Megkezdődött az epigenomika korszaka

Vajon hogyan jön létre szervezetünk sejtjeinek ámulatba ejtő változatossága, amikor minden egyes sejtünk ugyanazt a genetikai információt hordozza? A válasz részben a DNS különleges csomagolásában rejlik. A Nature közelmúltban megjelent cikkében arról olvashatunk, hogy a kutatók most kezdik feltérképezni azokat a sejttípusokra jellemző különbségeket, amelyek bonyolult módon szabályozzák, milyen információ olvasható ki örökítőanyagunkból.

Munkamegosztás a "rákgének" között

Amerikai és spanyol kutatók négy gént találtak, amelyek együttműködve serkentik az emlőrák kialakulását és a tüdőben képződő áttétek fejlődését. A kutatócsoportnak mindkét kóros folyamatot sikerült visszaszorítani a négy gén egyidejű gátlásával.

Embrionális őssejttenyészetek előállítása - hagyományos és új módszerek

A kutatók világszerte egyre nagyobb lendülettel vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az őssejtek szaporodását és fejlődését. E folyamatok mesterséges irányításával elvileg bármilyen sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható. Őssejtek alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg sejtek, szövetek pótlására, cseréjére, ezáltal a legkülönbözőbb betegségekben szenvedőkön lehetne segíteni. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, különböző idegrendszeri sérülések és az agyvérzés, égési sérülések, érrendszeri- és szívbetegségek, cukorbetegség, reumás betegségek, de az őssejtek reményt nyújtanak majd egy ...

Nature One: Európa legnagyobb szabadtéri technofesztiválja

A Nature One Európa legnagyobb szabadtéri elektronikus zenei fesztiválja, idén már tizenharmadszor rendezték meg. Ott voltunk, körülnéztünk.

A mágikus főzet

Az utóbbi hónapok eredménye, hogy kutatóknak sikerült egerek normális hámsejtjeit "visszaprogramozni", és embrionális őssejtekhez hasonló sejteket létrehozni belőlük. Amennyiben a módszert sikerül emberi sejteken is alkalmazni, a különböző betegségeket a beteg saját őssejtjeivel lehet majd kezelni, és nem lesz szükség emberi petesejtek vagy embriók felhasználására.

A beleinkkel gondolkozunk? - Az undor eredete és kisiklása

Honnan ered az undor, ez az egyetemes emberi érzés, amelynek arckifejezése a világon mindenütt egyforma? Miért más az állati és az emberi undor? Mi a kapcsolat az undor és a moralitás, az undor és a politikai beállítottság közt? E kérdésekre keresi a választ egy pszichológusokból és agykutatókból álló tudóscsoport, amely a Nature-ben foglalta össze eddigi eredményeit.

Feltárták a prionok fertőzésének titkát

Amerikai tudósoknak először sikerült magyarázatot találni arra, miként fertőznek meg egy szervezetet a súlyos idegrendszeri elváltozások kiváltásáról elhíresült prionok.

Asztúria Hercege díjat kapott a Science és a Nature

A Science amerikai tudományos magazin és brit párja, a Nature nyerte el idén az Asztúria Hercege díjat a tudomány és kommunikáció kategóriában.

Ingyenes weboldalak a kutatás szolgálatában

A Nature magazin három ingyenes honlapot indított a tudományos közösség és minden, a kutatás iránt érdeklődő olvasó számára.

Gigantikus madárszerű dinoszauruszt találtak

Minden korábbi hasonló lelet eltörpül a Gigantoraptor mellett, amelynek maradványait Kínában ásták ki, és amelyről most számoltak be a felfedezők a Nature-ben.

A szelekció a csalókat támogatja - a többsejtűség kialakulásának nyomában

Az egysejtűektől a többsejtű élőlények felé való átmenet a különböző sejtek közötti munkamegosztást, valamint az állati és növényi szervezetek hihetetlen mértékű fejlődését és változatosságát eredményezte. A többsejtűség kialakulása az élővilág történetének egyik legfontosabb állomása volt, egyelőre mégis viszonylag keveset tudunk róla. A laboratóriumi baktériumtenyészetekben spontán módon kialakuló csoportokat megfigyelve azonban elgondolkodhatunk azon, miként kezdődhetett a többsejtűség kialakulása. Elképzelhető-e, hogy a különböző szerveződési szinteken ható szelekciós hajtóerők közötti konfliktus segítette a többsejtű szervezeteek ...

