Vibrátor helyett fakanál

A Julie & Julia című filmből kiderül, hogy néha nem az az emancipáció, ha egy nő vibrátorra cseréli a fakanalát, hanem fordítva. Gasztrománoknak és útkereső nőknek kötelező!

Rajzolt özvegyember társát keresi

A Fel egy gyönyörű animációs film sok kedves poénnal és a barátság fontosságáról szóló egyszerű történettel. Az benne a legjobb, hogy a figurák annyira élettelik, hogy egy idő után elfelejtjük, hogy rajzfilmet nézünk.

Az egyetlen igazi férfi a parlamentben

- tartotta a második világháború utáni mondás Kéthly Annáról, a magyar parlament második női képviselőjéről és a Nagy Imre-kormány államminiszteréről. Mészáros Márta ennek a meg nem alkuvó, bátor, szerető asszonynak állít emléket, felkavaró és - hibái ellenére - főhőséhez méltó filmjében. Az Utolsó jelentés Annáról egy tévedhetetlen morális iránytűvel megáldott, izgalmas ember megkísértésének története, egy különleges nő drámája.

Hazug disznót faragtak a Pókemberből

A szőke nő esete a majomemberrel

Úgy egy hónapja, az Uma Thurman-féle Férj és féleség kapcsán azon hőbörögtem, hogy miért kell még a 21. században is olyan romantikus meséket legyömöszölni a nézők torkán, amikben a főhősnőnek semmilyen célja vagy akár értelmezhető emberi tulajdonsága nincsen azon kívül, hogy a nagy Ő-t keresi, és ha megtalálta, boldog. Nos, a héten bemutatott A csúf igazság ilyen tekintetben egy lényeges fokkal fejlettebb, a végtelenül leegyszerűsített üzenet itt legalább úgy szól, hogy: azt válaszd, kislány, aki mellett önmagad tudsz lenni. És mivel egy nagy ambíciók nélküli limonádéról van szó, én már ennek is örülök. Katherine Heigl és Gerard Buutler ...

Bruce Willis Robotországban

A Hasonmás című film közhelyes sci-fi és csapnivaló krimi. Egyetlen értékét, Bruce Willist is elkótyavetyéli fantáziátlansága miatt.

Emészthető katasztrófa

Napfényes idő, az ország keleti részén némi palacsintaesővel. Délutánra szalonnástoast-front, később hotdog- és rákkoktél-zápor várható. A nyugatról érkező spagettihurrikán egyelőre elkerül bennünket. Derült égből fasírt-kritika.

Alien-populáció hörög a szomszéd telken

Mit tesz az emberiség, ha egy nagy csapat űrlény bandázik a környéken? Kilakoltat. Ha nem megy szép szóval, majd megy másként. A District 9 szépen és okosan nyúl komoly témákhoz és még a ragacsos moralizálást is megússza valahogy. Valamint remek akciófilm.

Los Angeles-i pszichó light

Az Informátorok Bret Easton Ellis regényének kissé szájbarágós változata remek színészekkel, sok meztelenséggel és pár nagyon vicces jelenettel. Kár, hogy az alkotók kiherélték a regényt. Jon Foster és Amber Heard az Informátorok-ban | Előzetes Ha egy srác - aki szexelt azzal a sráccal, akivel az anyja és a barátnője is kefél - arról nyavalyog, hogy valaki mondja meg neki, mi a jó és mi a rossz, rendes esetben idegesen kezdenék kaparászni a stop gomb után, mielőtt megakadna a torkomon a letuszkolt erkölcsi tanulság. Bret Easton Ellisszel viszont elfogult vagyok, és miután ő írta a forgatókönyvet az Informátorok-hoz, akkor is végignéézném, ...

... - hazudta a miniszter

Az Egy kis gubanc nagyon vicces film, érdemes megnézni. A teljes élvezethez jól kell érteni angolul, mert, bár hivatalosan ez egy bonyodalmas politikai vígjáték, mégsem a rafináltan megcsavart forgatókönyv vagy valami dramaturgiai brillírozás miatt lehet rajta nevetni, hanem, hát azért, mert nagyon sokat és nagyon mocskosan káromkodnak benne. Legtöbbször úgy, hogy azt nem lehet lefordítani magyarra. Közben pedig nagyon okos az egész.

