NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Magyar legénység a földi marsbázison
Milyen legyen a Mars felszínére érkezõ elsõ legénység ideális idõbeosztása? Hogyan lehet minimálisra csökkenteni a helyzetbõl, a bezártságból és a feszített munkatempóból adódó konfliktusokat? Milyen eszközöket lehet hatékonyan és biztonságosan alkalmazni ûrruhában a terepen? A válaszok részben a földi szimulációs bázisokról érkezhetnek, amelyek egyikének áprilisban tisztán magyar legénysége lesz.
Szélsõségesen forró robbanást észleltek a Napon
A Hinode és az R-HESSI ûrszondák megfigyelései alapján extrém magas hõmérsékletû napkitörést azonosítottak csillagunkon.
Esetleges élõlényeket is megõrizhettek a most azonosított marsi üledékek
A Mars idõs déli felföldjeinek mélyedéseiben egykori állóvizekbõl kivált, klórban gazdag sós üledékeket azonosítottak, emellett a bolygó vulkáni idõszakait is pontosították.
A NASA kutatója szerint fabatkát sem érnek a klímatervek
Semmit sem érnek a klímaváltozást pozitívan befolyásolni akaró, az EU és az ENSZ által egyre jobban sûrgetett akciótervek - állítja a NASA legelismertebb klímakutatója, aki szerint a jelenleg elfogadott érték kétharmadára kellene csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását. A most közzétett tanulmánya szerint a legnagyobb problémát - a ma is nagy számban mûködõ - széntüzelésû erõmûvek okozzák - írja a The Guardian.
Budapesttõl Gödig húzódna az eddigi legkisebb fekete lyuk
Egy új megfigyelési módszerrel sikerült a korábbi rekordernél közel kétszer könnyebb, egy mindössze 3,8 naptömegû fekete lyukat megfigyelni. A felfedezés a csillagfejlõdési modellek pontosításában segít.
- címkék:
- Budapest
- Göd
- fekete lyuk
- NASA
- CfA
- Címkefelhõ »
Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák is lehetnek a Szaturnusz egyik holdján
A Cassini-ûrszonda megfigyelési alapján a korábban tapasztaltnál melegebb törésekbõl nemcsak vízgõz, de szerves anyagok is kilökõdnek az ûrbe a Szaturnusz Enceladus nevû holdjáról. Elméletileg tehát itt is történhetnek ahhoz hasonló folyamatok, mint az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés során, amikor egyre bonyolultabb szerves molekulák alakultak ki.
Minden korábbinál kisebb fekete lyukat találtak
Rekordméretû fekete lyuk létezését jelentette be a NASA kedden, magyar idõ szerint 19.30-kor egy sajtótájékoztatón.
- címkék:
- fekete lyuk
- magyar idõ
- NASA
- Címkefelhõ »
Sikeresen landolt az Endeavour
Az alacsonyszintû felhõk és a bizonytalan idõjárás miatt a tervezetthez képest egy keringéssel késõbb: március 27-én, magyar idõ szerint 0 óra 39-kor landolt az Endeavour.
Az eddigi legnagyobb robbanást észlelték a világûrben
Március 19-én minden korábban észleltnél nagyobb energiájú robbanás történt a Világegyetemben, amely több milliószor volt fényesebb a korábbi legfényesebb szupernóvánál. Az eseményre 7,5 milliárd éve került sor, amikor a Világegyetem kora valamivel kevesebb mint a fele volt a jelenleginek. Képek és animáció az eseményrõl.
Az író és a csillagok
Sajnos az sem garancia az örök életre, ha az ember látja a jövõt. Egy igazi nagy vizionárius hagyott itt bennünket: Arthur C. Clarke, az író, a tudós. Az emberbarát. Még halálában sem tagadta meg sci-fi-írói énjét: a világ nagyobbik fele március 18-án szerzett tudomást március 19-én bekövetkezett elhunytáról. Noha ez ügyben természetesen csak az idõzónák okolhatók, valahogy ez az apró részlet is illik folyton a jövõt fürkészõ életéhez.
Meteoritok fûszerezték az õslevest
Két idõs meteoritban több mint tízszer annyi aminosavat találtak, mint a korábbi hasonló mintákban. Eszerint az õsi Földre az eddig feltételezettnél is több szerves anyagot hozhattak az egykori becsapódások.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- meteorit
- NASA
- JPL-Caltech
- Címkefelhõ »
Elõször azonosítottak szerves anyagot egy Naprendszeren kívüli bolygón
Fontos lépéshez érkezett az exobolygók kutatása: elsõ alkalommal találtak metánt egy távoli planéta légkörében. Bár a gáz feltehetõleg nem biogén eredetû, ez a felfedezés is érzékelteti, hogy az exobolygóknak az élet lehetõségével kapcsolatos kutatása sok újdonsággal szolgálhat már a közeljövõben is.
