Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Kapetz Mónika
- dr. Vida Enikő
- dr. Orbán Zita
- Dr. Hauck Arvid
- dr. Égertz Andrea
- Legfrissebb
- Legrégebbi
KRS: mire figyeljen egy induló vállalkozás a cégnév választásakor? (1. rész)
Amikor egy új vállalkozást indítunk, rendkívül fontos annak a névnek, márkanévnek a kiválasztása, amelyről a vállalkozásunkat, illetve az árunkat és szolgáltatásunkat felismerik majd ügyfeleink – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Tamás Zita átfogó kétrészes írásában ismerteti a legfontosabb jogi tudnivalókat, most az első részt olvashatja.
Mikor veszélyezteti a munkáltató érdekeit a közösségi médiás tevékenységünk? (2. rész)
A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő, vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Ám a munkavállaló közösségi médiás tevékenysége mégis sértheti ezeket az érdekeket. Mikor és hogyan? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában ezt az új és sok esetben még szabályozatlan területet járja körül. Most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Mit tehet a munkáltatónk, ha kifogásolja a közösségi médiás tevékenységünket? (1. rész)
Tízezreket érint a kérdés, a munkáltató hogyan, mikor korlátozhatja munkavállalója közösségi médiában folytatott tevékenységünket. A jogi szabályozás finoman szólva is hiányos, és még kiterjedt bírói gyakorlat sincs. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője éppen ezért kétrészes írásban segít a legfontosabb kérdések megválaszolásában, és áttekintést ad arról, hogy jelenleg melyek azok a legfontosabb jogszabályok, jogelvek, külföldi döntések, amelyek alapján valamennyire eligazodhatunk a témakörben.
Akár 20 milliós bírságot is kiszabhat a NAIH októbertől
Októbertől akár 20 millió forintos bírságot is kiszabhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a jogellenes adatkezelést végző cégekre – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Tamás Zita szerint a küszöbön álló változásokra tekintettel érdemes áttekinteni a NAIH elmúlt három és fél évének bírságolási gyakorlatát: hány ügyben szabtak ki bírságot, milyen gyakorisággal, milyen szempontokat mérlegeltek az összeg meghatározásánál és melyek voltak a hatóság főbb ellenőrzési területei.
Álomnyaralásból rémálom - utazási szerződések (2. rész)
Mit lehet tenni, ha a befizetett utazás nem felel meg mindannak, amit a foglalás során ígértek? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat, most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Álomnyaralásból rémálom - utazási szerződések (1. rész)
Mit lehet tenni, ha a befizetett utazás nem felel meg mindannak, amit a foglalás során ígértek? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat, most az első részt olvashatja.
KRS: jelentősen bővül az újrahasznosítható közadatok köre
Jelentősen bővül az újrahasznosítható adatok köre a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény legújabb módosításának köszönhetően, amelynek szabályai a jövő év elejétől lépnek hatályba – értesült az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjétől.
Diákmunka és az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás (2. rész)
Bár a diákmunkára alapvetően az általános munkajogi szabályok irányadók, a szabályozásban megjelenő speciális elemek mindenképpen szükségessé teszik a jogszabályi környezet ismeretét a leendő munkáltatók számára. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Korim Balázs kétrészes írásának második részét olvashatja, az első rész itt érhető el.
A diákmunkával kapcsolatos jogi szabályozás a foglalkoztató szemével (1. rész)
Bár a diákmunkára alapvetően az általános munkajogi szabályok irányadók, a szabályozásban megjelenő speciális elemek mindenképpen szükségessé teszik a jogszabályi környezet ismeretét a leendő munkáltatók számára. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Korim Balázs kétrészes írásának első részét olvashatja.
