Mars

címke rss

Félezernél többen jöttek az ELTE-re a bolygókért

Archívum2010.03.23, 10:38

A bolygótudomány, a planetológia legújabb eredményeirõl hallgathatott elõadásokat több mint 600 érdeklõdõ 2010. március 19-én az ELTE Bolygótudományi Nap címû rendezvényén. A közönség soraiban fõleg középiskolások ültek, de jöttek egyetemisták és idõsebb érdeklõdõk is.

Az eddigi legjobb fotók a Félelemrõl: Budapest méretû szikla a Mars mellett

Tudomány2010.03.16, 09:58

Soha nem járt még emberkéz alkotta ûreszköz ilyen közel a Mars Phobos holdjához. Az európai készítésû Mars Express-ûrszonda mindössze 67 kilométerre haladt el az égitest mellett - a randevút több hasonló követi még idén. A célok egyike egy leszállóhely kijelölése.

Kifordult krátert fotóztak a Marson

Tudomány2010.03.13, 18:09

Ritka negatív becsapódásnyomot fényképeztek a bolygón, az egykori kráterbõl csak az annak belsejében lerakódó üledék maradt meg.

Tucatnyi eltemetett gleccsert találtak a Marson

Tudomány2010.03.13, 18:12

Hatalmas gleccserek mozogtak a Mars közepes szélességû területein a múltban. Bár jelenleg feltehetõleg nem mozdulnak, kõzetdarabokkal és porral fedett jég anyaguk ma is a felszín alatt várakozik - mint azt friss radarmérésekkel azonosították.

Ha bolygógyárban készült volna, luxusmodellnek számítana a Föld

Tudomány2010.03.03, 11:29

Ha Földünk egy "bolygógyárban" készült volna, biztosan nem fapados alaptípusnak, hanem egy extrákkal felszerelt luxusmodellnek számítana. Belsõ folyamatai szinte zavartalanul mûködnek 4,6 milliárd éve, változatos formakincsû szilárd felszínét és folyékony vízkészletét pedig globális védõburkok óvják a káros külsõ hatásoktól. Napjainkban a bolygótudomány legizgalmasabb kérdése éppen az, hogy mindezek közül melyek találhatók meg más égitesteken is valamilyen formában, s melyeket lehet Földünk valóban exkluzív jellemvonásainak tekinteni.

A táskánkat is meglátnánk a Marson

Archívum2010.02.23, 08:43

Napjainkban a geológus úgy elemzi a Mars felszínét a képernyõ elõtt ülve, mintha 100-200 méter távolságban állna egy sziklafal elõtt a Földön. Harminc éve még csak a vörös bolygó fõ felszínformáit ismertük, ma viszont méteres rétegeket és 25 centiméteres részleteket azonosíthatunk bennük. A fejlõdés szó szerint látványos: képsorozatunkkal a bolygó megismerésének fõ lépéseit tekintjük át.  

Sportok más égitesteken

Archívum2010.02.17, 13:25

A Holdon hó helyett homokon lehetne siklani, míg a Marson a mínusz 120 Celsius-fokos szén-dioxid hó nyújtana érdekes síelési lehetõségeket. A külsõ Naprendszer fagyott nitrogénjén már igazi extrém sportokat ûzhetnénk, a kisbolygók gyenge gravitációs tere pedig hatalmas dobásokat és ugrásokat tenne lehetõvé. A gerely és a diszkosz itt valószínûleg önálló keringési pályán végezné.

Lemondott a NASA a veterán marsjáró kiszabadításáról

Tudomány2010.01.27, 10:21

A Spirit többé nem mozdul el jelenlegi helyzetébõl - a homokdûnébe akadt marsjáró kiszabadítási próbálkozásait leállította a NASA. A közelgõ tél komoly megpróbáltatás lesz a rovernek, és a szabadulás esélyei a következõ nyáron sem javulnak.

Magyar skála Földön kívüli élõlényeknek

Tudomány2010.01.26, 13:20

Természet- és társadalomtudósokat, szakterületük vezetõ kutatóit hívták meg Londonba, hogy megvitassák: milyen következményei lennének a Földön kívüli élet felfedezésének a tudományra, és fõleg a társadalomra. A brit királyi akadémia, a Royal Society által rendezett rangos konferencia egyik elõadója Almár Iván ûrkutató-csillagász, aki kedden délután mutatja be egy ilyen felfedezés jelentõségét értékelõ új skáláját a brit fõvárosban.

Földközelben jár a Mars a héten

Archívum2010.01.25, 09:46

Apró vörös fénypont, amely este magasra emelkedik az égen - ez a Mars a következõ napokban. A bolygó északi féltekéjén jelenleg nyár van, és tiszta légkörén keresztül a vízjégsapka kivehetõ a felszínen: ezzel a látvánnyal szolgál távcsõben a vörös bolygó, amely a napokban jár a Föld közelében.

Sorsdöntõ ásás következik a Marson

Archívum2010.01.22, 09:39

A Spirit marsjáró még mindig a homok fogságában van. A legújabb terv az, hogy saját robotkarjával fogja kiásni magát. Ha a mûvelet sikertelen lesz, a veterán ûreszköz valószínûleg nem ússza meg a közelgõ telet.

Kiolvadt a Phoenix a Marson - kép

Archívum2010.01.13, 08:33

Tavaszodik a Marson 2008-ban landolt, majd öt hónap után elhallgatott Phoenix-ûrszonda leszállóhelyén. Bár elhanyagolható annak esélye, hogy az erõsödõ napsugaraktól feléled a berendezés, a földi irányítók figyelik az ûreszközt, hátha életjelet küld magáról.  

Új képek lehetséges marslakókról

Tudomány2010.01.12, 09:55

Nagyon közel állunk annak végsõ bizonyításához, hogy élet van, illetve volt a Marson - mondta David S. McKay (NASA JSC), a marsi eredetû meteoritok egyik szakértõje. McKay és munkatársai újabb eredményekkel álltak elõ: a szerintük életnyomokat hordozó meteoritok száma háromra emelkedett, és a modern mûszerek révén a megfigyelések pontossága is javult. A kutatók egy része szerint az egykori marsi élet felfedezésének küszöbén állunk - mások továbbra is kételkednek, és keveslik a bizonyítékokat.

A marsi élet újabb lehetséges jelét fedezték fel

Tudomány2009.11.27, 10:46

A híres ALH84001 jelû meteoritban lévõ magnetitláncok tüzetesebb vizsgálatából kiderült, hogy azok a meteoritban talált karbonátásványoktól függetlenül keletkeztek. A vizsgálatokat végzõ kutatók szerint ez magnetitláncok biogén eredetére utal.

Mi folyik a Marson? Sóoldatok nyomában a magyarok is

Tudomány2009.11.23, 14:50

A vörös bolygóról kialakult képünk jelentõs változáson megy kereszül napjainkban. Elsõsorban a Phoenix-ûrszonda adatai, de egyéb vizsgálatok alapján is úgy fest, hogy alacsony fagyáspontú sóoldatok ma is létezhetnek a Marson. A folyékony oldatok még hangsúlyosabbá teszik az élettel kapcsolatos kutatásokat.

Lifttel az ûrbe

Archívum2009.11.19, 12:28

Forradalmian megváltoztatná az emberiség ûrtevékenységét, ha megépülhetne az ûrlift, amelynek segítségével a jelenlegi költségek töredékéért lehetne hasznos terhet juttatni a világûrbe. A megvalósítás még messze van, sõt egyesek szerint nem is lehetséges. A rendszer néhány elemét azonban már fejlesztik, és az egyiket sikerrel tesztelték a közelmúltban a Mojave-sivatagban.

Indul a marsjáró kiszabadítása

Archívum2009.11.13, 09:24

Megkezdõdött a laza homokba ragadt Spirit kimentése a Marson. Az elmúlt hónapokban földi tesztekkel vizsgálták a kiszabadulás lehetõségét, amely ha sikerül is, igen hosszú folyamatnak ígérkezik. A próbálkozást 2010 elejéig folytatják a NASA szakemberei. Ha nem is tudják kimenteni, a Spirit már eddig is szép munkát végzett: tervezett élettartamát 22-szeresen teljesítette túl.

Lefotózták a behavazott Phoenix-ûrszondát

Archívum2009.11.11, 09:39

A helyi tél idején vastag hó- és jéglepel borította be a Mars északi sarkvidékén lévõ Phoenix leszállóegységet. A behavazott szondát sikerült a bolygó körüli pályáról megörökíteni.

Amerika és Európa együtt kutatja tovább a Marsot

Archívum2009.11.09, 11:16

A két nagy ûrkutatási szervezet, a NASA és az ESA megállapodást írt alá, amely szerint közös erõfeszítés keretében folytatják a Mars felderítését. A következõ lépések között 2016-ban egy európai keringõegység, 2018-ban és 2020-ban pedig felszíni egységek szerepelnek.  

Mars: forgószelek látványos nyomai

Archívum2009.11.02, 08:09

A bolygó felszínét bejáró forgószelek nyomait örökítették meg a Mars körüli pályáról. A vöröses porba látványos sávokat rajzoltak a nappali porforgatagok.

