NASA

címke rss

Elõször mérték meg két idegen bolygó sugárzását a földfelszínrõl

Archívum2009.01.21, 09:22

Elsõ alkalommal sikerült a Föld felszínérõl két exobolygó sugárzását egy speciális technikával megörökíteni. A módszer a jövõben a légköri paraméterek pontos megbecslésére is lehetõséget adhat a távoli planétáknál.  

Pillantás a legsötétebb holdkráterekbe

Tudomány2009.01.20, 10:02

Közölték a Chandrayan elsõ radarfelvételeit a Holdról. Az indiai szonda radarja az elsõ próbák alapján tökéletesen üzemel, és esély van rá, hogy a sarkvidéki kráterekben esetleg elõforduló vízjeget azonosítsák vele a közeljövõben.  

Megerõsítették a metán jelenlétét a Marson - a gáz életre is utalhat

Tudomány2009.01.16, 12:02

Földi megfigyelések végre megerõsítették a metán jelenlétét a vörös bolygó légkörében. A felszín alól szivárgó gáz légköri mennyisége évszakos változást mutat. A metán a Mars belsõ aktivitása és az élet lehetõsége miatt is fontos: származhat vulkáni gázkibocsátásból, de akár biogén eredetû is lehet.  

Gammasugárzó kozmikus világítótornyokat találtak

Tudomány2009.01.13, 08:26

A Fermi-ûrtávcsõvel egy tucat olyan pulzárt találtak, amelyek a korábban ismertektõl eltérõen csak a gammasugarak hullámhosszán figyelhetõk meg. A sugárzás elemzésével megbecsülhetõ a távoli objektumok forgás- és mágneses tengelyének térbeli helyzete is.  

Pillantás a Vénusz gigászi vulkánjaira

Tudomány2009.01.12, 11:07

Térhatású radarfelvétel a 3200 méter magas, 400 kilométer átmérõjû Gula Mons vulkánról és környezetérõl a Vénusz felszínén.  

Szupernóva-robbanás 3D-ben elõször

Archívum2009.01.09, 09:09

Minden korábbinál részletesebben sikerült meghatározni a Cassiopeia-A jelû szupernóva-maradvány térbeli jellemzõit. A felmérés a robbanás során keletkezett aszimmetrikus anyagsugarakat mutatott ki.  

Másfélszeresére hízott a saját galaxisunk

Tudomány2009.01.07, 10:44

Egy új felmérés alapján galaxisunk, a Tejútrendszer mérete és tömege közel másfélszer nagyobb, mint korábban feltételezték, ezért a csillagok is gyorsabban keringenek benne.

Még éltek az ûrhajósok, amikor a kabin leszakadt a Columbiáról

Tudomány2009.01.06, 13:53

A Columbia ûrrepülõgép 2003-as visszatérésekor megsemmisült a Föld légkörében. A NASA néhány napja újabb részletes jelentést közölt a katasztrófa eseményeirõl. Ebbõl kiderül, hogy az ûrhajósok közel egy percen keresztül próbálkoztak a gép megmentésével, azonban a súlyos sérülés miatt nem volt esélyük a túlélésre.  

Haldokló csillagok vizsgálata alapján számos Föld-típusú bolygó létezhet

Tudomány2009.01.06, 09:41

Olyan poranyagot azonosítottak idõs csillagok felszínén, amely a körülöttük keringõ kisbolygók törmeléke lehet. A szakemberek szerint ez arra utal, hogy számos csillag körül keringhetnek a mi Földünkhöz hasonló planéták.  

2037-re a Marsra érhet a NASA

Archívum2008.12.30, 11:24

Az Egyesült Államok és világ vezetõ ûrkutatási szervezete, a NASA október 1-jén ünnepelte fél évszázados fennállását. A NASA az ûrtevékenységgel kapcsolatos tervezés, fejlesztés és kivitelezés teljes vertikumában dolgozik. Az elmúlt fél évszázad eredményeinek jelentõs része már a mindennapi élet területén is megjelent, a következõ 50 évre pedig nagy terveket szõnek: új ûrhajót, holdbázist és az elsõ marsutazást.