Biológiai egyszerűsítés

Az egyes biológiai folyamatok egymáshoz szorosan kapcsolódva, együttesen alakítják ki, határozzák meg az élőlények tulajdonságait. E roppant összetett rendszer működésének megértése nagy próbatétel elé állítja a kutatókat, ám a bonyolult kapcsolatok hátterében ott rejtőzik a "biológiai egyszerűség", amely segíthet megalapozni a jövőbeli kutatásokat.

Az alagúteffektus első megfigyelése

A Nature című tudományos hetilap nemrégiben közölte Krausz Ferenc és munkatársai tanulmányát, melyben a szerzők az elektron alagúteffektusát figyelték meg atomokban, valós időben és attoszekundumos (a másodperc 10 -18 része) időfelbontással. Ez volt az egykor csak feltételezett jelenség első kísérleti megfigyelése.

Egy reneszánsz festmény titkai

Felfedhető-e egy festmény titka a geometria és a matematika segítségével? Elképzelhető-e, hogy a művészeti alkotások titkos üzeneteket rejtenek? Erre a kérdésre keresi a választ a Nature egyik cikke egy reneszánsz remekmű értelmezésén keresztül.

Az első erszényesgenom

Először készült el egy erszényes állat, nevezetesen a házi kurtaopusszum genetikai állományát alkotó molekulák sorrendjének vázlatos leírása. A faj ezzel az egér, a patkány, a csimpánz és az ember után az ötödik emlős, amelynek a genetikai állományt tekintve "feltéképzettnek" számít - olvasható a Nature csütörtöki számában.

Negatív rekordot dönthet a sarkköri jég kiterjedése

Kutatók előrejelzése szerint komoly az esélye annak, hogy az északi-sarkvidéki jég minimális kiterjedése 2007-ben negatív rekordot dönt, és nem haladja majd meg a tavaly mért 3,7 millió négyzetkilométert. Becsléseiket az is alátámasztja, hogy idén márciusban a jégtakaró csak 9,1 millió négyzetkilométeren terült el - ez az érték a második legalacsonyabb a műholdas megfigyelések kezdete óta. A sarkvidékek különösen érzékenyek a klímaváltozásra, és valószínű, hogy ezeken a területeken hagyja a felmelegedés a legnagyobb nyomot. Éppen ezért a klímaváltozás a központi témája annak a nemzetközi kutatóprogram-sorozatnak, amely a múlt hónapbban ...

Krízis vagy hisztéria? - Emberiség és energia

Ha a tisztelt olvasó a címben feltett kérdésre írásomban sommás választ keres, valószínűleg csalódni fog. Annak ellenére, hogy felhalmozott tudásunk minden másodpercben elképesztő mértékben bővül, csekély kockázattal jár az a kijelentés, hogy az emberi faj előtt álló hasonlóan átfogó kérdésekre talán soha nem adható kielégítő válasz. Ez persze nem jelenti azt, hogy válaszkísérletek elképesztő garmadája ne jutna el az egész, fél- és áltudományos írott és elektronikus sajtó segítségével a mindennapi katasztrófajelentésekre éhes bulvármédia-fogyasztótól a legmagasabb szintű döntéshozók asztaláig. Kísérletet legfeljebb arra tehetünk, hoogy ...

Újabb fontos bizonyíték a középfül evolúciójáról

Az összes modern emlős szempontjából kulcsfontosságú jelentőséggel bíró középfül korai evolúciójáról szolgál megdönthetetlen bizonyítékokkal egy a Nature-ben ismertetett új faj.

Csoportdinamika

Az MTA-ELTE Vicsek Tamás által vezetett kutatócsoportjának cikke jelent meg a Nature április 4-i számában a társas csoportok fejlődésének kvantitatív elemzéséről. A közlemény összefoglalója.

