Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Kapetz Mónika
- dr. Vida Enikő
- dr. Orbán Zita
- Dr. Hauck Arvid
- dr. Égertz Andrea
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kiskorúak ingatlan adásvételi szerződései: a gyámhatósági jóváhagyás (2. rész)
Érdemes megvizsgálni azokat az eseteket, amikor gyámhatósági jóváhagyásra van szükség a kiskorúval kötendő ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője írásának második, befejező részében, az első rész itt érhető el.
Kiskorúak ingatlan adásvételi szerződései: az eseti gyám szerepe (1. rész)
A kiskorú személyek belátási képességének korlátozottságára tekintettel, a jog különböző korlátozásokkal biztosítja a kiskorú vagyonának védelmét. Ezen korlátokra tekintettel, a kiskorúakkal kötendő ügyeleteknél fokozott körültekintéssel kell eljárni – mondta el az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjével készült kétrészes írás első részében dr. Vida Miklós.
Az üzletrészen alapított zálogjog, mint a kockázati tőkebefektetések biztosítéka
A klasszikus paradigma szerint a tőkebefektetéseket nem szokás biztosítani, ugyanis egy induló vállalkozásnak nincsen, vagy kevés biztosítékul leköthető eszköze van. Sok esetben azonban a befektető mégis kér biztosítékot, ha mást nem, akkor a finanszírozással érintett vállalkozás üzletrészeit terheli meg zálogjoggal. Sajnos, a 2007-es cégtörvény módosítása óta eltelt idő sem volt elég arra, hogy olyan zálogjogi nyilvántartás kerüljön bevezetésre, amely megfelelően szolgálja az adós és a befektető érdekeit. Az üzletrészen alapított zálogjogról dr. Pintér Attila, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ad részletes elemzést.
Nem minden esetben élvez elsőbbséget a zálogjogos hitelező
Egyedi ügyben hozott határozatában foglalt állást a Kúria abban a kérdésben, hogy a jövőbeni bérleti díj követelésen alapított zálogjognak a jogosultját a többi hitelezőt megelőzően ki lehet-e elégíteni? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Vida Enikő ismerteti a döntés részleteit.
A munkavállalói jogellenes munkaviszony megszűntetés leggyakoribb esetei
A munkaügyi perek többsége a munkaviszony megszűntetésével áll összefüggésben, mely pereket tipikusan a munkavállalók kezdeményeznek. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a munkáltató nyújt be keresetet ezen a jogcímen - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Ezért is érdemes áttekinteni a munkavállalói jogellenes munkaviszony megszüntetésének leggyakoribb eseteit – hangsúlyozta dr. Kéri Ádám.
A kft. tagja átruházhatja-e az elővásárlási jogát kívülálló személyre?
Az új Ptk. változatlanul fenntartja az elővásárlási jog átruházhatóságának semmisségét azon az alapon, hogy az elővásárlási jog a kft. tagjainak az érdekeit szolgáló jogintézmény, így annak révén nem kerülhet be kívülálló személy a társaságba az elővásárlásra jogosultak törvényben meghatározott körének akarata ellenére – hangsúlyozta az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A közbeszerzési törvény módosítási javaslatának versenynövelő szempontjai
A 2015. évi CXLIII. törvény az új uniós közbeszerzési irányelvek következtében jelentősen megváltoztatta a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A jelenleg benyújtott törvényjavaslat már az új törvény hatályba lépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatait veszi figyelembe. A módosítás legfontosabb célja a verseny kiterjesztése és a közpénzek felhasználásának szigorítása – hangsúlyozta dr. Merics Lajos.
Változások az engedélyezési eljárásban: jelzáloghitel közvetítés
A jelzáloghitel közvetítőknek célszerű már most elindítani az MNB engedélyezési eljárást annak érdekében, hogy kellő idő álljon rendelkezésre 2017. március 21-ig – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: változik a cégautó-adó szabályozása, de nem szűnik meg a tartósbérlet
Úgy tűnik, hogy a törvénymódosítás az indokolt célon túli kedvezőtlen hatással is jár majd, mivel az nem kizárólag azt a kört fogja érinteni, amely vélelmezhetően adóoptimalizálási céllal választott ilyen üzemeltetési konstrukciót – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A közös ajánlattevők és az alkalmassági feltételek
A közbeszerzési eljárásokban a törvényalkotó különböző alkalmassági feltételeket ír elő annak érdekében, hogy hogy az ajánlatkérő egyértelműen meg tudja ítélni, hogy az ajánlattevő meg tudja-e valósítani a szerződésben vállalandó kötelezettségeket. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben szereplő kategóriák közül a műszaki, szakmai alkalmasságra és a gazdasági, pénzügyi helyzetre vonatkozó követelményeket kell kiemelni – tudta meg az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjétől.