kritika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- film
- regény
- magyar film
- Titanic filmfesztivál
- beszólás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Félistenek tangában
Steven Soderbergh új filmjében Channing Tatum bebizonyítja, hogy nem kigyúrt suttyó, hanem generációja egyik legígéretesebb színésze, Matthew McConaugheyről újra kiderül, hogy a neki való szerepekben zseniális, Alex Pettyfer személyében pedig megvan a nyár legjobb pasija. A Magic Mike-ban van izmos férfifenék, péniszpumpa és tanga, azonban mindezek mellé jól összerakott sztorit és hiteles érzelmeket is kapunk. A cikk végén bónuszként Channing Tatum igazi sztriptízkarrierjét is áttekintjük.
Favágók a hippik ellen
Egy hamisítatlan hőskölteményben villatja meg Willem Dafoe, milyen nehéz is profi vadászként kezelni a felmerülő érzelmek és a szakma kihívásainak konfliktusát. Az orvvadász nem egy Vörös és fekete, de élvezetes, főleg mert nemcsak személyiségfejlődésről, hanem globális problémákról is szól.
- címkék:
- Willem Dafoe
- kritika
- Az orvvadász
- Címkefelhő »
Durván kiosztották a fiatal énekesnőt a TV2 reggeli műsorában
Vujity Tvrtko és Herczeg Zoli keményen kritizálta a Megasztár ötödik szériájának nyertesét a Mokkában.
Az énekesnő lógó mellei kiverték a biztosítékot mindenkinél - fotó
Valóban nagy vihart kavart Tolvai Reni ruhája, amit a múlt heti Comet-díjkiosztón viselt. A különböző internetes fórumokon élesen kritizálják az énekesnőt öltözéke miatt, és erről Keleti Györgyi is markáns véleményt fogalmazott meg.
Durván kritizálta a Szépségkirálynő-jelöltek produkcióit a TV2 műsorvezetője
Kínos pillanatokat éltek át a Szépségkirálynő jelöltek, amikor egyéni produkcióikkal kellett a verseny zsűrijét elkápráztatni. Hajdú Péter kritikusan osztotta a szépségeket, Kasza Tibitől pedig el kellett zárni a lányokat.
A nyolcadik utas: a kapzsiság
Az Alien előzményeit bemutató, de egyben független történetként is működő Prometheus a 2012-es nyári szezon jobb filmjei közé tartozik: látványos, izgalmas és szórakoztató, Aki viszont arra számított, hogy Ridley Scott A nyolcadik utas: a Halálhoz vagy a Szárnyas fejvadászhoz mérhető új sci-fi klasszikussal hozakodik elő, csalódni fog. Kritika több mint egy héttel az amerikai és a magyar bemutató előtt.
Robert Pattinson szextől bűzlik
David Cronenberg cannes-i versenyben debütáló Cosmopolisa üres, érdektelen, ráadásul saját magát irtó fontosnak képzelő film. Az egyetlen, aki jól jár vele, Robert Pattinson.
Kristen Stewart a rossz pasiba szeretett bele
Hiába versenyez Walter Salles Útonja Cannes-ban, az egyhangú, élettelen film azt látszik bizonyítani, hogy Jack Kerouac regénye tényleg megfilmesíthetetlen. A Dean Moriartyt játszó Garrett Hedlund annyira béna, hogy nem hisszük el Kristen Stewartnak, hogy megőrül érte, hiába meztelenkedik a színésznő a filmben többször is.
Johnny Depp szájában megalvad a vér
Tim Burton és Johnny Depp nyolcadik közös filmje nem az a morbid humorú, őrületes mese, amelyben reménykedtünk. Az Éjsötét árnyék nem ragad magával, nincsenek benne emlékezetes figurák, és a néhány valóban vicces poént is ismertük már az előzetesből.
Nehéz annak, aki félrelép
Én vagyok az abszolút célközönség, a kiszemelt áldozat. Én vagyok, aki bármit megnézne Jean Dujardin kedvéért, csak hogy csünghessen a tekintete a férfinem eme tökéletes példányán. Azt hittem, legalábbis. Nem gondoltam volna, hogy A két mesterlövész című filmből elég tíz perc ahhoz, hogy teljesen elveszítsem az illúzióimat.
Így kell megmenteni a világot
A Bosszúállók egy fantasztikusan sikerült popcornmozi. Ritka, amit ez a film véghezvitt: a szokásos műfaji összetevők mindegyike működik benne. A látványvilág pazar, a humor sokrétű, néhol egyenesen pimasz, az emlékezetes karakterek pedig kiadnak egy futballcsapatot. És a legfontosabb: ezek az összetevők nem önmagukért léteznek, hanem mind a történetet szolgálják.
- címkék:
- Joss Whedon
- kritika
- Bosszúállók
- Címkefelhő »
Ideges nők, hűtlenkedő férfiak - Ezért lép félre a pasi (18+)
Egy férfiszempontú rövidfilmfüzér a hűtlenségről valójában a nők számára a legérdekesebb: megmutatja, hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez a pasik - legalábbis egy részük. A két mesterlövész, kritika.
- címkék:
- mozi
- film
- szex
- kritika
- szórakozás
- félrelépés
- Címkefelhő »
Kókadtan lóg a gyilkológép fegyvere
Torrente negyedik bevetéséig kellett várni ahhoz, hogy a mocskosszájú exzsaru a hazai mozikban is bemutatkozhasson. Kár, hogy ez csak most történt meg, ugyanis a film legnagyobb tanulsága az, hogy Santiago Segura képtelen kiszabadulni saját sikere börtönéből. Önmagát ismétli, ez pedig egy negyedik résztől már kevés. A poénok még nagyjából megvannak, a baj az, hogy ezek az előző részek gegjeinek kevésbé sikerült újrázásai. Kevesebb szellemesség, még több prosztóság.
