Kovács Barbara
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szerelem
- párkapcsolat
- érzelmek
- párkeresés
- magazin

Engedj szabadon, és minden nap hazatérek hozzád!
Keresem a párom, aki soha nem enged el sehova. Nem enged el bulizni, nem enged el a csajokkal egy koktélt szürcsölős nyáresti lazításra. Sőt, még az imádott hobbimat, a színházlátogatást sem engedi.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Átkozom magam, és átkozlak téged is, hogy megszerettelek
Lányregénybe illő módon indult a szerelmünk. Terjedelmes, édes és izgalmas levelek röpködtek közöttünk hosszú hónapokon keresztül, és mire személyesen is megismertük egymást, a levelek már rég összekötöttek minket.
Adj nekem mindent, ami te vagy, és a mindened leszek!
"Nem foglak győzködni... ha valóban szakítani akarsz, úgyis meg fogod tenni. Csak egyvalamit szeretnék, hogy tudj: mikor veled vagyok, úgy érzem, hazaértem." A legszebb szerelmi vallomás volt, amit valaha kaptam.
Azt hittem, jó ember vagy, de megmutattad az igazi arcodat...
A szerelem vak - állítólag. Hát szerintem nemcsak a látásunkkal űz könyörtelen játékot, de a hallásunkat is megtépázza. Az enyémet legalábbis mindenképp. Hosszú évekre volt szükségem ahhoz, hogy valóban "jól" halljam a mondatait.
A terhességi teszt után döbbentem rá: én nem ezt akarom!
Bogi a kanapén ült, feszülten várta a percek vánszorgását. Ha a mai este egy átlagos nap lenne, bekuckózva feküdne az ágyában. És talán még vetne egy utolsó pillantást a céges e-mailekre, hogy másnap felkészülten foghasson neki a teendőinek.
A nős férfi, aki megcsalja a feleségét, nem férfi a szememben!
Tizenkilenc évesen azzal a biztosnak hitt illúzióval vágtam bele a főhősünkkel való randevúkba, hogy egy igazi, érett férfival találkozgatok. Legalábbis a külcsín és a korára vonatkozó számbeli tények ezt sugallták.
Aki nem tudná szeretni a beteg gyerekét, az nem lehet a párom!
Andrist határozott, magabiztos, saját véleménye mellett mindig kiálló férfiként ismertem meg. Észszerű volt, és racionális tisztasággal látta a világot. Elvarázsolt ez a stabilitás és komolyság.
Azt mondtad, véget vetsz az életednek, ha nem leszek a tiéd...
Kiskamasz éveink tapasztalatai hűséges társként kísérnek minket. Nemcsak a kedves, hanem a fájó emlékek is megingathatatlanul szegődnek mellénk. Felnőtt bölcsességünkön múlik, mennyire lesznek segítő társaink az előttünk álló úton.
A testvéri szövetség, amit gyerekként kötöttünk, sosem múlik el!
Riadtan, hangosan zihálva ültem fel az ágyban, és egy pillanatig azt sem tudtam, hol vagyok. A koromfekete szoba olyan mélységes sötétséggel borult rám, hogy semmilyen kontúrvonal nem árulkodott a helyszínről.
Egy óvodás szerelem emléke sosem múlik el!
Néha elgondolkodom, milyen izgalmas lenne, ha az épületek egy varázsütésre elkezdenének beszélni. Izgalmas és kedves történeteket mesélnének arról, hogy mi minden történt meg a falak között a hosszú évek során.