatkozik. Ezt neem ...

Képednél csak a lelked feketébb, avagy operavilág az aranykoporsó után

Kultúra2020.07.08, 08:59

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 143. LEVÉL Édes Néném, ne botránkozzon meg, kérem! Senki nem űz itt senkiből gúnyt – az aranykoporsó amúgy is foglalt, Vántus István, Szeged nagyszerű polgára írta meg az operát anno e címmel. De csak mert George Floydot, egy magáról megfeledkezett minneapolisi rendőr által brutálisan megölt afroamerikai állampolgárt is abban temetettek el, még nem kell letörölni az egyetemes kultúrtörténet táblájáról, ugye? Ha két éven belül lemezre vesszük, ugye, nem kell más címet adnunk a kiadványnak, mert ezzel sértenénk a halott amerikai emlékét? Vántus operájában ráadásul (a Móra Ferenc-i nagy történeti mű után) Diiocletianus ...

A valódit mondd, ne az igazat? Avagy a német sajtó gyógyíthatatlan

Kultúra2020.06.27, 10:38

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA  142 LEVÉL Édes Néném,   József Attila híres versének címét úgy is írhatnám a mai felületes és sunyi világban: Thomas Mann üldözése. A betűk nagyjából megvannak, más kérdés, hogy az összkép teljesen mást mond. Így vagyunk a német sajtóval is. Nincs kétségem afelől, hogy amit alább bemutatok, az naponta X esetben fordul elő és fontosabb ügyek esnek áldozatául, mint holmi operás témák. De talán éppen ezért fájóbb: miért kell ebben is hazudni, elhallgatni, csúsztatni? A rólunk szóló írások megdöbbenésre nem érdemes visszatérő érdekessége, hogy előadásokat nem néznek meg a „kritikusok", még akkor se tették, aamikor ...

A Nagyúr arcai, avagy 70 éve halt meg gróf Bánffy Miklós

Kultúra2020.06.13, 12:22

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 141. LEVÉL   Édes Néném, aki az Operában toporog már egy ideje, az nem tud szabadulni egy nagy polihisztor előd emlékétől. És most nem feltétlen saját nézőpontomból fogalmazom, mert a bizonyos nagy úr – akinek legsikeresebb drámájában a címszereplő is egy Nagyúr – annyi mindent tett és sugallt minálunk is, hogy aki nincs azzal, meg esetleg vele se tisztában, az is látja az ő nyomait. Amúgy is benne élünk az eleinkben, de az operások konkrétan benne léteznek a nevezetes igazgató tereiben. Múlt szombaton múlt kerek 70 éve, hogy elhunyt gróf Bánffy Miklós.

Trianon100 - mégis együtt, avagy pólóban, himnuszainkat énekelve

Kultúra2020.06.03, 15:14

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 140. LEVÉL Édes Néném, ebben a levélben kevés nyekergés lesz, nehogy épp Trianonkor! Azt is tudjuk le az elején, nehogy már mások ebből töltekezzenek – az a hamis képzet még nekik is csak ártana. Hiszen 100 esztendeje mégsem sikerült legyilkolni Magyarországot. A döntés és a kataklizma után két évtizeden át – miközben lett volna és volt is baja elég határain belül – nemcsak talpra állt saját erejéből, de folyamatosan lobogott, nem múlt a vágya legalább a valóban magyar többségű területekért, az ott élő testvérekért. 1945 után a kommunisták érdemei elévülhetetlenek a nemzeti érzés és a történelmi felelőssség ...

Möszjö Triquet elment, avagy Fülöp Attila ravatalánál

Kultúra2020.05.26, 12:18

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 139. LEVÉL Édes Néném, sajnos, az élet nem tud annyira leállni, hogy a halál is félretegye a maga dolgát. A héten temettük a magyar operaélet 50 éven át különböző formákban, testi teher alatt működő személyiségét, az intézményt operatívan is évekig irányító Fülöp Attilát. Először Győrben hallottam, az ő felekezetének Öregtemplomában Haydn Teremtésének szólistájaként. Valami hurut okozhatott számára gondot, nagy színészként észrevétlen cukrot csempészett a markába, hirtelen alibi mozdulattal célba juttatta. Utána boldogan és magabiztosan énekelt tovább, mintaszerű muzikalitással. Szerintem csak én láttam ...

Kodály a pincében csokizik, avagy az Opera nagy leállásairól 2.

Kultúra2020.05.19, 09:37

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 138. LEVÉL Édes Néném, a színházak alapvetően nyitva vannak, s ha néha tényleg zárnak, akkor sem ennyi időre. Mivel tudom, hogy Néném is a történelem rabja, meg most úgyis ráér, felfestem ide röviden a Magyar Királyi/Állami Operaház eddigi nagy leállásait: múltkorában megvolt az első, most jöjjön a második!

Böjte Csaba testvérről, avagy a homília mint opera

Kultúra2020.05.11, 10:38

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 137. LEVÉL Édes Néném, nagyon sokat eszembe jut a mi megtört és lemondott Keresztény Évadunk. Fájnak dolgok: fáj, hogy az oltárképfestő Mathis, Hindemith szép és ritka nagy műve végül esélyt se kapott, Helen nővér operája, a Ments meg, Uram! a vészhelyzet első napján debütált volna. Minden keresztény operák non-plus-ultráját, a Parsifalt szinte el se kezdhettük próbálni, a Don Carlost egyáltalán nem. Szent II. János Pál 100. születésnapja is mindjárt itt van, de már biztosan csak virtuális ünneplésben lehet része, Az aranyműves boltja még jó darabig zárva tart. És a Keresztkantáták, Bach nagy basszus-szóólókantátáinak ...

Visz major, avagy az Opera ellopott könyveiről

Kultúra2020.05.02, 12:55

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 136. LEVÉL   Édes Néném,   csak' félbe kell szakítanom jól eltervezett minisorozatomat az Opera nagy leállásairól – aki „rettenetesen" izgulna emiatt, annak írom: összesen három ilyen esett meg 136 év alatt (tehát még két rész van hátra), ez a mostani a negyedik –, mert már a múlt héten bejárta a sajtót egy hír, egy videó, amit illene kommentálnom. Tehát hazatértek az Opera ellopott könyvei, ugye.

Előző
Következő