kritika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- film
- regény
- magyar film
- Titanic filmfesztivál
- beszólás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Most megkapták a magukét a szemét férfiak
David Fincher gyönyörû kivitelezésû, pazar krimit csinált A tetovált lány címû sikerregénybõl. Lisbeth Salandere földhöz vág és beég az agyunkba.
Vissza 1992-be! Náciveszély újratöltve
Még a legtekintélyesebb nemzetközi újságok is rendre beleesnek abba a hibába, hogy ha Magyarország kerül szóba, akkor újra a húsz évvel ezelõtti informátoraikhoz fordulnak. Õk is hozzáteszik a magukét ahhoz, hogy újra a kilencvenes évek elején érezzük magunkat.
Ezek félnek a farkastól
Roman Polanski még a házi õrizetbõl is profitált. Írt közben egy olyan forgatókönyvet, amiben megint új oldalát domboríthatta ki, ezúttal bölcs humorát. És mikor kiengedték, bezárt maga helyett négy olyan nagykaliberû színészt a lakásba, mint Kate Winslet, Jodie Foster, John C. Reilly és Christoph Waltz. Egymásra ugrasztotta õket, és kajánul gyönyörködött a harcukban.
Ne a szekta mondja meg, hogy ki vagy
A héten debütál a mozikban a megjegyezhetetlen címû Martha Marcy May Marlene, ami gondolatébresztõnek szánt, keservesen nyomasztó utazás egy szekta bizarr mindennapjaiba és egy onnan elmenekülõ lány zavart lelkivilágába. Múlt évben versenyt rajongtak ezért az filmért elõbb a Sundance fesztiválon, majd Cannes-ban. Mi is arra jutottunk, hogy tényleg van miért lelkesedni.
Ellenállhatatlan cukiság - kritika a Muppets címû filmrõl
A Muppets olyan jó szándékú és kedves film, hogy még a kérges szívû felnõtteket is ráveszi, hogy félretegyék a cinizmusukat és átadják magukat a gyerekes mókázásnak.
Sherlock Holmestól már csak melegviccekre futja
A viszonylag szórakoztató Sherlock Holmes folytatásában Guy Ritchie otrombán eltúlzott mindent, ami az elsõ filmben mûködött, így annak a laposabb és ízléstelenebb változatát csinálta meg. (A héten ezzel az egy premierfilmmel kell beérnünk a magyar mozikban.)
A legsötétebb másfél óra
Az idegenek csak nem hagynak fel a Föld elfoglalásával. Akárhányszor vertük is már vissza õket a mozi története során, õk újból és újból megpróbálják. Az ilyen típusú katasztrófafilmek legtöbbször a totális idiotizmusba torkollnak, és éppen ezért roppantmód szórakoztatóak. A legsötétebb óra azonban kivétel, mivel annyira unalmas és szürke, hogy még röhögni sem lehet rajta.
Liszt Ferencet nem sikerült feltámasztani
Az Utolsó rapszódia címû film az öreg Liszt Ferenc és hamvas tanítványa szerelmérõl szólna, de sajnos se a mûvészben, se a múzsájában nincs egy csepp élet sem. Hiába a szép kosztüm, ha a színészek csak felmondják a szövegüket.
A világegyetem és Brad Pitt - Az élet fája kritikája
Hollywood ügyeletes férfisztárja az élet nagy kérdéseit feszegetõ mûvészfilmben vállal szerepet, ahol ráadásul kellemetlen, már-már zsarnoki apát alakít. Brad Pitt-tõl nem várna ilyesmit az ember, de Terrence Malick rendezõ kedvéért érdemes volt. Az élet fája maradandó és egyedülálló élmény, amit nem véletlenül hasonlítottak többen Tarkovszkij filmjeihez. Popcorn-mozihívõk kerüljék.
