Több száz diákot vettek őrizetbe a közoktatás ellen tiltakozó chilei tüntetéseken

Vízágyúkat és könnygázt vetett be a chilei rendőrség a közoktatással elégedetlen diákok tüntetésén. Több száz tüntetőt őrizetbe vettek.

Zumbázó szlovákok nyomába erednek a magyar gyerekek

Élményszerűbbé tenné a testnevelést a kormány, mert a gyerekek nem élvezik a merev tornaórákat, és így nem is szeretik meg a testmozgást. Szlovákiában divatos, aerobikszerű mozgásformákat vezetnek be a testnevelésórákon, hogy újra felkeltsék az érdeklődésüket. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma ilyet nem tervez, de táncok és eddig nem tanított sportágak felbukkanhatnak az iskolákban.

Felkészítés nélkül rázós lehet a diákok kötelező önkénteskedése

A kormány az érettségi feltételévé tenné az önkéntes munkát, de hasznos-e, ha egy középiskolás diák betegek ápolásával, kikötözött kutyák megmentésével, fogyatékosoknak rendezett színházi előadásokkal tölti a szabadidejét? Akik már próbáltak ilyesmit, azok szerint igen. Sokkal jobb, mint a láblógatás, ráadásul együtt érzőbbek és együttműködőbbek lesznek, de időt kell nekik hagyni, hogy feldolgozzák a munkával járó stresszt és a szívszorító helyzeteket.

Réthelyi szerint nem lesznek személycserék a minisztériumában

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nem kíván távozni posztjáról, és szerinte államtitkárai is maradnak helyükön. A miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban azt mondta, nem ő, hanem Orbán Viktor miniszterelnök bírta maradásra Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt.

Latin nyelvekkel törné meg az angol egyeduralmát a magyar kormány

A nyolcosztályos gimnáziumokban legalább három idegen nyelvet kellene tanítani, és az angol egyeduralmát megtörheti a francia és a spanyol - az [origo] információja szerint a többi között ez áll az oktatási államtitkárság készülő nyelvoktatási stratégiájában. A hamarosan a kormány elé kerülő tervezet írná elő azt is, hogy kötelező lenne a nyelvvizsga az egyetemi és főiskolai felvételihez.

A pelenkázás és a hivatali ügyintézés is bekerül a tananyagba

A konnektorszerelést, a pelenkázást, a közlekedési lámpák működését és a devizahitel fogalmát is meg kell majd tanulniuk az iskolásoknak, ha idén elfogadja a kormány az új Nemzeti alaptantervet (NAT). A most készülő és a tervek szerint 2012 szeptemberében életbe lépő új tanterv szerint biztosan lesz külön művészet és etika óra, de az iskola döntése alapján külön tanórán oktathatják majd a honismeretet is. Iskolatípusonként két kerettanterv lehet, amely kilencven százalékban meghatározza majd, mit kell tanítani.

A felvett diákok több mint fele bejutott az államilag finanszírozott képzésbe

Közel 98 ezer diák jutott be valamilyen felsőoktatási intézménybe az idén, és mintegy 53 ezren kerültek be az államilag finanszírozott képzésbe. Az átlagos felvételiző átlagteljesítménye a tavalyi 352 pontról 354 pontra nőtt.

A nemzetközi gazdálkodás a legkeményebb szak 2011-ben - nyilvánosak a felvételi ponthatárok

A rekorder szak idén a nemzetközi gazdálkodás a Corvinuson 463 ponttal, általános orvosi képzésre 417-tel is be lehet jutni, a jogászok 416 pont alatt a legtöbb helyre nem jutottak be. Kecskeméti anyagmérnök 246 ponttól lehet valaki. Megjelentek a 2011-es felvételi ponthatárok.

A vécépapírtól a kémiatanár kávéjáig - az iskolák állapotát vizsgálta az ÁNTSZ

A kémiai kísérlethez előkészített tárgyak mellett kávézó tanárnő, a megviselt folyékonyszappan-tartók, de az elöregedett csőszerelvények és a túl párás konyha miatt is figyelmeztetett általános iskolákat az ÁNTSZ, amely az iskolák közegészségügyi állapotát vizsgálta az elmúlt hónapokban. Nem csak a statisztika kedvéért töltették ki a több száz kérdéses kérdőíveket: az iskoláknak a hibákat ki kell javítaniuk.

