Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Kapetz Mónika
- dr. Vida Enikő
- dr. Orbán Zita
- Dr. Hauck Arvid
- dr. Égertz Andrea
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A fogyasztói szerződések „apró betűs” rendelkezéseinek kérdései (1. rész)
Napjainkban tömegesen köttetnek fogyasztói szerződések, melyekre a szolgáltató fél (vállalkozás) által kidolgozott és alkalmazott általános szerződési feltételek vonatkoznak. Ezen feltételek (amit a hétköznapi nyelv hajlamos „apró betűs rész”-nek nevezni) esetenként tartalmazhatnak (és sajnos olykor tartalmaznak is) olyan rendelkezéseket, melyek tisztességtelennek minősülnek a fogyasztó féllel szemben – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most az első részt olvashatja.
Változások a biztosításközvetítői képzés és vizsgáztatás szabályaiban
2016. január 29-étől új szabályok vonatkoznak a biztosításközvetítők hatósági vizsgáztatására. Az új NGM rendelet a korábbi szabályokat részben egységesíti, illetve bizonyos újdonságokat is bevezet – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A hatósági feladatokat továbbra is a Magyar Nemzeti Bank látja el.
Egy hónapja maradt a kft-knek a többszázezres bírság elkerülésére
Mindössze egy hónapja maradt a kft-k tagjainak arra, hogy a társasági szerződés rendelkezéseinek a Ptk. szabályaival történő összhangba hozataláról döntsenek. A döntés, és a március 15-i határidő elmulasztása több százezer forintos pénzbírságot vonhat maga után – figyelmeztette az érintett cégeket a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Fontos változások az elektronikus aláírásban és ügyintézésben (2. rész)
2017-től az ügyfelet megilleti a jog, hogy ügyeit elektronikusan intézze az azt biztosító szervek, így az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, választott bíróságok, az ügyészség, közjegyzők, bírósági végrehajtók és közüzemi szolgáltatók előtt – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, aki kétrészes írásában ismerteti a 2016. január 1-én hatályba lépett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit, most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.
Fontos változások az elektronikus aláírásban és ügyintézésben (1. rész)
2017-től az ügyfelet megilleti a jog, hogy ügyeit elektronikusan intézze az azt biztosító szervek, így az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, választott bíróságok, az ügyészség, közjegyzők, bírósági végrehajtók és közüzemi szolgáltatók előtt – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, aki kétrészes írásában ismerteti a 2016. január 1-én hatályba lépett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit, most az első részt olvashatja.
Új kormányrendelet a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről (2. rész)
A 2016. január 2. napján hatályba lépett 456/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet alapján lehetősége van az építtetőnek, hogy amennyiben legfeljebb 300m 2 összes hasznos alapterületű új lakóépületet kíván építeni, úgynevezett egyszerű bejelentéssel a lakóépület fekvése szerinti illetékes jegyzőnél jelentse be az építési tevékenységét – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Új kormányrendelet a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről (1. rész)
A 2016. január 2. napján hatályba lépett 456/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet alapján lehetősége van az építtetőnek, hogy amennyiben legfeljebb 300m 2 összes hasznos alapterületű új lakóépületet kíván építeni, úgynevezett egyszerű bejelentéssel a lakóépület fekvése szerinti illetékes jegyzőnél jelentse be az építési tevékenységét – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most az első részt olvashatja.
KRS: változások a biztosításközvetítésben
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény külön könyvben tartalmazza immár a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályokat, ezáltal is hangsúlyozva a biztosítási piac e szereplőinek jelentőségét – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A NAIH tájékoztatóik felülvizsgálatára hívja fel az adatkezelőket
A NAIH azt javasolja az adatkezelőknek, hogy vizsgálják felül a tájékoztatójukat, és igazítsák azt az új ajánlásában foglaltakhoz, ugyanis azt tapasztalta, a tájékoztatók legtöbbször nem felelnek meg az adatvédelmi követelményeknek, ez pedig az adatok jogellenes kezeléséhez vezethet – hívta fel az Origó figyelmét a KRS Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: törölte a NAV a reklám-közzétevőket a nyilvántartásból
A NAV több esetben törölheti az adóalanyt a nyilvántartásból, így többek között az adóalany kérelmére, illetve, ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja, vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti, de a nemleges adófizetési nyilatkozatot tevő adóalanyokat minden esetben az adóév végével automatikusan – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: adójogi változások 2016 (3. rész)
A 2016-tól, illetve 2017-től életbe lépő adójogszabályi változások számos változást hoznak úgy a társaságok, mint a magánszemélyek életében. Dr. Kovácsné Ihász Anita, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda adószakértője több részes írásában a 2015. december 14-ig beterjesztett, illetve elfogadott legfontosabb változásokat szedte csokorba. Most a második részt olvashatja, de az első rész és második rész is elérhető.