Leizzadtam, annyira jó - kritika a Mission: Impossible - Fantom protokoll címû filmrõl
A Mission: Impossible - Fantom protokoll egy döbbenetes, zsigerileg ható akciójelenettel és néhány jól elhelyezett poénnal simán leveszi a lábáról a nézõt. Cserébe még a film bénázásait is megbocsátjuk.
Brad Pitt kis satyóban hajt az Oscarért
A sportfilm - minden megszokott kliséje ellenére - megunhatatlanul népszerû zsáner Hollywoodban. Titka egyszerû: a mûfaj nem más, mint a férfiak számára is fogyaszthatóvá tett Hamupipõke-történet. A kudarcok után felragyog a siker, rendszerint egy csodabogár edzõzseninek vagy válságon túljutott sportolónak köszönhetõen. Most Brad Pitt is belekóstolt a mûfajba: baseballütõvel, fején sildes sapkával indul harcba az Oscarért. Hiába azonban a nagyágyúkkal teletömött alkotógárda, a Pénzcsináló pontosan ugyanazokba a csapdákba esik bele, mint társai.
Így lett alkoholista Johnny Deppbõl - kritika a Rumnapló címû filmrõl
A Rumnaplóban Johnny Depp még próbál határt szabni az ivásnak és az õrületnek, de már benne van a csírája a Félelem és reszketés Las Vegasban totál szétesett fõhõsének.
Akcióhõst csináltak a Mikulásból
A Karácsony Artúr egy kedves karácsonyi rajzfilm, ami akár briliáns is lehetett volna, ha az alkotók nem erõltetik annyira az akcióözönt.
- címkék:
- kritika
- Karácsony Artúr
- Címkefelhõ »
Bûnhõdjön a náci nõgyógyász!
Széttárt lábakkal fekszik az orvosi székben egy Moszad-ügynök, akinek egy náci haláltábor egykori orvosa vizsgálja a fogamzó képességét. Elég jó alaphelyzet egy feszültséggel teli kémtörténethez. Az adósság fenn tudja tartani az érdeklõdést, és egy csavaros fordulattal még fokozni is tudja. És ha nem lenne elég a sztori, Budapest sokszínûségében is gyönyörködhetünk.
Véres az út a pelenkáig
Akik eddig is csak a szemüket forgatták a félhomályos erdõben ugrándozó vámpírokon és tragikus képpel elõadott romantikus vallomásaikon, azokat nyilván nem az Alkonyat frissen mozikba került negyedik része fogja behúzni a vérszívó-univerzumba. Aki viszont így vagy úgy már megfertõzõdött, az elégedetten fogja konstatálni, a Hajnalhasadás semmivel sem gyengébb az elsõ három résznél. Sõt helyenként a korábbiaknál érdekesebb képi megoldásokkal gördítették tovább a sztorit.
George Clooney-ra rászakadt az apaság
A megcsalt, kamaszlányaival bíbelõdõ George Clooney-val a magyar mozinézõk legfeljebb jövõ februárban találkozhatnak a vásznon. Az [origo] riporterének viszont egyenesen a forgatás idilli helyszínén volt szerencséje megtekinteni az Utódok (The Descendants) címû filmet, amelyben Clooney-nak a hawaii aloha-életérzés helyett egy szörnyû tragédiával kell megbirkóznia.
Eddie Murphy elmegy lopni
A Hogyan lopjunk felhõkarcolót? tökéletes példa arra, hogy mennyire sok múlik a színészválasztáson. Ben Stiller, Eddie Murphy, Casey Affleck és a többiek magával ragadó komédiázása az egyetlen említésre méltó dolog a filmben, és mégis, ez bõven elég arra, hogy az ember jól szórakozzon a csupa lúzer alakból álló New York-i bûnbandán, miközben azok egy toronyház legfelsõ emeltén élõ multimilliárdost próbálnak kifosztani.
