A klímaváltozás és a migráció összefüggései a Száhel-övezetben

Afrikában a klímaváltozás következményei egyre markánsabb jelekkel figyelmeztetik a kontinens lakóit arra, hogy a megfelelő adaptációs technikák hiányában radikális gazdasági és társadalmi átalakulás várható. A földrész legtörékenyebb válságzónájában, a Száhel-övezetben pedig még intenzívebben mutatkoznak ezek az akut tünetek, s a feltételek rosszabbra fordulása esetén korábban még nem tapasztalt migrációs dinamikák bontakozhatnak ki - írja a Migrációkutató Intézet elemzése.

Hatalmas robajjal tört darabokra az északi-sarkvidéki jégtábla

Hatalmas robajjal darabokra tört csütörtökön az az észak-sarkvidéki jégtábla, amelyen ősszel felépítették a kutatótábort és a mérőállomásokat minden idők legjelentősebb északi-sarkkutató expedíciójához.

Négy évtized hőmérsékleti változásait vizsgálták az atmoszférában

Négy évtized hőmérsékleti változásait vizsgálta az tropo- és sztratoszférában és figyelte meg az általuk okozott időjárást, hőhullámokat és szélsőséges csapadékot egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeiről a Journal of Climate című tudományos lapban számolt be.

3 hónapos erdőmonitorozási program indul Nagy-Britanniában

Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban

Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.

Az Északi-sark rendkívül gyorsan melegszik

Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hőhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.

Még mindig küzdenek az életükért a koalák Ausztráliában

Több mint hat hónappal az Ausztráliában országszerte pusztító bozóttüzek után a természet még mindig nagyon nehezen tér magához. A korábbi, óvatos becslések mintegy egymilliárd elhullott állatról számoltak be, ám ha az egész élővilágot, köztük a baktériumokat, mikroorganizmusokat, növényeket, gombákat, rovarokat, puhatestűeket, madarakat nézzük, akkor jól látható: egész ökoszisztémák válhattak semmivé. A veszteség valójában tehát nem is számszerűsíthető és a világjárvány is lelassította a helyreállítási erőfeszítéseket.

Megrendítő: nem érintetlen földrész többé az Antarktika

Az Antarktika távoli és érintetlen vadonja a bolygónk földterületének utolsó sértetlen területe. Ám az elmúlt két évszázadot lefedő új kutatások azt mutatják, hogy a jeges földrésznek ma már nagyon kevés olyan része akad, amely az emberi aktivitástól érintetlen maradt.

Egyre melegebb a permafroszt a svájci Alpokban

Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hőmérséklete lehet tudósok szerint.

Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedő vízben

A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvő Akabai-öbölben élő korallok rezisztensek a vízhőmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítői zátonyokon élő virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.

A hőmérséklet emelkedésének ellenálló korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben

A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévő Akabai-öbölben.

Aggasztó hír: aktív metánszivárgást észleltek az Antarktiszon

Először fedeztek fel aktív metánszivárgást az Antarktiszon. A tudósok szerint az üvegházhatású gáz szinte bizonyosan a légkörbe szökik a tengerfenékről.

Eltűnhetnek a jegesmedvék a század végére

Éhen halhatnak a klímaváltozás miatt a jegesmedvék - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet.

Vitorlás alakú, úszó lakóházak épülhetnek a tengerekre

Szélsőséges hőséget és esőt jeleznek az elmúlt harminc év adatai

A világ több pontján elhelyezkedő, összesen 36 ezer meteorológiai állomás adatain alapuló, globális jelentés megerősítette: ahogy a bolygó tovább melegszik, a szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok és a heves esőzések gyakoribbak, intenzívebbek és hosszabb időtartamúak lesznek.

Viharos katasztrófák, emberi sorsok

Manapság az anyatermészet többször figyelmeztet minket arra, hogy vigyázzunk Földünkre. Számos olyan időjárási jelenségnek teszi ki emberiségünket, amelyek úgy seprik el az általunk alkotott tárgyakat, mint egy kártyavárat. Azonban ezek a katasztrófahelyzetek gyakorta hozzák ki belőlünk a segítő szándékot: hókotró tisztítja az utat az újszülöttmentő előtt, életünket kockáztatva segítünk munkatársainkon, önkéntesként mentjük a bajba jutottakat.