Egyedi emlékek törlése

Lehetséges bizonyos félelmetes emlékeket törölni anélkül, hogy más emlékeket módosítanánk. Francia kutatóknak legalábbis sikerült patkányok agyából egyedi memórianyomokat törölni, miközben más emlékek érintetlenül maradtak.

Mi lesz veled, atomhulladék?

Az atomenergia-ipar a legnagyobb támadási felületet hulladékai kezelésével adja ellenzőinek. Most radioaktív hulladékok tárolására is előszeretettel használt cirkonról (ZrSiO 4 ) derült ki, hogy erre a célra a korábban véltnél kevésbé alkalmas anyag. Egy új, brit és amerikai fizikusok mérésein alapuló kutatás szerint ugyanis az alfa-sugarak hatására a kristályos cirkon lassan amorf szerkezetűvé alakul át, és a radioaktív sugarak kijutnak a hulladék környezetébe is. Az átalakulás tempóját új módszerrel mérték meg, és a korábban tapasztaltnál jóval gyorsabbnak találták. Az eredmény jelentőségét mutatja, hogy azt a Nature hasábjain tették közzé.

Megidézték Maxwell démonát

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói David Leigh vezetésével próbálták életre kelteni James Clerk Maxwell 140 éve elgondolt démonát. A Nature hasábjain közölt megoldás ugyan nem igazi Maxwell-démon, de nagyon közel jár ahhoz: a létrehozott molekula képes az egyensúlyi helyzettől eltávolodni, annak ellenére, hogy a fizika egyik alaptörvénye, a termodinamika sokszorosan igazolt második főtétele ennek ellenkezőjét mondja ki.

A tejfogyasztás lenyűgöző története

A dél-szudáni dinkák mindennél többre becsülik marháikat. Állítólag négyszáz különböző szavuk van a szarvasmarhára. A Kenyában és Észak-Tanzániában élő maszájok úgy tartják, hogy a Föld összes marhája az istenek ajándéka számukra, és ennek megfelelően igen nagy becsben tartják őket. A dél-afrikai zuluk, xoszák és szvázik jellegzetesen csíkozott úgynevezett nguni teheneinek mintáját pedig már az előkelő belsőépítészek is nagyra értékelik. Az összes pásztorkodó nép tagjai fogyasztanak tejet - ami csak első hallásra tűnik magától értetődőnek. A laktóz-tolerancia kialakulása Afrikában a genetikai összecsiszolódás lenyűgöző története.

Fény derülhet a balul sikerült brit gyógyszerkísérlet okára

Nagy port kavart tavaly márciusban az a nagy-britanniai gyógyszervizsgálat, melyben kis híján hat férfi vesztette életét. A legújabb adatok alapján az okozhatta a gondot, hogy a klinikai próbákat megelőző állatkísérletekben szereplő állatok "túl tiszták" voltak. A kutatók szerint a kísérleti állatokban nem alakul ki a megfelelő fehérvérsejt-készlet, mivel a laborkörülmények között védve vannak a fertőzésektől - írja a Nature online hírportálja.

Óriási lépések a nanovilágban

Új típusú, nagyon érzékeny, nanoméretű biológiai szenzort alkottak az amerikai Yale Egyetem kutatói, mellyel élő sejtek immunreakcióját, T-limfociták megjelenését érzékelték mindössze 10 másodpercen belül. Az újdonság a szenzor gyorsaságában és előállítási módjában rejlik, ráadásul az új eszköz könnyen bekapcsolható a jelfeldolgozó információs rendszerekbe. Összeállításunkban beszámolunk nanokerekek megforgatásáról és a nanotechnológia lehetséges egészség- és környezetkárosító hatásairól is.

Denevérek iránytűvel

Újabb fajjal bővült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzői az észak-amerikai nagy barna denevérről (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytűje.

Készülnek a kvantumparfümök

Egy néhány éve született elmélet a mikrovilágot leíró kvantumfizikát is bevonta a szaglás mechanizmusának magyarázatába. Az elgondolás cáfolatára készült szakember számításai most megerősítették az elméleti lehetőséget.

