Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Kapetz Mónika
- dr. Vida Enikő
- dr. Orbán Zita
- Dr. Hauck Arvid
- dr. Égertz Andrea
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Felgyorsíthatja az építőipari viták rendezését az új szakértői szervezet
Új, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő szakértői szerv létrehozatala gyorsíthatja fel az építési tervezési és kivitelezési szerződések, teljesítések kapcsán felmerült jogviták elintézését - hívta fel az [origo] figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője a már elfogadott, 2013. évi XXXIV. törvény céljaira. Dr. Kapetz Mónika elmondta: a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv hatásköre a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki, véleményét pedig jogszabályban meghatározott díjazás ellenében fogja nyújtani, a rendelkezések július elsejétől lépnek hatályba.
Milyen hatással is lehet a belvíz a mezőgazdasági területek jogviszonyaira?
A magyar médiában sokat foglalkoztak belvízkárok folytán az agrártárca által biztosított kárpótlási alap igénybevételének lehetőségével, ám a belvíznek a szerződéses felek közötti jogi viszonyaira gyakorolt hatásával jóformán semmit - mondta el az [origo]-nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kovács Lóránd felhívta a figyelmet arra, hogy a belvíz ilyen jellegű, a jogviszonyokban is megjelenő konzekvenciái komoly jelentőséggel bírnak, érdemes csak abba belegondolni, hogy például a mezőgazdasági területeken végzett termelés jelentős hányada haszonbérleti szerződés keretében zajlik.
Számos cég nem, vagy hibásan helyezi letétbe az éves beszámolóját
Bár valamennyi kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság köteles az éves beszámolót letétbe helyezni, a tapasztalatok szerint egyes cégek sok esetben nem, vagy nem az előírásoknak megfelelően tesznek ennek eleget e törvényi kötelezettségüknek - hívta fel az [origo] figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Pedig a számviteli törvény szerinti éves beszámoló szabályszerű elfogadása tekintetében a jogszabályok világosan rendelkeznek - mutatott rá dr. Hauck Arvid.
Előnyösebb adatvédelmi szempontból, ha vagyonőr működteti a kamera-rendszert
A vagyonőrök által üzemeltethető kamera-rendszerekre az adatvédelmi alapelvek betartása mellett a vagyonvédelmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amely egyes adatkezelések folytatására törvényi felhatalmazást is biztosít a vagyonvédelmi cégeknek. Amennyiben vagyonőr üzemelteti az életünk ezernyi helyszínén lévő kamerarendszereket, akkor az adatkezelés jogszerűségéért való felelősséget is ő viseli, ily módon a vagyonőr minősül adatkezelőnek, ő hozza meg és hajtja végre az adatok kezelésére vonatkozó döntéseket, és határozza meg az adatkezelési célt.
Mikor korlátozhatóak a munkavállalók személyhez fűződő jogai?
Nagyon gondos mérlegelést, körültekintést igényel egy munkáltató részéről annak az élethelyzetnek a kezelése, amikor a munkavállalók személyhez fűződő jogainak tiszteletben tartása mellett a termelés, a működés érdekében e jogokat valamilyen formában korlátoznia kell. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi iroda szakértője szerint alaptételként a következőkből érdemes kiindulni: a munkavállalók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani, azonban e jogok korlátozhatók is, amennyiben e korlátozás a munkaviszony rendeletetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges, és a cél elérésével arányos.
Mi a törvényes eljárás, ha a cégbíróság nem bírálja el a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmünket?
Mint bizonyára sokan emlékeznek rá, 2013. február 1-ig szinte valamennyi gazdasági társaságnak kötelező jelleggel több adatot - így például a tagok adóazonosító jelét - be kellett jelenteni a cégbíróságra, amely nem kis fennakadást okozott mind a gazdasági élet részvevőinek, mind a jogi képviselőknek, de legfőképpen a cégbíróságok számára. Sokan panaszkodtak arra, hogy a határidőt megtartották, azonban a cégbíróságoktól mind a mai napig nem kapták meg a változásbejegyzésről szóló végzéseket - hívta fel az [origo] figyelmét a kialakult helyzetre a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Eladónak, bérbeadónak már a hirdetésben jelezni kell az ingatlan energetikai besorolását
Az év elején hatályba lépett jogszabályi módosítások között olyan rendelkezések is hatályba léptek, melyek az ingatlanok értékesítése és bérbeadása során érinthetik a résztvevőket. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi iroda szakértője szerint a legfontosabb változások közé tartozik többek közt, hogy az eladóknak, bérbeadóknak már a hirdetésben fel kell tüntetniük az ingatlan energetikai minőség szerinti besorolását amennyiben rendelkezésre áll, de egyszerűbb lett a lakcímváltozás bejelentése, és a gazdasági társaságok számára is hatályba léptek kedvező változások.
Hogyan lehet a bérleti szerződéseket bíróságon módosítani?
A tapasztalatok szerint a gazdasági válság miatt számos olyan eset fordul elő, amikor valamelyik fél utóbb kénytelen változtatni egy bérleti szerződés egyes rendelkezésein, kikötésein. Szerencsés esetben a felek meg is tudnak erről állapodni, ám ha nincs egyezség, akkor a magyar jogban létezik egy jogintézmény, mégpedig a szerződések bírósági úton történő módosítása, amely segíthet a szerződés módosítását kívánó félnek - mondta el az [origo]-nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Az életkor alapján járó szabadság a pótszabadság egy fajtája lett
A januártól hatályba lépett, a szabadságolásokat érintő munkajogi változások két jelentős területe az életkor alapján járó szabadságra vonatkozó új rendelkezések, illetve azon új szabályozás, amelynek köszönhetőn a munkáltató és a munkavállaló már megállapodhatnak a szabadság legfeljebb egyharmadának a következő év december 31-ig történő átviteléről - hívta fel az [origo] figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: a cégek unión belüli székhelyáthelyezése nem teljes mértékben biztosított
A cégeknél egyre többször felmerül az igény székhelyük másik európai tagállamba történő áthelyezése iránt, ám a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a tapasztalatok és a konkrét ügyek azt mutatják, hogy a tagállami szabályok különbözősége miatt az Európai Unión belül történő szabad székhelyáthelyezés nem teljes mértékben biztosított. Dr. Vida Enikő szerint a helyzet megnyugtató módon csak közösségi jogszabály elfogadásával rendezhető.