KRS: lényeges változásokra számíthat, aki augusztus 17-e után örököl
Az Európa Tanács 650/2012/EU rendelete olyan fontos változásokat hoz az öröklési ügyekben, hogy az érintett személyeknek minden esetben ajánlott, hogy a már meglévő végrendeletüket felülvizsgálják a rendelet szabályaira tekintettel, illetve az, aki most végrendelkezni kíván, az új szabályok fényében rendelkezzen hagyatékáról – hívta fel az Origó figyelmét a jelentős változásokra a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: mit tehetünk a kéretlen levelek és hírlevelek ellen?
Aki internetet használ, és rendelkezik e-mail címmel szinte törvényszerű, hogy kéretlen leveleket kap. Leggyakrabban reklámokat, nyereményjátékra vonatkozó felhívást, hírleveleket kapunk; de vajon az e-mail küldői, jogszerűen jutottak hozzá, az e-mail címünkhöz, illetve jogszerűen küldhetnek ilyen üzeneteket részünkre? Tehetünk valamit ellene? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
Munkavállalás külföldön (1. rész): az egyenlő bánásmód elve
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője most induló sorozatában a külföldi munkavállalás és a külföldi munkavállalók hazai foglalkoztatásának jogi környezetét járja körül, minden lehetséges szempontból. Dr. Bayer Andrea nem csupán a munkajogi és az európai uniós joggal összefüggő kérdéseket vizsgálja meg, hanem áttekinti a gazdasági, foglalkoztatási, társadalombiztosítási, adózási szempontokat is.
KRS: milliárdos büntetés szabható ki a jogszabályellenes gyermekreklámok miatt
A reklámot közzétevőknek érdemes maradéktalanul betartaniuk a jogszabályi rendelkezéseket a gyermekeknek szóló reklámok esetén, mert a törvények és a jogalkalmazás kiemelten védik a gyermekeket, mint célcsoportot – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: így kerülhetik el a pénzbírságot a betéti és közkereseti társaságok
Március 15.-én lejárt a közkereseti- és betéti társaságok számára a határidő arra vonatkozóan, hogy ezen gazdasági társaságok a működésüket az egy évvel korábban hatályba lépett Polgári Törvénykönyv hatálya alá helyezzék – hívta fel az érintettek figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Hauck Arvid szerint mindenképpen javasolt a mulasztás mihamarabbi orvoslása az esetleges pénzbírságok elkerülése érdekében.
A legfrissebb Ptk. módosítás érinti a zálogjogos hitelezők helyzetét is
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a február 28.-ától hatályos Ptk. módosítás megszűntette a cégbíróságok automatikus bírságolási jogát és módosított a zálogjogot érintő átmeneti rendelkezéseken.
Határon túli követelésbehajtás (2.): az európai fizetési meghagyásos eljárás
Az európai fizetési meghagyásos eljárás egyszerűsíti és felgyorsítja a jogviták rendezését, valamint csökkenti az eljárás költségeit a nem vitatott pénzkövetelésekre vonatkozó határokon átnyúló ügyekben.
Határon túli követelésbehajtás (1.): hogyan találjuk meg a leghatékonyabb eszközt?
Az Európa Unión belüli élénk kereskedelem óhatatlanul számos kifizetetlen számlát, vitatott, vagy akár nem vitatott követélést is eredményez. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában azt a kérdést járja körül, hogy ilyenkor mi a teendő, melyik bírósághoz forduljon a hitelező, melyek a leghatékonyabb eszközök arra, hogy követeléseiket a hitelezők eredményesen behajtsák?
Munkáltatók jogi fegyvertára dolgozói kötelezettségszegés esetén
Mikor és mit tehet, és mit nem tehet a munkáltató, ha munkavállalói megszegik kötelezettségeiket? A kérdéskört a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője járja körbe.
Közhasznú alapítványok joga (2. rész): a lehetőség megvan a kérelem benyújtására
Mit tegyünk, ha közhasznú alapítványunk nem kezdeményezte 2014. május 31-ig a közhasznú nyilvántartásba vételt? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint azonban lehetőség van arra, hogy az érintett alapítvány ismételten kérje a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét, amennyiben a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.
