Rejtélyes gödrök árulkodnak a vadászó-gyűjtögető közösségek életéről

A középső kőkorszakból származó gödrökre bukkantak régészek Angliában, a bedfordshire-i Linmere-ben végzett ásatásokon - számolt be róla hétfőn a The Guardian online kiadása.

Rejtélyes kőkorszaki gödrökre bukkantak Angliában

Tüskésfejű csontfegyvert rejtett egy kőkorszaki lelőhely

Néhány lenyűgöző leletet fedeztek fel egy őskori táborhelyen, amely egy vadászó-gyűjtögető csoportnak adott otthont Nagy-Britanniában, körülbelül 10 500 évvel ezelőtt. Ez jóval azelőtt történt, hogy a fém vagy a kerámia megjelent volna ezen a különös szigeten. Számos bizonyíték azonban arra utal, hogy a lakosok tökéletesen jól érezték magukat itt. Az őskori leletegyüttest a Manchesteri és a Chesteri Egyetem régészei fedezték fel nemrég az észak-yorkshire-i Scarborough város közelében.

Élethű arcrekonstrukció mesél erről a kőkorszaki nőről

Elkészítették egy nő virtuálisan rekonstruált arcát, aki körülbelül 5700 évvel ezelőtt élt a mai Malajzia területén. A kutatók ezúttal egy olyan személy arcát tárták fel, akinek a kiléte továbbra is rejtély.

Poligám kőkorszaki földműves klán sírját tárták fel Birminghamnél

Egy poligám kőkorszaki földműves klán sírját tárták fel az angliai Birminghamnél. A kutatócsoport 35 személy örökítőanyagát szekvenálta, és rekonstruálta rokoni kapcsolataikat.

Így fejlesztik évezredek óta kőeszközeiket a csuklyásmajmok

Valahol Brazília távoli részén, Serra da Capivara Nemzeti Parkjában a kőszerszámok technológiáját több mint háromezer éve finomítják és tökéletesítik. Ám nem az emberi közösségek. Egy tanulmány szerint a szakállas csuklyásmajmok évszázadok óta következetesen használnak kvarcköveket a kesudió feltörésére. Így vált ez a helyszín a világ legrégebbi, „nem emberi" régészeti lelőhelyévé.

Technológiai fejlődésről mesél a tízezer éves mezolitikus település

Az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének régészei középső kőkorszaki telepek nyomait tárták fel az oroszországi Veletma folyó közelében. A településeket körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt emelték, az úgynevezett Butovo-kultúra korai szakaszában. A mezolitikus vadászó-gyűjtögető közösségek éltek itt, amelyek főként a nyugat-oroszországi erdőövezet felső Volga vízgyűjtője környékét részesítették előnyben. Ebben az időszakban az Eurázsia nagy részét lefedő gleccserek már visszahúzódtak, és a megafauna kihalt a régióban.

Ősi település romjaira bukkantak az Adriai-tengerben - Fotón a hat és fél ezer éves lelet

Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen.

Ősi település romjaira bukkantak az Adriai-tengerben

Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen.