Száraz lábbal lehet majd Ausztráliából Kínába gyalogolni

A Föld múltja és jövője a legizgalmasabb sci-fi regényeket meghazudtoló módon bővelkedik a különlegesebbnél különlegesebb, és az emberi fantázia határait feszegető fejezetekben. Egykor végeláthatatlan hatalmas óceánok és égbenyúló kiterjedt hegyláncok, őskontinensek váltak köddé a földtörténet drámai színpadán, hogy átadják helyüket mindannak, amit jelenkorként élünk meg.  De a földtörténet lassú, végtelen tánca még korántsem ért véget; a távoli jövő méhében már körvonalazódik az a másik, a maitól merőben eltérő új világ, amelynek csírái már itt nyiladoznak a talpunk alatt.

Miért haragszanak a Himalája istenei?

Már több mint 3200 fölé emelkedett az április 25.-én szombaton Nepált megrázó földrengés halálos áldozatainak száma. A föld legmagasabb, köztük tizennégy 8000 méter feletti hegycsúcsával büszkélkedő Himalája mélyéből további katasztrofális rengések kipattanása várható a jövőben.

Jég és tűz kéz a kézben jártak

Az óceáni aljzat tágulásának fél évszázaddal ezelőtti felfedezése volt a lemeztektonikai elmélet egyik döntő bizonyítéka.   A Geophysical Research Letter és a Science szaklapokban publikált friss tanulmány szerint, a tengeralatti vulkanizmus komoly szerepet játszott a pleisztocén jégkorszak egymást váltó nagy eljegesedései, és köztes, felmelegedési periódusaiban.

Váratlan eredmény a földi élet hatásáról

Német kutatók szerint a korai élőlények olyan nagy szerepet játszottak a bolygó kőzeteinek átalakításában, hogy nélkülük egész másképp festene a Föld felszíne. Élet nélkül még a kontinensek sem alakultak volna ki, és víz borítaná bolygónk nagy részét.

Kis híján eltörölte a földi életet egy szuperkontinens

Az élővilág legnagyobb tömeges fajkihalása 250 millió éve történt. Kínai kutatók szerint az élőlények kihalásához hozzájárult az egykori szuperkontinens, a Pangea összeállása. Ez ugyanis olyan mértékben változtatta meg a környezeti viszonyokat, amelyhez az élőlények zöme képtelen volt alkalmazkodni.

Négy éven belül újabb nagy földrengésre számítanak Japánban

A tavalyi nagy földrengés óta jelentősen megnőtt egy újabb erős földmozgás valószínűsége Japánban. Egy 7,3-as erősségű földrengés több ezer ember halálát és több százezer épület romba dőlését okozhatja.

Süllyed az Alföld, főként Debrecen környéke

Magyarország egyes területei - ezen belül például Alföld északi része - a tektonikai mozgások miatt az elmúlt 30-40 évben 15-16 centimétert süllyedtek, miközben például az Északi-középhegység emelkedik. A nagy területű mozgásokat közvetlenül nem érezzük, de árvízi szempontból a jelenség fontos, mert a Vaskapu nem süllyed, így lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása.

Lesz-e nagy földrengés az USA-ban a japán rengés miatt?

A kőzetlemezek mozgása a nagy japán rengés előtt lelassult, emiatt sok feszültség halmozódott fel bennük. Lehetséges-e, hogy a Japánnál történt elmozdulás kihat ugyanannak a kőzetlemeznek a Csendes-óceán túlsó partján lévő részére is?

Az oroszlányi rengés energiájának milliószorosa szabadult fel Japánban

A Richter-skála szerinti 8,8-as erősségű földrengés rázta meg Japán északi partvidékét pénteken, helyi idő szerint kora délután. A rengés epicentruma Tokiótól 400 kilométerre, a tenger mélyén volt. Igen valószínű, hogy az idei év legnagyobb energiájú rengése pattant ki. Geológiai háttér.

A szombati földrengés okai és a várható folytatás - 3-as volt az eddigi legnagyobb utórengés

Január 29-én, 18 óra 41 perckor Magyarországon nagynak számító földrengés történt, amely igen kis mélységben pattant ki . A magyarországi földrengések esetében általában jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb. Hétfő reggelig a legnagyobb utórengés a Richter-skálán 3-as erősségű volt.