A Ganymedes eltûnik a Jupiter mögött - kép

Archívum2008.12.23, 09:19

A Jupiter legnagyobb holdjáról, a Ganymedesrõl nézve a Jupiter eltakarta a Napot és a Földet. A gyakori jelenséget bolygónktól a Hubble-ûrteleszkóppal (HST) figyelték meg, látványos fotót rögzítve.  

Szuper-nagytömegû fekete lyukak környezetét vizsgálták

Tudomány2008.12.22, 15:23

Egy új felmérés alapján a galaxisok centrumában lévõ fekete lyukak környezete hasonló: egy forró és röntgensugárzó belsõ, valamint egy nagyobb és infravörösben sugárzó külsõ korongot tartalmaz.

Nagy lépés a marsi élet felé - fontos ásványokat találtak a felszínen

Archívum2008.12.19, 09:34

Karbonátos ásványokat azonosítottak a Marson. A felfedezés azért fontos, mert ennek alapján nem csak savas vizes környezetek létezhettek a bolygó múltjában. Ez pedig az élet keletkezése számára az eddig feltételezettnél kedvezõbb környezeteket jelentett.

Új lehetséges élõhely a Marson

Tudomány2008.12.18, 08:15

A Phoenix eredményei alapján úgy fest, az elmúlt 10 millió évben többször is lehetett egy kevés folyékony víz a leszállóhelyen. Egy másik kutatócsoport javaslata alapján a földi sivatagi mázhoz hasonló környezetek is kedvezhetnek az esetleges élet számára a Marson.  

Kiállítják majd a kiszuperált ûrrepülõgépeket

Archívum2008.12.18, 15:46

A jelenlegi tervek szerint a NASA rövidesen - néhány éven belül - kivonja a forgalomból jelenleg üzemelõ három ûrrepülõgépét: az Atlantist, az Endeavourt és a Disoveryt. A hivatal szerdán egy felhívást tett közzé, amelyben javaslatokat vár a három ûrrepülõgép felhasználására.  

Az Univerzumot átszövõ sötét erõ újabb bizonyítékát jelentették be

Tudomány2008.12.17, 20:54

Eltérõ távolságban lévõ galaxishalmazok megfigyelése arra utal, hogy az utóbbi évmilliárdokban a halmazok növekedése a várhatónál lassabb volt. Mindez a sötét energiától állhat elõ, amely a Világegyetem tágulását egyre gyorsabbá teszi - jelentette be a NASA hazai idõ szerint kedden 19 órakor megtartott sajtótájékoztatóján.  

Dráma a Magellán-felhõben - szupernóvák közé préselõdött csillaghalmaz

Tudomány2008.12.15, 23:16

Három szupernóva lökéshulláma közé szorult csillagközi anyagfelhõben született csillagokat vizsgáltak egy szomszéd galaxisban. A Chandra-röntgenteleszkóppal az eddigi leghosszabb, 31 órás felvételt rögzítették a területrõl.  

A Bengál-öböl folyódeltái - a hét mûholdképe

Tudomány2008.12.15, 13:16

Az Indiai-óceán északkeleti öble, a Bengál-öböl valóságos beltengerként választja el az India törzsét alkotó Dekkán-félszigetet Indokínától. Az öbölbe két bõvizû folyó is elhozza a Himalája vizeit.

Ma lesz a legnagyobb és legfényesebb a telihold

Tudomány2008.12.12, 14:33

December 12-én, péntek este a telihold fázis kísérõnk pályájának a Földhöz legközelebbi pontján következik be, ezért az év legnagyobb teliholdjától megvilágítva az átlagosnál fényesebb lesz az éjszaka ott, ahol nem takarja az eget felhõzet. A meteorológiai elõrejelzések szerint erre hazánkban fõként a keleti, északkeleti országrészben lesz esély, s leglátványosabb formáját éjfél körül mutatja majd.