Az apját egyedül nevelő gyerek

Ha visszautazva az időben, a Rózsaszín sajtot a legendás, külvárosi filmszínházakba szervezett kollektív iskolai mozidélutánok keretében látom, akkor rossz magaviseletem okán nagy eséllyel gazdagodom egy - az elemlámpás néni rosszalló fejcsóválásával kísért - osztályfőnöki rovóval. Bosszankodó morgolódás és értetlenkedő mocorgás: így hatott Tóth Barnabás első nagyjátékfilmje.

Dél-Amerika már benne van a tutiban

A South of the Border című dokumentumfilmjében Oliver Stone azt a tézist vázolja fel, hogy miközben az amerikai média véreskezű diktátornak állítja be Hugo Chávezt, a venezuelai elnöknek csak annyi a bűne, hogy nem az USA gazdasági érdekeit tartja szem előtt, hanem a saját népe boldogulását. A filmben Chávez joviális, határozott vezetőként jelenik meg, aki nyitott dzsippel közlekedik az országban és előszeretettel pacsizik le az állampolgárokkal, és osztogat nekik életvezetési tanácsokat. Hát nem cukorfalat?! | Hugo Chávez a South of the Border-ben Ha már úgy is Dél-Amerikában van, Stone meglátogatja a többi környékbeli nagyhatalom ...

Fiam, neked elment az eszed

Michael Shannonra először a Nyolc mérföld-ben figyeltem fel, ahol Eminem anyjának a pasiját játszotta. Van neki ez a szúrós tekintete, a Frankenstein szörnyetegéhez hasonlatos testalkata és fejformája, valamint az a képessége, hogy a legnagyobb őrültségeket is félelmetes határozottsággal tudja kimondani. Az összhatás annyira nyugtalanító, hogy mindig azt kívánom, bárcsak lenne inkább normális - úgy mindenkinek könnyebb lenne. De hát sohasem normális, legkevésbé a Werner Herzog My Son, My Son, What Have Ye Done című új filmjében, amit az utolsó pillanatban tuszkoltak be a velencei versenyprogramba, és így az a furcsa helyzet állt előő, ...

A fantázia mozdulatlan marad

Jelenet a Metropa című filmből A velencei filmfesztiválon bemutatott Metropa című svéd animációs film legfőbb tanulsága az, hogy ha a rendezőnek lövése sincs arról, hogyan kell érdekesen elmesélni egy történetet, akkor teljesen mindegy, hogy mennyire gyönyörű a látványvilág, a néző mindenképpen halálra unja magát. Ez az 1984 és a Dark City elemeiből összetákolt zagyvaság a nem túl távoli jövőben játszódik, amikor egy óriási metróhálózat köti össze Európa nagyvárosait és az állampolgárokat a samponon keresztül a fejükbe juttatott adóvevők segítségével figyelik meg. Vagy valami ilyesmi. A figuráknak a testükhöz képest két számmal nagyyobbra ...

A nap hülyéje: Matt Damon

"Ha az emberek sosem hazudnának, és mindig kimondanák azt, amit gondolnak, sokkal több lenne a gyilkosság" - mondta Steven Soderbergh Az informátor! velencei sajtótájékoztatóján. "Én folyamatosan hazudok, kezdve a 'De szép ez a ruha!' és az 'Olyan kíváncsi vagyok a filmedre' típusú kegyes csúsztatásoktól az egészen komoly átverésekig. A hazudozás rengeteg energiámat felemészti, emiatt is vagyok ilyen sovány." A félelmetesen produktív rendező (alig több mint egy év alatt ez már a harmadik filmje) már 2001 óta tervezi vászonra vinni Mark Whitacre történetét. Először az Ocean's Eleven forgatásán adta Matt Damon kezébe a notórius hazudoozó ...

Fickós, aztán mégis ernyedt

Az új Hajsza a föld alatt majdnem egy tökös akció-remake lett, de Tony Scott nem tudott ellenállni a csábításnak, hogy filmjét álmagyarázatokkal és műpátosszal terhelje le. Jobb lett volna könnyedén.

Elcseszték a The Roadot

A velencei filmfesztivál szervezői úgy döntöttek, hogy mára hat kihagyhatatlannak tűnő film vetítését rakják, ezért csak nagyon gyorsan tudok beszámolni a látottakról. A fesztivál talán leginkább várt alkotása már le is ment reggel 8.30-tól. A The Road című poszt-apokaliptikus thrillerről van szó, amit az ausztrál John Hillcoat (Az ajánlat) adaptált Cormac McCarthy (Nem vénnek való vidék) Pulitzer-díjas regényéből, olyan sztárok főszereplésével, mint Viggo Mortensen, Charlize Theron, Robert Duvall és Guy Pierce. Sajnos egyáltalán nem lett jó film a The Road, pontokba is szedem, hogy miket sikerült nagyon elszúrniuk az alkotóknak (niincsenek ...