Rendkívüli kőzeteket találtak a földtörténet kezdetéről

A Földdel csaknem egykorú kőzetekre bukkantak amerikai geológusok a Kanadához tartozó Baffin-szigeten. A vulkanikus kőzetek korát 4,55-4,45 milliárd évesre teszik, keletkezésükkor a Föld felszínén még izzó magmaóceán lehetett.

Nem valószínű, hogy nagyobb földrengés lesz Magyarországon

Napok óta érkeznek beszámolók kisebb hazai földrengésekről. A Magyarországot kettészelő földtani törésrendszer aktívabb, mint általában. Lehetséges, hogy ezek a rengések egy nagyobb földmozgás előjelei? Az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa szerint nem kell katasztrófától tartanunk.

Százmillió éves anyagkörforgás lehet a Föld magjában

Egy új hipotézis szerint a Föld belső, szilárd magja nem változatlan, hanem bizonyos időszak alatt anyaga megújul. A belső mag felső határánál feltételezhető ugyanis egy réteg, amely periodikusan megolvad, majd újrakristályosodik.

Jön a mega-földrengés Észak-Amerikában

A februárban Chilében pusztító földrengésekhez hasonló események viszonylag ritkán fordulnak elő, az ennél is nagyobb energiájú rengések pedig csak több száz évente ismétlődnek. A rétegtani vizsgálatok alapján a Csendes-óceáni-kőzetlemez keleti szegélyénél, vagyis Észak-Amerika nyugati partjainál az elmúlt 10 ezer évben 41-szer fordult elő 8,2-es vagy annál erősebb magnitúdójú, azaz a Richter-skála szerinti földrengés. A valószínűségszámítások alapján a következő 50 éven belül kipattanhat, ennél pontosabban egyelőre nem lehetséges előrejelezni a várható katasztrófát.

Négy fiatal, látványos tűzhányót fényképeztek az űrből

Görgessen a Föld legmélyebb árkának fenekére!

Két kőzetlemez határánál alakult ki a Föld legmélyebb pontjaként ismert Challenger Deep, a Mariana-árok 11 034 méter mély szakadéka. A gigantikus hasadék méretei szinte elképzelhetetlenek: ha a Mount Everestet elhelyeznénk benne, a hegy fölött akkor is több mint 2000 méter mély tenger hullámzana. A szakadékba először és eleddig utoljára 50 évvel ezelőtt jutott le ember Jacques Piccard és Don Walsh személyében, új utat nyitva a mélytengerek különleges világának kutatásában.

Egy felfedezés megváltoztatja az ősi Földről alkotott képünket

Újabb vizsgálatok alapján a maihoz hasonló lemeztektonikai folyamatok már 4,2 milliárd évvel ezelőtt is működhettek bolygónkon. Nem csupán lemezek buktak alá az ősi szubdukciós zónákban, de már ekkor is óceánok boríthatták a Föld felszínét. Az új felismerés alapvetően megváltoztathatja a korai Földről kialakult képünket.

Földrengés volt, cunamiriadót rendeltek el a Csendes-óceánon

Igen erős, a Richter-skála szerinti 7,9 erősségű földrengés rázta meg a polinéziai Tonga és Fidzsi vidékét március 19-én a hajnali órákban. A rengés epicentruma a Csendes-óceán aljzatán volt, emiatt a térségben cunamiriadót rendeltek el, és felszólították a lakosságot, hogy hagyja el az alacsonyan fekvő területeket.

Hetven métert süllyedhet a tengerszint a következő 80 millió évben

A teljes földi jégtakaró elolvadása miatt akár 50 méterrel emelkedhet, a lemeztektonika révén pedig 120 méterrel süllyedhet a világtenger szintje a következő 80 millió évben. Rövid távon azonban a globális felmelegedés miatt a vízszint növekedése lesz jellemző.

A lemeztektonikai folyamatok és az élet kezdete

A Kínában talált ősi kőzetminták szerint a lemeztektonikai folyamatok jóval korábban beindultak, mint azt eddig gondolták. Lehet, hogy a földi élet is ekkor kezdődött?