NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Célegyenesbe fordult a marsi élet keresése
Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Phoenix-ûrszonda fedélzeti laboratóriumában végzett anyagvizsgálat meghozta a küldetés várva-várt eredményét: sikerült közvetlen elemzési módszerrel kimutatni a Mars felszínérõl vett törmelékminta H 2 O-tartalmát. A kiemelkedõ fontosságú felfedezés végre tudományosan igazolt ténnyé szilárdítja a feltételezést, mely szerint jelenleg is létezik vízjég az égitesten. Az eredmény számos olyan vitát lezár, amelyek az elmúlt közel másfél évszázadban a marsi vízzel kapcsolatban zajlottak, és új fejezetet nyit a bolygó tanulmányozásában: a múltbeli életformák nyomait és a remélhetõleg máig fennmaradt éélettevékenység ...
Egyre kékebb a vörös bolygó
Nem lehet túlhangsúlyozni az amerikai Phoenix-ûrszonda legfrissebb eredményének tudománytörténeti jelentõségét, ugyanis több évtizednyi módszeres kutatómunka után - rácáfolva a legkülönfélébb, olykor teljesen egzotikus elméleti modellek feltevéseire - végre igazolta, hogy a vörös bolygó felszínén napjainkban is található fagyott víz.
Megállapították a földönkívüliek adásának legvalószínûbb irányát
Egy Földön kívüli civilizáció a miénkhez hasonló módszerekkel az ekliptika síkjának irányából tudná legkönnyebben felfedezni bolygónkat - talán értelmes rádiójelek is fõleg errõl várhatók.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Csillagunk átlagos lehet az élet szempontjából
A Földön kívüli élet lehetõségének és gyakoriságának becslésében fontos annak megállapítása, mennyire egyedi vagy átlagos égitest Napunk a Tejútrendszer többi csillagához viszonyítva. Az elmúlt idõszakban elterjedt az a vélemény, amely szerint a Nap bizonyos szempontokból kivételes égitestnek tekinthetõ.
- címkék:
- Föld
- Nap
- bolygó
- csillag
- exobolygó
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Éjféli nap a Marson a Phoenix felvételein
Bár a Phoenix leszállóhelyén a sarki nyár idején egyáltalán nem sötétedik be, a gyengébben megvilágított és ezért energiában szegényebb idõszakot - amikor a Nap a legalacsonyabban jár az égen - általában "pihenéssel" tölti az ûreszköz. Legutóbb azonban nem így történt, így a korábbiaknál hosszabban végeztek folyamatos megfigyelést, több berendezéssel is.
- címkék:
- Catlech
- Marson
- A Nap
- ûreszköz
- Snow White
- NASA
- UA
- Phoenix
- Címkefelhõ »
Fuldoklik a Balti-tenger
A nagy tengerjáró hajók zöme jelenleg tisztítatlanul zúdítja az út folyamán keletkezõ összes szennyvizet a tengerekbe. A Balti-tenger szennyezõdése olyan kritikussá vált, hogy a WWF nemzetközi természetvédõ szervezet fölkérte az ott közlekedõ hajókat mûködtetõ társaságokat, hagyjanak föl ezzel a káros gyakorlattal.
Erõsödnek a légörvények a felmelegedéstõl
Egy új matematikai modell számításokkal is igazolja, hogy a globális felmelegedéssel párhuzamosan erõsödnek a légörvények: várhatóan jelentõsen növekszik a tornádók, hurrikánok és ciklonok intenzitása. A földfelszín hõmérsékletének 1-2 Celsius-fokos emelkedése akár 10%-kal növelheti pusztító hatásukat.
- címkék:
- Afrika
- Atlanti-óceán
- NASA
- Címkefelhõ »
Végre sikerült a jégfúrás a Marson - õsi vizes területek képei
Részsikert könyvelhetnek el a szakemberek a kemény marsi felszínnel való küzdelemben: a Phoenix végre sikeresen belefúrt a jégbe. Eközben a bolygó körül keringõ Mars Reconnaisance Orbiter-szonda mérései alapján õsi, vízben elmállott ásványok felfedezését jelentették be.