Parkolópályára kerülhet a holdbázis és a marsutazás

Tudomány2009.11.01, 20:17

Bajban van a NASA: a még George Bush elõzõ amerikai elnök által meghirdetett nagyszabású programokat, a Holdra való visszatérést és a marsutazást kiszolgáló új ûreszközöket is fejlesztenie kellene, ugyanakkor meg kell oldania a Nemzetközi Ûrállomás üzemeltetését, ha már nagy nehezen felépült végre. Mindkét feladatra azonban nincs pénz, és az ûripari cégek lobbizása miatt egyelõre még az sem világos, hogy megérné-e leállítani az emberiség újabb nagy felfedezéseit célzó programot. Eközben Európa is a helyét keresgéli, és együttmûködne az USA-val is, Kínát azonban nem hívta meg az elsõ ilyen egyeztetésre. Almár Iván és Both Elõd ûrkutaatókat ...

Ugráló robotok marsi barlangokban

Archívum2009.10.22, 08:01

Földünkön sajátos élõlények lakják a barlangokat. Nemrég a Marson is találtak beomlott lávacsatornákat, amelyekben kevésbé változékony a környezet, mint a felszínen. Vajon lakhatják-e szélsõséges körülményeket elviselõ életformák ezeket az üregeket?  

Nagy durranás holnap a Holdon

Tudomány2009.10.08, 11:34

A jég számtalan helyen elõfordul a Naprendszerben. A Mars, az Europa és feltehetõen a Hold vízjégkészlete mellett vannak "keményebb" jegek is: a Naptól távolabb már a metán és a nitrogén is kifagy az égitesteken, még a Plútót vagy a Ganyemdest is pólussapka borítja. A kutatók leginkább vízjégre vadásznak, mert a Földön kívüli élet keresése a Naprendszerben a víz, illetve a vízjég nyomában zajlik. A legközelebbi nagy durranás pénteken lesz a Holdon, amelynek helyérõl a NASA új, részletes képet közölt.

Tiszta vízjég robbant a felszínre a Marson - képek az új kráterekrõl

Tudomány2009.09.25, 09:37

Vízjég robbant ki a felszínre néhány fiatal kráterben a vörös bolygón, meteoritok becsapódásai miatt. A jég meglepõen tiszta, és a marsi egyenlítõhöz sokkal közelebb mutatkozik, mint azt eddig elképzelhetõnek tartották. Feltehetõleg a maitól eltérõ éghajlat alatt képzõdött, és a múlbeli állapotokról nyújt ismereteket.  

Egyirányú út a Marsra - nyugdíjas ûrhajósok a saját sírjukat is megáshatnák

Archívum2009.09.04, 13:49

Meglepõ ötletet közöltek a The New York Times augusztus 31-i számában. Az emberes marsutazás sokkal olcsóbb és egyszerûbben kivitelezhetõ lenne, ha nem hoznánk vissza az asztronautákat. Ekkor is akadnának vállalkozó kedvû utazók.  

Folyós gázok és jéghomokdûnék - amerre fúj a szél a Naprendszerben

Tudomány2009.08.22, 12:15

A szél sok égitesten hoz létre látványos alakzatokat a Földön kívül is. A Vénuszon a sûrû légkörben a gázáramlás majdnem víz alatti körülményekkel jár, míg a Marson szélsõségesen nagy dûnéket halmoz fel a ritka légkörben. A Szaturnusz óriásholdja, a Titan felszínén pedig jéghomok alkot halmokat, amelyeket szerves anyag fest sötétre.

Valami eltünteti a metánt a Marson - Látványos fotó a Viktória-kráterrõl

Archívum2009.08.18, 08:15

A korábban feltételezettnél közel hatszázszor gyorsabban bomlik le a metán a Mars légkörében - és néhány évvel ezelõtt ugyanennyivel gyorsabban is kerülhetett oda. A jelenség oka egyelõre ismeretlen.

Felfedezték a villámokat a Marson

Archívum2009.08.07, 09:52

Marsi villámkisülések okozta rádiózajokat észleltek földi megfigyelésekkel. Ezek szerint a marsi porviharokkal villámlás is járhat, ami befolyásolhatja a légköri kémiai folyamatokat.

Az eddigi legnagyobb meteoritra bukkantak a Marson - kép

Archívum2009.08.05, 08:37

Az ötödik éve üzemelõ Opportunity rover egy nagyobb sziklát talált a Marson, amelynek megjelenése és összetétele eltér a többi vizsgált kõzetétõl - feltehetõleg egy kozmikus látogató darabjára akadt.