- címkék:
- Santiago Segura
- kritika
- Torrente 4
- Címkefelhő »
Az ostobaság pusztítóbb egy torpedónál
A Csatahajó egy tisztességgel elkészített, ámde teljesen átlagos és felejthető popcornmozi, amelynek minden elemét sokszor láthattuk már. Látványos csatározások, sok robbanás, és a végén győznek az amerikaiak. Nagy lehet az ötlethiány Hollywoodban, ha már a Torpedó nevű társasjátékot is képesek megfilmesíteni.
Mindig lesznek hamvas tinicsajok
Az Amerikai pite: A találkozó tömény nosztalgia-trip, amely túlságosan is sok szálon kötődik az első részhez ahhoz, hogy önállóan értelmezhető műként tudjunk rá tekinteni. Az előzmények ismerete nélkül a film hullámzó színvonalú viccáradata egy csapongó, idétlen, és átlagos szexkomédiát eredményez. Ha viszont szerettük az első részt, akkor a közös múltidézés elhomályosítja a folytatás hibáit.
Észre sem veszik, hogy rettegnek
Fliegauf Bence Csak a szél című, a cigánygyilkosságok idején játszódó filmje lehetne akár thriller is. De annyira közelről figyeljük a roma főhősöket, hogy menet közben számunkra is természetessé válik a rettegés.
A Csillag születik zsűritagját a nagyszájúsága miatt rúgták ki
Eddig általában ráfizetett kíméletlen őszinteségére Puzsér Róbert, a Csillag születik zsűritagja.
Buliznak a gyíkarcok
A Project X alkotói azt vállalták, hogy megálmodják nekünk a lehető legvadabb házibulit, amit egy nagy amerikai stúdió által készített mozi még elbír. Ezt gyakorlatilag teljesítették is, csak éppen nem maradt erejük arra, hogy filmet is írjanak a parti köré.
- címkék:
- Todd Phillips
- kritika
- Project X
- Címkefelhő »
Julia Robertsnek jól áll a hülyeség
A Tükröm, tükröm szórakoztató mese, ami aranyosan idétlen poénjaival és csicsás képi világával egy pillanatig sem várja el tőlünk, hogy komolyan vegyük.
Csillag születik: A zsűri mindenkit durván kiosztott
Szombat este elindult a Csillag születik negyedik szériája is az RTL Klubon. A sokféle próbálkozó a válogatáson bemutathatja, mi az, amiben sokkal jobb, mint mások, és bebizonyíthatja, hogy méltó utódja a legutóbb győztes László Attilának.
Hiába fenekelték el Keira Knightleyt
A Veszélyes vágy legelején Sigmund Freud és Carl Gustav Jung levelezését látjuk egészen közelről, ahogy futnak a tintacsíkok a papíron. Ez előrevetíti az egész film szellemiségét: az alkotók annyira kapaszkodtak a forrásaikba, hogy nem sikerült igazi életet lehelniük filmjükbe, papírszagú maradt a történet.
Nem a gólya hozza
Vannak azok a terheses filmek, ahol a hányás csak dramaturgiai fordulat annak jelzésére, hogy a mit sem sejtő főhősnő gyereket vár, és ahol a leendő szülők rózsaszín bababoltban készítik lelküket a változásokra. A magyar mozikban március 8-tól vetített A legszebb dolog nem ilyen film. Messziről kerüli a kliséket, és nem akar sem vicceskedő családi mozi, sem megrázó sorsdráma lenni. Egyszerűen csak arra vállalkozik, hogy bemutassa, egy gyerek születése hogyan hat egy pár életére. És közben, mintegy mellesleg, tényleg vicces is sokszor, de legfőképpen emberi, szerethető és - igazi.
Van élet a Marson - a John Carter kritikája
Megérkezett a mozikba az idei év első gigantikus költségvetésű látványmozija, a John Carter. A címbeli főhős a Marson találja magát, ahol akarata ellenére rögtön belesodródik a bolygóért folytatott harcba. A vállalkozás dicséretes: a nagyközönség számára eddig ismeretlen fantasy-univerzum debütál a vásznon. A látvány imponáló, a történetvezetés viszont kusza, és a tempó kapkodó. A lényeg azonban ott van: egy nagyszabású kaland, amit a képzelet ereje hajt.
Szabó István nem elég bátor
Két csodálatos színésznő uralja a terepet Az ajtó című Szabó Magda-regény adaptációjában, de mintha a rendező néha megfeledkezett volna róla, micsoda kincs van a kezében, és inkább a giccset hívta segítségül.
Scorseséből előbújt a gyerek
A leleményes Hugo bájos mese, de felnőtt fejjel Martin Scorsesétől többet várnánk. Első gyerekfilmje csodás színészekkel, impozáns 3D-s látványvilággal, de soványka sztorival próbál meg ódát zengeni a mozi bűvöletéről. A film Scorsese életművében nem több, mint színes, kacskaringós széljegyzet, de a maga műfajában szórakoztató és emlékezetes darab. A gyerekek például el lesznek ragadtatva.
Ahogy azt Angelina elképzeli
Dramaturgiai ügyetlenségek és naiv közhelyek tarkítják Angelina Jolie első rendezését, de az valóban süt belőle, hogy beletette szívét-lelkét a filmjébe. A vér és méz földje megáll a lábán, valakinek talán nem is lesz hiányérzete, ha megnézi. De a döccenők és apró hamisságok jelzik, rendezőjüknek a jószándék ellenére van még mit tanulnia. Az sem vált a film hasznára, hogy egy idealista amerikai próbált elmesélni egy balkáni történetet.