KRS: adójogi változások 2016 (2. rész)
A 2016-tól, illetve 2017-től életbe lépő adójogszabályi változások számos változást hoznak úgy a társaságok, mint a magánszemélyek életében. Dr. Kovácsné Ihász Anita, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda adószakértője több részes írásában a 2015. december 14-ig beterjesztett, illetve elfogadott legfontosabb változásokat szedte csokorba. Most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Adójogi változások 2016 (1. rész): megbízható adózó, kockázatos adózó
A 2016-tól, illetve 2017-től életbe lépő adójogszabályi változások számos változást hoznak úgy a társaságok, mint a magánszemélyek életében. Dr. Kovácsné Ihász Anita, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda adószakértője több részes írásában a 2015. december 14-ig beterjesztett, illetve elfogadott legfontosabb változásokat szedte csokorba. Most az első részt olvashatja.
Már csak 3 hónapja maradt a kft.-knek a törzstőke-emelésre
Jelenleg több mint 130 ezer olyan kft. van Magyarországon, amelynek törzstőkéje nem éri el a hárommillió forintot annak ellenére, hogy már csak három hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a törzstőkéjüket megemeljék. A törzstőke-emelés elmulasztása több százezer forintos pénzbírságot vonhat maga után – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi iroda szakértője.
KRS: szigorodik a hűségkártyák szabályozása (2. rész)
Az új szabályok célja többek között a fogyasztók fokozottabb védelme, az online és mobilfizetések biztonságosabbá tétele, de szigorodnak az úgynevezett zártkörű hálózatokra vonatkozó kivételek is. A változásokkal kapcsolatos tudnivalókat dr. Égertz Andrea, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti kétrészes írásában, most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
KRS: szigorodik a hűségkártyák szabályozása (1. rész)
Az új szabályok célja többek között a fogyasztók fokozottabb védelme, az online és mobilfizetések biztonságosabbá tétele, de szigorodnak az úgynevezett zártkörű hálózatokra vonatkozó kivételek is. A változásokkal kapcsolatos tudnivalókat dr. Égertz Andrea, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti kétrészes írásában, most az első részt olvashatja.
Könnyebbé válik a zártkerti ingatlanok adásvétele
Megjelent, és 2015. november 30. napjától hatályos az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet, amelyben a zártkerti ingatlanok művelési ágának átvezetésére vonatkozó szabályok eljárási rendjét határozták meg – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Új közbeszerzési törvény: az ördög az előkészítésben rejlik (2. rész)
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a közbeszerzési eljárások tekintetében kiemelkedő jelentősége van az eljárások előkészítésébe fektetett alapos munkának. Dr. Merics Lajos hangsúlyozta: a projektek megvalósítása során sokszor merül fel olyan akadály, amelyet gondos előkészítéssel el lehetett volna kerülni. A kétrészes írás második részét olvashatja, az első rész itt érhető el.
Új közbeszerzési törvény: az ördög az előkészítésben rejlik (1. rész)
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a közbeszerzési eljárások tekintetében kiemelkedő jelentősége van az eljárások előkészítésébe fektetett alapos munkának. Dr. Merics Lajos hangsúlyozta: a projektek megvalósítása során sokszor merül fel olyan akadály, amelyet gondos előkészítéssel el lehetett volna kerülni. A kétrészes írás első részét olvashatja.