A zord kémiai viszonyok ellenére lehet élet a Marson

Tudomány2009.08.03, 21:37

A mai marsi élet lehetõsége elleni fontos érv, hogy a felszínen a szerves anyagokat roncsoló kemikáliák vannak. Néhány új vizsgálat alapján azonban fordított is lehet a helyzet: elméletileg olyan mikrobák is létezhetnek, amelyek éppen ezt az agresszív anyagot használják fel életfolyamataikhoz.

Eredmények a Phoenix-szondától - 2. rész: színes ásványvilág

Archívum2009.07.14, 08:36

A Mars fejlõdéstörténetérõl fontos információkat tartalmaznak a vízzel és a szén-dioxiddal kapcsolatban keletkezett, illetve átalakult ásványok - a felszínközeli törmeléktakaróban ezek nyomát is kereste a Phoenix. A jelek alapján közel egymillió évvel ezelõtt vékony vízfilm borította be a szemcséket a térségben, ami kémiai átlalakulásokat eredményezett.

Eredmények a Phoenix-szondától - 1. rész: a víz és a jég nyomában

Tudomány2009.07.07, 12:56

A Science legutóbbi számában megjelent a Phoenix marskutató szonda eredményeinek összefoglalója. A megfigyelések között éjszakai havazást hozó felhõk, egy arasznyival a felszín alatti jég és vizes közegben elmállott ásványok is szerepelnek. Az összkép alapján a leszállóhely az elmúlt néhány millió évben nem volt annyira kellemetlen az esetleges élet számára, mint azt korábban gondolták.

Õsi tó a Marson, életnyomok ígéretével - új felfedezés, rekonstrukció

Tudomány2009.06.18, 09:33

A University of Colorado (Boulder) kutatócsoportjának bejelentése szerint az elsõ döntõ bizonyítékokat fedezték fel arra, hogy a Mars felszínén mély, õsi tó létezett, amelynek medre az egyik legígéretesebb terület lehet az esetleges marsi élet utáni kutatások szempontjából is.  

Benézett maga alá a törmelékbe süllyedt marsjáró - kép

Archívum2009.06.05, 11:07

A Mars Reconnaissance Orbiter-ûrszondát (MRO-t) egy kozmikus sugár találta el, amitõl átmenetileg biztonsági üzemmódba váltott. Eközben a felszínen a Spiritet még mindig a csapdájában tartja a törmelék, amelybe belesüllyedt.  

Meteorzáporok fûthették az õsi Földet és a Marsot

Archívum2009.06.04, 13:27

Évente 10 milliárd tonnányi vízgõzt és ugyanennyi szén-dioxidot juttattak az õsi Föld légkörébe az elizzó meteorok. A folyamat a Marsot is ellátta üvegházgázokkal, és melegítette is a bolygót.

Sós folyók szabdalhatták a Mars õsi mocsarait

Archívum2009.05.25, 14:01

Az Opportunity rover három egymástól távoli kráter vizsgálata alapján rekonstruálta a Meridiani-síkság jellemzõit és fejlõdéstörténetét a Marson. A megfigyelések összevetése arra utal, hogy õsi mocsarak lehettek a térségben, ahol nagy mennyiségben keletkezett kéntartalmú homokkõ. Az eredményeket a Science legutóbbi száma közölte. Egy másik, a Nature-ben megjelent cikk alapján hûvös, erõsen sós vizek folyhattak a bolygó õsi felszínén, kialakítva a jól ismert völgyeket. Mindez megerõsíti, hogy az õsi Mars vizes környezet volt, ahol akár az élet is megjelenhetett.

Most tényleg bajban van a marsjáró - kép

Archívum2009.05.13, 10:24

Több mint ötévi munka és számos nehézség után a Spirit nevû amerikai marsjáró ismét komoly problémákkal küzd: kerekei ugyanis mélyre süllyedtek, és beleragadtak a Mars felszínét borító finom törmelékanyagba.

Fontos magyar eredmény a marsi élet utáni kutatásban

Tudomány2009.05.11, 12:14

A vörös bolygó felszínén a jégborította apró szemcsék körül néhány molekula vastagságú folyékony vízréteg lehet - az ilyen, úgynevezett adszorbeált vízfilm akár életfolyamatokhoz is hátteret nyújthat. A Collegium Budapestben dolgozó magyar kutatók szerint a sarki dûnék felszínközeli rétegében alkamanként megfelelõ körülmények lehetnek az esetleg itt található ellenálló élõlények számára.