Üzembe állt az új robotkar az ûrállomáson - filmes beszámoló
Az Endeavour ûrrepülõgép legénysége a második ûrsétán sikeresen aktiválta a Dextre nevû új robotkart, amely a korábbi próbálkozások alkalmával még nem tudott áramot felvenni. A Dextre számos olyan precíziós mûvelet elvégzésére képes, amelyhez eddig ûrséta keretében a világûrben dolgozó asztronauta kellett.
A Cassini átrepült az Enceladus anyagsugarán
A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda mindössze 50 kilométerre haladt el az Enceladus nevû hold felszíne felett, keresztezve a gejzírek által kilövellt anyagszemcsék felhõjét.
- címkék:
- Ali
- Cassini
- Baba
- Cassini-ûrszonda
- NASA
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Endeavour: nincs komoly sérülés
Az európai Columbus modul után ismét nagy kutatóegység kerül a Nemzetközi Ûrállomásra: a japán Kibo-rendszer elsõ elemével hazai idõ szerint kedden 7.29-kor startolt az Endeavour, megkezdve az eddigi leghosszabbra tervezett, 16 napos ûrrepülõgépes küldetést.
Elõször figyeltek meg kõomlást a Földön kívül - színes fotók NASA-tól
Lélegzetelállító képeket közölt a NASA a Marsról: elsõ alkalommal sikerült egy olyan omlást megfigyelni a vörös bolygó felszínén, amely folyamatában, a törmelék mozgása során látható.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- mozgás
- folyamat
- MRO
- NASA
- Mars
- UA
- Címkefelhõ »
Mobilhálózatot építenének a Holdon
Az Associated Press beszámolója szerint a NASA és a British National Space Center mobilhálózat létesítését tervezi a Holdon. A rendszer az égitest déli sarkára tervezett bázison élõk használhatják majd.
Részletes radarképek az elsõ holdbázis környékérõl
A Hold déli sarkvidékének kráterei a bennük feltételezett vízjég, illetve az ide tervezett holdbázis helyszíneként fontosak. Nemrég a Földrõl radarral tanulmányozták a térséget, és elkészítették eddigi legrészletesebb domborzati térképét.
Õsi marsi folyókat modelleztek a Földön - a hét asztrofotója
Egy új földi kísérlet alapján elképzelhetõ, hogy némely marsi folyóvölgy csak nagyon rövid ideig volt aktív, és ezalatt rakta le hatalmas üledékes képzõdményeit.
Hûtõ nincs, pisztoly van, fürdés gázmaszkban - hétköznapok az ûrben
A hírekben gyakran olvasunk az ûrben végzett tudományos kísérletekrõl és nagy szerelésekrõl - az asztronauták hétköznapi élete és a szerelések során jellemzõ körülmények azonban kevéssé ismertek a legtöbb ember számára. Kevesen gondolnák például, hogy a hatás-ellenhatás törvénye miatt még egy egyszerû csavar behajtása is komoly fizikumot igényel, és még kevesebben igazodnának ki elsõre a vákuumtoaletten. Képes összeállításunk az ûrbeli mindennapi élet néhány érdekességérõl.
Több a szénhidrogén a Titanon, mint a Földön
A Szaturnusz legnagyobb holdján sok százszor több különféle szénhidrogén lehet, mint a Föld összes kõolaj- és földgázlelõhelyén együttvéve.
Kipróbálták a Jupiter jeges holdjára tervezett robotot
Minden jel arra mutat, hogy az Europa nevû Jupiter-hold jégpáncélja alatt folyékony vízóceán van, amiben akár élet is lehet - talán a földi mélytengeri füstölgõk élõvilágához hasonlóan. A NASA a jövõben robotszondát indít ennek kutatására. A szonda egyik földi tesztegységét a napokban próbálták ki sikerrel.
Repülje körül az ûrállomást!
A Columbus modul csatlakoztatása, a Nemzetközi Ûrállomás jelentõs kibõvítése után szerdán, magyar idõ szerint 15.07-kor landolt az Atlantis-ûrrepülõgép a floridai Kennedy Ûrközpontban. Összeállításunkban bemutatjuk a NASA filmjét, amelyen "körbejárhatjuk" az ûrállomást.
Teljes holdfogyatkozás csütörtök hajnalban
Derült idõ esetén teljes holdfogyatkozás figyelhetõ meg hazánkból szerdáról csütörtökre virradó éjszaka, hajnali 4 és 5 óra között. A jelenség legjobban szabad szemmel, közvilágítástól mentes helyszínekrõl követhetõ. Az ország több pontján tart távcsöves bemutatókat a Magyar Csillagászati Egyesület.
