NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nagy területen olvad a hó az Antarktiszon
Egy NASA vezette kutatócsoport most közzétett eredményeibõl megállapítható, hogy az Antarktisz nyugati részén igen nagy mértékû hóolvadás történt. A hó és jég legjelentõsebb olvadását 2005 januárjában figyelték meg, és mindezt elõször sikerült mûholdas távérzékelési eszközzel detektálni. A fokozott olvadás számos veszélyt hordoz magában.
- címkék:
- hó
- Antarktisz
- olvadás
- NASA
- Címkefelhõ »
Víznyomokat talált a Spirit
Újabb idõs, vizes környezetre utaló nyomokat ásott ki véletlenül a marsjáró kereke a vörös bolygó felszínén.
Gigantikus láthatatlan gyûrû az ûrben
Gigantikus méretû, jelenleg is táguló, láthatatlan anyagból álló gyûrût találtak egy galaxishalmazban. Most elsõ alkalommal sikerült kimutatni, hogy a láthatatlan tömeg nem minden esetben követi a látható anyag eloszlását.
Molekulagyár a Titan felsõlégkörében
A Szaturnusz Titan nevû óriásholdja nem csupán a csillagászokat és a bolygókutatókat, de a biológusokat is foglalkoztatja. Az égitest légkörében ugyanis olyan kémiai reakciók zajlanak, amelyekhez hasonlók a Földön, az élet kialakulása elõtt történhettek. A Cassini-szonda újabb megfigyelései alapján a hold felsõlégkörében aktív kémiai folyamatok zajlanak, egészen 1000 kilométeres magasságig.
Hírek a Marsról, marsjáróverseny Magyarországon
A Spirit robbanásos vulkánkitörés nyomát azonosította a Marson, a Földön pedig a jövõ lehetséges marsjáróinak versenye lesz Kiskunhalason.
A legnagyobb térkép a láthatatlan anyagról
Elkészült a jelenlegi legnagyobb térkép, amely a Világegyetem anyagának zömét kitevõ láthatatlan tömeg eloszlását mutatja. Az általunk is megfigyelhetõ galaxishalmazok ott csoportosulnak, ahol a legtöbb láthatatlan tömeg koncentrálódik.
Az elsõ világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról
A Spitzer-ûrteleszkóppal elõször sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhõzetét, illetve annak hõmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az elsõ "világtérkép" egy exobolygóról.
Az eddigi legnagyobb szupernóva-robbanást figyelték meg
Az átlagos szupernóvák néhány nap, esetleg néhány hét alatt érik el maximális fényességüket, majd hónapos idõskálán halványodnak vissza. Egy tavaly megfigyelt objektumnál azonban nem így történt. A különbözõ megfigyelések összevetése alapján inkább egy extrém nagytömegû csillag semmisült meg, minden korábban megfigyeltnél hatalmasabb robbanás keretében.
Olvadt lehet a Merkúr magja
Az új megfigyelések alapján a Merkúr belsejében a fémes mag egy része olvadt állapotban lehet, ami mágneses teret generál.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- megfigyelés
- mag
- NASA
- Merkúr
- Címkefelhõ »
Meghalt Walter Schirra amerikai ûrhajós
Nyolcvannégy éves korában meghalt Walter Schirra amerikai ûrhajós - közölte csütörtökön a család.
- címkék:
- világûr
- ûrhajós
- NASA
- Címkefelhõ »
Szörfözés az ûrben
Egy új ötlet szerint a bolygók mágneses terét is ki lehetne használni ûreszközök felgyorsítására és irányváltoztatására.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- bolygók
- ûr
- ûreszköz
- NASA
- Címkefelhõ »
Égitestcsalád a Kuiper-övben
Elsõként sikerült a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övben olyan égitesteket azonosítani, amelyek egy õsi objektum széttörésével keletkeztek.
Születõ és pusztuló csillagok - a hét asztrofotója
A Carina-ködöt mutatjuk be a "születésnapos" Hubble-ûrtávcsõ felvételén, temérdek születõben lévõ égitesttel.
Más bolygók növényei
Milyen színûek lehetnek a növények távoli világok bolygóin, amennyiben léteznek? Erre a kérdésre keresik a választ az Astrobiology folyóirat legutóbbi számában közölt tanulmányukban a NASA által támogatott amerikai kutatók.
- címkék:
- Jéki László
- bolygók
- NASA
- Címkefelhõ »
Zene és az elsõ 3D-s képek a Napról
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében zajló együttmûködések elsõ eredményeként hanghullámokat sikerült azonosítani a napkoronába nyúló mágneses hurkokban. Emellett elsõ alkalommal készültek olyan térhatású képek és videók, amelyek három dimenzióban mutatják csillagunk felszínét és a felette zajló folyamatokat.
Az ûrközpontban gyilkolt a túszejtõ NASA-mérnök
Megölte egyik túszát majd öngyilkos lett az a férfi, aki pénteken barrikádozta el magát a NASA houstoni központjának egyik épületében. A támadó - a NASA egyik mérnöke - három túszt ejtett, kettejük túlélte a támadást, egyikük megsérült. A támadó indítékai nem ismertek.
Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét
Az amerikai Mars Global Surveyor ûrszonda meghibásodásához szoftverhibából kiinduló szerencsétlen események láncolata vezetett - közölte a NASA a legújabb vizsgálati eredményeket.
Egyelõre parlagon az antianyagot kutató mérõrendszer
Michael Griffin, a NASA vezetõje nemrég egy szenátusi bizottság ülésén bejelentette, hogy nem tudják ûrrepülõgéppel a Nemzetközi Ûrállomásra szállíttatni az AMS (Alpha Magnetic Spectrometer) nevû kísérleti rendszert, mert valamennyi tervezett ûrrepülésre az ûrállomás építésének befejezéséhez van szükség, és más célra nincsen szabad raktérkapacitás. Az antianyag-kutatásra szolgáló mérõrendszer a fizikai Nobel-díjas Samuel Ting kezdeményezésére és vezetésével épült 1,5 milliárd dollár költséggel.
Orvosi módszerrel is vizsgálják a csillagközi anyagot
Az orvosi diagnosztikában használt számítógépes módszerek továbbfejlesztése rávilágít a csillagközi anyag térbeli szerkezetére.
Repüljön most Ön is a Mars felszíne felett!
A Spirit és az Opportunity amerikai marsjárók több mint három éve dolgoznak a vörös bolygón. Néhány, a közelmúltban született új eredményüket foglaljuk össze cikkünkben, két látványos NASA-videó kíséretében.
Közel 2500 sérülés az Atlantis ûrrepülõgépen
Az Atlantis ûrrepülõgép a február végi jégesõ okozta sérülések miatt legkorábban májusban indulhat a Nemzetközi Ûrállomásra.
Milyen lenne a Föld ember nélkül?
Játsszunk el a gondolattal, hogy holnaptól Földünk kereken 6,5 milliárd lakója hirtelen eltûnne, mondjuk áttelepülne egy távoli galaxisba. Mit hagynánk magunk után? Mennyi ideig lenne észlelhetõ az emberiség lába nyoma bolygónkon? Mikorra foglalná vissza mindazt a természet, amit elvettünk tõle? Az alábbiakban a Természet Világa által leközölt New Scientist cikket változtatások nélkül adjuk közre.
- címkék:
- Pripjaty
- Föld
- bolygó
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
A napkorona-kitörések nyomában a Hinode-szonda
A nemzetközi együttmûködés keretében üzemeltetett Hinode-napszonda minden korábbinál részletesebb felvételei központi csillagunk koronakitöréseinek elõrejelzésében segíthetnek. Ezek a jelenségek a Föld mágneses terére is komoly hatást gyakorolhatnak. A Hinode eddigi megfigyelései alapján olyan görbült erõvonalakat azonosítottak a fotoszférában, amelyekben hatalmas energia koncentrálódhat.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Hinode
- Föld
- csillag
- A Nap
- NASA
- Címkefelhõ »
Több mint ezer fekete lyukat találtak
Földi- és ûrteleszkópok összehangolt munkájával több mint ezer távoli, szuper-nagytömegû fekete lyukra akadtak, amelyek jellemzõi kicsit eltérnek a vártaktól.