KRS: a céges domain név választásánál irányadó szempontok (2. rész)
Amikor domain nevet választunk, figyelemmel kell lenni arra, hogy az elnevezés ne ütközzön más vállalkozás cégnevével vagy más személy védjegyével. Éppen ezért a domain regisztrálás előtt ellenőrizni kell a védjegynyilvántartásban és a cégnyilvántartásban is, hogy nincs-e a választott domain névvel azonos vagy hasonló megjelölés – hangsúlyozta az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Tamás Zita írásának második részét olvassa, az első itt érhető el.
KRS: mire figyeljen egy induló vállalkozás a cégnév választásakor? (1. rész)
Amikor egy új vállalkozást indítunk, rendkívül fontos annak a névnek, márkanévnek a kiválasztása, amelyről a vállalkozásunkat, illetve az árunkat és szolgáltatásunkat felismerik majd ügyfeleink – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Tamás Zita átfogó kétrészes írásában ismerteti a legfontosabb jogi tudnivalókat, most az első részt olvashatja.
Mikor veszélyezteti a munkáltató érdekeit a közösségi médiás tevékenységünk? (2. rész)
A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő, vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Ám a munkavállaló közösségi médiás tevékenysége mégis sértheti ezeket az érdekeket. Mikor és hogyan? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában ezt az új és sok esetben még szabályozatlan területet járja körül. Most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Mit tehet a munkáltatónk, ha kifogásolja a közösségi médiás tevékenységünket? (1. rész)
Tízezreket érint a kérdés, a munkáltató hogyan, mikor korlátozhatja munkavállalója közösségi médiában folytatott tevékenységünket. A jogi szabályozás finoman szólva is hiányos, és még kiterjedt bírói gyakorlat sincs. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője éppen ezért kétrészes írásban segít a legfontosabb kérdések megválaszolásában, és áttekintést ad arról, hogy jelenleg melyek azok a legfontosabb jogszabályok, jogelvek, külföldi döntések, amelyek alapján valamennyire eligazodhatunk a témakörben.
Akár 20 milliós bírságot is kiszabhat a NAIH októbertől
Októbertől akár 20 millió forintos bírságot is kiszabhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a jogellenes adatkezelést végző cégekre – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Tamás Zita szerint a küszöbön álló változásokra tekintettel érdemes áttekinteni a NAIH elmúlt három és fél évének bírságolási gyakorlatát: hány ügyben szabtak ki bírságot, milyen gyakorisággal, milyen szempontokat mérlegeltek az összeg meghatározásánál és melyek voltak a hatóság főbb ellenőrzési területei.
Álomnyaralásból rémálom - utazási szerződések (2. rész)
Mit lehet tenni, ha a befizetett utazás nem felel meg mindannak, amit a foglalás során ígértek? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat, most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Álomnyaralásból rémálom - utazási szerződések (1. rész)
Mit lehet tenni, ha a befizetett utazás nem felel meg mindannak, amit a foglalás során ígértek? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat, most az első részt olvashatja.
KRS: jelentősen bővül az újrahasznosítható közadatok köre
Jelentősen bővül az újrahasznosítható adatok köre a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény legújabb módosításának köszönhetően, amelynek szabályai a jövő év elejétől lépnek hatályba – értesült az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjétől.
Diákmunka és az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás (2. rész)
Bár a diákmunkára alapvetően az általános munkajogi szabályok irányadók, a szabályozásban megjelenő speciális elemek mindenképpen szükségessé teszik a jogszabályi környezet ismeretét a leendő munkáltatók számára. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Korim Balázs kétrészes írásának második részét olvashatja, az első rész itt érhető el.
A diákmunkával kapcsolatos jogi szabályozás a foglalkoztató szemével (1. rész)
Bár a diákmunkára alapvetően az általános munkajogi szabályok irányadók, a szabályozásban megjelenő speciális elemek mindenképpen szükségessé teszik a jogszabályi környezet ismeretét a leendő munkáltatók számára. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Korim Balázs kétrészes írásának első részét olvashatja.