Hazai kutatók jelentős eredménye az immunitás vizsgálatában

A "hét legforróbb közleményeként "jelent meg Dr. Mócsai Attila és munkatársainak cikke az immunológia tudományának legnagyobb tekintélyű szaklapjában, a Nature Immunology-ban. A Semmelweis Egyetem és a San Fransisco-i University of California kutatóinak közös munkája a szaklap decemberi számát gazdagítja. A kutatók egy olyan sejten belüli jelátviteli ("kommunikációs") folyamatról derítettek ki új részleteket, amely alapvető jelentőségű lehet a gyulladásos folyamatok megértésében.

Válogatott publikációk

Hogyan működik a tinédzser-agy?

A tizenévesek agyműködését vizsgáló agykutatók azt találták, hogy olyan mértékű átrendeződés megy végbe az agyban ezidőtájt, ami felelős lehet a túlzott kockázatvállalásért, újfajta élmények kereséséért, vagy éppen az alkalmatlan válaszreakciókért. Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy a kockázatkereső magatartás bele van programozva a serdülők agyába, ami a pszichológusok hozzáállását is megváltoztatja a "problémás" gyerekekhez.

Robotkart mozgató idegsejtek

Egyre több kutatás zajlik a lebénult emberek életkörülményeinek javítása érdekében. Ezek a próbálkozások idegrendszerünk bámulatos rugalmasságát, példátlan alkalmazkodó képességét igyekszenek kihasználni: gondolataink elektromos jelekké formálásán keresztül idegsejtjeink képessé válhatnak mechanikai eszközök mozgatására. A Nature összefoglalója a kutatási terület jelenlegi helyzetéről és a közeljövő alkalmazási lehetőségeiről.

Korábbi előadónk a Nature-ben

A Nature nemrég publikált egy tanulmányt, melynek elkészítésében Fodor Zoltán fizikus, az ME korábbi előadója is közreműködött. A kutatást ő maga foglalta össze.   

Zöld tüzek, zöld terror

Mi késztethet arra környezetvédőket, hogy laboratóriumokat gyújtsanak fel? Emma Marris, a Nature tudósítója a radikális zöldek indítékait vizsgálja. E csoportokat az FBI egyenesen "terroristának" minősíti.

Magyar agykutatók új eredményei az endokannabinoid rendszerről

Magyar agykutatók a közelmúltban megjelent cikkükben újabb részletekkel gazdagították az endokannabinoid rendszerről alkotott képünket. Katona István és munkatársai az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéből (KOKI) a Journal of Neuroscience című rangos idegtudományi szaklapban tették közzé eredményeiket.

Új eljárás mentheti meg az amerikai őssejtkutatást

Kisebb botrány alakult ki egy nemrég publikált eljárás miatt, mely új alapokra helyezheti az embrionális őssejtkutatást.

Új adatok az indonéz családot kiirtó madárinfluenza-vírusról

Amint arról az egész világsajtó beszámolt, idén szinte egy teljes család esett áldozatul a madárinfluenza vírusnak Indonéziában. A vírus a családon belül emberről emberre terjedt, s ezalatt mutációkat halmozott fel. Az adatokhoz azonban igen nehéz hozzáférni.

A gének hozzáférhetőségének alapjai

A géntechnológia már régóta képes olyan bonyolult és összetett folyamatok megvalósítására, amilyen például a klónozás. Ám a mai napig feltáratlan maradt, hogy maga genetikai információ pontosan hogyan is képes érvényre jutni bármely élő szervezetet esetében.

Újra az őssejt-helyzetről

Mint arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Államok elnöke, George W. Bush megvétózta azt az új törvényjavaslatot, mely az USA-ban lehetővé tette volna az emberi embrionális őssejtkutatásnak a jelenleginél szélesebb körű finanszírozását állami pénzekből. Bush döntése ellentétes az Európai Unió nemrégiben megszületett és széles körben támogatott álláspontjával, miszerint új támogatási formák alapjait készítik elő az európai őssejtkutatás hatékony finanszírozására. A Nature közelmúltban megjelent összefoglalója alapján mi is visszatérünk az őssejtkutatás és a politika kapcsolatára.