Felélesztették az ûrállomás új modulját - a hét asztrofotója
Kisebb számítástechnikai probléma után sikeresen üzembe helyezték a Nemzetközi Ûrállomás újonnan felszállított nagy európai kutatómodulját, a Columbust. A munkák biztos befejezéséhez a küldetést egy nappal meghosszabbították. Képes összefoglalónk.
Heves csillagkeletkezés a legtávolabbi galaxisban
A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabbi galaxist azonosítani. A közel 13 milliárd fényévre lévõ objektum az elsõként létrejött csillagvárosok közé tartozhat.
Film a Szaturnusz gyûrûinek átfordulásáról
A Cassini-szonda mérései alapján kiderült: a Szaturnusz A-gyûrûje sok anyagot köt meg az Enceladus gejzírjei áltat kispriccelt vízgõzmolekulákból.
- címkék:
- gyûrû
- NASA
- Szaturnusz
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Éghajlatváltozás rohamtempóban
Elképzelhetõ, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos éghajlatváltozás lassú, fokozatos jellege idõvel gyors, hirtelen változásokba csap át. Egy új vizsgálat eredményei szerint több, az éghajlat kialakításában fontos rendszer is nagy változás határán áll, és ez alapvetõen befolyásolja bolygónk éghajlatát.
- címkék:
- Szahara
- mûhold
- bolygó
- NASA
- Antarktisz
- Amazonas
- Címkefelhõ »
Sikeresen dokkolt az Atlantis
Az Atlantis ûrrepülõgép szombaton, magyar idõ szerint 18.17-kor sikeresen összekapcsolódott a Nemzetközi Ûrállomással. Az elsõ ûrsétát az eredetileg tervezett idõponthoz képest egy nappal késõbb hajtják végre.
Startolt az Atlantis
Két decemberi halasztás után csütörtök este, magyar idõ szerint 20.45-kor startolt az Atlantis ûrrepülõgép, rakterében az európai Columbus modullal. Az új kutatóegységben rövid idõ alatt több tudományos kísérletet fognak végrehajtani, mint amennyit eddig összesen elvégeztek a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén. A programban magyar agykutatók kísérletei is helyet kapnak.
Fél évszázados az ûrkorszak elsõ nagy tudományos eredménye
A Földet övezõ sugárzási övezet felfedezése az ûrkorszak elsõ nagy tudományos eredménye volt. A Van Allen-öveket közel fél évszázada ismerjük, de sok részlet még ma is feltárásra vár. A tervek szerint a NASA 2011-ben két ûrszondát állít pályára a sugárzási övek viharainak tanulmányozására.
Közölték az elsõ részletes eredményeket a Merkúrról
A Messenger-ûrszonda mind a hét mûszere tökéletesen üzemelt a Merkúrral való január 14-i, elsõ találkozókor. Az ûreszköz eddig 1213 felvételt és rengeteg mérési adatot sugárzott a Földre, és a NASA sajtótájékoztatót tartott az elsõ részletes eredményekrõl.
Furcsa, pókszerû alakzat a Merkúron
A Messenger-ûrszonda elsõ Merkúr-közelítésének eredményeit hazai idõ szerint szerdán este hozta nyilvánosságra a NASA. A sok érdekesség között az egyik leginkább meglepõ felfedezés egy pókszerû alakzat a felszínen, melynek eredete ismeretlen.
Egy 250 méteres kisbolygó haladt el mellettünk
A 2007 TU24 jelû kisbolygó az elõrejelzéseknek megfelelõen január 28-án elhaladt pályájának bolygónkhoz legközelebbi pontján. Az objektum ekkor 535 700 kilométerre volt tõlünk, ami közel másfélszerese a Hold átlagos távolságának.
- címkék:
- bolygók
- bolygó
- NASA
- Hold
- Címkefelhõ »
A kiszolgált mûholdakkal kapcsolatos veszélyforrások
Bolygónk körül sok ezer emberkéz alkotta objektum kering, többségük már nem is üzemel. Nagy kérdés, mi lesz a sorsuk, és jelentenek-e veszélyt a számunkra.
Egyre gyorsabban fogy az Antarktisz jege
Egymástól független vizsgálatok megerõsítették, hogy az Antarktisz jégtakarója a globális felmelegedés miatt gyorsuló ütemben fogyatkozik. A 2006-os évben 200 millárd tonna jeget veszített a kontinens, ami 75%-kal több az 1996-os értéknél. Csak a 2006-os olvadás fél milliméteres tengerszintemelkedést jelent, de ha a fogyás a jelenlegi ütemben halad, a következõ száz évben mintegy két méterrel emelkedhet a világtenger szintje.