Közhasznú alapítványok joga (1. rész): törlik a közhasznú jogállást a határidőt mulasztók esetében
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásának első részében arra figyelmeztet, hogy amennyiben valamely közhasznú, vagy kiemelten közhasznú alapítvány nem tett eleget törvényi kötelezettségének, és határidőn belül nem nyújtott be kérelmet a közhasznú jogállás megtartása érdekében, úgy az illetékes törvényszék hivatalból törölte, vagy a jövőben törli a közhasznú jogállást.
Hogyan gondoskodjunk cégünk működőképességéről váratlan, tragikus események esetén?
Főleg kis és középvállalkozásoknál, családi vállalkozásoknál gyakori, hogy a többségi tulajdonos látja el egyedül a cég vagy akár egy cégcsoport ügyvezetését, teljes kontroll alatt tartva a vállalkozás-cégcsoport működését.
Aprónak tűnő, ám a családoknak fontos munkajogi változások
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az év első hónapjaiban megszokott jogszabályi változások a munkajogot sem hagyták változatlanul, az újév beköszöntével apróbb, ám a családok számára fontos változások léptek hatályba a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben.
KRS: zálogkötelezett az adós markában
Mit tegyen a zálogkötelezett, hogy ne vigye csődbe az adós? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a dologi adósnak vannak lehetőségei arra nézve, hogy a személyes adós mulasztása okán ne kerüljön kedvezőtlen helyzetbe.
KRS: miért érdemes leltárfelelősségi megállapodást kötni?
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint egy szokásos munkahelyi leltározás akár nem várt eredménnyel is végződhet úgy a munkaadó, mint a munkavállaló számára. Felmerül a kérdés, hogy ki felel azért, ha leltárhiányt fedeznek fel.
A felszámolásban is be kell tartani a zálogjogosultak kielégítési sorrendjét
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője arra hívta fel az Origó figyelmét, miszerint a Kúria egy nemrég napvilágot látott határozata megerősíti, hogy a Ptk. bejegyzési rangsor elvén alapuló kielégítési sorrendjét a felszámolásban a zálogtárgyból való kielégítés során is be kell tartani.
Időt nyerhetnek-e a kft.-k a feltőkésítési kötelezettség teljesítésére?
Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a korlátolt felelősségű társaságok időt nyerjenek a legkésőbb 2016. március 15-ig esedékes feltőkésítési kötelezettség teljesítésére? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a kérdés sok korlátolt felelősségű társaságot foglalkoztat, hiszen számos olyan társaság létezik, amelynek jelenleg komoly megterhelést jelent a törzstőke hárommillió forintra történő felemelése legkésőbb 2016. március 15-ig, jóllehet ezt minden olyan korlátolt felelősségű társaságnak meg kell tennie, amelynek törzstőkéje nem éri el ezen összeget.
KRS: ha vita van a bankokkal a devizahiteles elszámolás során (3. rész)
Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A legfontosabb kérdések közt szerepelnek, hogy például mit tehetnek a fogyasztók akkor, ha az elszámolás hibás, téves, és mit lehet tenni abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény mégis elutasítja a panaszt – emelte ki dr. Kapetz Mónika. (Az átfogó elemzés első és második része itt és itt érhető el.)
KRS: így járhatnak el a bankok a devizahitelek elszámolásakor (2. rész)
Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika háromrészes írása második részében (az első rész itt érhető el) most azt a kérdést járja körül, hogy a pénzügyi intézmények melyik három módszertant alkalmazhatják az elszámolás során.
KRS: a jegybank szerint ezek a devizahitelek elszámolásának szabályai (1. rész)
Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika háromrészes írásban ad széleskörű áttekintést a devizahitelek elszámolási szabályairól és a felmerülő legfontosabb kérdésekről. Most az első részt olvashatják.
Mikor kérhető az előzetes döntéshozatali eljárás az Európai Unió Bíróságától?
