Ókovács szerint az Opera
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Ókovács Szilveszter
- opera
- Magyar Állami Operaház
- kultúra
- Operaház
- legfrissebb
- legrégebbi
Mítoszfeszt ínyencoperákkal, avagy miért is nem mindig a teltház a lényeg?
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 259. LEVÉL Drága Néném, akik a levéltitkot megbocsáthatóan sértve bele-belepillognak írásaimba, tudhatják, nem állok hadilábon a kényelmetlen témákkal. Ha Kegyed arra tereli a szót, miért nincs telt ház néhány májusi produkciónkon, arról is szívesen írok, mert hisz oka van annak, önmagán túlmutató oka, és azt sem kell titkosítani. Egyáltalán nem, hisz az élet már csak ilyen szegmentált: kevesebb agysebész kell, mint belgyógyász, a nagycsütörtöki virrasztáson szignifikánsan kevesebben vannak, mint az éjféli misén, nem fogy annyi Tamkó Sirató-kötetből, mint az RTL valamelyik celebjének négere által össszecsapottból. ...
Beszéd, ami írássá lesz, avagy a kinevezés pillanata
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 260. LEVÉL Drága Néném, múlt pénteken véget ért egy fejezet – a bizonytalanságé, a találgatásoké –, és elindult egy új, a 2023/2028-as ciklus, a harmadik igazgatási szakaszom előkészítése. Csák János miniszter úr a terembe szólított, és ugyan akadt egy kis időm, készültem valamiféle összefoglaló szöveggel, ott és akkor mégsem tudtam elmondani. Egyszerűen a pillanat túlságosan felemelőnek mutatta magát ahhoz, hogy elmerüljek olyan szofisztikációkban, amelyek éppen azt a szakmai tépelődést teszik értelmetlenül nyilvánossá, mint amit ennek az egész pályázatnak a bulvárba hatolása okozott. Akkor is említeettem, ...
Marton Éva 80, avagy a Császárné szolgálatában
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 262. LEVÉL Marton Éva 80, avagy a Császárné szolgálatában Drága Néném, fontos dátumhoz érkezünk a hét végén: 80 esztendős lesz a XX. század legnagyobb magyar operaénekesnője, Marton Éva. A művésznőt, akinek innen, otthoni füles fotelekből, de még szerkesztőségekből is elképzelhetetlen világkarrierje futott harminc éven át a vasfüggöny túloldalán, közös gálaesttel köszönti a Zeneakadémia és az OPERA az Ybl palotában. Sok minden elhangzik akkor, jönnek egykori Marton-növendékek, Marton-versenygyőztesek, sőt, egy tenorsztár is tiszteletét teszi: mint tíz éve Jonas Kaufmann, most Jonathan Tetelmann érrkezik ...
Ezrek Veszprémben, avagy egy tényleg kivételes este Mahlerrel
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 264. LEVÉL Édes Néném, Tudom én, hogy nyilván megjön a vád a hátam mögött: azért favorizáljuk az OPERÁ-val Veszprémet, mert a szülővárosom. Könnyű lenne azzal felelni, hogy először ugyanakkor hirdettünk ott négyelőadásos bérletet (2018-ban), amikor 9 másik megyeszékhelyen is – még nem tértek vissza a vármegyék –, és úgy játszottunk Carment a veszprémi Várban, ahogy Gyulán vagy Pécsen is. Veszprémmel valójában sosem kivételeztünk, ha valaki mégis úgy érezné és fájlalná ezt, arra gondoljon, mi lett volna, ha Grönlandon pottyant le a gólya?
Mérlegen a mítoszok, avagy mit hozott és mit vitt az OPERA fesztiválja?
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 265. LEVÉL Drága Néném, akik a levéltitkot megbocsáthatóan sértve bele-belepillognak soraimba, ugyancsak tudhatják: nem állok hadilábon a kényelmetlen témákkal. Ha Kegyed arra tereli a szót, miért volt telt ház néhány májusi produkciónkon, arról is szívesen írok, mert hisz oka van annak, önmagán túlmutató oka, és azt sem kell titkosítani. Egyáltalán nem, hisz az élet már csak ilyen szegmentált: kevesebb agysebész kell, mint belgyógyász, a nagycsütörtöki virrasztáson szignifikánsan kevesebben vannak, mint az éjféli misén, nem fogy annyi Tamkó Sirató-kötetből, mint az RTL valamelyik celebjének négere álltal ...