- címkék:
- klímaváltozás
- jég
- NASA
- Antarktisz
- MODIS
- Címkefelhõ »
Az elsõ színes kép a Merkúrról
A Merkúr mellett január 14-én elhaladt Messenger-ûrszonda a Földre sugározta a bolygóról készült elsõ színes felvételt. A közelítés során a szonda lézeres magasságmérõje is mûködött, próbaként letapogatva a bolygó felszínének domborzatát. Ez volt az elsõ alkalom, hogy ilyen mérés készült a Merkúrról.
Az Ulysses-szonda elhaladt a Nap pólusa felett
Az Ulysses-ûrszonda immáron második alkalommal haladt el a Nap északi sarkvidéke felett, megvizsgálva a csillagunk poláris tartományaiból kiáramló gyors napszelet.
Fényvisszhangok forgó fekete lyukaktól
A fekete lyukak önmagukban is egzotikus képzõdmények. Az új vizsgálatok szerint némelyikük gyorsan forog, ami további extra következményekkel jár. Egy ilyen objektum környezetébõl kibocsátott sugárzás külön adagokban érkezhet a megfigyelõhöz, mivel egyes fotonok többször is megkerülik, mielõtt elhagyják. Ezáltal különös "fényvisszhangok" jönnek létre. Új eredmények a fekete lyukakról.
- címkék:
- Nap
- fekete lyuk
- NASA
- Chandra ûrtávcsõ
- Címkefelhõ »
Új, részletes felvételek a Merkúrról
A NASA nyilvánosságra hozta a Messenger-ûrszonda újabb felvételeit, amelyek a korábbiaknál részletesebben mutatják a bolygó eddig ismeretlen vidékeit is.
Az ûrben játszódik az új reality
A nemzetközi ûrállomás legénységével forgatott fitnesszvideót a NASA - remélik, hogy a lakosság követi az ûrhajósok által végzett gyakorlatokat.
- címkék:
- valóságshow
- sci-fi
- NASA
- Címkefelhõ »
Az elsõ kép a Merkúr eddig ismeretlen oldaláról
A Merkúr mellett elhaladó Messenger-ûrszonda sikeresen megörökítette a legbelsõ bolygó eddig ismeretlen oldalának jelentõs részét.
A Messenger-ûrszonda elhaladt a Merkúr mellett
Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt ûrszonda a Naprendszer legbelsõ bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfõn), magyar idõ szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó elsõ megközelítését.
Szerves anyagok egy születõ bolygórendszerben
Az általunk ismert élet keletkezéséhez szükséges szerves anyagokat azonosítottak egy születõ bolygórendszerben, a csillagot övezõ anyagkorongban.
Unalmasak lehetünk a földönkívülieknek
Egy a miénkhez hasonló technológiával és távcsövekkel bíró civilizáció egy szomszédos csillag bolygójáról több dolgot is megfigyelhetne a Földön, ami az életre utal. Észrevenné a kontinensek és az óceánok közötti különbséget, az évszakok változását, a légköri oxigént, ózont és vízgõzt, sõt a fotoszintetizáló növények élettevékenységeinek nyomait is azonosíthatná. De miért nem válaszolnak a Földön kívül feltételezett intelligens lények a rádióüzeneteinkre? Két kutató szerint talán azért, mert azok túlságosan unalmasak.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- csillag
- ûr
- ûrteleszkóp
- NASA
- SETI
- Címkefelhõ »
Szélsõséges élõlények és élõhelyek a Földön - asztrobiológia kurzus IV. rész
Az [origo] tudomány rovatának ismeretterjesztõ sorozata a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A kurzus negyedik részében az extrém életformákat, valamint az általuk lakott szokatlan élõhelyeket tekintjük át.
Elõször figyelték meg egy idegen bolygó fényét
Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planéta, egy exobolygó légkörérõl szórt csillagfényt elkülöníteni csillagának sugárzásától.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- csillag
- NASA
- Címkefelhõ »
2007: az idegen bolygók éve
A 2007-es esztendõ a Naprendszeren kívüli planéták, azaz az exobolygók évének is tekinthetõ a csillagászatban. Talán nem is a felfedezések növekvõ száma a legfontosabb eredmény - az ismert exobolygók száma e sorok írásakor 270 -, inkább az, hogy megkezdõdött a távoli planéták egyedi jellemzõinek, például légköri összetételének, hõmérsékletének felderítése. Erre a mûszertechnika fejlõdése révén nyílt lehetõség, és a következõ években még gyorsabb elõretörés várható. Nem vagyunk már messze az elsõ Föld-típusú bolygó felfedezésétõl sem.