Ha ő lenne a csajom, nem félnék senkitől
Két héttel berlini premierje után a magyar mozikba is megérkezett Steven Soderbergh csajos verekedősfilmje, A bűn hálójában, amely előző rendezéséhez, a Fertőzéshez hasonlóan szintén egy ősrégi műfajba csempész új életet. A sztori nem nagy ász, a film lelke inkább Soderbergh személyes felfedezettje, a profi harcművész Gina Carano, aki a mostanában divatos, hihetetlenségig felpörgetett akciófilmekkel ellentétben teljesen életszerűen kalapálja el Hollywood színe-javát.
A fehér férfi tomboló fájdalma
A Warrior - A végső menet egy gondosan felépített, érzelmes sportdráma, amelyben egy új és látványos küzdősport, az MMA (kevert harcművészetek) szolgáltatja a díszletet egy tragédiákkal sújtott, szétszabdalt család történetéhez. A műfaj Rocky óta közismert és gyakran felhasznált paneljeinek szinte mindegyikét ellövi a film, de még így is izgalmas, csodálatos és felemelő.
Hallgass el és ámulj!
Többnyire olyan filmeket ajánlunk olvasóinknak, amelyek megtekintése kemény, de megéri az erőfeszítést. A The Artist - A némafilmes azonban csak látszólag nehéz eset: fekete-fehér és nem beszélnek benne, de ez ne riasszon el senkit, hiszen tökéletes közönségfilm, ami mindenkit emlékeztet rá, hogy miért csodálatos élmény moziba járni.
Szex még nem fájt ennyire
A Shame - A szégyentelen nem tökéletes film, de olyan ereje van, hogy képes kibillenteni a nézőt a nyugalmából, görcsbe rántja a gyomrát és földbe döngöli. Egyszerre préseli össze a lelket és a testet, úgyhogy felemelőnek semmiképp sem nevezhető, viszont olyan nagy élmény, amilyet moziban nagyon-nagyon ritkán él át az ember.
Tiszta Hawaii
Hibátlanul elkészített mestermunka az Utódok. A székbe nem szögez bele, végigzokogni túlzás lenne, sosem hallott igazságokat sem kínál, de valahogy mégis több, mint az a két óra, amit eltöltünk vele.
Filmsztár volt az első csajom
Amikor ősszel kijött az Egy hét Marilynnel előzetese, majdnem biztos voltam benne, hogy nem fog működni a film. Hiába kiváló színésznő Michelle Williams, egyszerűen nem jöhet ki jól abból, hogy egy olyan ikonikus figurát formál meg, akinek minden vonását, minden gesztusát ismerjük. Azt hittem, csak arra fogunk gondolni végig, hogy ez itt mégsem Marilyn. Aztán beültem a filmre, aminek a nyitójelenetében Marilyn Monroe (mármint Williams) énekel és táncol a vásznon, és rögtön beszippantott. Nem volt kérdés, hogy ez itt Marilyn. Michelle Williams az Egy hét Marilynnel-ben Simon Curtis rendező nagyon ügyes cselhez folyamoodott: ...
Hangosabban kéne üvölteni
Végre olyan film készült az Üvöltő szelekből, amiben a nyers ösztönök irányítanak, és érezzük az angol parasztok izzadtságszagát. Nagy kár, hogy menet közben kifogyott a szufla, így Andrea Arnold csak egy fél jó filmet csinált.
Az anya, aki nem szerette a gyerekét
A Beszélnünk kell Kevinről félelmetes film, mert az anyasággal kapcsolatos legnagyobb tabukat piszkálja meg érzékenyen és hatásosan. A főszerepet játszó Tilda Swinton megint zseniális.
Háborúba ment a lovam
Steven Spielberg lankadatlanul rendez, de tevékenységét már régóta nem kísérik remekművek. Most a Hadak útjánban gondolt egy merészet, és egy lovat tett meg főszereplőnek. Könnyű lenne ezt a filmet a porig alázni, de az annyira lenne elegáns, mint ha berontanánk egy óvodába, és azt kiabálnánk, hogy nincs is Mikulás.
Szívdesszert francia módra
Rég játszottak igazán jó francia vígjátékot a hazai mozikban, de most itt egy habkönnyű és szellemes darab, mely méltó a nagy elődökhöz. A szerelem művészete, kritika.
- címkék:
- film
- szerelem
- kritika
- szórakozás
- Címkefelhő »
Rémálmomban ne jöjjön elő ez a cirkusz!
Az Aglaja egy hatásos, néha szinte rémálomba forduló mese. A film kis gyerekszereplője még a hajánál fogva csüngő Ónodi Eszterrel is felveszi a versenyt.
Aktákat tologatunk, kémek vagyunk
Aki világkörüli kalandozást, sportkocsikat és gyorsan vetkőző modellcsajokat szeretne látni, az várja meg a következő James Bond-filmet. A Suszter, szabó, baka, kém kíméletlen, realista képet fest a kémek piszkos játszmáiról. John le Carré rideg kémsztoriját svéd rendező vitte vászonra, valószerűtlenül erős színészválogatottal és gondosan megkomponált látványvilággal. Az eredmény bonyolult, lehengerlő kémfilm, amely, ha egyszer megérted, mély nyomokat hagy benned.
Mocskos játszmák George Clooney háta mögött
A hatalom árnyékában című filmben minden klappol. George Clooney színészisteneket terelt össze, akikkel eleve nyert ügye volt, és arra is rájött, hogyan kell végig izgalomban tartani minket.
