Ókovács szerint az Opera

címke rss

Rozsdamentes pálya, avagy Rost, aki „Rostfrei”

Kultúra2018.09.16, 11:42

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/90. levélária Kedves Tatjána Néném! Nevekkel kultúrember nem viccelődik, megkapom én mindig Öntől, ha a nyelvszeretet, esküszöm, csakis a mi nyelvünknek ez a bohókás, végtelenül variábilis volta erre csábít. De nem gondolkozott még azon, hogy furcsa, vagy időnként kevésbé jó csengésű szavak, mint vezetéknevek is „elfelejtődnek" a tulajdonos kiemelkedő teljesítménye láttán? Egyszerűen már nem jut eszünkbe a primer jelentés. Így vagyunk a vonós Banda Edével és Ádámmal, nagyszerű, már nem aktív énekesekkel, Róka Istvánnal, Kasza Katalinnal, a színpadon remek karaktereket hozó Mukk Józseffel vagy Sárkány KKázmérral, ...

Egyéniségek futószalagon, avagy a III. Marton Maratonról

Kultúra2018.09.25, 14:05

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/91. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Nagyon kényelmes dolog ám a zeneakadémiai zsűriben csücsülni, és megszemlélni a világ énekesfelhozatalát, hogy nézni is tereh... Most, a hatodik évben, a harmadik versenyen értünk oda, hogy a jelentkezők színvonala méltó lett ahhoz a nívóhoz, amelyet Marton Éva, a XX. század legjelentősebb magyar operaénekesnője évtizedeken át képviselt.

Visegrádi kultúridentitás, avagy a kincs, ami (még) nincs

Kultúra2018.10.01, 13:55

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/92. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Hazajöttünk az úgynevezett V4 országaiból, most jut időm Kegyednek válaszolni. Miért nem fért a zenekar az árokba? Miért volt olykor kevés néző? Az egyikre a turnék szabályszerű váratlansága mint olyan a válasz, a másikra egy illúzióval idejekorán történő leszámolás. És ami a legfurcsább az egészben, még sincs rossz kedvem miatta: a valósággal szembesülni ugyanis mindig kijózanítóan revelatív!

Carmina Burana, avagy a jó kompromisszumokról

Kultúra2018.10.11, 13:12

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 293. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Miért kell egy oratóriumot színházban adni? Kik ezek az emberek, akik az Erkel Színházban tolakodnak a helyekért? Miért ússzuk meg Orff primitív zenéjével az estét? És hol a második félidő? Emlékszik még, hogy ezeket szegezte nekem a két héttel ezelőtti premier után, ugye? Most már igyekszem a válaszokkal.

Még egyszer a Carmina Buranáról, avagy van itt egypár személyes emlék is ám

Kultúra2018.10.18, 17:50

Kedves Tatjána Néném! A múltkori Carmina Burana-cikk után bennem maradt pár sztori, amely a műhöz személyesen fűz. Carl Orff népszerű opuszát valóban jó kompromisszumnak érzem: szándékolt, mániás-mágikus katatóniái ellenére a klasszikus zenésznek is ad örömöt, és a slágerrádiókat hallgató közönséget ugyanúgy megérinti, ezért aztán sokat megy idehaza is. Hát, mit ne mondjak, ahogy az összes lírai bariton kollégának, nekem is megvoltak vele a magam esetei...

Bedroom Folk Budapesten, avagy kortárs darabokról I.

Kultúra2018.10.24, 10:09

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 295 levélária   Kedves Tatjána Néném!   Hogy az elmúlt napokban mit csináltam? Például láttam egy vadonatúj operát Párizsban, és még előtte pénteken bemutattunk egy friss táncopuszt a budapesti Müpa Fesztiválszínházában is, ha már tartott a CAFé. Van bennük közös, van köztük különbség, s így tanulságok is mindkettőből fakadnak. Kortársazzunk egy kicsit, az úgyse olyan egyszerű...

Berenice Párizsban, avagy kortárs darabokról II.

Kultúra2018.10.30, 14:45

Kedves Tatjána Néném! Cikázós egy évad ez a mostani, de a pár nappal ezelőtt megírt kortárs táncélmény után szeretném kíváncsiságát a kortárs opera egyik megkapó estéjével is táplálni. Párizsban jártam az ősszel együtt, valójában múlt héten, de az mindegy.

HIBAJEGYZÉK, avagy kicsit savanyú a Narancs, de az övék

Kultúra2018.11.26, 18:05

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/97. levélária

Álmódozatok kora, avagy Florezzel Ománban

Archívum2018.12.03, 09:29

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/98. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Már olyan rég kérdezi, mi volt Florezzel Muscatban, hát most végre küldöm az írást. Közben lement New York, tegnap A Nyugat lányának premierje is, hát ma ránéztem a problémára: beragadt a postagalamb csőrébe az az írás, ez lehetett a baj.

Egy százéves csúcsról, avagy boldog születésnapot, Erkel Színház!

Archívum2018.12.31, 16:20

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/99. levélária Kedves Tatjána Néném! Ne aggódjon, ugyan kihagytam egy hónapot, de két levelet is küldök Kegyednek. És rögtön írom az okot is: legalább az elmúlt 100 esztendőben nem volt ilyen kemény hónapja az Erkel Színháznak/Városi Színháznak/Népoperának, ráadásul a december mindenféle évzárási-évkezdet előkészítése teendőkkel is terhes.