A halak 60 százaléka kipusztulhat a felmelegedés miatt

A halak számára jóval nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás az eddig véltnél: a világ halfajai 60 százalékának szaporodását fenyegetheti a növekvő vízhőmérséklet, ha a melegedés zavartalanul folytatódik.

Ezer méter felett is gyakori lesz a harmincfokos hőség

Az Alpok magasabban fekvő területeit is érinti a klímaváltozás. A nyár folyamán a hegyekben is egyre melegebb lesz: még ezer méteres magasság felett is gyakoriak lesznek a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletek - derült ki a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD), az MeteoSchweiz svájci meteorológiai és klimatológiai hatóság és az osztrák meteorológiai és geodinamikai központi intézet (ZAMG) csütörtökön bemutatott értékeléséből.

El tudná képzelni a mindennapjait 40 Celsius-fokos hőmérsékletben?

A nyarak hamarosan még a most tapasztaltaknál is forróbbak lehetnek, a hőmérő higanyszála jó eséllyel kúszhat rendszeresen 40 Celsius-fok környékére. A jelenlegi mértékű szén-dioxid-kibocsátás mellett mindez 2100-ra már általánossá válhat Nagy-Britanniában – derült ki a brit meteorológiai szolgálat új tanulmányából. Az időjárás azonban nem ismeri az országhatárokat, így a jelenség hatását nem csak és kizárólag a szigetországban élők tapasztalhatják.

Drámai folyamat zajlik az Alpokban

Drámaian zsugorodnak az Alpok gleccserei a globális felmelegedés miatt - állapította meg egy új német kutatás.

Egy alternatív zöld jövőben a repülőből virágok nőnek

Többször visszatért a halálból ez a furcsa, lógó orrú antilop

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja számon a tatárantilopot vagy más néven szajgát, amely leginkább Közép-Ázsia hatalmas síkságain él. A fajt több tényező is a kipusztulás szélére sodorta: a tömeges vadászata, az élőhelyük zsugorodása a változó klíma miatt, illetve mert a tülke a hagyományos kínai gyógyászat alapanyaga, ami „aranyat ér" a feketepiacon. Jó hír azonban, hogy az állat populációi az utóbbi időszakban lassú növekedésnek indultak.

Drasztikusan csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma

Több baktériumfertőzést hozhat a felmelegedés

A globális felmelegedéssel több olyan fertőzéses megbetegedés várható, melyet a vibrió elnevezésű, pálca alakú baktériumok okoznak - állapította meg egy német kutatócsoport.

Az aszálykárok megelőzése kulcskérdés

A Duna-menti régiót gyakran sújtja vízhiány és aszály, ez a probléma azonban Magyarországon csak az elmúlt néhány évben kapott kellő figyelmet. A klímaváltozás hatására viszont egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges időjárási eseményekre és a csapadék átlagostól eltérő eloszlására, így hazánk egyre inkább ki lesz téve az aszály veszélyének is. Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértői által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán tesszük közzé.

Vajon megtett-e mindent Karácsony Gergely, hogy ne terítse le Budapestet a vihar?

Napok óta másról se szóltak az időjárás-jelentések, minthogy az ország több része mellett Budapestet is nagy erejű vihar éri majd el, ehhez képest az időjárásnak sikerült Karácsony Gergelyt és az általa vezetett fővárosi önkormányzatot meglepnie: a város gyakorlatilag elesett, árvizek, kidőlt fák, leszakadt vezetékek, vízkárok voltak sokfelé. A baloldali főpolgármester a klímaváltozásra mutogatott, miközben arról hónapok óta nem hallottunk semmit, hogyan is próbál felkészülni a városvezetés egy ilyen nehéz helyzetre. Például normális útfelújításokkal. Nem tudjuk, hogy a csatornarendszer megfelelően volt-e tisztítva, és arról sem halllottunk ...