Közhelynek álcázott mestermunka

James Gray (A bűn állomásai, Az éjszaka urai) romantikus drámájának bús melankóliája furmányosan telepszik a nézőre: beburkolja az érzékszerveket, lekúszik a gyomorba, torkot szorít és szívet facsar. A Két szerető, a hollywoodi romantikus komédiáktól érzéstelenített nézők fájdalmasan hatásos megpiszkálása, és Joaquin Phoenix utolsó, briliáns búcsúvergődése.

Videoklip a véreskezű politikusról

Paolo Sorrentinóra akkor figyelt fel a világ, amikor 2004-ben leforgatta remek című, de annál fárasztóbb drámáját, A szerelem következményei-t. Már akkor azt éreztem, hogy ez az ember kétségbeesetten próbál minden pillanatból katarktikus élményt, de legalábbis übercool látványt/hangot csiholni, de a nagy igyekezetben elveszít valami fontosat, amitől film lesz egy film. Sorrentino filmjeiből hiányzik az ember, hiányzik a lélek. Az új filmet, az Il divó-t nézve egyre nyilvánvalóbb, hogy Sorrentino nem ért a filmkészítéshez. Még akkor sem, ha részleteiből süt az odafigyelés, az aprólékos műgond és a szép dolgok szeretete: valami hiányzzik ...

Meleg szerelem, és más semmi

Szégyen-gyalázat, de igaz: csaknem két hónapja egyetlen friss, eleddig a magyar moziktól távol maradt Robert Pattinson-produktumot sem elemeztünk cafatokra. Pótolandó csúfos elmaradásunkat, ezúttal az ígéretes alapanyagot (Dali, Bunuel, és Lorca barátsága) fájdalmasan sok szempontból elbaltázó Little Ashes című alkotást értékeljük, megkülönböztetett aggodalommal csüngve kedvenc vámpír-tiniszexbálványunk rövid, ám bátor szerepválasztásokkal teli, felfelé ívelő pályájának legújabb alakításán.

Köhögős szirup a léleknek

A Férj és féleség azok közé a filmek közé tartozik, amiket William Goldman, a neves forgatókönyvíró csak "gyógyhatású filmeknek" (medicinal movies) nevez. Ezek "jót tesznek" az ember lelkének: kilencven perc alatt bebizonyítják, hogy a világban minden úgy van, ahogy annak lennie kell (pl. a jó győz, a gonosz elbukik), és elégedett nézőt eresztenek útjára. A Férj és féleség azt akarja bebizonyítani a női nézőknek másfél óra alatt, hogy mindegyikünk számára létezik egy nagy Ő, és ha a kritikus pillanatban a szívünkre hallgatunk, akkor mind boldogan élünk majd, míg meg nem halunk. Colin Firth és Uma Thurman a Férj és féleség-bben ...

Úgy félsz, majd bepisilsz a röhögéstől

A Pokolba taszítva című film horror és a vígjáték határán egyensúlyozik ügyesen. Hol megijedünk, hol felnevetünk, és végig baromi jól szórakozunk.

Sétálnak, nem bizseregnek

Milyen lehet érett korban intim közelségbe engedni valakit? Főleg, ha a nő a magasabb? Milyen, ha az egyikük angol, a másik meg amerikai? Milyen egy életkortól független, csiklandozós újrakezdés? Ezek azok a kérdések, amikről határozottan nem tudunk meg semmit a Szerelem második látásra című filmből. Kritika.

Rákos rajongó támad Jar Jarra

Elvetemült Star Wars-fanokról elvetemült Star Wars-fanoknak vetítik egyetlen magyar moziban a Fanboys - Rajongók háborúja című cameókban gazdag, poénokban szégyenlős geekfilmet. A négy-öt főhős nagyon várja már Star Wars első epizódját 1999-ben, úgyhogy megpróbálnak betörni Lucas farmjára, hogy fél évvel a bemutató előtt megnézzék Jar Jar Binkset, a turcsiorrú kiskrapeket, meg a többieket. Geekek a Skywalker-rancs ellen. Lehet, hogy ez sajtóanyagban leírva viccesen hangzik, de a filmen éppen annyit szórakoztam rajta, mint amennyit négy-öt ilyen mániákus arccal másfél órára összezárva szórakoznék: az első négy perc halványan érdekes,, ...