Az arányok operahálózata, avagy új előszó egy régi témához
Ókovács szerint az opera - 266. levél Drága Néném, ez a nyár alkalmat ad az év közben fel-felszökött gondolatok újratöprengésére. Állítólag Einstein mondta, hogy óvakodjunk azoktól, akiknek minden megoldásra van egy problémájuk: milyen igaz! Én most a főváros kontra vidéki nagyvárosok előadóművészeti szereposztás kapcsán kínálok elvet a megoldásra. Ha túl sztereotip volna, vagy túlságosan kézenfekvő, elnézést érte, viszont akkor meg is nyugszom, mert akkor sokan ugyanúgy gondoljuk, csak még nem látjuk viszont egymást a napon.
Az arányok operahálózata, avagy új előszó egy régi témához
Ókovács szerint az opera - 267. levél Drága Néném, a múlt heti, Balatonfüreden kelt írás szinte vitairat lehetne, bár a mozgástér korántsem akkora, hogy hatalmas térben gyökeresen különböző elképzelések versenghetnének vele. Azonban nem tudtam befejezni, hosszú is lett volna, hadd folytassam tehát, miként lehetne a békés egymás mellett éléshez képest sokkal intelligensebb és gyümölcsözőbb rendszerben használni helyzetünket, valamint igencsak véges erőforrásainkat – éspedig mindezt a köz, a magyar kultúra javára.
Reklámozd Orbánnal, avagy a (tényektől) független német opera
Drága Néném, klasszikus zenei berkekben nyílt titok, hogy a világ kortárs irodalmának legtöbbet játszott operaszerzője (ebben a mondatban minden szó pontos és fontos) nem más, mint a magyar Eötvös Péter. Szerencsére, termékeny alkotó, ráadásul mindenféle téma képes felcsigázni és végletes méretű-apparátusú operaművek kerülhetnek ki tolla alól, egyszemélyes és rövid mono-operától (Radames) a nagyszabású, bő kétórás darabig (A szerelemről és más démonokról).
[szkikki] csenget Didónak, avagy mit, miért és hogy is játsszunk diákok előtt?
Ókovács szerint az opera - 270. levél Drága Néném, hogyan kell, miként lehet a diákközönség figyelmét felkelteni az opera iránt? Ez az egyik – sokmilliós – kérdés, csak már nincsenek ilyen műveltségi vetélkedők. „Valójában minden perc elvesztegetett idő, amelyet mi, operások így vagy úgy, de nem gyermekek művészettel történő megismertetésével töltünk." Gyakran mormogom magamban ezt az elvemet. Így bizonyára nem meglepő, ha a különböző válságok okozta szigorítások el is érik az OPERÁ-t, ha fájnak és okoznak is olykor csonkolt programokat, alapelv, hogy a gyermekelőadások és egyéb társrendezvényeik nem sérülhetnek sem az Eiffeel ...
Albetét az Operaházban, avagy miért jó egyben vett páholyban ülni?
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 271. LEVÉL Drága Néném, mióta a lába nem engedi hozzánk járni – pedig remek liftjeink vannak, amennyire lehetett, mindent akadálymentesítettünk! –, az eladási jegytérképeinket böngészi. Hát, jól is teszi, lelke rajta. Minden színház maga dönti el, hogy oldja meg: van, aki letakarja a térképet, és választott kategóriából ajánlja fel a kívánt árú-pozíciójú jegyet, de a vevő nem lát rá, üres nézőtérre vásárol-e, vagy az utolsó megmaradt üléseket van-e szerencséje elcsípni. Természetesen nem állampolgári jog rálátni egy intézmény jegyértékesítésére, mi azonban a klasszikus megoldás mellett vagyunk: mutatjuk,, ...