Kipróbálná a 30 perces tanórákat az oktatási államtitkár

Kisiskolásoknak megterhelő 45 percen át figyelni, ezért a most készülő közoktatási koncepció valószínűleg lehetőséget ad majd arra, hogy alsó tagozaton csak 30 perces legyen egy tanóra - mondta az MTI-nek adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Hoffmann szerint az ősszel a kormány elé kerülő új törvény szerint az állam jobban beleszól majd a tananyagba, mint eddig, a nyári szünet hossza pedig egyelőre nem változik.

A román diákoknak több mint a fele megbukott az érettségin

A vizsgázóknak több mint a fele megbukott Romániában az érettségi vizsgán, amelynek eredménye a rendszerváltás óta most volt a leggyengébb - közölte hétfőn a román oktatási minisztérium.

"Népszokás", de nem kényszer a nagyszülőkre bízni a vakációzó gyerekeket

Minden önkormányzatnak kötelező olyan ügyeletes intézményt kijelölni a gyermekvédelmi törvény szerint, ahol a nyári szünetüket töltő gyerekekre vigyáznak. A lehetőségről sokan nem tudnak, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke szerint így népszokás a gyerekeket a nagyszülőkre hagyni. Sok családban csak nehezen tudják megoldani a gyerekek nyári elhelyezését, de az [origo]-nak nyilatkozó szülők nem bánják, hogy van idejük pihenni a gyerekeknek.

Az LB szerint jogellenesen különítik el a jászladányi iskolásokat

A Legfelsőbb Bíróság szerdai ítélete szerint egyértelmű, hogy a cigány és a hátrányos vagyoni helyzetű diákok társadalmi helyzetük miatt nem járhatnak Jászladányban az alapítványi iskolába. Egy új bírósági eljárásban arról kell majd dönteni, hogy milyen lépésekkel kell megszüntetni a két iskola diákjainak elkülönítését.

Lázár: Hoffmann Rózsa a kormány egyik "legmegbecsültebb tagja"

A Fidesz frakcióvezetője a kormány egyik legmegbecsültebb tagjának tartja Hoffman Rózsát, erről Lázár János a Tv2 Mokka című műsorában beszélt kedden reggel. Az oktatási államtitkár hétfőn ajánlotta föl lemondását, de Szijjártó Páter erre úgy reagált, hogy Hoffmann Rózsa az oktatási államtitkár, és még sokáig az is marad.

Bátorítást kért Orbán a lemondását felajánló államtitkárának

Orbán Viktor a szóvivője szerint még nem beszélt személyesen Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral arról, hogy az államtitkár miért ajánlotta fel lemondását egy levélben. Az ügyet ismerő kormányzati források ugyanakkor azt mondták az [origo]-nak, több embert is megkért, hogy beszéljenek az államtitkárral, és öntsenek bele lelket. A források szerint Orbán lelki problémának tekinti Hoffmann ügyét, az államtitkár viszont arra panaszkodik levelében, hogy nemtelen támadások érik, és szakmai támogatás nélkül nem tudja megoldani az oktatás problémáit.  

Hatszázötvenmilliárdra lehet pályázni humánfejlesztési területen

Többek között az úgynevezett atipikus foglalkoztatás támogatására, a sajátos nevelési igényű gyerekek integrációjának elősegítésére, valamint a különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sikeres munkaerő-piaci esélyeinek növelésére lehet pályázati pénzt nyerni az Új Széchenyi-terv humánfejlesztési programjában felkínált 650 milliárd forintból.

Az oktatási ombudsman szerint gyakori a testi fenyítés az iskolákban

A testi fenyítés és a fizikai agresszió folyamatosan jelen van a hazai közoktatásban az oktatási ombudsman szerint. Aáry-Tamás Lajos szerint sokszor nem találnak megfelelő intézményt a sajátos nevelési igényű gyermekeknek.

Nem temeti el az összes legendát az iskolai Trianon-emlékanyag

"A nemzet múltjának tudatosítása" a célja annak a pedagógiai segédanyagnak, amelyet iskoláknak állítottak össze a Trianon-emléknapokra. Lehetett volna tovább harcolni jobb feltételekért? Mindent a bolsevikok rontottak el? Mi köze volt az Osztrák-Magyar Monarchiának a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett eseményéhez? Mit gondol Trianonról az állam?

"Egyelőre nem szédülök" - interjú Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral

Továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát, és csak látszat, hogy harcban áll az oktatásügy valamennyi szereplőjével - mondta az [origo]-nak adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Bár a kormány gazdaságélénkítési terve erről szól, Hoffmann szerint nem lehet kivonni 88 milliárd forintot a felsőoktatásból. Átalakításokra viszont szükség lesz, bár egyelőre nem dőlt el, hogy mi lesz az egyetemek sorsa, a kormány elhalasztja az erről szóló döntést.

Vezetők nélkül maradt az iskoláért küzdő Rábatamási

A polgármester és az alpolgármester is lemondott posztjáról a Győr-Moson-Sopron megyei Rábatamásiban. A község elesett a kistérségi normatívától, így egyre nagyobb gondot okoz az iskola fenntartása.

Magyar Nemzet: Törvényben rögzítenék a dolgozatjavítási határidőt a diákok

A diákönkormányzatok által felhasználható, tanítás nélküli munkanapok számának növelését és a dolgozatok kijavítási határidejének rögzítését kérik a diákok a kormánytól - közli a diákparlament 22 pontos ajánlásának legfontosabb elemeit a keddi Magyar Nemzet.

Sztrájkbizottságot alakított öt közoktatási szakszervezet

Nem a munkabeszüntetés, hanem a tárgyalás kikényszerítése a célja az öt közoktatási szakszervezet által alakított sztrájkbizottságnak. Az egyik szervezet vezetője ugyanakkor bejelentette, béremelést követelnek a pedagógusok számára.

Pokorni szerint az államnak kell fizetnie a pedagógusok bérét

Pokorni Zoltán 60-70 százalékra növelné az állami finanszírozást az oktatásban, erről a politikus az M1 Ma reggel című műsorában beszélt hétfőn. A parlament oktatási bizottságának elnöke szerint az állam a pedagógusok bérét állná, az intézmények fenntartása lenne csak az önkormányzatok feladata, amelyek akár teljes mértékben visszaadhatják az iskolák működtetését az államnak.

Az oktatási államtitkár szerint alapos vizsgálat kell az iskolába járás előtt

Várhatóan 2012 szeptemberétől már az új szabályok szerint vizsgálják meg iskolába lépés előtt a gyermekeket a pedagógusokból, pszichológusokból és orvosokból álló szakértői bizottságok - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Elmondta azt is, hogy a tervek szerint 2016-tól az egyetemi jelentkezés feltétele lesz a C típusú nyelvvizsga.

Hoffmann Rózsa: nyárra meglesz az új közoktatási törvény

Nyárra a felsőoktatási és közoktatási törvényt is elfogadja a parlament az oktatásért felelős államtitkár szerint. Hoffmann Rózsa megerősítette, hogy néhány év múlva az érettségi feltétele lesz ötven óra közösségi munka elvégzése.

Nem biztos, hogy elhagyhatják az iskolát a 15 évesek

A kormány gazdasági reformcsomagjában szereplő, 15 éves korig tartó tankötelezettség helyett az oktatási államtitkárság szeretné elérni, hogy a korhatár legalább 16 év legyen. Az [origo] információi szerint a kormányon belül folyik az egyeztetés, és az eredetileg 17 éves korhatárt javasló oktatási államtitkárságon azzal számolnak, hogy kompromisszumos megoldás fog születni.

Magyar Nemzet: Csökkenhet a választható érettségi tárgyak száma

A következő években legalább a felére csökkentené a választható érettségi tárgyak számát az oktatásirányítás - írja a Magyar Nemzet a közoktatási helyettes államtitkárra hivatkozva, aki szerint a lépéssel több száz millió forintot takarítana meg az állam.

Hoffman: 2014-től az érettségi feltétele lehet az önkéntesség

Az oktatási államtitkár szerint legkorábban 2014-től már az érettségi feltétele lehet az önkéntes munka. Hoffmann Rózsa egy konferencián azt mondta, hogy középiskolásoknak 50-60 óra közösségi munka előírását tervezik.

Tartanak az új közoktatási rendtől az alternatív iskolák

Bizonytalan az alternatív iskolák jövője az új közoktatási törvény koncepciója alapján: az iskoláknak egyenként kell majd megegyezniük a minisztériummal arról, hogy eltérhessenek a központilag előírt tantervektől, és arról is, hogy kapnak-e kiegészítő támogatást. A kormány jelezte, fontosnak tartja az alternatív oktatási módszereket, de még azt sem tudja senki, hogy a plusz pénzekért cserébe mit kér majd az állam az alternatív iskoláktól.