A korábban véltnél nagyobb területen irtották ki az esőerdőt

A korábban véltnél nagyobb, több mint tízezer négyzetkilométeres területen irtották ki az esőerdőt Brazíliában 2018 augusztusa és 2019 júliusa között a dél-amerikai ország űrkutatási hivatalának (INPE) felülvizsgált adatai szerint.

Magyarország nagy lépést tett a klímaváltozás elleni harcban

Nemzetközi szempontból is jelentős klímavédelmi törvényt fogadott el az Országgyűlés, amely rögzíti, hogy Magyarországnak 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet. Az új törvény fontos kiindulópontot jelenthet abban, hogy a Kormány tovább növelje éghajlatvédelmi aktivitását, megőrizze országunk kiemelkedő kibocsátáscsökkentési teljesítményét és felkészítse hazánkat az éghajlatváltozás jövőbeli hatásaihoz való megfelelő alkalmazkodásra.

Hamarosan megismerheti hazánk legismertebb geológusának véleményét a klímaváltozásról

Húszmilliárd fát ültet Etiópia a következő négy évben

Négy éven belül húszmilliárd fa ültetését tervezi az etióp kormány az ország erdőterületeinek növelése érdekében.

A légkör szén-dioxid koncentrációja újabb rekordszintre nőtt májusban

A légkör szén-dioxid koncentrációja májusban elérte a 417,2 ppm-et, ami 2,4 ppm-mel volt magasabb, mint a 2019-ben mért legnagyobb - 414,8 ppm - érték derült ki az amerikai Mauna Loa obszervatórium méréseiből.

A leghalálosabb szögben csapódott be a dinoszaurusz-gyilkos aszteroida

Veszélyes becsapódási szöge miatt okozott katasztrofális kihalást a Földön a mai Mexikói-öböl térségében 66 millió éve becsapódott, az állat- és növényfajok 75 százalékának pusztulását okozó aszteroida - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Zöld trutyi lepi el az Antarktisz partját

Brit kutatók elsőként térképezték fel az Antarktisz északnyugati partvidékén zajló algavirágzást: a szakemberek műholdas megfigyelések révén azonosítottak csaknem 1700 olyan területet, ahol a mikroszkopikus algák zöldre festették a tájat.

Geszti Péter szeretné, ha jobban vigyáznánk a világra

Elgondolkodtató posztott tett közzé nemrég Geszti Péter. Szó van benne koronavírusról, Földről, klímaváltozásról.

A Klímapolitikai Intézet korunk legaktuálisabb kihívásaira keresi a választ

A klímaváltozás problémája a következő években várhatóan állandóan napirenden lesz, hiszen az egész világra kiterjedő folyamatok hatásait hazánk lakosai is közvetlenül fogják érzékelni. A hatások mérséklése, valamint az alkalmazkodás azonnali intézkedéseket kíván, ezért a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány együttműködésével Klímapolitikai Intézet jött létre, amelynek legfőbb célja, hogy a döntéshozóknak fogódzót nyújtson, valamint, hogy a klímaváltozással kapcsolatos hiteles információkat eljuttassa a társadalomhoz. Az intézet szakmai igazgatója, Kerekes György a témával kapcsolatosan nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

A klímaváltozás befolyásolja, hol csap le trópusi ciklon és hurrikán.

A vulkáni tevékenység és az aeroszolszennyezés is növelheti a hurrikánok kialakulásának gyakoriságát az Atlanti-óceán térségében egy új kutatás szerint, amely a klímaváltozás és a hurrikánképződés közötti összetett kapcsolatot igyekezett feltárni.

Nem csak képzeli, a pollenszezon tényleg évről-évre rosszabb

A pollenallergiások száma világszerte folyamatosan emelkedik, és nem csak öröklött hajlam kérdése, hogy valakinél jelentkezik-e a betegség. A klímaváltozás több módon is hozzájárul, hogy egyre több a szénanáthás, egyre tovább tart a szezon és erősebbek az allergiás tünetek. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy mire kell figyelni ezzel kapcsolatban az allergiás betegeknek.

