Bárányok tartják majd karban a megújuló bécsi Duna-szigetet

Új tavak és biotópok, kilátóhelyek és pihenőalkalmatosságok, hőségtűrő fák, kertek, legelésző bárányok: így újul meg és küzd a klímaváltozás hatásai ellen a bécsi Duna-sziget.

Magyarország természeti csodái: a szikes tavak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.

Kínában megkezdődött a tavaly beharangozott halászati tilalom

Románia legpokolibb barlangjában egy százlábú uralkodik

Az 1986-ban felfedezett romániai Movile-barlang nem a legbarátságosabb hely; 5,5 millió éve el van zárva a külvilágtól, nincs fény és oxigén, ráadásul levegője mérgező gázokkal van tele. Azt hihetnénk, ilyen környezetben az élet nem maradhatna meg, de a természet erre is rácáfolt; összesen 35 endemikus (vagyis kizárólag itt megtalálható) faj él ezen a pokoli helyen. Kutatók egy csoportjának sikerült azonosítania a barlang csúcsragadozóját is - írja a Science Alert tudományos portál.

Ismerd meg hazánk bio termelőit!

Az ökológiai gazdálkodás és a biotermelés azt jelenti, hogy a termelők nem alkalmaznak felszívódó kémiai vegyszereket, agresszív rovar és gyomírtó készítményeket, vagy műtrágyát. Ez nemcsak az emberi egészség szempontjából fontos, hanem aktív környezetvédelmi tevékenység is egyben, hiszen takarékosan bánik a nem megújuló erőforrásokkal, fokozza a talaj termékenységét és hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez, mely mára szinte elsőszámú meghatározójává vált földi jólétünknek.

A tavak döntő részében teljesen átalakult a mikroszkopikus élővilág

Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében az Ighiel-tavat vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy Románia legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben, amelyben olyan távoli tényezők is szerepet játszottak, mint a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat.

Fontosak számunkra a madarak!

2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.

A madarak énekének egyik titkát fejthették meg magyar kutatók

Az örvös légykapón vizsgálták a madárének szekvenciális szerveződését az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának a kutatói. Kiderült, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat találunk benne, amelynek hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak. Az állati kommunikáció egyedfejlődésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok környezethez való alkkalmazkodásának, ...

Kihaltnak hitt őshonos halfajt találtak a Balatonban

Kihaltnak hitt őshonos halfajra, menyhalra bukkantak a Balatoni Limnológiai Intézet kutatói csütörtökön a tóban - tájékoztatta az Ökológiai Kutatóközpont az MTI-t.

Krokodiloktól nyüzsgő folyóba tévedt három bálna

Észak-Ausztrália egy zavaros, krokodiloktól hemzsegő folyójából próbálnak kiterelni a hatóságok legkevesebb egy hosszúszárnyú bálnát, hogy az eltévedt állat folytathassa éves vándorútját az Antarktisz felé.