Bár elvileg a jogvitában érdekelt bármelyik fél indítványozhatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem kezdeményezését, kizárólag a nemzeti bíróság dönt az eljárásnak az Európai Unió Bírósága előtt történő megindításáról – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bayer Andrea ugyanakkor hangsúlyozta: azon nemzeti bíróságok, amelyek határozata ellen nincs jogorvoslati lehetőség, kötelesek előzetes döntéshozatal iránti eljárást kezdeményezni, amennyiben valamelyik fél ezt kérelmezi.
A haszonélvezeti jogosult nem minden esetben köthet földhasználati szerződést
Mi lett a sorsa a nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel termőföldre alapított haszonélvezeti jognak? – teszi fel a kérdést a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A haszonélvezeti jog az új földforgalmi törvény erejénél fogva való megszűnésének egyik legfontosabb következménye, hogy a haszonélvezeti jogosult, akinek a haszonélvezeti joga május 1-jével a törvény erejénél fogva megszűnt, már nem köthet érvényesen földhasználati szerződést, ha mégis köt, az semmisnek minősül – figyelmeztetett dr. Vida Enikő.
Titoktartás és versenytilalom a munkajogban
A munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló általános, munkaviszonyból fakadó kötelezettsége szerint nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztethetné, továbbá a munkavállalót titoktartási kötelezettség is terheli – hangsúlyozta az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A versenytilalmi megállapodás írásbeli formakényszerhez nem kötött, ekként a felek szóban is megállapodhatnak e tárgyban, azonban az esetleges későbbi bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében javasolt a felek ez irányú megállapodását írásba foglalni – mutatott rá dr. Orbán Zita.
Munkahelyi balesetnek minősül-e a csapatépítésen elszenvedett baleset?
A kiindulási pont: a munkahelyi csapatépítő tréningen balesetet szenved a munkavállaló. Az alapkérdés: ez munkahelyi balesetnek minősül, vagy sem? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Kapetz Mónika hangsúlyozta, erről az érdekes élethelyzetről a hazai joggyakorlatnak is állást kellett foglalnia, ez meg is történt és ennek alapján a munkáltatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a csapatépítésen elszenvedett baleset üzemi balesetnek minősül, és azért felelősséggel tartoznak.
A poggyászok szállításáért többlet díjat számíthatnak fel a repülőtársaságok
Előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Unió Bírósága 2014. szeptember 18.-i Ítéletében megállapította, hogy összeegyeztethető az uniós joggal az, hogy a poggyászok szállításáért többlet díjat számíthatnak fel a légi fuvarozók – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A bíróság kimondta, hogy az uniós szabályozással ellentétes az olyan szabályozás, amely a légi fuvarozókat arra kötelezi, hogy a repülőjegy áráért minden esetben ne csak az utast, de az általa feladott poggyászokat is szállítsák – mutatott rá dr. Szegi Beáta.
Amikor az elvált szülők más tagállamban élnek és vita van a gyermek felügyeleti jogáról
Számos olyan esettel találkozunk, ahol a szülők el- vagy szétválásából adódóan, az egyik szülő egy másik tagállamba költözik és a gyermek feletti felügyeleti jog a szülők közötti jogvita tárgyát képezi. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Bayer Andrea kiemelte: egy nagyon fontos, a 2201/2003 EK rendelet (12) preambulum bekezdése értelmében szülői felelősségre vonatkozó ügyekben a joghatósági szabályok a gyermek alapvető érdekeinek figyelembevételével, különösen a fizikai közelség alapján kerültek kialakításra.
KRS: öt éven belül visszakövetelhető az ajándékozott pénzen vett ingatlan
A Kúria egy nemrég napvilágot látott határozata szerint öt éven belül visszakövetelhető az ingatlan vásárlására ajándékozott készpénzen vett ingatlan – hívta fel az Origó figyelmét a fontos határozatra a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Vida Enikő rámutatott: az ajándék visszakövetelés kötelmi igénynek minősül akkor is, ha az ajándékozó a lakásvásárlás céljára adott készpénz helyett az annak felhasználásával szerzett ingatlan tulajdonjogára tart igényt Az új Ptk. alapján tehát az ajándékozó nemcsak az ajándékba adott pénzt, hanem az ajándék helyébe lépett értéket, például a készpénzen vásárolt ingatlant is visszakövetelheti.