Ismét a régi a francia-magyar barátság, állítja Martonyi
Martonyi János veszélyesnek tartja, ha az ellenzék európai intézmények segítségét kéri belpolitikai ügyekben. A külügyminiszter az után beszélt erről, hogy állítása szerint lezárta Párizs és Budapest vitáját a vitatott magyar törvényekről.
Most megkapták a magukét a szemét férfiak
David Fincher gyönyörű kivitelezésű, pazar krimit csinált A tetovált lány című sikerregényből. Lisbeth Salandere földhöz vág és beég az agyunkba.
Vissza 1992-be! Náciveszély újratöltve
Még a legtekintélyesebb nemzetközi újságok is rendre beleesnek abba a hibába, hogy ha Magyarország kerül szóba, akkor újra a húsz évvel ezelőtti informátoraikhoz fordulnak. Ők is hozzáteszik a magukét ahhoz, hogy újra a kilencvenes évek elején érezzük magunkat.
Ezek félnek a farkastól
Roman Polanski még a házi őrizetből is profitált. Írt közben egy olyan forgatókönyvet, amiben megint új oldalát domboríthatta ki, ezúttal bölcs humorát. És mikor kiengedték, bezárt maga helyett négy olyan nagykaliberű színészt a lakásba, mint Kate Winslet, Jodie Foster, John C. Reilly és Christoph Waltz. Egymásra ugrasztotta őket, és kajánul gyönyörködött a harcukban.
Ne a szekta mondja meg, hogy ki vagy
A héten debütál a mozikban a megjegyezhetetlen című Martha Marcy May Marlene, ami gondolatébresztőnek szánt, keservesen nyomasztó utazás egy szekta bizarr mindennapjaiba és egy onnan elmenekülő lány zavart lelkivilágába. Múlt évben versenyt rajongtak ezért az filmért előbb a Sundance fesztiválon, majd Cannes-ban. Mi is arra jutottunk, hogy tényleg van miért lelkesedni.
Ellenállhatatlan cukiság - kritika a Muppets című filmről
A Muppets olyan jó szándékú és kedves film, hogy még a kérges szívű felnőtteket is ráveszi, hogy félretegyék a cinizmusukat és átadják magukat a gyerekes mókázásnak.
Sherlock Holmestól már csak melegviccekre futja
A viszonylag szórakoztató Sherlock Holmes folytatásában Guy Ritchie otrombán eltúlzott mindent, ami az első filmben működött, így annak a laposabb és ízléstelenebb változatát csinálta meg. (A héten ezzel az egy premierfilmmel kell beérnünk a magyar mozikban.)
A legsötétebb másfél óra
Az idegenek csak nem hagynak fel a Föld elfoglalásával. Akárhányszor vertük is már vissza őket a mozi története során, ők újból és újból megpróbálják. Az ilyen típusú katasztrófafilmek legtöbbször a totális idiotizmusba torkollnak, és éppen ezért roppantmód szórakoztatóak. A legsötétebb óra azonban kivétel, mivel annyira unalmas és szürke, hogy még röhögni sem lehet rajta.
Liszt Ferencet nem sikerült feltámasztani
Az Utolsó rapszódia című film az öreg Liszt Ferenc és hamvas tanítványa szerelméről szólna, de sajnos se a művészben, se a múzsájában nincs egy csepp élet sem. Hiába a szép kosztüm, ha a színészek csak felmondják a szövegüket.
A világegyetem és Brad Pitt - Az élet fája kritikája
Hollywood ügyeletes férfisztárja az élet nagy kérdéseit feszegető művészfilmben vállal szerepet, ahol ráadásul kellemetlen, már-már zsarnoki apát alakít. Brad Pitt-től nem várna ilyesmit az ember, de Terrence Malick rendező kedvéért érdemes volt. Az élet fája maradandó és egyedülálló élmény, amit nem véletlenül hasonlítottak többen Tarkovszkij filmjeihez. Popcorn-mozihívők kerüljék.
Leizzadtam, annyira jó - kritika a Mission: Impossible - Fantom protokoll című filmről
A Mission: Impossible - Fantom protokoll egy döbbenetes, zsigerileg ható akciójelenettel és néhány jól elhelyezett poénnal simán leveszi a lábáról a nézőt. Cserébe még a film bénázásait is megbocsátjuk.
Brad Pitt kis satyóban hajt az Oscarért
A sportfilm - minden megszokott kliséje ellenére - megunhatatlanul népszerű zsáner Hollywoodban. Titka egyszerű: a műfaj nem más, mint a férfiak számára is fogyaszthatóvá tett Hamupipőke-történet. A kudarcok után felragyog a siker, rendszerint egy csodabogár edzőzseninek vagy válságon túljutott sportolónak köszönhetően. Most Brad Pitt is belekóstolt a műfajba: baseballütővel, fején sildes sapkával indul harcba az Oscarért. Hiába azonban a nagyágyúkkal teletömött alkotógárda, a Pénzcsináló pontosan ugyanazokba a csapdákba esik bele, mint társai.
Így lett alkoholista Johnny Deppből - kritika a Rumnapló című filmről
A Rumnaplóban Johnny Depp még próbál határt szabni az ivásnak és az őrületnek, de már benne van a csírája a Félelem és reszketés Las Vegasban totál szétesett főhősének.
Akcióhőst csináltak a Mikulásból
A Karácsony Artúr egy kedves karácsonyi rajzfilm, ami akár briliáns is lehetett volna, ha az alkotók nem erőltetik annyira az akcióözönt.
- címkék:
- kritika
- Karácsony Artúr
- Címkefelhő »
Bűnhődjön a náci nőgyógyász!