Egyszerűsíti a kormány a hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatását

Rövidebb idő után juthatnak hozzá az óvodáztatási támogatáshoz a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szülei, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát - írja a Magyar Nemzet. A jelenlegi rendszerben sokszor hónapokat kell várni a pénzre.

Jobban értik a magyar diákok, amit olvasnak

Javult a korábbi évekhez képest a magyar diákok szövegértése - derül ki a 2009-ben végzett, nemzetközi PISA-felmérésből. A nagyszabású vizsgálatot 65 országban végezték el, ennek alapján az OECD-tagországok átlagával azonos a magyar 15 évesek szövegértési képessége. Az elmúlt években a magyar diákok szövegértése mindig átlag alatti volt a PISA-vizsgálatokon.

Nem akart sorban állni a diák, ezért felpofozta a tanárát

Nem akart sorban állni, és az emiatt kialakult vitában felpofozott egy tanárt egy püspökladányi diák. A diákot előzetes letartóztatásba helyezték.

Gázspray-vel lefújt csipsz miatt kerültek kórházba kisiskolások

Néhány általános iskolás szórakozott egy gázspray-vel Dunaharasztiban. A hányingerre és fejfájásra panaszkodó gyerekeket megvizsgálták, kettőt kórházban szállítottak, de senkinek nincs komoly baja.

A lemaradókra és az elitre figyel a kormány közoktatási terve

Érettségi hat tárgyból, kötelező önkénteskedés a diákoknak, ingyenes tankönyvek - többek között ilyen intézkedések szerepelnek a kormány közoktatási koncepciójában. A kormány a koncepció szerint élesen elválasztaná a többi iskolától az elitképzésre kijelölt intézményeket, és speciális osztályokat hozna létre a lemaradó diákoknak.

Évi ötvenmilliárd forint pluszt adna a közoktatásnak Hoffmann Rózsa

Általános iskolákban tilos lesz felvételiztetni, a gimnáziumokban három idegen nyelvet kell tanulniuk a diákoknak, akik 17 éves korukig lesznek tankötelesek az új közoktatási törvény koncepciója szerint. Az MTI birtokába került tervezet azzal számol, hogy évente 50 milliárd forinttal több jut a közoktatásra, mint eddig. A tervezetről februárban tárgyalhat a kormány.

"Az iskolarendszer nem a szórakoztatóipar része" - interjú a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral

A legjobban ott működik a felsőoktatás, ahol nem vezették be a Bologna-rendszer szerinti kétszintű képzést, ezért a jövőben az egyetemek dönthetik majd el, hogy visszaállítják-e a régi rendszert - mondta az [origo]-nak Dux László felsőoktatásért felelős államtitkár-helyettes. Az iskola fő feladata nem az, hogy ott jól mulassanak a gyerekek, és az lenne a jó, ha a tanár ismét a közösség lámpása lenne. Milyen lesz az új felsőoktatás a kormány terve szerint?

A cigány gyerekek ebédjével kezdődött a huzavona a borsodi Kanadában

Példaértékűnek mondott megegyezés született a taktaharkányi általános iskola és a jogvédők között, miután az iskolát két évig vizsgálták, hogy elkülöníti és hátrányba hozza-e a cigány gyerekeket. Bár most mindenki azon igyekszik, hogy megnyugodjanak a kedélyek, többekben tüske maradt. Az iskola úgy érzi, igazságtalanul vádolták, a cigány szülők pedig úgy, hogy továbbra is elhanyagolják a gyerekeiket. Riport a taktaharkányi ingyenebédről és a kisegítőbe járó gyerekekről.

Nyolc gyerek szüleitől vontak el pénzt eddig a sok hiányzás miatt

Nyolc iskolás gyűjtött össze annyi igazolatlan órát szeptember 1-je óta, hogy megvonták családjától az iskoláztatási támogatást, a korábbi családi pótlékot, további 2-300 sokat hiányzó gyerek miatt pedig már intézkedni kezdtek a jegyzők. A támogatás megvonásáról szóló új szabály ebben a tanévben lépett érvénybe, és az iskolába járást próbálja ösztönözni.

Papírra sincs pénze az oktatási ombudsmannak

Mindössze 1,3 millió forintos szakmai költségvetést kapott az idei évre az oktatási jogok biztosának hivatala, és hiába segítette ki a korábbi miniszter, már nyomtatásra sem jut pénz.