A Földön kívüli élet nyomában az Antarktiszon
A Földön kívüli élet lehetõségének vizsgálatában fontos támpontot nyújtanak az Antarktisz "eltemetett" tavai. Jelenleg 145 kisebb-nagyobb jég alatti tavat ismerünk a kontinensen, és némelyikük már több millió éve létezhet elszigetelten. Részletes képes összefoglalónk a tavakról, sajátos élõvilágukról és asztrobiológiai vonatkozásukról.
Fókuszban a Nap: ma kezdõdik a Nemzetközi Heliofizikai Év
Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztõ összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.
Ma kezdõdik a fényszennyezési felmérés
A mai nappal kezdõdik az égbolt fényszennyezettségi állapotának felmérése, amelyben Magyarország is részt vesz. A szervezõk fõleg diákok jelentkezését várják, de a munkába bárki bekapcsolódhat.
Üstököstörmelék bombázhatott meg egy korai Mars-szondát
Újabb elemzések alapján elképzelhetõ, hogy egy üstökösmag szétesése miatt létrejött meteorraj tagjai találták el 1965-ben a Mariner-4-ûrszondát.
Új eredmények a Föld-Nap kapcsolatokról
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében egyhónapos elõadássorozat kezdõdik a Polaris Csillagvizsgálóban. A meghívott szakemberek a Napnak a Földre kifejtett hatásaival kapcsolatos új felfedezéseket tekintik át.
Nehézségek a havazás mérésében
A számítógépes klímamodellek egyik sarkalatos pontja lehet a csapadék meghatározása. Egy havazással foglalkozó légkörkutató, Walt Peterson rövid tanulmánya mutatja be a problémákat. A kutató részt vesz az új csapadékészlelõ mûszer kifejlesztésében, amellyel a tervek szerint a NASA a 2013-ban fellövendõ új mûholdját szerelné fel.
- címkék:
- havazás
- mûhold
- számítógép
- csapadék
- NASA
- Címkefelhõ »
A Plútó-szonda a Jupiter mellett
A tavaly januárban felbocsátott New Horizons ûrszonda mindössze egyéves utazás után már a Jupiter távolságában jár. Az óriásbolygó a tervezett mértékben lendített a szondán végsõ cépontja, a Plútó felé. A Jupiter-közelség során közel 700 különféle megfigyelést terveznek a szakemberek.
Elverte a jég az Atlantis üzemanyagtartályát
Elhalasztják az Atlantis ûrrepülõgép március 15-ére tervezett indítását, mert a floridai Cape Canaveral ûrközpont térségén hétfõn átvonuló jégesõ megrongálta a fõ hajtóanyagtartály burkolatát - közölte a NASA.
Elõször mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében
Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyûjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.
Fiatal csillagok röntgenfényben - a hét asztrofotója
A Chandra-röntgenteleszkóp felvétele alapján a káprázatos Sas-ködben nem mutatkoznak azok az újszülött és erõsen röntgensugárzó csillagok, amelyek létezését korábbi megfigyelések alapján feltételezik. A jelenség magyarázataként elképzelhetõ, hogy a ködben a csillagkeletkezés fõ idõszaka már lecsengett, de az is lehetséges, hogy annyira fiatalok a sûrû felhõkben lévõ csillagok, hogy még nem érték el a születésük után jellemzõ, erõsen röntgensugárzó idõszakot.
Új mûholdrendszer az ûr-idõjárás elõrejelzésére
Föld körüli pályára állt egy öt tagból álló mûholdflotta, mely az ûr-idõjárás, azaz a Föld környezetében zajló fizikai folyamatok bolygónkra kifejtett hatásainak megértésében segít. A rendszer a földi meteorológiai állomások ûrbeli megfelelõjének is tekinthetõ: bolygónk felszínén is számos mérõállomás megfigyeléseinek összevetésével lehet jól leírni a frontok, légtömegek mozgását és viselkedését. Az ûrbeli hálózat fõképp a Nap anyagkitörései miatt kialakuló mágneses viharokat próbálja elõrejelezni.
A Himalája - a hét mûholdképe
Európa és környékének mûholdképei mellett ezentúl a NASA képarchívumának érdekességei is megjelennek sorozatunkban. Elõször az indiai szubkontinens és Ázsia gigantikus ütközõzónájába, a Himalájába látogatunk.
Ütközõ üstökösmagok egy halott csillag körül - a hét asztrofotója
Egy fehér törpe körül olyan poranyagot azonosítottak, amelyet a csillag egykori bolygórendszerébõl visszamaradt égitestek ütközése termel.