Széttárt lábakkal fekszik az orvosi székben egy Moszad-ügynök, akinek egy náci haláltábor egykori orvosa vizsgálja a fogamzó képességét. Elég jó alaphelyzet egy feszültséggel teli kémtörténethez. Az adósság fenn tudja tartani az érdeklődést, és egy csavaros fordulattal még fokozni is tudja. És ha nem lenne elég a sztori, Budapest sokszínűségében is gyönyörködhetünk.
Véres az út a pelenkáig
Akik eddig is csak a szemüket forgatták a félhomályos erdőben ugrándozó vámpírokon és tragikus képpel előadott romantikus vallomásaikon, azokat nyilván nem az Alkonyat frissen mozikba került negyedik része fogja behúzni a vérszívó-univerzumba. Aki viszont így vagy úgy már megfertőződött, az elégedetten fogja konstatálni, a Hajnalhasadás semmivel sem gyengébb az első három résznél. Sőt helyenként a korábbiaknál érdekesebb képi megoldásokkal gördítették tovább a sztorit.
George Clooney-ra rászakadt az apaság
A megcsalt, kamaszlányaival bíbelődő George Clooney-val a magyar mozinézők legfeljebb jövő februárban találkozhatnak a vásznon. Az [origo] riporterének viszont egyenesen a forgatás idilli helyszínén volt szerencséje megtekinteni az Utódok (The Descendants) című filmet, amelyben Clooney-nak a hawaii aloha-életérzés helyett egy szörnyű tragédiával kell megbirkóznia.
Eddie Murphy elmegy lopni
A Hogyan lopjunk felhőkarcolót? tökéletes példa arra, hogy mennyire sok múlik a színészválasztáson. Ben Stiller, Eddie Murphy, Casey Affleck és a többiek magával ragadó komédiázása az egyetlen említésre méltó dolog a filmben, és mégis, ez bőven elég arra, hogy az ember jól szórakozzon a csupa lúzer alakból álló New York-i bűnbandán, miközben azok egy toronyház legfelső emeltén élő multimilliárdost próbálnak kifosztani.
Jól áll az isteneknek a halál - a Halhatatlanok kritikája
A 300 sikerét meglovagolva, Hollywood ismét egy kosztümös történelmi fantasyval próbál a kedvünkre tenni. A Halhatatlanokban feltűnnek ugyan a görög mitológia olyan jól ismert szereplői és helyszínei, mint a minotaurusz vagy a labirintus, de igazából ezek csak jól hangzó kellékek a minél látványosabb vérontáshoz.
Szeressétek Woody Allent!
Az Éjfélkor Párizsban nem sokkal több, mint egy szimpla romantikus komédia. Eközben azonban tele van zseniális figurákkal és finom humorral. Woody Allen nem lankad.
Szájszag Hollywoodból
Szokásos Sofia Coppola-merengés a Made in Hollywood (Somewhere). Finom rezdülések és hallgatag arcok mesélik el egy filmsztár kiégésének történetét. A rendezőnő talán a "hollywoodi Csehov" cimkére hajt.
Szeretjük ezt a rasszista rendőrt - kritika A guardista című filmről
A guardistában annyi politikailag inkorrekt poént sütnek el, amennyit csak bele lehet zsúfolni egy filmbe, de főhőséről menet közben kiderül, sokkal több mint egy beszólós, kurvázó tahó.
Csajfilm pasiknak
Az utóbbi évek egyik legsikeresebb brit regényének gyorsan érkezett filmadaptációját keserű, vitriolos kritikák fogadták Angliában a derekasan próbálkozó Anne Hathaway akcentusára koncentrálva minden gyűlöletet. Pedig az Egy nap nagyon jól sikerült - bárcsak minden könyvadaptáció ilyen elegáns és ízléses lenne!
A jövő Rockyja fémből van - a Vasököl kritikája
A Transformers után a Vasököl is bebizonyítja, hogy szuper érzés egymással viaskodó robotokat nézni. A hangvétel azonban nem is lehetne különbözőbb: nincs az egész világunkra leselkedő veszedelem, helyette a családegyesítés adja az apropót a gépek harcához.
Ez igen! Pippa végre megmutatta...
Ennél mélyebb dekoltázsú darabot már nem is nagyon választhatott volna magának Pippa Middleton....
CineFest: Csak nehogy anyám meghaljon
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=D22cPHx3TB82JtBb A természetesség az egyik jellemzője a filmnek: a szubjektív kamera állandó használatát is hamar meg lehet szokni, és utána már nem vonja el a figyelmet a technika az emberekről. Sőt, ez a megoldás lehetővé teszi, hogy még inkább részesei lehessünk a szereplők nagyon is tipikus beszélgetéseinek helyes táplálkozásról, kórházi rémtörténetekről. A kamera legtöbbször fejmagasságból, a beszélgetés egyik résztvevőjének szemszögéből veszi fel az eseményeket. A film bevon minket a társalgásba, az az érzésünk támadhat, hogy amikor a szereplő belenéz a kamrába, a mi szemünkbe néz, és hozzánk ...
Végre igazi szex! - kritika a Barátság extrákkal című filmről
A Barátság extrákkalban szinte bizsereg a vászon a Mila Kunis és Justin Timberlake közti erotikus feszültségtől. Ezért még a film kisebb őszintétlenségeit is hajlandók vagyunk elnézni.