Ballonok és repülõgépek is mennek majd a Marsra

Tudomány2008.12.11, 10:20

Ballonokat és repülõgépeket is bevetnek a Mars kutatásában a következõ évtizedekben. Bár a Mars Science Laboratory- és az ExoMars-roverek késéssel indulnak, a tervezõasztalon már körvonalazódnak a következõ küldetések, amelyek 2020 körül elsõ alkalommal hozhatnak majd anyagmintát a vörös bolygóról a Földre.  

Speciális Jumbo szállítja haza az ûrrepülõgépet - kép

Archívum2008.12.11, 08:29

A rossz idõjárási viszonyok miatt Kaliforniában landolt Endeavour megkezdte útját a floridai Kennedy-ûrközpont felé. A speciális Boeing 747-es gép hátán utazó ûrrepülõgép két nap alatt jut el a célállomásra, miközben a kellemetlen idõjárású helyszíneket, sõt még a gyenge esõket is el kell kerülnie.

Vízmolekulák a Hold anyagában

Archívum2008.12.09, 11:30

A Holdat az eddigi megfigyelések és az elméleti modellek alapján is kifejezetten száraz égitestnek tekintették - egy új vizsgálat azonban nem erre utal.  

Elkészült az 1,2 millió faktoros ûrnapvédõ

Archívum2008.12.08, 08:59

Túl van a sikeres földi próbákon az a hatalmas felületû árnyékolószerkezet, amely majd a James Webb ûrteleszkópot, a Hubble-ûrtávcsõ utódját védi a napsugárzás melegétõl, a világûr viszontagságaitól. Hatékonyságát a fényvédõkrémek védõfaktorához hasonlítva 1,2 millió faktoros védelmet szolgáltat. Felülete 150 négyzetméter, körülbelül akkora, mint egy teniszpálya. Öt rendkívül vékony rétegbõl áll, egyik réteg sem vastagabb az emberi hajszálnál.

Két év halasztás a legnagyobb marsjárónak

Archívum2008.12.04, 23:03

Az amerikai Mars Science Laboratory nevû rovert az eddig tervezett 2009 helyett technikai okokból csak 2011-ben fogják elindítani a vörös bolygóhoz - jelentette be csütörtökön a NASA.

Tíz éve a Föld körül a Nemzetközi Ûrállomás - képes építéstörténet

Tudomány2008.12.02, 10:55

Az ûrkorszak kezdete óta nem volt kérdéses, hogy kellene egy igazán nagy, állandóan a Föld körül keringõ laboratórium, ahol a súlytalanság elõnyeit kihasználva lehetne kísérleteket folytatni. A sok szempontból sikeres, ám pályafutását ócskavasként végzõ orosz Mir után napjainkra lényegében el is készült az eddigi legbonyolultabb és legdrágább ûreszköz.  

Földet ért az Endeavour ûrrepülõgép

Tudomány2008.11.30, 23:33

Az Endeavour közép-európai idõ szerint vasárnap este 22 óra 25 perckor landolt hétfõs legénységgel a fedélzetén a kaliforniai Edwards légibázison.

Víz táplálhatja az Enceladus gejzírjeit

Tudomány2008.11.28, 09:50

A Szaturnusz Enceladus holdján megfigyelhetõ gejzírszerû kitörések nagy sebessége, illetve mûködésük folyamatos jellege arra utal, hogy felszín alatti víz táplálja õket.  

Hiányzó láncszemre akadtak a galaktikus állatkertben

Archívum2008.11.25, 10:05

Olyan spirális galaxisokat találtak, amelyekben már igen kevés csillag keletkezik, és bizonyos szempontból átmenetet alkotnak az elliptikus galaxisok felé - jelentette be hazai idõ szerint hétfõn éjfélkor a NASA.

Egy szép nyár a Marson - befejezõdött a Phoenix küldetése

Tudomány2008.11.24, 16:51

Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-ûrszonda küldetése egyértelmû siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelõ életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következõ nagy szonda már az élet nyomait keresi.  