Problémák a holdutazással
Mint ismeretes, a Hold-utazás ismét több nemzet ûrkutatási programjában szerepel. A legkomolyabb terveket egyelõre a NASA-nál találjuk. Ám nemcsak égi kísérõnk felszíni viszonyait és a finom holdpor jellemzõit ismerjük kevéssé, de pénzügyi problémák is felmerültek az amerikai emberes holdexpedícióval kapcsolatban.
Kvazárok csoportosulásai az õsi Világegyetemben
Az Õsrobbanás után néhány évmilliárddal létezett kvazárok erõs térbeli csoportosulást mutatnak, ami õsi galaxishalmazok, illetve szuperhalmazok létezésére utal.
Gigantikus felhõzet és viharos szelek a Titanon
720 kilométer/órás sebességû, a földi futóáramlásokra hasonlító szelet és 2400 kilométer átmérõjû sarki felhõt azonosítottak a Szaturnusz legnagyobb holdján. Utóbbi pozíciója egybeesik az északi sarkvidéken nemrég felfedezett, szénhidrogén-folyadékkal kitöltött tavak helyzetével.
Három Földre lehet szükségünk 2050-re
Az emberiség történetében példátlan természetpusztításról ad számot a WWF nemzetközi természetvédõ szervezet által készített 2006-os Élõ Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tûnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erõforrásai pedig egyre inkább kimerülõben vannak.
Elvesztette legjobb kameráját a Hubble-ûrtávcsõ
2006. január 27-én meghibásodott a Hubble-ûrteleszkóp (HST) Advanced Camera for Surveys (ACS) nevû kamerája. Pontosabban fogalmazva három funkciójából kettõ ellátására többé nem képes, és sajnos ezek között van a nagy látómezejû képfelvevõ mód is. Úgy fest, hogy a pazar képek sokaságát készítõ mûszert a zsúfolt utolsó szervizküldetésen sem fogják kicserélni.
Becsavaró pisztoly az ûrben - felvétel a szerdai ûrsétáról
Sikeres ûrsétát hajtott végre a Nemzetközi Ûrállomás legénysége január 31-én. Az ûrállomás külsõ elemeinek szerelése a következõ 6 napban további két séta során folytatódik.
A Mars õsi légköre és vize a felszín alatt rejtõzhet
Új mérések alapján elképzelhetõ, hogy a Mars õsi légkörének és vizének sokkal kisebb hányadát veszítette el, mint eddig feltételeztük. A hiányzó rész ma is ott rejtõzhet a felszín alatt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- légkör
- felszín
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Az eddigi legtávolabbi gömbhalmazok
Minden korábbinál messzebb, közel egymilliárd fényéves távolságban található gömbhalmazokra akadtak egy elliptikus galaxis körül.
A Jupiterhez közelít a Plútó-szonda
A Plútó felé tartó New Horizons-ûrszonda hamarosan elhalad a Jupiter mellett. Az óriásbolygó kozmikus parittyaként óránként 84 000 kilométeres sebességre gyorsítja, így már "csak" nyolc év van hátra a célpontig.
Sikeres hintamanõver a Holdnál
A STEREO-B ûrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végsõ pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzõit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik elõre az ûr-idõjárást.
Negyven éve történt az Apollo-1 katasztrófája
40 éve a földi kísérletek közben kigyulladt és megsemmisült az elsõ Apollo ûrhajó. A háromfõs legénység bennégett a kabinban.
- címkék:
- NASA
- MTI
- Hold
- Címkefelhõ »
A bolygókeletkezés új fázisát azonosították
A csillagközi porból bolygókká épülõ szemcsék fejlõdésének fontos fázisát figyelték meg a Hubble-ûrtávcsõ segítségével. Kiderült, hogy a poranyag több mint 90%-át üregek teszik ki. Ennyire nagy porozitással a Földön csak a frissen hullott hónál találkozunk.
Óriás fekete lyuk egy apró galaxisban
Egyre árnyaltabb képet kapunk arról, hogy mi a szerepe az óriás fekete lyukaknak a galaxisok fejlõdésében. Ezúttal egy apró galaxisban találtak egy hatalmas objektumot.