CineFest: A szerelem Twitteren érkezik
Az iráni lány (Alice Belaidi) egy Baudelaire-kötetet ad újdonsült francia-algériai fiújának (Rachid Youcef), és arra kéri, hogy mindig hordja magánál. Azt szeretné, hogy a költő szavai mindig a srác közelében legyenek. Ha ebben meglátod a romantikát, akkor ez a film neked való. Ha viszont nem tudod elnyomni a cinikus éned, és a bölcsészszerelem paródiájaként tekintesz erre az aktusra, akkor inkább hagyd ki A romlás virágai-t (Fleurs du mal). Ahogy sok ezer más film, ez is egy ébredő ember képével kezdődik. És ahogy sok ezer más embernek, úgy Rachidnak is az az első dolga, hogy leüljön a gép elé, csekkolja a Facebookot, aztán célltalanul ...
Madonna filmjét Torontóban is bemutatták
Nem kapott túl jó kritikát a velencei filmfesztiválon az énekesnő legújabb filmje, így abban bízik, hogy a tengerentúlon jobban fogják szeretni W.E című alkotását.
Új királya van az aszfaltnak - a Drive kritikája
Nappal szerelőműhelyben dolgozik, mellette hollywoodi produkciókban kaszkadőr. Éjszaka bűnözőknek segít meglógni. Önként vállalt magányát csak a Nő kedvéért képes feladni. A Drive több évtized filmes mitológiáját egyesíti magában, de az élvezetéhez nem kell fejből tudni a filmtörténetet; bőven elég a mozi szeretete.
A bőr, amelyből ki akarok szállni - kritika A bőr, amelyben élek című filmről
Banderas és Almodóvar újra együtt! Plusz tigrisszerkós szatír, szúnyogálló mesterséges bőr és fogvatartott bombanő - vajon lehet nem szeretni A bőr, amelyben éleket? Kritikusunk utálja magát érte, de neki odaadó Almodóvar-rajongóként sem sikerült.
Velence: Kis szürke férfiak intrikái
A velencei filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott Tinker, Tailor, Soldier, Spy című nagyszabású Le Carré-adaptáció (a regény magyarul Árulás címen jelent meg) egy pazarul kivitelezett, komótosan hömpölygő kémdráma, amely annak ellenére is tartogat izgalmakat, hogy a játékidő nagy részében szürke öltönyös, meglett férfiak beszélgetnek dohos szobákban. A Gary Oldman és Colin Firth nevével fémjelzett elsőrangú szereplőgárdáról pedig csakis a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni.
Velence: Gwyneth Paltrow fejével szörnyű dolgot művelnek
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=xSBHLQF8hgL7FY3J Soderbergh ezzel szemben azt mutatja meg, hogy milyen lenne, ha TÉNYLEG feltűnne egy halálos vírus, amely exponenciálisan növekvő mértékben szedné áldozatait. Nem az jelenti az izgalmat, hogy vajon eltalálják-e a majmot a kábító lövedékkel, hanem például, hogy ki fizeti annak a tornateremnek a bérleti díját, ahol a fertőzöttek életük utolsó óráit töltik majd. A Fertőzés egyik különlegessége, hogy még a kisebb szerepekben is Oscar-díjas, de minimum Oscar-jelölt színészeket láthatunk (bár ne felejtsük el, hogy a Vírus-ban sem kutyaütők játszottak: Hoffman és Sutherland mellett ottt ...
Velence: Szexszel kel és szexszel fekszik
A vasárnap reggel vetített Shame című film volt az idei velencei versenyprogram első igazán átütő alkotása. A 2008-as Éhség-et jegyző Steve McQueen második rendezése egy megrázó, szigorúan felnőtteknek szánt film, amelynek főhőse a lelkében tátongó űrt folyamatos szexuális kielégüléssel igyekszik betömködni. Brandon (Michael Fassbender) harmincas évei elején járó manhattani yuppi, aki energikus maszturbálással indítja napot, munka közben pornót néz az számítógépén, olykor az irodai vécében is magához nyúl, majd mikor hazaérkezik, jöhet egy kis szexcset, végül estére berendel magának egy prostit, vagy ha éppen céges buli van, akkor aa ...
Hiába dagadnak az izmok - a Conan, a barbár kritikája
Mágikus középkori környezetben játszódó szupermozi akart lenni a Conan, a barbár. Mozgóképnek csúfolt, gyalázatos kudarc lett belőle. Jellegtelensége miatt még a B-filmekre jellemző báj és vakmerőség is hiányzik belőle. Amit eltaláltak benne, az egy mondatban összefoglalható: Jason Momoa arcberendezése félelmet keltő, tekintete szilaj, izmai nagyok, így megfelelő választás volt Conan szerepére.
Velence: Még George Clooney sem makulátlan
George Clooney negyedik rendezése, a The Ides of March politikai thrillerbe oltott morális tanmese egy ambiciózus fiatalemberről, aki a saját kárán lesz kénytelen megtanulni, hogy az idealizmusnak nincs helye egy választási kampányban. A közhelyes történetet jól megírt dialógusok és remek színészek teszik élvezetessé.
Nyugodtan nevezhetjük remekműnek - kritika a Nader és Simin című filmről
Egyre kevesebben vannak ugyan, akik azért járnak moziba, hogy valaki jól gyomorszájon rúgja őket, de aki mégis, az most megkaphatja. Asghar Farhadi filmje, a Nader és Simin - Egy elválás története olyan erővel vágja a képünkbe, hogy az élet mennyire bonyolult, hogy a székből is nehéz felállni utána. Az idei Berlinale fődíjasa már nálunk is látható.
Öreg Barbie nem vén Barbie - kritika a Született feleség című filmről
Nem kell mindent komolyan venni, a Született feleséget például semennyire sem. A szemnek ugyan kellemes, de az égvilágon semmi másra nem jó - nem nevettet halálra, nem mond semmi újat, ragaszkodik a könnyed felszínességhez. Egy dekoratív múzeum a hetvenes éveknek, ahol fő helyen egy márványszobor áll Catherine Deneuve-nek.