Jól áll az isteneknek a halál - a Halhatatlanok kritikája
A 300 sikerét meglovagolva, Hollywood ismét egy kosztümös történelmi fantasyval próbál a kedvünkre tenni. A Halhatatlanokban feltûnnek ugyan a görög mitológia olyan jól ismert szereplõi és helyszínei, mint a minotaurusz vagy a labirintus, de igazából ezek csak jól hangzó kellékek a minél látványosabb vérontáshoz.
Szeressétek Woody Allent!
Az Éjfélkor Párizsban nem sokkal több, mint egy szimpla romantikus komédia. Eközben azonban tele van zseniális figurákkal és finom humorral. Woody Allen nem lankad.
Szájszag Hollywoodból
Szokásos Sofia Coppola-merengés a Made in Hollywood (Somewhere). Finom rezdülések és hallgatag arcok mesélik el egy filmsztár kiégésének történetét. A rendezõnõ talán a "hollywoodi Csehov" cimkére hajt.
Szeretjük ezt a rasszista rendõrt - kritika A guardista címû filmrõl
A guardistában annyi politikailag inkorrekt poént sütnek el, amennyit csak bele lehet zsúfolni egy filmbe, de fõhõsérõl menet közben kiderül, sokkal több mint egy beszólós, kurvázó tahó.
Csajfilm pasiknak
Az utóbbi évek egyik legsikeresebb brit regényének gyorsan érkezett filmadaptációját keserû, vitriolos kritikák fogadták Angliában a derekasan próbálkozó Anne Hathaway akcentusára koncentrálva minden gyûlöletet. Pedig az Egy nap nagyon jól sikerült - bárcsak minden könyvadaptáció ilyen elegáns és ízléses lenne!
A jövõ Rockyja fémbõl van - a Vasököl kritikája
A Transformers után a Vasököl is bebizonyítja, hogy szuper érzés egymással viaskodó robotokat nézni. A hangvétel azonban nem is lehetne különbözõbb: nincs az egész világunkra leselkedõ veszedelem, helyette a családegyesítés adja az apropót a gépek harcához.
Ez igen! Pippa végre megmutatta...
Ennél mélyebb dekoltázsú darabot már nem is nagyon választhatott volna magának Pippa Middleton....
Végre igazi szex! - kritika a Barátság extrákkal címû filmrõl
A Barátság extrákkalban szinte bizsereg a vászon a Mila Kunis és Justin Timberlake közti erotikus feszültségtõl. Ezért még a film kisebb õszintétlenségeit is hajlandók vagyunk elnézni.
CineFest: Csak nehogy anyám meghaljon
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=D22cPHx3TB82JtBb A természetesség az egyik jellemzõje a filmnek: a szubjektív kamera állandó használatát is hamar meg lehet szokni, és utána már nem vonja el a figyelmet a technika az emberekrõl. Sõt, ez a megoldás lehetõvé teszi, hogy még inkább részesei lehessünk a szereplõk nagyon is tipikus beszélgetéseinek helyes táplálkozásról, kórházi rémtörténetekrõl. A kamera legtöbbször fejmagasságból, a beszélgetés egyik résztvevõjének szemszögébõl veszi fel az eseményeket. A film bevon minket a társalgásba, az az érzésünk támadhat, hogy amikor a szereplõ belenéz a kamrába, a mi szemünkbe néz, és hozzánk ...
CineFest: A szerelem Twitteren érkezik
Az iráni lány (Alice Belaidi) egy Baudelaire-kötetet ad újdonsült francia-algériai fiújának (Rachid Youcef), és arra kéri, hogy mindig hordja magánál. Azt szeretné, hogy a költõ szavai mindig a srác közelében legyenek. Ha ebben meglátod a romantikát, akkor ez a film neked való. Ha viszont nem tudod elnyomni a cinikus éned, és a bölcsészszerelem paródiájaként tekintesz erre az aktusra, akkor inkább hagyd ki A romlás virágai-t (Fleurs du mal). Ahogy sok ezer más film, ez is egy ébredõ ember képével kezdõdik. És ahogy sok ezer más embernek, úgy Rachidnak is az az elsõ dolga, hogy leüljön a gép elé, csekkolja a Facebookot, aztán célltalanul ...