KRS: lényeges változásokra számíthat, aki augusztus 17-e után örököl
Az Európa Tanács 650/2012/EU rendelete olyan fontos változásokat hoz az öröklési ügyekben, hogy az érintett személyeknek minden esetben ajánlott, hogy a már meglévő végrendeletüket felülvizsgálják a rendelet szabályaira tekintettel, illetve az, aki most végrendelkezni kíván, az új szabályok fényében rendelkezzen hagyatékáról – hívta fel az Origó figyelmét a jelentős változásokra a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: mit tehetünk a kéretlen levelek és hírlevelek ellen?
Aki internetet használ, és rendelkezik e-mail címmel szinte törvényszerű, hogy kéretlen leveleket kap. Leggyakrabban reklámokat, nyereményjátékra vonatkozó felhívást, hírleveleket kapunk; de vajon az e-mail küldői, jogszerűen jutottak hozzá, az e-mail címünkhöz, illetve jogszerűen küldhetnek ilyen üzeneteket részünkre? Tehetünk valamit ellene? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
Munkavállalás külföldön (1. rész): az egyenlő bánásmód elve
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője most induló sorozatában a külföldi munkavállalás és a külföldi munkavállalók hazai foglalkoztatásának jogi környezetét járja körül, minden lehetséges szempontból. Dr. Bayer Andrea nem csupán a munkajogi és az európai uniós joggal összefüggő kérdéseket vizsgálja meg, hanem áttekinti a gazdasági, foglalkoztatási, társadalombiztosítási, adózási szempontokat is.
KRS: milliárdos büntetés szabható ki a jogszabályellenes gyermekreklámok miatt
A reklámot közzétevőknek érdemes maradéktalanul betartaniuk a jogszabályi rendelkezéseket a gyermekeknek szóló reklámok esetén, mert a törvények és a jogalkalmazás kiemelten védik a gyermekeket, mint célcsoportot – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: így kerülhetik el a pénzbírságot a betéti és közkereseti társaságok
Március 15.-én lejárt a közkereseti- és betéti társaságok számára a határidő arra vonatkozóan, hogy ezen gazdasági társaságok a működésüket az egy évvel korábban hatályba lépett Polgári Törvénykönyv hatálya alá helyezzék – hívta fel az érintettek figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Hauck Arvid szerint mindenképpen javasolt a mulasztás mihamarabbi orvoslása az esetleges pénzbírságok elkerülése érdekében.
A legfrissebb Ptk. módosítás érinti a zálogjogos hitelezők helyzetét is
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a február 28.-ától hatályos Ptk. módosítás megszűntette a cégbíróságok automatikus bírságolási jogát és módosított a zálogjogot érintő átmeneti rendelkezéseken.
Határon túli követelésbehajtás (2.): az európai fizetési meghagyásos eljárás
Az európai fizetési meghagyásos eljárás egyszerűsíti és felgyorsítja a jogviták rendezését, valamint csökkenti az eljárás költségeit a nem vitatott pénzkövetelésekre vonatkozó határokon átnyúló ügyekben.
Határon túli követelésbehajtás (1.): hogyan találjuk meg a leghatékonyabb eszközt?
Az Európa Unión belüli élénk kereskedelem óhatatlanul számos kifizetetlen számlát, vitatott, vagy akár nem vitatott követélést is eredményez. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában azt a kérdést járja körül, hogy ilyenkor mi a teendő, melyik bírósághoz forduljon a hitelező, melyek a leghatékonyabb eszközök arra, hogy követeléseiket a hitelezők eredményesen behajtsák?
Munkáltatók jogi fegyvertára dolgozói kötelezettségszegés esetén
Mikor és mit tehet, és mit nem tehet a munkáltató, ha munkavállalói megszegik kötelezettségeiket? A kérdéskört a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője járja körbe.
Közhasznú alapítványok joga (2. rész): a lehetőség megvan a kérelem benyújtására
Mit tegyünk, ha közhasznú alapítványunk nem kezdeményezte 2014. május 31-ig a közhasznú nyilvántartásba vételt? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint azonban lehetőség van arra, hogy az érintett alapítvány ismételten kérje a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét, amennyiben a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.