Pörögnek a majmok - A majmok bolygója: Lázadás kritikája
Sokadszorra mennek egymásnak a majmok és az emberek. Ami valaha frappáns társadalomkritika alapját képezte, ma már inkább tűnik B-filmbe való, megmosolyogtató fantáziálgatásnak. A majmok bolygója: Lázadás azonban bebizonyítja, hogy van még miért visszanyúlni ehhez a történethez. Hiába veszi magát véresen komolyan, ha el tudunk elvonatkoztatni az alapötlet képtelenségétől, a saját univerzumában igenis működik a film.
Nagyon fáj - kritika a Blue Valentine című filmről
Egy kicsit mi is szerelmesek leszünk, egy kicsit mi is kétségbe esünk, ahogy Michelle Williams és Ryan Gosling párkapcsolata a szemünk előtt épül fel és hullik darabjaira a Blue Valentine-ban. Ritkán készül ennyire szívszorító, ennyire igazi film.
Colin Farrellt elfelejthetjük - a Frászkarika kritikája
A Frászkarika (Fright Night) című filmben gyakorlatilag semmi sincs, ami emlékezetessé tenné (bár a hatásos vége főcím már-már elhiteti az emberrel, hogy voltak markáns pillanatai), a legtöbb, amit a mérsékelten vicces, mérsékelten ijesztő horrorkomédiáról el lehet mondani, hogy végig lehet nézni úgy, hogy mérsékelten jól szórakozik az ember. Colin Farrell a Frászkarika című filmben Az 1985-ös film remake-jében egy Charley nevű tinisrác (Anton Yelchin) rájön, hogy Jerry, a titokzatos új szomszéd (Colin Farrell) bizony vámpír. Charley kicsit későn eszmél, mert addigra Jerry már vámpírt csinált a gyerekkori haverjából, egyedülálló anyyukáját ...
Most egy darabig elég a szuperhősökből - a Zöld Lámpás kritikája
A Zöld Lámpás bolygók között repked, és az univerzum rendjét vigyázza, szabadidejében pedig vadászpilóta Kaliforniában. Ismét egy képregényfilm érte el a hazai mozikat. A Zöld Lámpás azonban csak a számukat gyarapítja, a népszerűségüknek már egyáltalán nem biztos, hogy jót tesz. Íme az újabb bizonyíték, hogy Hollywoodból kiveszett a bátorság, és csak remake-eket, képregényfilmeket és folytatásokat küld a nyár elleni harcba - mondhatják a fanyalgók, ezúttal jogosan.
A legnagyobbak bírálják Katalin hercegnőt
Eddig nem sokan vették a bátorságot, hogy nyilvánosan is bírálják Katalin hercegnőt - az egyik legismertebb angol divattervező azonban nemrég elmondta, miért is nem tetszik neki a hercegnő sminkje.
Pajzson tálalja a nácik fejét - az Amerika kapitány kritikája
Az Amerika kapitány: Az első bosszúálló nem a mostanában megszokott szuperhősutat választotta. Hiányzik belőle az irónia, vagy a realisztikusságra való törekvés. Helyette régivágású kalandokat kapunk, világháborús fogolyszabadítással, náci csodafegyverrel és viking mitológiával, és ezek mellett még a tisztaszívű hősnek is szurkolhatunk, hogy összejöjjön neki a csók a szeretett nővel. Ebbe a naiv, jól ismert világba azonban éppen elég humor vegyül ahhoz, hogy ez ma is bárki által fogyasztható legyen.
Rozsdamarta tragacs a világ körül - a Verdák 2 kritikája
Villám McQueen és Matuka maguk mögött hagyják az amerikai kontinenst, versenyeznek, és közben megmentik a világot. Már, ha úgy gondoljuk, hogy az alternatív üzemanyagforrás nélkülözhetetlen a jövőnk szempontjából. A folytatások általános szabályai szerint a Verdák 2-ben nő a tét; kár, hogy emiatt eltűnt belőle az első részre jellemző báj. Karambol azért nem történt: a vagányság megmaradt.
- címkék:
- John Lasseter
- kritika
- Verdák 2
- Pixar
- Címkefelhő »
Becsületsértési ügyben bírálták felül Strasbourgban a magyar bíróságot
Megsértette a magyar bíróság egy újságíró szabad véleménynyilvánítási jogát, mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság. Az ítélet szerint nem marasztalható el becsületsértésért az az újságíró, aki egy borteméket kritizált.
Harry Potter stílusosan távozik
A Harry Potter és a Halál Ereklyéi második része pont olyan finálé, amilyet reméltünk: izgalmas, látványos és főleg érzelmes. Kicsit még irigyeljük is azokat, akik a sorozattal nőttek fel, és Harry Potterrel együtt most búcsúznak a gyerekkoruktól.
Julia Roberts körül már nem izzik a levegő
A Larry Crowne egy furcsa romantikus vígjáték: főhőse maradéktalanul teljesíti azt a komikai alapkövetelményt, hogy egyszerre lehessen szeretni és nevetni rajta, de a béna romantikus szálat mintha csak egy utólagos, futó gondolat nyomán tapasztották volna a filmhez.
Zúzzunk acélt! - a Transformers 3 kritikája
Michael Bay nagyot markol a Transformers 3-mal, az alakváltó robotok összecsapásait a végletekig fokozza, a látványorgián pedig még többet dob a szinte tökéletes 3D. De ami a film legnagyobb erénye, az a hátránya is, mindenből annyira a legtöbbet akarja nyújtani a mozi, hogy a néző egy idő után vagy beleun, vagy a kezdeti ámulat után szinte kikapcsol az agya.