Új jelölt a Galaxis legfényesebb csillaga címre - képes-filmes beszámoló
A Napnál 3,2 milliószor több energiát kibocsátó csillagot azonosítottak a Tejútrendszerben. Az égitest a második, de lehet hogy az elsõ legfényesebb csillag lehet a Galaxisban.
2010 májusában indul utoljára ûrrepülõgép
A NASA hivatalosan is kijelölte a "nyugdíjazás" elõtt álló ûrrepülõgép-flotta utolsó küldetésének idõpontját. A végsõ startot az Endeavour végzi 2010. május 31-én, közel 30 évvel azután, hogy az elsõ space shuttle elhagyta a Földet.
Új képek a zsugorodó Merkúrról
A Messenger-ûrszonda mérései alapján a Naphoz legközelebbi bolygó átmérõje az elmúlt 4,5 milliárd évben közel 4 kilométerrel lett kisebb, ami jelentõsnek mondható. A felszín mai, összetett képének kialakításában emellett a meteoritbecsapódások és a vulkanizmus játszották a fõszerepet.
Az erõs melegedés leállíthatja a Föld szívverését
Új modellszámítások alapján a távoli jövõben bolygónk hõmérséklete olyan magas is lehet, hogy fokozatosan leáll a globális lemeztektonika, és többet nem mozdulnak el a kontinensek.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Becsapódás és kihalás Kanadában
Az utolsó jégkorszak vége felé, mintegy 12 900 évvel ezelõtt váratlan kihalási esemény történt Észak-Amerikában, amelyet egy kozmikus látogató okozhatott.
- címkék:
- Kanada
- Észak-Amerika
- kihalás
- becsapódás
- NASA
- Címkefelhõ »
Hallgassa meg a Föld hangját! - Elcsípett rádiójelek a sarki fények felett
A sarki fényekhez kapcsolódó alacsony frekvenciájú rádiójelek akár a Naprendszeren kívüli planéták vizsgálatában is segíthetnek.
Megmentik az Aral-tó egy részét - a hét mûholdképe
Az Aral-tó kiszáradását, vízfelszínének folyamatos zsugorodását már többször bemutattuk mûholdképeken az [origo] Tudomány rovatában. Egy érdekes mérnöki próbálkozással talán megmenthetõ lehet a tó egy része a kiszáradástól.
- címkék:
- mûholdképek
- mûholdfelvétel
- Aral-tó
- NASA
- Címkefelhõ »
Kalandozás bolygónk múltjában - 1. rész: földtörténeti õs- és elõidõ, a prekambrium
A földtörténeti õsidõ és elõidõ közel 4 milliárd évet ölel fel, s ezzel a leghosszabb fejezet a Föld történetében. Az összevontan prekambriumnak nevezett idõszak 4,6 milliárd évvel ezelõtt, a Föld kialakulásával kezdõdött. Földtörténeti sorozatunk elsõ részében bemutatjuk a prekambrium legfontosabb eseményeit: az õsi földkéreg és a kontinensek, illetve az õslégkör és az õsóceán létrejöttét. Megismerhetik a legfontosabb kõzeteket és az õsi élõvilágot is.
Meglepetést okozott a Merkúr elsõ felszíni vizsgálata
A Messenger-ûrszonda mérései alapján a legbelsõ bolygó felszínének jelentõs részét vulkáni kõzetek borítják, ugyanakkor láváiban meglepõen kevés vas mutatkozik.
Száz évvel a szibériai, négymilliárddal a marsi becsapódás után
Kereken száz esztendeje, 1908. június 30-án egy kisbolygó vagy üstökösmag robbant fel Szibéria felett. Az esemény során a Hiroshimára ledobott atombomba energiájának közel ezerszerese szabadult fel. A kozmikus katasztrófákkal kapcsolatos egyik legújabb eredmény, hogy a Mars bolygó jellegzetes kétarcúságát is egy becsapódás hozhatta létre, ám a szibériainál sokkal õsibb és hatalmasabb.