Súrlódás fûtötte gejzírek az Enceladuson - a hét asztrofotója
A Szaturnusz Enceladus holdján zajló gejzír-jellegû kitörések felfedezése óta nagy kérdés, honnan van az apró holdnak a heves aktivitáshoz szükséges energiája. A legelterjedtebb magyarázat szerint az árapályfûtés biztosítja a kitörésekhez szükséges hõt. A korábbi feltételezések alapján valahol a felszíne alatt megolvadhat a jég, és innen repül ki az anyag a vákuummal érintkezve.
- címkék:
- NASA
- Szaturnusz
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Vulkánok segítették a légköri oxigén dúsulását
Egy új modell szerint a kontinensek növekedése és a területükön kitörõ egyre több vulkán segítette az õsi Földön a légköri oxigénszint növekedését.
- címkék:
- Föld
- vulkán
- oxigén
- NASA
- Címkefelhõ »
Szerves anyag más galaxisokban
Az elmúlt idõszakban született megfigyelések alapján távoli galaxisokban is elõfordulnak szerves molekulák, amelyek egy része a szupernóva-robbanások lökéshullámainak hatását is túléli.
- címkék:
- Caltech
- galaxisok
- nyom
- NASA
- Címkefelhõ »
Újdonságok a Szaturnusz körül
A gyûrûs bolygó körül 2004 nyara óta keringõ Cassini-ûrszondának a magetoszférával, és az apró holdakkal kapcsolatos legújabb felfedezéseibõl válogatunk az alábbiakban.
Széttépett galaxisok a Tejútrendszer peremvidékén - a hét asztrofotója
A Tejútrendszer peremvidékén egy szokatlan, a belsõ térség csillagaival ellentétes irányban mozgó csillagokból álló zónát azonosítottak, amely õsi törpegalaxisok bekebelezésével jöhetett létre.
Elpárologhatnak a csillagukhoz túl közel merészkedõ bolygók
Egy modell alapján a csillagukhoz a Föld átlagos naptávolságának egytizedénél közelebb keringõ exobolygók légköre idõvel teljesen elszökhet.
Csak januárban indul az Atlantis
Az Atlantis ûrrepülõgép indítását az eredetileg tervezett december 6-a helyett jövõ év január 2-ára halasztották. A start halasztásának oka a fõ hajtóanyagtartályban lévõ folyékony hidrogén mennyiségét érzékelõ detektor meghibásodása. A jelenlegi indítási ablak december 13-án zárul be, ezt követõen legkorábban december 30-án lehetne startolni. 13-ig azonban már kevés az idõ a javításra, az év vége pedig nem kedvezõ idõpont. A közel egyhónapos csúszás a NASA szerint nem okoz jelentõs késedelmet az ûrállomás fejlesztésében.
A bolygókeletkezés kezdeti fázisa - a hét asztrofotója
Sikerült egy születõ csillag körüli, kialakulóban lévõ anyagkorongot minden eddig látottnál korábbi fejlõdési állapotban megfigyelni. A korongban idõvel bolygók állhatnak össze.
Galaxis rejtõzködhet a szomszédban
Elképzelhetõ, hogy egy nagytömegû galaxis van a közelünkben, amit eddig a Tejútrendszer centrumának zavaró hatása miatt nem vettünk észre.
- címkék:
- galaxis
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Indításra kész az ûrállomás legnagyobb kutatómodulja, a Columbus
A Nemzetközi Ûrállomás bõvítése újabb mérföldkõhöz érkezik: az STS-122-es küldetés keretében hamarosan felbocsátják az európai építésû nagy kutatómodult, a Columbust. Az Atlantis ûrrepülõgép legkorábban december 6-án, hazai idõ szerint 22.31-kor startolhat, és tizenegy napos programjának fõ feladata az új egység csatlakoztatása lesz.
Forradalmian új ûrtérkép az Antarktiszról
A NASA, az USA Geológiai Szolgálata (USGS), az amerikai Nemzeti Fejlesztési Alapítvány és a Brit Antarktisz Társaság (BAS) a napokban mutatta be az Antarktisz területét nagyfelbontású ûrfelvételek mozaikjával lefedõ adatbázisát.
- címkék:
- gps
- ûrfelvétel
- NASA
- Antarktisz
- USGS
- alapítvány
- Címkefelhõ »
Újdonságok a Földön kívüli élet kutatása terén
Egy új, víz alatti robot segíti ezentúl az extrém környezetek kutatását. Egy másik kutatásban a DNS-re emlékeztetõ, porszemcsékbõl álló szerkezetek lehetõségét mutatták ki számítógépes szimulációkkal.