Bónusz, jutalom – beszámítható a távolléti díjba?
Az új Munka törvénykönyve hatályba lépése jelentős változást hozott egyebek mellett a munkában nem töltött idő díjazása vonatkozásában – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A korábbi átlagkereset jogintézményét felváltotta a távolléti díj, e jogintézmény kapcsán pedig felmerül egy fontos kérdés, nevezetesen az, hogy a bónusz, illetve a jutalom beszámítható-e a távolléti díjba, vagy sem.
Kötelező tőkeemelés készpénz befizetés nélkül?
Elsősorban a kisebb cégek számára jelenthet problémát az új Ptk. hatálybalépésével bevezetésre került azon változás, amely szerint a jogszabály hatálybalépését megelőzően bejegyzett korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjét a létesítő okirat első módosításakor, de legkésőbb 2016. március 15. napjáig legalább hárommillió forintra fel kell emelni – hívta fel az Origó figyelmét egy fontos előírásra a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Ám sokan nem tudják, hogy a cégükben a tőkeemelést nem csupán készpénz befizetésével, hanem úgynevezett nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásával is megtehetik – ttájékoztatott ...
Reklámadó: egyedi címzett esetében is beszélhetünk közzétételről
A reklám közzététele alatt nem csak a nagyobb nyilvánosság számára történő megismerhetővé tételt kell érteni, hanem akár az egyedi címzett részére történő megismerhetővé tétel is minősülhet reklám közzétételének – tájékoztatta az Origót a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika hangsúlyozta: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV közös tájékoztatót adott ki a törvény alkalmazásának segítése érdekében.
Nem függeszthető fel a végrehajtás, ha külföldön vettük fel a kölcsönt
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény értelmében a kölcsönszerződésen alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárások egy még megalkotás alatt álló külön törvényben meghatározott időpontig felfüggesztésre kerültek – hívta fel a az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: fogyasztóknak kedvező új szabályok az internetes kereskedelemben
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014 (II.26.) számú kormányrendelet hatálybalépésével a fogyasztókra nézve igen kedvező változások alkalmazandók a távollévők közötti kereskedelem (például internetes vásárlás) során – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői. Az egyik legfontosabb ilyen változás értelmében, az eddigi 8 munkanap helyett már 14 nap áll a fogyasztó rendelkezésére az ügylettől való indoklás nélküli elállási jog gyakorlására. Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a fogyasztónak ne kellene betartania a Polgári Törvénykönyv szerinti renddeltetésszerű ...
Módosította a versenytörvény az összefonódások ellenőrzésének szabályait
Július elsejével hatályba lépett versenytörvény (Tpvt.) módosítása jelentős változásokat hozott a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó eljárásban – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Az összefonódás ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések célja, hogy a gazdaság, a verseny szempontjából lényeges vállalategyesüléseket, felvásárlásokat, vagy egyéb módon történő irányításszerzést versenyfelügyeleti ellenőrzés alá vonjon – hangsúlyozta dr. Kapetz Mónika.
A FATCA-törvény biztosítja az amerikai-magyar információcserét
A nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kormányközi megállapodást írt alá, melyet a 2014 évi XIX. törvény hirdetett ki – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A FATCA célja annak biztosítása, hogy az amerikai adóalanyok az USA-n kívüli pénzügyi eszközeik tekintetében is megfizessék a megfelelő adót, másrészt az információgyűjtés és információcsere az Egyesült Államokbeli pénzügyi intézmények által kezelt, magyar illetőségű személyek által birtokolt számlákról – hangsúlyozta dr. Szegi Beáta.