Tovább dolgozhat minden idõk legdrágább bolygókutató ûrszondája
2008. június 30-án hivatalosan befejezõdött a Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda elsõdleges küldetése. A sikeres mûködésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.
Még éppen elviselhetõ lenne az élet számára a marsi talaj kémhatása
A bolygókutatás történetében elõször végezték el egy Földön kívüli anyagminta nedveskémiai vizsgálatát: a Mars talajából nyert törmeléket feloldották a Phoenix egyik beépített minlaboratóriumában. Az oldat elemzésének elsõ eredményei alapján a vörös bolygó felszíni törmeléktakarója még épphogy tolerálható környezetet nyújthatna néhány olyan földi életformának, amelyek jól tûrik a lúgos kémhatású környezetet. A felszíni réteg néhány összetevõje pedig akár potenciális tápanyagként, tehát az életfolyamatokhoz felhasználható anyagként is szóba jöhet(ett).
Külön született ikercsillagok
A hagyományos elképzelés szerint a kettõscsillagok, amelyek egymás körül keringenek, egymás szomszédságában és egyszerre születtek. Egy új megfigyelés alapján azonban elképzelhetõ, hogy ez a kép nem fedi minden esetben a valóságot: amerikai kutatók olyan kettõscsillagot találtak, amelyben a páros egyik tagja közel 500 ezer évvel késõbb született, mint társa.
- címkék:
- David James
- csillag
- kettõscsillag
- NASA
- Címkefelhõ »
Új ûrruhákat és holdjárókat tesztel a NASA
A NASA a következõ években több olyan programot is elindít, amelyek az ûrrepülõgépek nyugdíjazása utáni idõszak emberes ûrtevékenységével kapcsolatosak. A Constellation program számos új fejlesztést foglal magában, ide tartozik az Ares hordozórakéták, az Orion ûrhajó és az Altair nevû holdkomp fejlesztése.
Részletes felvételek a pénteken bejelentett marsi vízjégrõl
Miközben részletesebb képeket közölt a NASA a pénteken bejelentett vízjégrõl, egy újabb mélyedésben is jégre utaló jelekre akadt a Phoenix-ûrszonda.
Mars: emberek vagy robotok?
A vörös bolygó megismerésének nagy kérdése, hogy olcsóbb, de kevesebb ismeretet nyújtó robotokkal, vagy költségesebb és veszélyesebb emberes expedíciókkal érdemes próbálkozni. Összeállításunkban a két oldal elõnyeit és hátrányait tekintjük át, kiemelve az eddigi tapasztalatokat és a közeljövõben várható tendenciákat.
A Phoenix megtalálta a jeget a Marson
A NASA legutóbbi bejelentése szerint az egyik ásásnyom falán lévõ világos folt mérete az elmúlt napok folyamán csökkent. Ennek alapján a foltot vízjég alkotja, a só ugyanis nem így viselkedne. Az eredmény mérföldkõ az ûrkutatás történetében.
Mentõexpedíciót szervez a NASA az ûrrepülõgéphez
Az Atlantis ûrrepülõgép október második vagy november elsõ felében indulhat a Hubble-ûrtávcsõ javítására. A Columbia 2003-as tragédiája óta ez lesz az elsõ küldetés, amelynek során nem a Nemzetközi Ûrállomás lesz a célpont. A NASA ezért példátlan biztonsági intézkedésekkel készül.
Phoenix: egyelõre nincs meg a vízjég a Marson
A Mars északi sarkvidékén leszállt Phoenix-ûrszonda elvégezte az elsõ méréseket beépített laboratóriumában. Az eredményekrõl magyar idõ szerint hétfõn este számolt be a NASA. Eszerint a bolygó felszínét borító törmelék felsõ, közel 6 centiméter vastag rétegében - ahonnan a megvizsgált minta származik - legfeljebb csak kevés vízjég lehet.
Kárpótolnák a Plútót
Két évvel a Plútó "lefokozása" után újabb égitestcsoport elnevezés született a távoli objektumokra: a plutoida, amelynek megalkotása további kérdéseket vet fel.