- címkék:
- Föld
- DNS
- Polaris Csillagvizsgálo
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Sós az Europa jupiterhold óceánja
A megfigyelések és a modellek alapján a jéggel borított felszínû Europa hold belsejében hatalmas, sós óceán helyezkedhet el.
Szuperföldek és holdjaik nyomában
A Naprendszeren kívüli planéták, az exobolygók és kísérõik megismerése a Föld és a földi élet fejlõdését befolyásoló tényezõk megértésénben is segít. Új megfigyelések és modellszámítások alapján a bolygórendszerekben ritkák lehetnek a Holdhoz hasonló kísérõk, az ún. szuperföldek pedig az élet szempontjából kedvezõ tulajdonságokat mutathatnak.
A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhetõ sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelõre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetõen, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk elsõ részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevõt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.
Káprázatos a Holmes-üstökös az új fotókon - a hét asztrofotója
A Holmes-üstököst harmadik alkalommal választottuk a hét asztrofotójának. Ezúttal a Hubble-ûrteleszkóp felvételén is tanulmányozhatjuk a látványos objektumot, amely még szabad szemmel is látható, ha az idõjárás kegyes lesz hozzánk.
Csak keserûség jutott a hõs asztronauták feleségeinek
Elszigeteltség, válás, depresszió - a NASA holdraszállási missziójáért az asztronauták feleségei fizettek igazán nagy árat. Férj nélkül, pénz nélkül kellett tökéletes feleségnek, tökéletes anyának lenni, miközben a szakmai karrierrõl is örökre lemondhattak.
Landolt a Discovery
A Discovery ûrrepülõgép szerdán magyar idõ szerint 19.01-kor simán landolt a floridai Kennedy Ûrközpontban. Az STS-120 jelû küldetés során - amely a 23. shuttle-repülés volt a Nemzetközi Ûrállomáshoz - mindkét fontos feladatot sikeresen elvégezték az ûrhajósok: csatlakoztatták az újonnan felszállított Harmony modult, és befejezték a P6 napelemtábla átszerelését, amelyen az elszakadt részt "összefércelték".
Szakadt és beragadt napelemekkel küzd a Discovery legénysége
A Nemzetközi Ûrállomáson az elmúlt napokban három ûrsétával folytatódott a munka. Az új modul beüzemelése mellett áthelyezték a P6-os napelemtábla-szegmenst, amelynek nyitásakor egy körülbelül 80 centiméteres szakadás mutatkozott az egyik napelemszárnyon. Egy másik helyen is probléma lépett fel: a napelemtáblák egyik mozgatómotorjánál a mûködést akadályozó fémszilánkot találtak, amit az utolsó ûrsétán megpróbálnak eltávolítani.
Rejtõzködõ fekete lyukak nyomára akadtak
Az elméleti fejtegetések alapján régóta feltételezett õsi és aktív galaxismagok, bennük pedig fekete lyukak nyomára akadtak a szakemberek a távoli Világegyetemben.
- címkék:
- csillagkép
- NASA
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Új modult visz a Discovery az ûrállomásra
Október 23-án, magyar idõ szerint 17.38-kor startolt a floridai Kennedy Ûrközpontból a Discovery ûrrepülõgép, rakterében a Nemzetközi Ûrállomás legújabb egységével. A Harmony nevû új modul az öreg kontinens markánsabb jelenlétének nyitánya az ûrállomáson, mert ideális esetben akár az idén hozzákapcsolhatják a nagy európai kutatómodult, a Columbust.
Újabb színes felvételek a Marsról
Új, színes felvételeket közöltek a Mars Reconnaisance Orbiter szondától, amelyek segítségével a következõ nagy marsjáró, a Mars Surface Laboratory ("marsi felszíni laboratórium") leszállóhelyét választhatják ki a szakemberek.
Portermelõ õsi kvazárok
A távoli és õsi Világegyetemben lévõ meglepõen sok por kialakulásának eddig nem ismert módjára utal egy friss megfigyelés, amely szerint a kvazárok környezetében is keletkezhetnek apró kristályok.
- címkék:
- Pyle
- por
- kvazár
- NASA
- Világegyetem
- SSC
- Címkefelhõ »
Tíz kép a tíz éve indult Cassini-ûrszondától
1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens ûrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idõk legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyûrûrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevû óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.
Célpont a Hold: a közeljövõ küldetései égi kísérõnkre
A japán SELENE-ûrszonda elérte égi kísérõnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhetõ, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló ûrverseny kezdõdik.
