Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Kapetz Mónika
- dr. Vida Enikő
- dr. Orbán Zita
- Dr. Hauck Arvid
- dr. Égertz Andrea
- Legfrissebb
- Legrégebbi
KRS: fogyasztóknak kedvező új szabályok az internetes kereskedelemben
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014 (II.26.) számú kormányrendelet hatálybalépésével a fogyasztókra nézve igen kedvező változások alkalmazandók a távollévők közötti kereskedelem (például internetes vásárlás) során – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői. Az egyik legfontosabb ilyen változás értelmében, az eddigi 8 munkanap helyett már 14 nap áll a fogyasztó rendelkezésére az ügylettől való indoklás nélküli elállási jog gyakorlására. Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a fogyasztónak ne kellene betartania a Polgári Törvénykönyv szerinti renddeltetésszerű ...
Módosította a versenytörvény az összefonódások ellenőrzésének szabályait
Július elsejével hatályba lépett versenytörvény (Tpvt.) módosítása jelentős változásokat hozott a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó eljárásban – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Az összefonódás ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések célja, hogy a gazdaság, a verseny szempontjából lényeges vállalategyesüléseket, felvásárlásokat, vagy egyéb módon történő irányításszerzést versenyfelügyeleti ellenőrzés alá vonjon – hangsúlyozta dr. Kapetz Mónika.
A FATCA-törvény biztosítja az amerikai-magyar információcserét
A nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kormányközi megállapodást írt alá, melyet a 2014 évi XIX. törvény hirdetett ki – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A FATCA célja annak biztosítása, hogy az amerikai adóalanyok az USA-n kívüli pénzügyi eszközeik tekintetében is megfizessék a megfelelő adót, másrészt az információgyűjtés és információcsere az Egyesült Államokbeli pénzügyi intézmények által kezelt, magyar illetőségű személyek által birtokolt számlákról – hangsúlyozta dr. Szegi Beáta.
KRS: mikor és hogyan kell a munkaadót a várandósságról tájékoztatni?
Az Alkotmánybíróság május végi határozatával alaptörvény-ellenesnek minősítette a Munka törvénykönyve azon rendelkezését, mely szerint a munkavállaló a vele szemben várandósság, vagy emberi reprodukciós eljárásban történő részvétel miatti felmondási tilalom fennállására csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Orbán Zita leszögezte: a döntés alapján a munkavállalót továbbra is terheli tájékoztatási kötelezettség, ebben nincs változás, ám már nem kritérium, feltétel, hogy a tájékoztatás a felmondás közzlését ...
KRS: az utasok jogai a légiközlekedésben
A 261/2004 EK rendelet valamennyi EU tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogszabály rendelkezik arról, hogy a légitársaságok az utasok felé milyen jogkövetkezményekkel számolhatnak, amennyiben egy járatkésésre vagy járattörlésre kerül sor, vagy éppen az adott járatot túlfoglalták, és ez okoz fennakadást a tervezett utazásban, vagy akár a légitársaság valamely okból egyszerűen megtagadja az utas beszállítását – mondta el az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Jelentősen módosultak a pénztartozás teljesítésére vonatkozó szabályok
Új sorrendet állít fel az új Polgári törvénykönyv arra az esetre, ha a kötelezett által felajánlott teljesítés nem fedezi az összes tartozást – hívta fel az Origó figyelmét a fontos változásokra a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Vida Enikő aláhúzta: fizetési határidőt is megállapít az új polgári kódex arra az esetre, ha a felek szerződésükben nem határozták meg a pénztartozás teljesítésének idejét.
Az új polgári kódex az öröklési jogban is fontos változásokat hozott
Az új Polgári törvénykönyv életünk számos területén hozott kisebb, nagyobb változásokat, ezek a változások az öröklési jogot is érintik – mondta el a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője az Origónak. Így változtak a végrendeletekre, az özvegyi jogra, az ági vagyonra, a kitagadási okokra, a kötelesrészre, vagy a tartási szerződésre vonatkozó szabályok – hangsúlyozta dr. Kapetz Mónika.
KRS: korlátozhatjuk-e érvényesen szerződésszegésért való felelősségünket?
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új Polgári törvénykönyvben a szerződésszegésért való a felelősség kizárásának és korlátozásának lehetőségei jelentősen bővültek, ugyanis a felelősség kizárásához illetve korlátozásához a szabályozás már nem követeli meg a megfelelő ellenszolgáltatás nyújtását. Dr. Hauck Arvid hangsúlyozta: a szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért vagy szerződésszegésért való felelősséget természetesen az új Ptk. szerint sem lehet érvényesen kizárni vagy korlátozni, azonban a súlyos gondatlansággal, illetve bűncselekménnyel okozottt ...
A késedelmi kamaton túl 40 euró behajtási költségátalány jár a jogosult cégnek
A tapasztalatok szerint számos cégvezető nem tud arról, hogy amennyiben vállalkozások közötti szerződés esetén vállalkozása számláját nem fizetik meg határidőben, behajtási költségátalányra is jogosult – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika, rámutatott: a vállalkozásoknak érdemes figyelemmel lenniük arra, hogy a 2013. július 1-jét követően kötött szerződéseik esetén, amennyiben a számláik nem kerülnek határidőben kiegyenlítésre, akkor a késedelmi kamaton felül érvényesítsék a behajtási költségátalány összegét is.
Az új Ptk. hatással van a munkajogi szabályozásra is
Az új Polgári törvénykönyv hatályba lépésével a munkajogi szabályokban is változások következtek be – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Orbán Zita kiemelte: fontosabb változások között szerepel – a polgári jogi szabályokkal összhangban, az általánosan elvárható magatartás mellett –, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat, a másik fél felróható magatartására azonban igen, még abban az esetben is, ha ő maga is felróhatóan járt el.