Hatalmas eltemetett gleccsereket találtak a Marson - kép

Tudomány2008.11.21, 09:17

Régóta várt felfedezést jelentettek be a Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda radarvizsgálatai alapján: a bolygó gleccserjellegû, kõzetanyaggal borított felszínformáinak belsejét valóban jég töltheti ki.  

Már mûködik a bolygóközi internet

Archívum2008.11.20, 14:04

Tíz éves fejlesztés után elsõ ízben sikerült beüzemelni a bolygóközi internetet: a NASA kutatói több mint harmincmillió kilométeres távolságra továbbítottak képeket egy ûrszonda és a Föld között.

Endeavour: apró balesetek sora az elsõ ûrsétán

Tudomány2008.11.19, 09:32

Az Endeavour küldetésének elsõ ûrsétáján egy teljes szerszámostáskát veszítettek el az asztronauták - ennél nagyobb test korábban még nem jutott véletlenül az ûrbe a szerelések során.  

Felújított képek a Holdról az interneten

Tudomány2008.11.18, 09:05

A Hold iránt élénkülõ nemzetközi érdeklõdés közepette felújították és digitális formátumban elérhetõvé tették a Lunar Orbiter-szondák által az 1960-es években készített holdfotókat.  

Dokkolt az Endeavour, kezdõdik a lakásfelújítás az ûrállomáson

Archívum2008.11.17, 08:26

A Nemzetközi Ûrállomás fejlesztése ismét fontos lépéshez érkezett: ezúttal nem új modullal vagy napelemmel bõvül, hanem belülrõl teszik komfortosabbá: fürdõszoba, konyha és hálófelszerelések érkeztek az Endeavour fedélzetén.  

Sikeresen startolt az Endeavour

Tudomány2008.11.15, 09:03

Péntekrõl szombatra virradó éjszaka, magyar idõ szerint 1.55-kor startolt az Endeavour ûrrepülõgép Floridából. A küldetés célja a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) további fejlesztése. A fõ cél, hogy növeljék az ûrállomás önellátó képességét, a folyamatosan fent tartózkodó személyzet létszámát.  

Elõször közöltek képeket Naprendszeren kívüli bolygókról

Tudomány2008.11.14, 08:35

November 13-án, magyar idõ szerint este nyolc után két, a csillagászat történetében mérföldkõnek számító megfigyelést jelentett be a NASA. Az egyik szerint egy magányos Naprendszeren kívüli planétát sikerült közvetlenül észlelni, a másik esetben pedig három olyan exobolygót fotóztak le, amelyek a miénkhez hasonló bolygórendszer tagjai.  

Különleges, hatalmas sarki fényt figyeltek meg a Szaturnuszon - kép

Archívum2008.11.13, 08:38

A Cassini-ûrszonda mûszerei egyedi, más bolygóknál eddig nem tapasztalt megjelenésû, hatalmas kiterjedésû sarkifény-jelenséget örökítettek meg a Szaturnuszon.  

A NASA szerint végleg elhallgatott a Phoenix

Archívum2008.11.11, 08:24

A Phoenix-ûrszonda november 2-án elhallgatott, így három helyett öthónapos üzemelés után feltehetõleg végleg befejezte mûködését - közölte a NASA hétfõ esti sajtótájékoztatóján. A Phoenix beváltotta a hozzá fûzött reményeket: közvetlenül igazolta a víz létezését, újabb alapot nyújtva a következõ évek élet utáni kutatásaihoz.

Új képek egy aktív jéghold felszínérõl

Archívum2008.11.05, 10:28

A Cassini-ûrszonda október 31-én közel 200 kilométerre haladt el a Szaturnusz Enceladus holdja mellett, és újabb részletes felvételeket készített a gejzírjellegû kitörések forrásairól.  