Nem foglalkozik a parlament a kötelező hittanoktatással

Nem fogja tárgyalni az országgyűlés a kötelező hittanoktatás bevezetésére vonatkozó jobbikos indítványt, miután az oktatási bizottságban nem kapott támogatást a javaslat. A Jobbik a vallásszabadságra hivatkozva vezetné be a kötelező hittant, de a kormány már korábban is jelezte, hogy ez nem szerepel a közoktatási terveikben.

Fantomok is vannak az iskolakerülők elleni harc célpontjai között

Saját gyerekeit nevelő fiatal, magát túlkorosnak érző középiskolás is van azok között a diákok között, akik a szeptember 1-jei iskolakezdés óta több mint 50 igazolatlan órát gyűjtöttek. Egy nyáron elfogadott törvénymódosítás szerint az ilyen gyerekek szüleitől megvonják a családi pórlékot váltó iskoláztatási támogatást. Az [origo]-nak nyilatkozó családsegítők szerint a szigor azokat a szülőket is sújtja, akik fontosnak tartják a tanulást, ugyanakkor javíthat a szülők és az iskolák viszonyán.

Nulladik osztályba küldenék a hátrányos helyzetű gyerekeket

Külön felzárkóztató osztályokat hotzna létre a hátrányos helyzetű gyerekeknek a kormány, és csak a felzárkóztatás után engednék őket első osztályba. A közoktatási szakállamtitkár szerint az oktatásban szükség lehet átmeneti szegregációra.

Visszahozzák a gyerekek szóbeli felvételiztetését

Visszaállítja a kormány a következő tanévtől a hat-és nyolcosztályos gimnáziumokban a szóbeli felvételi tavaly megszüntetett lehetőségét - írja a Népszabadság. Szóbelit csak a legnépszerűbb iskolák tarthatnak majd, azok, amelyekben legalább másfélszeres a túljelentkezés.

Elloptak egy üres érettségi bizonyítványt egy postáról

Elloptak egy kitöltetlen érettségi bizonyítványt, ehhez hasonló már több mint tíz éve nem fordult elő. Az oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa külön rendelkezéssel érvénytelenítette a dokumentumot, amely egy postáról tűnt el.

A buktatásról és a médiahatóságról is szavaz a parlament

Az alsótagozatos buktatás engedélyezéséről és a médiafelügyelet átalakításáról is szavaznak hétfőn a parlamentben. Várhatóan döntés születik arról is, hogy viszavonják a Polgári törvénykönyv hatályba léptetését.

Iskolakerülők után nem jár majd családi pótlék

Az új tanévben már hatályban lesz az a törvény, amelynek értelmében megvonják a családi pótlék pénzben történő kifizetését azoktól a szülőktől, akiknek gyereke nem jár iskolába. A parlament hétfőn fogadta el a módosítást a kormánypártok és a Jobbik szavazataival.

"Az én gyerekem nem hülyébb" - kavarog a vita a buktatás körül

A gyerek kicsúfolásától és a család megbélyegzésétől tartva akadályozzák meg a szülők legtöbbször az alsó tagozatos gyerekük megbuktatását az iskolák szerint. Ezt a vétójogot ugyanakkor most várhatóan elveszítik, a Fidesz tervei szerint ugyanis visszaáll az a rend, hogy a tanárok döntenek az évismétlésről. A statisztikák alapján alsóban ma sem ritka a buktatás, ami azt mutatja, hogy a szülők nagy részét mégis meg tudják győzni a tanárok.

Hiba csúszott az emelt szintű biológiaérettségi feladatsorába

A Magyar Hírlap cikkét kell értelmezni a magyarérettségin

A magyar nyelv és irodalom vizsgával hétfőn reggel megkezdődött az érettségi. Az [origo] információi szerint a szövegértési feladat egy középkori magyar költőről szóló, a Magyar Hírlapban megjelent cikk volt, először az ehhez kapcsolódó feladatokat kellett megoldaniuk az érettségizőknek. Ezután következett a szövegalkotás, amelyen három lehetőség: Szabó Magda, Gelléri Andor Endre, illetve Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső szövegeihez kapcsolódó feladatok közül választhattak az érettségizők. 13 órától megnézheti a nem hivatalos megoldásokat az [origo]-n!

Vizsgálják a szekszárdi diákverést

A rendőrség és az iskola is vizsgálatot indított egy szekszárdi diáklány bántalmazása miatt. A lányt társai rendszeresen bántották a szakközépiskolában.