Madonna filmjét Torontóban is bemutatták
Nem kapott túl jó kritikát a velencei filmfesztiválon az énekesnõ legújabb filmje, így abban bízik, hogy a tengerentúlon jobban fogják szeretni W.E címû alkotását.
Új királya van az aszfaltnak - a Drive kritikája
Nappal szerelõmûhelyben dolgozik, mellette hollywoodi produkciókban kaszkadõr. Éjszaka bûnözõknek segít meglógni. Önként vállalt magányát csak a Nõ kedvéért képes feladni. A Drive több évtized filmes mitológiáját egyesíti magában, de az élvezetéhez nem kell fejbõl tudni a filmtörténetet; bõven elég a mozi szeretete.
A bõr, amelybõl ki akarok szállni - kritika A bõr, amelyben élek címû filmrõl
Banderas és Almodóvar újra együtt! Plusz tigrisszerkós szatír, szúnyogálló mesterséges bõr és fogvatartott bombanõ - vajon lehet nem szeretni A bõr, amelyben éleket? Kritikusunk utálja magát érte, de neki odaadó Almodóvar-rajongóként sem sikerült.
Velence: Kis szürke férfiak intrikái
A velencei filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott Tinker, Tailor, Soldier, Spy címû nagyszabású Le Carré-adaptáció (a regény magyarul Árulás címen jelent meg) egy pazarul kivitelezett, komótosan hömpölygõ kémdráma, amely annak ellenére is tartogat izgalmakat, hogy a játékidõ nagy részében szürke öltönyös, meglett férfiak beszélgetnek dohos szobákban. A Gary Oldman és Colin Firth nevével fémjelzett elsõrangú szereplõgárdáról pedig csakis a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni.
Velence: Gwyneth Paltrow fejével szörnyû dolgot mûvelnek
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=xSBHLQF8hgL7FY3J Soderbergh ezzel szemben azt mutatja meg, hogy milyen lenne, ha TÉNYLEG feltûnne egy halálos vírus, amely exponenciálisan növekvõ mértékben szedné áldozatait. Nem az jelenti az izgalmat, hogy vajon eltalálják-e a majmot a kábító lövedékkel, hanem például, hogy ki fizeti annak a tornateremnek a bérleti díját, ahol a fertõzöttek életük utolsó óráit töltik majd. A Fertõzés egyik különlegessége, hogy még a kisebb szerepekben is Oscar-díjas, de minimum Oscar-jelölt színészeket láthatunk (bár ne felejtsük el, hogy a Vírus-ban sem kutyaütõk játszottak: Hoffman és Sutherland mellett ottt ...
Velence: Szexszel kel és szexszel fekszik
A vasárnap reggel vetített Shame címû film volt az idei velencei versenyprogram elsõ igazán átütõ alkotása. A 2008-as Éhség-et jegyzõ Steve McQueen második rendezése egy megrázó, szigorúan felnõtteknek szánt film, amelynek fõhõse a lelkében tátongó ûrt folyamatos szexuális kielégüléssel igyekszik betömködni. Brandon (Michael Fassbender) harmincas évei elején járó manhattani yuppi, aki energikus maszturbálással indítja napot, munka közben pornót néz az számítógépén, olykor az irodai vécében is magához nyúl, majd mikor hazaérkezik, jöhet egy kis szexcset, végül estére berendel magának egy prostit, vagy ha éppen céges buli van, akkor aa ...
Hiába dagadnak az izmok - a Conan, a barbár kritikája
Mágikus középkori környezetben játszódó szupermozi akart lenni a Conan, a barbár. Mozgóképnek csúfolt, gyalázatos kudarc lett belõle. Jellegtelensége miatt még a B-filmekre jellemzõ báj és vakmerõség is hiányzik belõle. Amit eltaláltak benne, az egy mondatban összefoglalható: Jason Momoa arcberendezése félelmet keltõ, tekintete szilaj, izmai nagyok, így megfelelõ választás volt Conan szerepére.