Reggeli ködök és esõk a Titanon - a hét asztrofotója
Földi megfigyelések révén egy kiterjedt, magas szintû felhõréteget, valamint csapadékot hozó reggeli ködöket sikerült megfigyelni a Szaturnusz Titan nevû óriásholdján.
- címkék:
- Cassini
- NASA
- USGS
- NASA JPL
- Címkefelhõ »
Nem veszélyes a november 6-án érkezõ kisbolygó
A közelmúltban azonosított 2007 RR9 jelû égitestrõl kiderült, hogy egy közel fél évszázada elveszettnek hitt objektum, amely 2007. november 6-án 0,07 csillagászati egységre fog elhaladni bolygónk mellett.
Földhöz hasonló bolygó szülõhelyét figyelték meg
Olyan poranyagot találtak egy fiatal csillag körül, amelybõl akár Földünkhöz hasonló bolygó is kialakulhat az ún. Lakhatósági Zónában. Ez az a csillag körüli tartomány, ahol folyékony víz stabilan létezhet egy planéta felszínén - ami nélkülözhetetlen az általunk ismert élethez.
Az egyik legszebb csillaghalmaz - a hét asztrofotója
Ezen a héten Tejútrendszerünk egyik fiatal csillaghalmazát választottuk a hét asztrofotójának. A pazar látványt nyújtó alakzatban a csillagközi ködösség maradványa még együtt látható a nagy tömegû, fiatal égitestekkel.
Megfigyelték egy üstököscsóva leszakadását
Elsõ alkalommal sikerült megfigyelni, amint a Napból kiáramló koronakitörés részecskefelhõje eltorzította és leszakította egy üstökös csóváját.
- címkék:
- Nap
- koronakitörés
- csóva
- NASA
- Címkefelhõ »
Elindult a Dawn-ûrszonda
Szeptember 27-én, magyar idõ szerint 13:34-kor startolt a Dawn-ûrszonda. Küldetésének célja a vulkanikusan átalakult Vesta kisbolygó, és a legnagyobb méretû aszteroida, a Ceres részletes tanulmányozása.
Csillagrepesztõ mágneses tér
Sikerült egy extrém erõs mágneses terû neutroncsillag kitörését megfigyelni, és modellekkel bebizonyítani, hogy a jelenséget az égitest kérgének repedése okozta. A további hasonló megfigyelések rámutathatnak, idõvel miként gyengül ezen égitestek mágneses tere, hogyan lassul forgásuk és milyen a belsõ szerkezetük.
- címkék:
- bolygó
- neutroncsillag
- exobolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Új eredmények a Mars kutatásával kapcsolatban
Különösebb szenzáció nélkül, de tempósan zajlott a Mars kutatása az elmúlt hetekben-hónapokban is. A legizgalmasabb fejlemény, hogy az Opportunity amerikai marsjáró a legutóbbi porvihar lecsendesedése után megkezdte a lassú ereszkedést a Viktória-kráterbe, ami cseppet sem veszélytelen mûvelet. A jelenleg a Mars felé haladó Phoenix-szonda tervezett leszállóhelyén a szakemberek a marsi éghajlat változásaival kapcsolatban két jégtípus megjelenését prognosztizálják. A Mars Reconnaisance Orbiter új felvételei alapján a mai viszonyok nem kedveznek a folyékony víz megjelenésének.
Rendkívüli felvételek a Szaturnusz Iapetus holdjáról
A Cassini-szonda minden korábbinál részletesebb fotókat készített a Iapetusról, amelyek alapján megállapítható, hogy igen idõs a hold egyenlítõi vidékén körbefutó hegyvonulat.
Fertõzésveszély a világûrbõl
Elméletileg nem kizárt, hogy egy meteorit belsejében idegen mikroorganizmus érkezzen bolygónkra. A nagy kérdés az, hogy jelenthet-e ez veszélyt a földi bioszféra számára. A perui meteoritbecsapódás kapcsán ezt is megvizsgáljuk összeállításunkban.
Készül a Hold felé az új japán ûrszonda
2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan ûreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérõnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.
Magyarországon jöhet létre Európa elsõ csillagos égbolt rezervátuma
Magyarországon, a Zselici Tájvédelmi Körzetben jöhet létre Európa elsõ csillagos égbolt rezervátuma. Ez lesz hazánk elsõ olyan térsége, ahol világítástechnikai szempontból is korszerû jogi szabályozást vezetnek be. Eközben Budapesten a Duna kivilágításával növelnék a környezetszennyezés egyik kevéssé ismert formáját, a fényszennyezést. Pedig a fényszennyezésnek több káros hatása van, mint azt elsõre gondolnánk. Az alábbiakban ezek áttekintése olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület és Kolláth Zoltán munkái alapján.
Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész
Kétéves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezetõ részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fõ kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az elsõ részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világûrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek késõbb alapanyaggként ...
Ismét jó hírek az ózonrétegrõl
Újabb és újabb kutatási eredmények bizonyítják a bolygónk ózonpajzsát védõ, 20 évvel ezelõtt született nemzetközi megállapodás eredményességét. A legfrissebb mérési adatok szerint a korábban vizsgáltak mellett egy további olyan vegyület jelenléte is csökkent a légkörben, amely a veszélyezteti a Földet körülvevõ ózonréteget.
- címkék:
- Föld
- Nap
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
A Google gépei segítik a NASA kutatásait
Larry Page és Sergey Brin, a Google két alapítója Kaliforniában az irodája közelében parkolja le repülõgépeit a NASA tulajdonában lévõ területen: az amerikai ûrkutatási hivatal 1,3 millió dollár éves díj fejében bocsátja a rendelkezésükre a kifutópályát - írta a The New York Times.
Jégesõ egy születõ bolygórendszerben
A bolygókeletkezéshez vezetõ folyamatok új fázisát azonosították, amelynek során a csillag körüli anyagkorongba por- és jégszemcsék zuhannak nagy sebességgel a csillagközi térbõl.
Kozmikus kirakósjáték törpegalaxisokból
A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabb lévõ törpegalaxisokat, és bennük talán a Világegyetem legelsõ generációjához tartozó csillagokat megfigyelni.
Barlangok nyomában a Marson - a hét asztrofotója
A Marson korábban felfedezett, barlangszerû nyílásoknak tekintett sötét alakzatokról kiderült, hogy valóban mélyedések, de feltehetõleg nem hosszú lávaalagutak, hanem kisebb üregek beomlásával keletkeztek.
Az ûrprogramot ünnepli a Discovery
A Discovery Channel a NASA-val együtt ünnepli az ûrprogram megszületésének 50. évfordulóját, így jövõre sok idõt tölthetünk az ûrben az ismeretterjesztõ csatornával.
- címkék:
- sci-fi
- NASA
- Discovery Channel
- Címkefelhõ »
Nem repültek ittasan az asztronauták
A korábban felröppent hír, mely szerint kétszer is alkoholos befolyásoltság alatt repültek volna amerikai asztronauták, a NASA vizsgálata alapján hamisnak bizonyult.
- címkék:
- alap
- befolyásoltság
- NASA
- Címkefelhõ »
Barlangok a Marson - a hét asztrofotója
A Mars Odyssey amerikai ûrszonda felvételein felszín alatti üregek nyílásaira bukkantak. A barlangszerû képzõdmények az élet keresése szempontjából is fontos célpontok lehetnek.
Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus
Féléves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.
Óriásviharok lehetnek az USA-ban
Ahogy bolygónk melegszik, az Egyesült Államokban egyre több óriásviharra kell számítani, hatalmas villámlásokkal és jégesõvel, állítják a NASA kutatói egy nemrégiben megjelent tanulmányban.
- címkék:
- USA
- jégesõ
- vihar
- NASA
- Címkefelhõ »
Google Sky: virtuális égbolt a monitoron
Közel százmillió csillag és majd kétszer ennyi galaxis adatait tartalmazza a Google Earth új kiegészítése, a Google Sky. A Google képzeletbeli földgolyóján állva most már nem csupán a saját bolygónk felszínén kalandozhatunk, hanem a csillagos ég is megjelenik felettünk.
Élérõl látszottak az Uránusz gyûrûi
Ritka csillagászati jelenséget sikerült megfigyelni: az Uránusz bolygót, amint gyûrûrendszerére pontosan annak élérõl látunk rá. Mivel a gyûrûket 1977-ben fedezték fel, ez az elsõ alkalom, hogy így látjuk õket. Hasonló térbeli helyzet 2049. környékén áll ismét elõ.
Tíz képben a 30 éve száguldó Voyager-ûrszondákról
Három évtizeddel ezelõtt indult a két amerikai Voyager-ûrszonda a Nagy Utazás nevû útra, amelynek keretében hintamanõverek sorozatával sikerült végiglátogatniuk az óriásbolygókat. A ma már legendás ûreszközök jelenleg is jól üzemelnek, ezért a szakemberek újabb feladatokat találtak ki a következõ évekre. Képes összeállításunk a Voyagerek legfontosabb felfedezéseirõl.
Hatalmas lyuk a világûrben
Minden korábban ismertnél nagyobb méretû, látszólag minden anyagot nélkülözõ üres térségre, egy gigantikus "lyukra" akadtak az ûrben.