Belepusztul a világtenger a felmelegedés lassításába

Tudomány2008.11.03, 11:08

A világtenger lassítja a globális fölmelegedést. Elnyeli a fölösleges hõ és az ipari forradalom óta egyre növekvõ mennyiségben a légkörbe jutó, üvegházhatást okozó szén-dioxid jelentõs részét. Ez azonban jelentõsen megváltoztatja a tengervíz kémiai tulajdonságait. A víz savasabb és más módon is "kellemetlenebb" környezet lesz, veszélyeztetve számos tengeri élõlény fennmaradását.

Látványos galaxisütközés a megjavított ûrtávcsõtõl

Archívum2008.10.31, 10:14

A Hubble-ûrteleszkópnál (HST) sikeresen átálltak a tartalék elektronikus adatgyûjtõ és -továbbító rendszerre. A hibátlan mûködést egy új, látványos felvétellel bizonyította a berendezés.  

Új felvételek: egyveretû a Merkúr felszíne

Tudomány2008.10.30, 10:19

A NASA nyilvánosságra hozta a Messenger-ûrszonda október 6-i, második Merkúr-közelítése során nyert új eredményeket. Ezek szerint az égitest felszíne homogénebb, mint az a Hold vagy a Mars esetében megfigyelhetõ.  

Hatalmas opálmezõket fedeztek fel a Mars felszínén

Archívum2008.10.29, 11:14

A legújabb megfigyelések alapján még közel 2 milliárd évvel ezelõtt is sok folyékony víz lehetett a Mars felszínén. A felfedezés akár az élet kialakulásának lehetõségérõl alkotott képünket is megváltoztathatja.  

Néhány napon belül újraindíthatják a Hubble-ûrtávcsövet

Archívum2008.10.27, 07:59

A Hubble-ûrteleszkóp meghibásodott adatfeldolgozó egységét helyettesítõ tartalék rendszert az elmúlt héten távirányítással próbálták feléleszteni. Bár a mûvelet nem sikerült, a hiba oka kiderült, és jó esély van a javításra innen a Földrõl, még a jövõ februárban induló utolsó ûrrepülõgépes szervizküldetés elõtt.  

Megfullad a Föld az ûrszemétben

Archívum2008.10.27, 11:04

Egyesek szerint már a Földnek is van gyûrûje, de nem jégbõl és kõdarabokból, hanem az ûrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált mûholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó ûrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos ûrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretû tárgy is végzetes lehet, ha egy ûrhajóval vagy ûrállomással találkozik. Egyelõre nincs megoldás a problémára.

Elindult az indiai Hold-szonda

Tudomány2008.10.23, 12:07

Szerdán hajnalban, helyi idõ szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Ûrközpontból sikeresen elindult India elsõ ûrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körû nemzetközi együttmûködés keretében zajlik, amelybõl a NASA és az ESA több mûszerrel is kiveszi a részét.

Lassul a Phoenix, készülõdnek az új Mars-szondák

Tudomány2008.10.20, 09:12

A gyengülõ napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása elõtt igen fontos megfigyeléseket várnak tõle a szakemberek. Eközben a következõ szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményû marsjáró az élet utáni kutatásra.

Egyelõre védtelenek vagyunk a becsapódásokkal szemben

Tudomány2008.10.13, 14:09

Az elmúlt héten bolygónkkal összeütközött és a légkörben felrobbant a 2008 TC3 jelû, közel 3 méteres kisbolygó. Ilyen események havonta megtörténnek, és ritkán szerzünk róluk tudomást. Vannak azonban sokkal rosszabb forgatókönyvek is: napjainkban közel 5500 földközeli objektumot ismerünk, amelyek között a legveszélyesebbek az egy kilométernél nagyobb átmérõjû testek. Ezek akár kontinensnyi területet is elpusztíthatnának, és az ellenük való védekezési módszerek még csak papíron léteznek.

Új képek a Merkúr ismeretlen oldaláról

Tudomány2008.10.13, 09:27

A NASA közölte a Messenger-ûrszonda legutóbbi Merkúr-közelítése során készült felvételek elsõ adagját. A Naphoz legközelebbi bolygó eddig fel nem térképezett, ismeretlen oldalán furcsa, szokatlanul hosszú és világos sugársávokat azonosítottak.