dr. Merics Lajos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
KRS: miért tiltják a viszonteladói árrögzítést?
A vállalkozások alapérdekeit érinti a vállalkozások közötti együttműködés szabadsága. Az együttműködés különböző formái az értékesítés bonyolult részfolyamatait segítik összehangolni. Miért bünteti mégis a Gazdasági Versenyhivatal az árrögzítést? A kérdéskört a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője járja körül.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
KRS: mit jelent a gyakorlatban, ha ágazati vizsgálatot indít a GVH?
A Gazdasági Versenyhivatal a feladatai hatékonyabb előkészítésének megkönnyítése érdekében időnként piacelemzést végez. Ilyenkor külső szakértőt is bevonhat és elemzi a piaci folyamatok és egy kiemelt ágazatban a piaci gyakorlat versenyre kifejtett hatását – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Merics Lajos szerint a legfontosabb következménye a piacelemzésnek, hogy amennyiben a hivatal arra utaló jelet talál, hogy az adott ágazati piacon korlátozódik a verseny, a piac értékelése céljából végzéssel úgynevezett ágazati vizsgálatot indít.
A közbeszerzési törvény módosítási javaslatának versenynövelő szempontjai
A 2015. évi CXLIII. törvény az új uniós közbeszerzési irányelvek következtében jelentősen megváltoztatta a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A jelenleg benyújtott törvényjavaslat már az új törvény hatályba lépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatait veszi figyelembe. A módosítás legfontosabb célja a verseny kiterjesztése és a közpénzek felhasználásának szigorítása – hangsúlyozta dr. Merics Lajos.
A közös ajánlattevők és az alkalmassági feltételek
A közbeszerzési eljárásokban a törvényalkotó különböző alkalmassági feltételeket ír elő annak érdekében, hogy hogy az ajánlatkérő egyértelműen meg tudja ítélni, hogy az ajánlattevő meg tudja-e valósítani a szerződésben vállalandó kötelezettségeket. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben szereplő kategóriák közül a műszaki, szakmai alkalmasságra és a gazdasági, pénzügyi helyzetre vonatkozó követelményeket kell kiemelni – tudta meg az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjétől.
A NET-program tapasztalatai a hitelező bank szemszögéből
A 2011. évi CLXX. törvény (NET-törvény) célja, hogy mind a hitelezők, mind az adósok, mind az állam számára elfogadható megoldást találjon a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott hiteladósok helyzetére. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint azonban az eddigi tapasztalatok alapján indokolt lenne a törvény egyértelmű megfogalmazása, amely a NET-programban történő részvétel elbírálási ideje alatt is jobban figyelembe veszi a pénzügyi intézmények érdekeit.
KRS: összefonódás a versenyjogban
A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése tárgyában a jelenlegi szabályozás formájában egy hatékony, ügyfélbarát, egyben átlátható és kiszámítható eszköz áll a GVH rendelkezésére, amely lehetőséget biztosít az alapos és egyedi elbírálásra – hangsúlyozta az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi iroda szakértője.
KRS: törvényi védelem a zálogjogosultaknak
A zálogjogosult kielégítési elsőbbsége a bekapcsolódás intézményének segítségével már akkor is érvényesülhet, mikor a zálogjoggal biztosított követelés még le sem járt. Ezért a gyakorlat egységesítése érdekében a kielégítési jog megnyílásához a törvény a foglalás tényét határozta meg – hívta fel az Origo figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Megtévesztő reklámok a GVH aktuális döntése tükrében
Egy, a közelmúltban történt eset kapcsán ismét a figyelem középpontjába került a fogyasztókat megtévesztő reklámokra vonatkozó hatályos jogi szabályozás és annak háttere. Dr. Merics Lajos, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti az Origo olvasóival az esetet és vonja le annak tanulságait.
A jelzáloghitel irányelv hazai átültetése
A tagállamoknak 2016. március 21-ig hatályba kellett léptetniük azokat a jogszabályokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfeleljenek az úgynevezett európai uniós jelzáloghitel irányelv nek. Ennek következtében módosításra kerültek a fogyasztóknak nyújtott hitelekről, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvények. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjének elemzése a márciusban hatályba lépett változásokat foglalja össze.
A fogyasztói szerződések „apró betűs” rendelkezéseinek kérdései (2. rész)
Napjainkban tömegesen köttetnek fogyasztói szerződések, melyekre a szolgáltató fél (vállalkozás) által kidolgozott és alkalmazott általános szerződési feltételek vonatkoznak. Ezen feltételek (amit a hétköznapi nyelv hajlamos „apró betűs rész”-nek nevezni) esetenként tartalmazhatnak (és sajnos olykor tartalmaznak is) olyan rendelkezéseket, melyek tisztességtelennek minősülnek a fogyasztó féllel szemben – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.