Üzemben a Phoenix mikroszkópja
A robotkar nem csak a TEGA detektornak, de a mikroszkópnak is adott anyagmintát, amelyben néhány vulkáni eredetû szemcsét találtak. Beszámolónk a NASA pénteken megtartott sajtótájékoztatójáról.
Végre megkezdõdhet a marsi talaj elemzése
Az elmúlt napok technikai nehézségei után végre pozitív fejlemény a Marson: az újabb "szitálásnak" köszönhetõen végre megfelelõ mennyiségû talajminta került a detektorba. Megkezdõdhet az elemzés, amelynek során elõször elsõsorban a vízjeget szeretnék kimutatni.
GLAST - elindult az új ûrteleszkóp
Többszöri halasztás után június 11-én elindult a GLAST ûrteleszkóp, amely a nagyenergiájú csillagászati jelenségeket vizsgáló eddigi legérzékenyebb berendezés a Föld körüli pályán.
Az ózonlyuk lassíthatja az Antarktisz melegedését
Újabb vizsgálatok alapján az ózonlyuk úgy befolyásolja a sarkvidéki szeleket, hogy a déli kontinens belsejét elszigeteli a melegebb légáramlatoktól.
- címkék:
- Föld
- Celsius-skála
- NASA
- Antarktisz
- Címkefelhõ »
Korszakalkotó jelentõségû lenne egy marsi élõlény - rövidfilmünk a Phoenixrõl
Miért gondoljuk, hogy a Marson a múltban kialakulhatott az élet? Ha kialakult, mit találhatunk meg ma belõle? Hol élnek és milyenek azok a földi élõlények, amelyekhez hasonlóak a Marson is elõfordulhatnak? Az [origo] rövidfilmjében Almár Iván és Horváth András ûrkutató-csillagászok, valamint Kereszturi Ákos és Sik András Mars-kutatók, Világûr rovatunk szerzõi foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat arról, mit és hogyan keres a Phoenix.
Phoenix: nem sikerült a szitálás
A Phoenix pénteken sikerrel kiemelte az új talajmintát a Mars felszínérõl, de nem tudta a detektorba juttatni, mivel szemcsemérete túl nagy, és nem fért át a rácson. A kutatók vasárnap megpróbálták megszitálni az anyagot, de eddig így sem sikerült megfelelõ mennnyiségû mintát juttatni a belsõ kemencébe, ahol felhevítve annak összetételét megállapíthatnák.
Üzemkész az ûrállomás egyik legnagyobb modulja
A Discovery ûrrepülõgép küldetése eddig a terveknek megfelelõen alakul: az ûrhajósok mindhárom ûrsétát végrehajtották, a japán Kibo-rendszer legnagyobb, most csatlakoztatott egysége tökéletesen mûködik, az egyik napelemtábla problematikus forgatószerkezeténél pedig mintát vettek a mozgást akadályozó anyagból. Képes-filmes beszámolónk az elmúlt napok aktivitásáról.
A Tejútrendszer eddigi legjobb infravörös térképe - a hét asztrofotója
A Spitzer-ûrteleszkóp közel 800 ezer, a Tejútrendszer fõsíkját és annak környezetét mutató felvételét egy hatalmas mozaikká állították össze, amelyen Galaxisunk dinamikus fejlõdése is követhetõ.
- címkék:
- galaxis
- térkép
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Phoenix: jön a nagy mintavétel
A vörös bolygó északi sarkvidékén leszállt Phoenix az elmúlt napokban kipróbálta robotkarját. Az elsõ éles mintavételt néhány bosszantó technikai apróság késleltette, de ezek mostanra megoldódtak. Így ideális esetben pénteken, június 6-án megkezdõdhet a komoly munka. A vizsgálatok során a víz és közvetetten az élet nyomait keresik majd a fagyos talajban. Az elsõ minta elemzése közel négy napig tart, részletesebb eredmény jövõ hét közepére várható.