Velence: Még George Clooney sem makulátlan
George Clooney negyedik rendezése, a The Ides of March politikai thrillerbe oltott morális tanmese egy ambiciózus fiatalemberrõl, aki a saját kárán lesz kénytelen megtanulni, hogy az idealizmusnak nincs helye egy választási kampányban. A közhelyes történetet jól megírt dialógusok és remek színészek teszik élvezetessé.
Nyugodtan nevezhetjük remekmûnek - kritika a Nader és Simin címû filmrõl
Egyre kevesebben vannak ugyan, akik azért járnak moziba, hogy valaki jól gyomorszájon rúgja õket, de aki mégis, az most megkaphatja. Asghar Farhadi filmje, a Nader és Simin - Egy elválás története olyan erõvel vágja a képünkbe, hogy az élet mennyire bonyolult, hogy a székbõl is nehéz felállni utána. Az idei Berlinale fõdíjasa már nálunk is látható.
Öreg Barbie nem vén Barbie - kritika a Született feleség címû filmrõl
Nem kell mindent komolyan venni, a Született feleséget például semennyire sem. A szemnek ugyan kellemes, de az égvilágon semmi másra nem jó - nem nevettet halálra, nem mond semmi újat, ragaszkodik a könnyed felszínességhez. Egy dekoratív múzeum a hetvenes éveknek, ahol fõ helyen egy márványszobor áll Catherine Deneuve-nek.
Pörögnek a majmok - A majmok bolygója: Lázadás kritikája
Sokadszorra mennek egymásnak a majmok és az emberek. Ami valaha frappáns társadalomkritika alapját képezte, ma már inkább tûnik B-filmbe való, megmosolyogtató fantáziálgatásnak. A majmok bolygója: Lázadás azonban bebizonyítja, hogy van még miért visszanyúlni ehhez a történethez. Hiába veszi magát véresen komolyan, ha el tudunk elvonatkoztatni az alapötlet képtelenségétõl, a saját univerzumában igenis mûködik a film.
Nagyon fáj - kritika a Blue Valentine címû filmrõl
Egy kicsit mi is szerelmesek leszünk, egy kicsit mi is kétségbe esünk, ahogy Michelle Williams és Ryan Gosling párkapcsolata a szemünk elõtt épül fel és hullik darabjaira a Blue Valentine-ban. Ritkán készül ennyire szívszorító, ennyire igazi film.
Colin Farrellt elfelejthetjük - a Frászkarika kritikája
A Frászkarika (Fright Night) címû filmben gyakorlatilag semmi sincs, ami emlékezetessé tenné (bár a hatásos vége fõcím már-már elhiteti az emberrel, hogy voltak markáns pillanatai), a legtöbb, amit a mérsékelten vicces, mérsékelten ijesztõ horrorkomédiáról el lehet mondani, hogy végig lehet nézni úgy, hogy mérsékelten jól szórakozik az ember. Colin Farrell a Frászkarika címû filmben Az 1985-ös film remake-jében egy Charley nevû tinisrác (Anton Yelchin) rájön, hogy Jerry, a titokzatos új szomszéd (Colin Farrell) bizony vámpír. Charley kicsit késõn eszmél, mert addigra Jerry már vámpírt csinált a gyerekkori haverjából, egyedülálló anyyukáját ...
Most egy darabig elég a szuperhõsökbõl - a Zöld Lámpás kritikája
A Zöld Lámpás bolygók között repked, és az univerzum rendjét vigyázza, szabadidejében pedig vadászpilóta Kaliforniában. Ismét egy képregényfilm érte el a hazai mozikat. A Zöld Lámpás azonban csak a számukat gyarapítja, a népszerûségüknek már egyáltalán nem biztos, hogy jót tesz. Íme az újabb bizonyíték, hogy Hollywoodból kiveszett a bátorság, és csak remake-eket, képregényfilmeket és folytatásokat küld a nyár elleni harcba - mondhatják a fanyalgók, ezúttal jogosan.