Harry Potter már kész férfi

A Harry Potter és a Félvér Hercegben bájitaltól felizguló tinilányoktól kezdve éjszakai üldözéses jeleneten keresztül betépett Harry Potterig minden van, mégis kerek és élvezetes film, ami az összes eddigi résznél valóságosabbnak hat.

Így veszítetted el a szüzességed

A Love You More című rövidfilmben egy gimis fiú és egy gimis lány óra után összetalálkoznak a lemezboltban, ahol mindketten ugyanazt a Buzzcocks-kislemezt akarják megvenni. Sajnos csak egy van belőle, ezért ellopják, felmennek a csajhoz, felteszik a lemezt, isznak egy sört, elveszítik a szüzességüket aztán a fiú hazamegy a mamájához. Tizenöt perc az egész, mégis több öröm van benne, mint egy irodai dolgozó egész idei nyarában.

A szerelmes gengszter mosolya

Nem csalódtam Michael Mannben: sikerült újra egy szép, zilált, minden hollywoodi koreográfiát mellőző, mégis ízig-vérig hollywoodi filmet csinálnia. A Közellenségek  romantikus gengszterfilm arról, milyen remek színész is ez a Johnny Depp.

Sose volt még ennyire meleg

Sacha Baron Cohen tétet emel: a Brüno polgárpukkasztóbb, vakmerőbb és persze sokkal melegebb, mint a Borat. Viszont sajnos nem olyan vicces.

Ordenáré adrenalin

Nem tudom, hogy a Crank 2-t milyen szer elfogyasztása után lehet élvezni, de nekem olyan nem volt. Primitív poénok, ocsmadék látvány és egy jobb sorsra érdemes főszereplő. A Crank 2 - Magasfeszültség kritikája.

Ha nem vagy vámpír, az a baj

Púdertől sápadtan, titokzatos, szupererős vámpírként a távolba révedni, és tini szíveket összetörni nem nagy mutatvány. A How to Beből, Oliver Irving első nagyjátékfilmjéből most az is kiderül, hogy mennyit ér Robert Pattinson, amikor zsíros a haja, konstans sírásra görbül a szája, és egy nyomorult kocsmai verekedéshez is túl béna.

Tessék befáradni, jó lesz

Az Engedj be! különleges élmény. Keményen roppan és szikrázik, mint a friss hó, ami mindent beborít ebben a gyönyörű vámpírfilmben. Lenyűgözően eredeti, finom darab egy olyan műfajban, amiről, azt hittem, már nem sok újat lehet mondani.

A háromdimenziós makk esete a csalfa cafkával

A Jégkorszak 3 - A dínók hajnala részleteiben remek, az első két filmhez tökéletesen méltó folytatás. Kedves, Őskorból szalajtott cimboráink, a fergeteges új hős, a 3D nyújtotta plusz élmény, a mindig jókor adagolt poénok, és a Motkány térnyerése, szinte elfeledteti a mégis kikívánkozó kérdést: ennyi tehetséges alkotó, miért nem képes elfogadható sztorit kreálni?

Oda a fémimádat mámora

Az első Transformers mozi az alakváltó gépek távolról fényképezett, szépen megkomponált pátoszával még magával tudta ragadni a nézőt, aki a fémimádat mámorával kelt fel a moziszékből. A folytatás az ötlettelen túlzásokkal, a hús-vér karakterek margóra szorításával viszont porrá zúzza ezt az élményt.

Cannes: Aberrált élvezetek

Másfél órája ért véget Jennifer Lynch (David lánya) új filmjének cannes-i vetítése, de még mindig az egekben van a pulzusom és remegő kézzel pötyögöm ezeket a sorokat.* A 40 éves rendezőnő rendesen megtanulta a feszültségkeltést a papától, mert még egy olyan jelenetből is masszív izgalmakat tud kihozni, amelyben öt ember beszélget egy irodában (a képek alá rakott már az elviselhetőség határát súroló zúgó és sípoló hangok jelentősen fokozzák a hatást), de amikor az országúti kulcsjelenetben valóban a végletekig feszíti a húrt, akkor tényleg nem lehetett mást tenni, mint kikerekedett szemmel karmolni a karfát. A Surveillance műfaját ttekintve ...