Közhasznú alapítványok joga (1. rész): törlik a közhasznú jogállást a határidőt mulasztók esetében
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásának első részében arra figyelmeztet, hogy amennyiben valamely közhasznú, vagy kiemelten közhasznú alapítvány nem tett eleget törvényi kötelezettségének, és határidőn belül nem nyújtott be kérelmet a közhasznú jogállás megtartása érdekében, úgy az illetékes törvényszék hivatalból törölte, vagy a jövőben törli a közhasznú jogállást.
Hogyan gondoskodjunk cégünk működőképességéről váratlan, tragikus események esetén?
Főleg kis és középvállalkozásoknál, családi vállalkozásoknál gyakori, hogy a többségi tulajdonos látja el egyedül a cég vagy akár egy cégcsoport ügyvezetését, teljes kontroll alatt tartva a vállalkozás-cégcsoport működését.
Aprónak tűnő, ám a családoknak fontos munkajogi változások
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az év első hónapjaiban megszokott jogszabályi változások a munkajogot sem hagyták változatlanul, az újév beköszöntével apróbb, ám a családok számára fontos változások léptek hatályba a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben.
KRS: zálogkötelezett az adós markában
Mit tegyen a zálogkötelezett, hogy ne vigye csődbe az adós? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a dologi adósnak vannak lehetőségei arra nézve, hogy a személyes adós mulasztása okán ne kerüljön kedvezőtlen helyzetbe.
KRS: miért érdemes leltárfelelősségi megállapodást kötni?
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint egy szokásos munkahelyi leltározás akár nem várt eredménnyel is végződhet úgy a munkaadó, mint a munkavállaló számára. Felmerül a kérdés, hogy ki felel azért, ha leltárhiányt fedeznek fel.
A felszámolásban is be kell tartani a zálogjogosultak kielégítési sorrendjét
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője arra hívta fel az Origó figyelmét, miszerint a Kúria egy nemrég napvilágot látott határozata megerősíti, hogy a Ptk. bejegyzési rangsor elvén alapuló kielégítési sorrendjét a felszámolásban a zálogtárgyból való kielégítés során is be kell tartani.
Időt nyerhetnek-e a kft.-k a feltőkésítési kötelezettség teljesítésére?
Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a korlátolt felelősségű társaságok időt nyerjenek a legkésőbb 2016. március 15-ig esedékes feltőkésítési kötelezettség teljesítésére? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a kérdés sok korlátolt felelősségű társaságot foglalkoztat, hiszen számos olyan társaság létezik, amelynek jelenleg komoly megterhelést jelent a törzstőke hárommillió forintra történő felemelése legkésőbb 2016. március 15-ig, jóllehet ezt minden olyan korlátolt felelősségű társaságnak meg kell tennie, amelynek törzstőkéje nem éri el ezen összeget.
KRS: ha vita van a bankokkal a devizahiteles elszámolás során (3. rész)
Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A legfontosabb kérdések közt szerepelnek, hogy például mit tehetnek a fogyasztók akkor, ha az elszámolás hibás, téves, és mit lehet tenni abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény mégis elutasítja a panaszt – emelte ki dr. Kapetz Mónika. (Az átfogó elemzés első és második része itt és itt érhető el.)
KRS: így járhatnak el a bankok a devizahitelek elszámolásakor (2. rész)
Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika háromrészes írása második részében (az első rész itt érhető el) most azt a kérdést járja körül, hogy a pénzügyi intézmények melyik három módszertant alkalmazhatják az elszámolás során.
KRS: a jegybank szerint ezek a devizahitelek elszámolásának szabályai (1. rész)
Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika háromrészes írásban ad széleskörű áttekintést a devizahitelek elszámolási szabályairól és a felmerülő legfontosabb kérdésekről. Most az első részt olvashatják.
Mikor kérhető az előzetes döntéshozatali eljárás az Európai Unió Bíróságától?
Bár elvileg a jogvitában érdekelt bármelyik fél indítványozhatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem kezdeményezését, kizárólag a nemzeti bíróság dönt az eljárásnak az Európai Unió Bírósága előtt történő megindításáról – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bayer Andrea ugyanakkor hangsúlyozta: azon nemzeti bíróságok, amelyek határozata ellen nincs jogorvoslati lehetőség, kötelesek előzetes döntéshozatal iránti eljárást kezdeményezni, amennyiben valamelyik fél ezt kérelmezi.