KRS: mikor és hogyan kell a munkaadót a várandósságról tájékoztatni?
Az Alkotmánybíróság május végi határozatával alaptörvény-ellenesnek minősítette a Munka törvénykönyve azon rendelkezését, mely szerint a munkavállaló a vele szemben várandósság, vagy emberi reprodukciós eljárásban történő részvétel miatti felmondási tilalom fennállására csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Orbán Zita leszögezte: a döntés alapján a munkavállalót továbbra is terheli tájékoztatási kötelezettség, ebben nincs változás, ám már nem kritérium, feltétel, hogy a tájékoztatás a felmondás közzlését ...
KRS: az utasok jogai a légiközlekedésben
A 261/2004 EK rendelet valamennyi EU tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogszabály rendelkezik arról, hogy a légitársaságok az utasok felé milyen jogkövetkezményekkel számolhatnak, amennyiben egy járatkésésre vagy járattörlésre kerül sor, vagy éppen az adott járatot túlfoglalták, és ez okoz fennakadást a tervezett utazásban, vagy akár a légitársaság valamely okból egyszerűen megtagadja az utas beszállítását – mondta el az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Jelentősen módosultak a pénztartozás teljesítésére vonatkozó szabályok
Új sorrendet állít fel az új Polgári törvénykönyv arra az esetre, ha a kötelezett által felajánlott teljesítés nem fedezi az összes tartozást – hívta fel az Origó figyelmét a fontos változásokra a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Vida Enikő aláhúzta: fizetési határidőt is megállapít az új polgári kódex arra az esetre, ha a felek szerződésükben nem határozták meg a pénztartozás teljesítésének idejét.
Az új polgári kódex az öröklési jogban is fontos változásokat hozott
Az új Polgári törvénykönyv életünk számos területén hozott kisebb, nagyobb változásokat, ezek a változások az öröklési jogot is érintik – mondta el a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője az Origónak. Így változtak a végrendeletekre, az özvegyi jogra, az ági vagyonra, a kitagadási okokra, a kötelesrészre, vagy a tartási szerződésre vonatkozó szabályok – hangsúlyozta dr. Kapetz Mónika.
KRS: korlátozhatjuk-e érvényesen szerződésszegésért való felelősségünket?
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új Polgári törvénykönyvben a szerződésszegésért való a felelősség kizárásának és korlátozásának lehetőségei jelentősen bővültek, ugyanis a felelősség kizárásához illetve korlátozásához a szabályozás már nem követeli meg a megfelelő ellenszolgáltatás nyújtását. Dr. Hauck Arvid hangsúlyozta: a szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért vagy szerződésszegésért való felelősséget természetesen az új Ptk. szerint sem lehet érvényesen kizárni vagy korlátozni, azonban a súlyos gondatlansággal, illetve bűncselekménnyel okozottt ...
A késedelmi kamaton túl 40 euró behajtási költségátalány jár a jogosult cégnek
A tapasztalatok szerint számos cégvezető nem tud arról, hogy amennyiben vállalkozások közötti szerződés esetén vállalkozása számláját nem fizetik meg határidőben, behajtási költségátalányra is jogosult – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika, rámutatott: a vállalkozásoknak érdemes figyelemmel lenniük arra, hogy a 2013. július 1-jét követően kötött szerződéseik esetén, amennyiben a számláik nem kerülnek határidőben kiegyenlítésre, akkor a késedelmi kamaton felül érvényesítsék a behajtási költségátalány összegét is.
Az új Ptk. hatással van a munkajogi szabályozásra is
Az új Polgári törvénykönyv hatályba lépésével a munkajogi szabályokban is változások következtek be – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Orbán Zita kiemelte: fontosabb változások között szerepel – a polgári jogi szabályokkal összhangban, az általánosan elvárható magatartás mellett –, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat, a másik fél felróható magatartására azonban igen, még abban az esetben is, ha ő maga is felróhatóan járt el.