Mégis vicces a hányás

Aki szerint egy jól időzített hányás cseppet sem vicces, semmiképp se nézze meg a Másnaposok című vígjátékot. A haverkomédia tele van vulgáris, mégis jól ülő poénokkal és olyan arcokkal, akiket még nem volt időnk megunni a vásznon. Nyilvánvalóan az év egyik legviccesebb filmje.

Elefánt a menyegzőn

A Rachel esküvője óriási meglepetés egyrészt a már-már elfeledett Jonathan Demme rendezői, valamint az édi romantikus komédiákra szakosodott Anne Hathaway színészi karrierje szempontjából. Kár, hogy nálunk a szirupos esküvős filmek törzsközönségét megkímélték ettől a meglepetéstől, és csak DVD-n került bemutatásra Hathaway Oscar-jelölt alakítása.

Világjárvány a moziban is

A sertésinfluenza-járvány apropóján a forgalmazók előhalásztak egy egyéves világvége-víziót, amelyben civilizációnk csúfosabban összeomlik, mint az RTL Klub híradósai álmodni merték volna. A Vakság persze megérdemli a kései mozibemutatót, de az aranyszabályt nem fogja megdönteni, hogy a könyv mindig jobb, mint a filmadaptáció.

Csesszék meg a politikusok, mi zenélünk!

Lényegében a fenti rövid és távolról sem újszerű üzenetet csiszolgatja bő két órán át a Rockhajó című film, amelyben nincsenek revelációk, de ó, milyen jól esik!

Terminátorból négyes

Csupa rosszat mondanak a Terminátor 4-ről, de mi kellemesen csalódtunk. Szpojlermentes kritikánkban szó esik az egysnittes csodákról, Sam Worthington karizmájáról, a Guns N' Roses mulandóságáról, a poszt-apokaliptikus házastársi kapcsolatokról, a dühítő csavarokról és persze csőhajlító Kurtág Györgyről is.

Tényfeltárás light

A dolgok állása című filmből hiányoznak azok az árnyalatok, amelyek az alapjául szolgáló sorozatot különlegessé tették, de a tömörített sztoriból a remek színészek segítségével mégis élvezetes krimi lett. Russell Crowe még soha nem volt olyan jó, mint most.

Heath Ledger integet a túlvilágról

A The Imaginarium of Doctor Parnassus sajnos menthetetlenül elsősorban úgy vonul be a filmtörténelembe, mint Heath Ledger legutolsó filmje. Éppen emiatt egy ideig az is kétséges volt, hogy Terry Gilliam be tudja-e egyáltalán fejezni a forgatást vagy balsorsú Don Quixote-projektje után újabb félig leforgatott anyaga landol a kukában. A felmentősereg végül három szupersztár személyében érkezett meg, és nem kis mértékben Johnny Depp, Colin Farrell és Jude Law vendégszereplésének köszönhető, hogy a Doctor Parnassus végül versenyen kívüli gálavetítést is kapott a cannes-i filmfesztiválon. Heath Ledger a The Imaginarium of Doctorr ...

Tokiói légyottok

Teljesen megértem Isabel Coixet rendezőnőt. Egy-egy utazáshoz én is szoktam zenei válogatásokat készíteni és nagyon jó érzés, amikor egy kedvenc számomról azonnal beugrik egy város hangulata. A Map of the Sounds of Tokyo című filmből egyedül a zenés betéteket tartom kiemelésre méltónak. A La vie en rose japán verziója (tudja valaki, hogy van-e magyar? Mi azt tippeltük, hogy Kovács Kati biztosan csinált ilyet.) vagy az Enjoy The Silence karaoke-előadása olyan erős atmoszférát teremtenek, hogy arra akár egy jó filmet is fel lehetett volna építeni. Főleg két olyan remek színésszel, mint Rinko Kikucsi (Bábel) és Sergi López (A faun labiirintusa). ...

Tarantino fejben nyeri meg a háborút

Aki a Becstelen brigantyktól azt várja, hogy a vérben tocsogó Brad Pitt majd náci skalpokkal hadonászik két órán át, csalódni fog. Quentin Tarantino ezúttal nem sokkolásra játszik, hanem a háttérbe vonul, és hagyja, hogy pompásan megírt, dumálós filmje szárnyra keljen.

Szakad a hús, hasad a szív

Mickey Rourke a szórakoztatóipar rabja. Darren Aronofsky filmjében fénykorát jóval túlélt pankrátor, aki még mindig a ringben és a ringből él. Az alkotást a számos beharangozó és hangos fesztiválsiker után most magunk is letesztelhetjük.

A meleg Jim Carrey leszerepelt

Nem sok hiányzott ahhoz, hogy a legújabb Alain Resnais-film helyett inkább egy otromba tinivígjátékra üljek be. Ostoba arroganciával azt gondoltam, hogy semmi érdekeset nem tud nekem mondani egy 86 éves ember, akinek a legjelentősebb alkotása (Tavaly Marienbadban) több, mint ötven évvel ezelőtt készült. Óriásit tévedtem: a Les herbes folles (Bolond füvek) egy igazi remekmű, az idei cannes-i filmfesztivál eddigi legjobb filmje. Les herbes folles | André Dussollier és Sabine Azéma Az első öt percben szörnyen modorosnak tűnt az egész. Nem tudtam mire vélni a parfümreklámszerűen kiglancolt képeket és a körülményeskedő, idegesítően önrefflexív ...

Penélope Cruz az istennők örököse

A Los abrazos rotos (Megszakadt ölelések) nem tartozik a legjobb Almodóvar-filmek közé, de mivel a spanyol rendező megbízható, erős védjegy, összességében az idei cannes-i versenyprogram kellemesebb darabjai közt fogunk emlékezni rá.

Az Antikrisztus nőnemű

A cannes-i filmfesztiválnak lételeme a botrány. Legendás, hogy a fél közönség távozott a Visszafordíthatatlan-ról, hogy kifütyülték a The Brown Bunny-t, vagy kiakadtak a Funny Games-en - ezek azok a pillanatok, amelyeknek jó lett volna részese lenni, ott lenni, amikor először ütött be a sokk. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a cannes-i közönség évről évre edződik és holmi orális szextől, csonkolástól vagy szitává lövéstől a szemünk se rebben. Lars Von Trier viszont beígérte, hogy szembesíti a cinikus, nehezen felzaklatható publikumot saját félelmeivel és feladatát maradéktalanul teljesítette: az Antikrisztus pont az a botránnyfilm, ...

Vérfürdő a vallás nevében

Feltűnően hiányzik az idei cannes-i felhozatalból Hollywood. Oké, a Fel! című 3D-s új Pixar-csoda volt a nyitófilm, de az előző években mindig akadt egy-egy Indiana Jones, X-Men, A Da Vinci-kód vagy Ocean's 13 is, ami ha más nem, hát jól esik egy román nyomasztás és egy távol-keleti agybarúgás között. Nem véletlen tehát, hogy az idei "leghollywoodiasabb" film, az Agora valójában nem is az amerikai stúdiórendszer terméke; Alejandro Amenábar (Nyisd ki a szemed!, A belső tenger, Más-világ) rendezte jórészt európai pénzből, nemzetközi stábbal. Látványban könnyedén felveszi a versenyt az utóbbi évtized hollywoodi történelmi eposzaival (GGladiátor, ...

Az elveszett rendezőnő esete a hamburgermetaforával

Kevés a magyar vonatkozású film az idei cannes-i fesztiválon. A néhány egyike, aminek előre örültünk, az elsőfilmes belga rendezőnő, Caroline Strubbe Lost Persons Area című filmje, amiben az egyik főszerepet a Fehér tenyér-ből ismert Hajdu Zoltán Miklós alakítja. Az örömünk azonban nem tartott soká: a Kritikusok Hete-szekcióban vetített alkotás, ha nem is teljesen reménytelen, de minden elsőfilmes betegség tünetét magán viseli, amit csak el lehet képzelni. A film egy kietlen vidéken élő párról, Bettináról (Lisbeth Gruwez) és Marcusról (Sam Louwyck) szól, akik abból tartják fent magukat, kislányukat (Kimke Desart) és meglehetősen leppattant ...

Anyám, a hős

A dél-koreai Bong Joon-ho A gazdatest-tel 2006-ban szerepelt a Rendezők Kéthete-szekcióban, de a hivatalos cannes-i programba (az Un Certain Regard-szekcióba) most először került be Mother című új filmjével. Habár ez egy thrillerbe oltott dráma, a hangvétel visszaköszön a korábbi horrorból: a humorral megspékelt erőszak itt is végigvonul a filmen. Bong névjegye a sajátosan alkalmazott humor, hol oldja vele a brutális jelenetek feszültségét, hol éppen ellenkezőleg, kiemeli vele az erőszak abszurditását és ezzel egy jól irányzott fejberúgást visz be a közönségnek. A Mother középpontjában egy huszonéves, enyhén értelmi fogyatékos fiú ((Won ...