A legnagyobbak bírálják Katalin hercegnõt
Eddig nem sokan vették a bátorságot, hogy nyilvánosan is bírálják Katalin hercegnõt - az egyik legismertebb angol divattervezõ azonban nemrég elmondta, miért is nem tetszik neki a hercegnõ sminkje.
Pajzson tálalja a nácik fejét - az Amerika kapitány kritikája
Az Amerika kapitány: Az elsõ bosszúálló nem a mostanában megszokott szuperhõsutat választotta. Hiányzik belõle az irónia, vagy a realisztikusságra való törekvés. Helyette régivágású kalandokat kapunk, világháborús fogolyszabadítással, náci csodafegyverrel és viking mitológiával, és ezek mellett még a tisztaszívû hõsnek is szurkolhatunk, hogy összejöjjön neki a csók a szeretett nõvel. Ebbe a naiv, jól ismert világba azonban éppen elég humor vegyül ahhoz, hogy ez ma is bárki által fogyasztható legyen.
Rozsdamarta tragacs a világ körül - a Verdák 2 kritikája
Villám McQueen és Matuka maguk mögött hagyják az amerikai kontinenst, versenyeznek, és közben megmentik a világot. Már, ha úgy gondoljuk, hogy az alternatív üzemanyagforrás nélkülözhetetlen a jövõnk szempontjából. A folytatások általános szabályai szerint a Verdák 2-ben nõ a tét; kár, hogy emiatt eltûnt belõle az elsõ részre jellemzõ báj. Karambol azért nem történt: a vagányság megmaradt.
- címkék:
- John Lasseter
- kritika
- Verdák 2
- Pixar
- Címkefelhõ »
Becsületsértési ügyben bírálták felül Strasbourgban a magyar bíróságot
Megsértette a magyar bíróság egy újságíró szabad véleménynyilvánítási jogát, mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság. Az ítélet szerint nem marasztalható el becsületsértésért az az újságíró, aki egy borteméket kritizált.
Harry Potter stílusosan távozik
A Harry Potter és a Halál Ereklyéi második része pont olyan finálé, amilyet reméltünk: izgalmas, látványos és fõleg érzelmes. Kicsit még irigyeljük is azokat, akik a sorozattal nõttek fel, és Harry Potterrel együtt most búcsúznak a gyerekkoruktól.
Julia Roberts körül már nem izzik a levegõ
A Larry Crowne egy furcsa romantikus vígjáték: fõhõse maradéktalanul teljesíti azt a komikai alapkövetelményt, hogy egyszerre lehessen szeretni és nevetni rajta, de a béna romantikus szálat mintha csak egy utólagos, futó gondolat nyomán tapasztották volna a filmhez.
Zúzzunk acélt! - a Transformers 3 kritikája
Michael Bay nagyot markol a Transformers 3-mal, az alakváltó robotok összecsapásait a végletekig fokozza, a látványorgián pedig még többet dob a szinte tökéletes 3D. De ami a film legnagyobb erénye, az a hátránya is, mindenbõl annyira a legtöbbet akarja nyújtani a mozi, hogy a nézõ egy idõ után vagy beleun, vagy a kezdeti ámulat után szinte kikapcsol az agya.
Esti mese jó sok vérrel
A Hanna címû film nélkülöz minden logikát és életszerûséget, de ha látványos, brutális meseként nézzük, remekül elszórakoztat.
Szörny költözött a városomba
Itt a nyár, egymást érik a mozikban a hollywoodi szuperprodukciók. A látvánnyal sosincs probléma, a tartalommal viszont annál inkább. A Super 8 azonban rögtön a szezon elején megmutatja, hogyan lehet ezt másképp is csinálni. Nosztalgikus szörnyhajsza a kertvárosban, belevaló kölykök a szomszéd utcából.