Esti mese jó sok vérrel
A Hanna című film nélkülöz minden logikát és életszerűséget, de ha látványos, brutális meseként nézzük, remekül elszórakoztat.
Szörny költözött a városomba
Itt a nyár, egymást érik a mozikban a hollywoodi szuperprodukciók. A látvánnyal sosincs probléma, a tartalommal viszont annál inkább. A Super 8 azonban rögtön a szezon elején megmutatja, hogyan lehet ezt másképp is csinálni. Nosztalgikus szörnyhajsza a kertvárosban, belevaló kölykök a szomszéd utcából.
Ha a legjobb barátod párjába leszel szerelmes
...az még akkor is húzós helyzet, ha te nézted ki őt előbb magadnak. Ha pedig még történik is köztetek valami, akkor előbb-utóbb eljön a döntés pillanata: szerelem vagy barátság? Filmbe illő dilemma. Szerelem kölcsönbe, kritika.
Lányok letolt gatyával - a Koszorúslányok kritikája
Amilyen testnedv csak létezik, az mind szerepet kap az év legjobb vígjátékának beharangozott filmben: izzadság, sperma, könnyek, kidobott taccs és széklet. A Koszorúslányok a legmocskosabb férfihumort vitte be az esküvők habos-babos világába, és az eredmény olyan ízléstelen és gyomorforgató lett, hogy a néző legfeljebb kínjában nevethet rajta.
Harc a tökéletes esküvőért
Egy igazi csajfilm nyitja a nyarat a hazai mozikban, melyben a barátnői intrikák és kötődések, öriharik és öribarik egy gigantikus esküvő megszervezésének ürügyén bonyolódnak jobbra-balra. Koszorúslányok, kritika.
- címkék:
- mozi
- film
- esküvő
- kritika
- Címkefelhő »
Hülyegyerekek a mutánsgimiben
Az X-Men: Az elsők méltatlan folytatása a korábbi X-Men-filmeknek, a felcseperedő mutánsgyerekek története még egy igazi képregényrajongó lelkében sem hagy nyomot, Bryan Singer legendás filmjével pedig egy lapon se említhető.
Ezek a klónok az istennek se támadnak
Szépnek szép, de jó filmnek semmiképp nem nevezhető Keira Knightley és Carey Mulligan közös munkája, a Ne engedj el! A Kazuo Isiguro-regény adaptációja foggal-körömmel ragaszkodik a felszínhez, még a kisujja hegyével sem kaparászik mélyebbre, pedig nem mindennapi témát vet fel.
Már rég nem vicces a hányás - kritika a Másnaposok 2-ről
A Másnaposok 2 sajnos pont olyan, amilyenre számítani lehetett: fáradt, erőltetett és szinte egyáltalán nem vicces.
Jack Sparrow, az energiavámpír
Hullafáradtan, kizsigerelve jön ki az ember a moziból, mintha tíz évet adott volna az életéből a filmnek. Jack Sparrow nem nyújtott semmi újat, a sztori viszont lenyúlt sok régit - együtt a kettő nem a legjobb kombináció. Eleve sem értettem, minek folytatni A Karib-tenger kalózai-sorozatot, és utólag sem látom értelmét.
Cannes: Ez a fiúk sorsa
Cannes-nak számos kedvenc rendezője van, akikről tudni lehet, hogy bérletesek: ha csinálnak filmet, a fesztivál befogadja. Így aztán pont ezeknél a nagyoknál a fesztiválszereplés nem biztosíték a színvonalra, csalódtunk már itt jókorát Wim Wendersben, Gus Van Santben és Atom Egoyanban is, többek közt. Stabil pont talán csak Mike Leigh és a Dardenne testvérek, ők még sosem csináltak rossz filmet. Luc és Jean-Pierre Dardenne idén a Le Gamin au vélo (A biciklis kölyök) című filmjükkel szerepelnek a versenyprogramban, ami nem tartozik a legerősebb munkáik közé, de így is veri az eddig bemutatott versenyfilmek többségét. Jérémmie ...
Cannes: Brad Pitt családja kozmikus jelentőségre tett szert
Ha valaki Az élet fája címmel csinál filmet, és némi lírai felvezetés után egy jó húszperces, gyönyörű számítógépes animációval indít, amiben az ősrobbanástól a dinoszauruszokig táthatjuk a szánkat a Föld kialakulásán és az evolúció csodáján, akkor jobb, ha a filmje hátralevő két órájában valami olyat mutat, ami igazolja ezt a grandiózus nyitást. Terrence Malicknek a The Tree of Life-ban ez sikerült is, meg nem is. A kozmikus perspektívát és a sajátos elbeszélésmódot (erről majd később) a rendező egy nagyon alapvető, ősi történet elmeséléséhez használja fel: hogyan veszíti el az ártatlanságát a gyermek, hogyan lesz a fiúból férfi. EEnnyi ...
Cannes: Szépségkirálynő a mocsokban
Tegnap a remek, de végtelenül lehangoló We Need to Talk About Kevin és a végtelenül lehangoló, ráadásul nem túl jó Sleeping Beauty után szinte kikapcsolódás volt megnézni Gerardo Naranjo Miss Balá-ját, ami - ha Mexikó társadalmának mocskában turkál is - lényegében egy izgalmas akciófilm. A szépségkirálynő útja keresztezi a drogban utazó maffiózóét - ha a sztori egymondatos összefoglalása alapján valaki medencés partikat és kokaincsíkokat szippantgató, gyönyörű nőket képzel el, alaposan csalódni fog: ez a film a drogüzlet kíméletlen, aljas, korrupcióval átitatott hétköznapjaiba visz, amiben glamúrnak aztán nyoma sincs. A film néhány ...