Közel az elsõ idegen Földhöz: az eddigi legkisebb exobolygó
A csillagászok már régóta keresnek Földünkhöz hasonló méretû és tömegû Naprendszeren kívüli planétákat, azaz exobolygókat. Az eddig felfedezett mintegy 300 ilyen égitest többsége azonban a Jupiterhez hasonló, vagy még annál is nagyobb tömegû objektum. Ezúttal egy lényegesen kisebb képviselõjükre akadtak: sikerült az eddigi legkisebb tömegû exobolygót azonosítani egy csillag körül.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- Jupiter
- bolygó
- csillag
- exobolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Sikeresen dokkolt a Discovery
A Discovery hazai idõ szerint június 2-án 20.18-kor összekapcsolódott a Nemzetközi Ûrállomással, rakterében a japán Kibo-rendszer két egységével. Ezek közül a nagyobb elemet, a kutatómodult az elsõ ûrsétán, kedden csatlakoztatják az ûrállomáshoz.
Kiemelte az elsõ anyagmintát a Phoenix
A Phoenix kiemelte a Mars felszínérõl az elsõ anyagmintát, amely a megjelenése alapján szulfátsókat vagy kevés jeget is tartalmazhat. A részletes elemzés még csak ezután következik.
Hókirálynõ és lábnyom a Marson: máris jeget találhatott a Phoenix
Nem kizárt, hogy a vízjég és közvetetten az egykori élet nyomait keresõ Phoenix közel jár elsõ nagy felfedezéséhez: a NASA legutóbb közölt felvételein érdekes felület látható az ûrszonda alatt, amely akár vízjég is lehet.
A Phoenix készül a nagy ásásra
Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó ûrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgetõ Phoenix az elsõ talajminta begyûjtéséhez készülõdik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.
Pillangó a Marson - új képek a Phoenixrõl és a Phoenixtõl
Újabb látványos képek érkeztek a Földre a Marsról: a hétfõn landolt Phoenix pillangóként "pihen" a vöröses talajon, miközben sorra készíti maga körül a felvételeket. Minden rendszer rendben üzemel, az egyetlen - és eddig elsõ - probléma, hogy a robotkar borítását még nem sikerült leoldani.
Megjöttek az elsõ képek a Marsról
A hétfõn éjjel landolt Phoenix az elsõ Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítõjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra elõtt pár perccel megérkeztek az elsõ felvételek az irányítóközpontba, majd késõbb a NASA közölte az elsõ színes képeket is.
Történelmi kép az ûrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik ûreszközrõl fotózva
Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerû látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringõ Mars Reconnaisance Orbiter-ûrszonda az ûrkutatás története során elsõként örökített meg egy másik ûreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfõn hajnalban landolt Phoenix volt.
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülõdik a Phoenix
Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-ûrszonda, az elsõ leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetõségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsõséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén.
Már várják a Marson a Phoenix ûrszondát
A Mars körül keringõ három ûrszonda is úgy változtatta meg a pályáját, hogy ideális helyzetben legyenek a Phoenix május 25-i érkezésének megfigyeléséhez.
Akár kövületek is lehetnek a Marson most talált anyagban
A NASA bejelentése szerint egykori forróvizes oldatokból kivált ásványokat azonosítottak a Marson, a Spirit amerikai marsjáró kereke által korábban véletlenül kiásott mélyedésben. A fõleg szilicium-dioxidból álló anyag utóvulkáni mûködéssel keletkezhetett, és akár egykori élõlények megkövesedett fosszíliáit is megõrizhette.
Elõször láttak szupernóvát a robbanás pillanatában
Elsõ alkalommal sikerült szupernóva-robbanást a kezdeti másodpercektõl megfigyelni egy csillag életének utolsó szakaszában. A mérési adatok komoly elõrelépést jelentenek a folyamat megértésében.
- címkék:
- csillag
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Marsi leszállóegységek madártávlatból
A Mars Reconnaisance Orbiter-szonda nagyfelbontású kamerája megörökítette az összes, a vörös bolygón eddig sikeresen landolt amerikai ûreszközt. Az 1999-ben eltûnt sarkvidéki leszállóegységet még nem találták meg, az újabb szonda pedig pár nap múlva érkezik.