Embrionális áttörés

Amerikai kutatóknak sikerült az embriók károsítása nélkül kinyerniük és életben tartaniuk olyan emberi sejteket, amelyekből embrionális őssejtvonalakat hoztak létre. A Nature legutóbbi számában bemutatott eljárással megoldódhatnának az embrionális őssejtekkel kapcsolatos etikai problémák - ehhez azonban az ellenzők nagyobb kompromisszumkészsége is szükséges.

A hatodik érzék nyomában

Élénk kutatások folynak a lebénult emberek életkörülményeinek javítását szolgáló módszerek fejlesztésére. Ezek egyike az agy saját mozgáskoordinációs központjait célozza. E központok megfelelő műszerekkel történő összekötése lehetővé teheti a betegek számára, hogy pusztán a gondolataikkal képesek legyenek akár művégtagok mozgatására is. A megvalósítástól már csupán egyetlen tényező választja el a kutatókat: a köznyelvben hatodik érzéknek nevezett jelenség megértése.

Kényszerű megoldásként alakult ki a sejtmag

A közelmúltban új elmélet látott napvilágot a sejtmag eredetéről. Eszerint a genetikai állományt védő sejtalkotó megjelenése kényszerű megoldás volt az ősi sejtek világában bekövetkezett problémára.

Gyilkosság a dzsungelben

Illegális aranybányászok meggyilkoltak két őrt a Francia Guyana-i Nouragues természetvédelmi rezervátumban. A tragikus esemény miatt evakuálták a területen elhelyezett kutatóállomás munkatársait.

A tudomány a futball szolgálatában

Az elmúlt hónapban a futball-láz megfertőzte a Földet. A Nature online hírportálján is számos cikk jelent meg a labdarúgással kapcsolatban. Néhány hír a legérdekesebbek közül.

Ki vagyok én? - Az identitás problémája biológusszemmel

A többsejtű szervezeteket felfoghatjuk úgy, mint az egymással versengő sejtek populációinak csataterét. Claire Ainsworth-nek a Nature-ben megjelent ismeretterjesztő cikke azt fejtegeti, miként szivárgott be a fenti gondolat az immunológiába és a rákkutatásba.

Gének, anyagcsere, öregedés

Új eredmények alapján is feltételezhető a kapcsolat a genom instabilitása, az anyagcsere és az öregedés között. A SIR-géncsalád egyre mélyebb megismerése révén új utak nyílhatnak a genom épségének megőrzéséhez és a sejtek öregedésének lassításához.

Eunuchok lábnyomában?

Az európai tudományfinanszírozásban gyökeres változtatásokra van szükség - figyelmeztet Christopher Patten egykori EU-biztos. Az írás rövidített változatát most honlapunkon olvashatja.

Agyunk, mint kvantumszámítógép

Kvantumfizikai jelenségek is szerepet játszanak az agyműködésben? Roger Penrose, a mai fizika egyik legnagyobb alakja szerint igen. Nézeteit természetesen vitatják - a közelmúltban a Nature hasábjain C. Koch és K. Hepp, a Zürichi Egyetem neuroinformatikai intézetének kutatói.

A könnyebbik út? - Kísérleti állatok utolsó percei

A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.

A kórokozók feldolgozásának rejtélye

Hogyan lehetséges, hogy csak azokból az emésztést végző sejtszervecskékből kerülnek a sejtfelszínre bizonyos molekulák, amelyek eredetileg kórokozókat, és nem "rendes" táplálékot tartalmaztak? A Nature-ben közölt új eredmények izgalmas kérdéseket vetnek fel arról, mi lehet az antigén-feldolgozás szerveződési egysége.

A csimpánz és az ember ősei kereszteződhettek egymással

Az evolúciós szakadás az ember és legközelebbi élő rokonunk, a csimpánz között talán nem is történt olyan régen, mint azt eddig gondoltuk. Legalábbis a legújabb vizsgálatok - melyek a két faj genetikai állományát hasonlították össze - ezt sugallják. Sőt mi több, úgy tűnik, hogy az elválás nem egyik napról a másikra történt - ami ahhoz az ellentmondásos elmélethez vezet, mely szerint az első elválást követően a két faj ősei még szaporodhattak egymás között - olvasható a Nature online hírportálján.