Sárfolyások és dûnék a tavaszi Marson - a nap fotója

Archívum2009.04.01, 13:05

A NASA két nagyfelbontású felvételén a víz és a szél nyomait láthatjuk a vörös bolygó felszínén. Az ismét normál üzemmódban mûködõ Mars Reconnaissance Orbiter HiRISE-kamerája által rögzített képeken néhol 25 centiméteres részletek is azonosíthatók a Mars déli féltekéjén, ahol éppen tavaszodik.

Visszatért normál üzemmódjához a legnagyobb Mars-szonda

Archívum2009.03.11, 07:52

A februári elektronikus probléma miatt biztonsági üzemmódba kapcsolt Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) ûrszonda visszatért normál üzemmódjához.  

Interneten a magyar kutatók virtuális marsgömbje

Tudomány2009.03.10, 09:37

Egy új magyar fejlesztés keretében már digitális, interaktív gömbfelületen is tanulmányozhatók a vörös bolygó felszínformái. Az ELTE TTK bolygókutató és térképész szakemberei által létrehozott alkalmazás, a virtuális marsgömb az interneten keresztül érhetõ el.  

Folyékony víz is lehetett a Phoenix leszállóhelyén

Tudomány2009.03.09, 10:52

A Phoenix ûrszonda megfigyeléseinek elemzése alapján több kutató úgy gondolja, hogy az ûreszköz üzemelésének helyszínén és idején vékony folyékony vízréteg borította a talajszemcséket. Az elgondolás az élet lehetõsége szempontjából fontos.  

Élet is lehet a Naprendszer legnagyobb hegye alatt

Archívum2009.03.05, 12:14

A Marson terpeszkedõ gigantikus pajzsvulkán, az Olympus Mons alakja a lávatakaró alatti agyagásványok jelenlétére utal, amelyekkel kapcsolatban felszín alatti vizek is elõfordulhatnak a térségben. Az ilyen helyek ideális környezetet biztosítanának feltételezett marsi élõlények, baktériumok számára.

Óvatosan élesztgetik a legnagyobb Mars-szondát

Tudomány2009.03.04, 13:03

A földi irányítók stabil kommunikációs kapcsolatban vannak a Mars Reconnaissance Orbiter ûrszondával, amely egy hete kapcsolt biztonsági üzemmódba. A vörös bolygó kutatásában vezetõ szerepet betöltõ ûreszköz megszokott mûködésének visszaállítása néhány nap múlva várható.

Leállt a legnagyobb Mars-szonda

Tudomány2009.02.27, 10:12

A vörös bolygó körül keringõ Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) ûrszonda hétfõn magától beszüntette megfigyeléseit. A hírt magyar idõ szerint csütörtökön este közölte a NASA. Feltehetõleg a kozmikus sugárzás okozott elektronikus problémát  áramköreiben.  

Éghajlatváltozás nyomai a marskráterekben

Archívum2009.02.25, 13:48

A Mars éghajlata változékony, ennek megfelelõen a jégtakaró vándorol a felszínén. A folyamat keretében látványos felszínformák képzõdnek, amelyek segítségével az éghajlati változások rekonstruálhatók. Ezekre találtak új példákat a kutatók.

A nap fotója: az élet lehetséges bölcsõi a Marson

Archívum2009.02.24, 07:20

A Földön kívüli élet kutatása szempontjából kiemelkednek a Mars azon területei, ahol egykor hõ és folyékony víz együttesen fordult elõ. Ilyen lehetett Vernal-kráter déli része is, amelyrõl a napokban közöltek részleteket.

Lefújta a szél a port a marsjáróról

Archívum2009.02.23, 08:43

Jó hír a vörös bolygóról: az amerikai Spirit marsjáró napelemtáblájáról a szél lefújta a rárakódott port, amitõl megnõtt a szonda által termelt energia. A rover így naponta 50 helyett 90 percet képes haladni.  

Lefotózhatták az elsõ vízcseppet a Marson

Tudomány2009.02.20, 09:53

A NASA egyik legújabb bejelentése alapján elképzelhetõ, hogy folyékony vízcseppekre bukkantak a Phoenix ûrszonda lábáról készült korábbi felvételeken. Ez az eddigi egyetlen ilyen megfigyelés a Marson, bár lehetséges, hogy most is csak jeget látunk.

Öt bolygó látható egyetlen éjszaka a következõ napokban

Archívum2009.02.17, 11:54

Akik veszik a fáradtságot, és nemcsak este, hanem hajnalban is kémlelik az eget, és mindehhez esetleg egy kisebb távcsövet is segítségül hívnak, azok mind az öt, szabad szemmel látható planétát megpillanthatják a következõ napokban.