Több ezer halált előzött meg a légszennyezés csökkenése Kínában

A koronavírus-járvány feltartóztatására Kínában elrendelt karantén nem csupán a Covid-19 betegség terjedését gátolta, hanem a jelentősen javította a levegő minőségét, elejét véve ezáltal több ezer elhalálozásnak a világ egyik leginkább légszennyezett országában - mutatták ki az amerikai Yale Egyetem kutatói.

Nevetőgázzal szennyezik környezetüket a királypingvinek

Nagy mennyiségű károsanyaggal szennyezik környezetüket az antarktiszi királypingvinek, amelyeknek ürülékéből dinitrogén-oxid, más néven kéj- vagy nevetőgáz keletkezik a talajjal érintkezve - derül ki egy héten publikált dán tanulmányból.

Négy évtizede először csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában

Négy évtizede óta először csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában, ami részben a járvány miatt elrendelt korlátozásoknak köszönhető - derült ki egy friss tanulmányból.

Erdőtelepítés és -fenntartás a klímavédelem jegyében a Pilisi Parkerdőnél

A Pilisi Parkerdő Zrt. valamennyi erdészeténél folyik erdőfelújítás és erdőtelepítés a most záruló ültetési időszakban. A főváros környékén a szakemberek az erdők többségét természetes módon újítják meg, de csemeteültetés, mesterséges ültetés is történik. Az állami erdőgazdaság, amely az erdősítések során a klímaváltozásnak jobban ellenálló erdők létesítésére törekszik, az Országfásítási Programhoz 10 hektár erdő telepítésével járul hozzá.

Hatalmas esőzés válthatta ki a Kilauea vulkán 2018-as kitörését

Hatalmas és tartós esőzés válthatta ki a Hawaiin lévő Kilauea vulkán 2018-as kitörését a Miami Egyetem (UM) Rosenstiel Tenger- és Légkörkutató Intézetének kutatása szerint.

Nyolc méterrel növelte a tengervízszintet az eurázsiai jéglemez olvadása

Nyolc méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét az eurázsiai jéglemez mintegy 14 ezer évvel ezelőtti leszakadása egy új kutatás szerint, amely a jégsapka mai gyors olvadásának veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Már 2050 előtt jégmentes lehet nyáron a Jeges-tenger

Nagy valószínűséggel már 2050 előtt jégmentes lehet néha nyáron a Jeges-tenger - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 40 különböző klímamodell elemzése alapján.

Megaszárazság sújtja az Egyesült Államok nyugati részét

Megaszárazság, vagyis évtizedeken át tartó aszály sújtja az Egyesült Államok nyugati részét - állítják a szakemberek, akik szerint bár a 2000 óta tartó jelenség természetes, a klímaváltozás azonban jelentősen súlyosbítja a helyzetet.

A túl gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland jégveszteségéhez

A szokatlanul gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland tavalyi jelentős mértékű jégveszteségéhez egy új kutatás szerint.

Gyors ütemben emelkedik az ausztrál folyótorkolatok vízhőmérséklete

Tizenkét év alatt 2,16 Celsius-fokkal emelkedett a folyótorkolatok vízének hőmérséklete a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állam partvonala mentén - derült ki a Sydney-i Egyetem kutatóinak tanulmányából.

A világjárványból a klímaügy is tanulhat

Néhány héttel ezelőtt még senki sem gondolta, hogy a koronavírus-járvány miatt alapjaiban változik meg az életünk. A nanométeres mérettartományból hirtelen ránk szakadt fenyegetés rávilágított arra, hogy mennyire sebezhető és törékeny a világ, amelyben élünk, amelyet egy parányi vírus megjelenése képes alapjaiban felforgatni. Bár még messze a járvány vége, az már most látszik, hogy a világjárványhoz hasonló globális problémák, mint amilyen a klímaváltozás ügye is, csakis globális összefogással oldhatók meg. Van azonban még egy fontos tanulság. A nemzetek közötti szolidaritás szép példái mellett kénytelenek voltunk ismét szembesülni ...

Évtizedekkel ezelőtt volt olyan kevés szén-dioxid a légkörben, mint most

A második világháború vége óta nem látott mértékben csökkenhet idén a világ szén-dioxid-kibocsátása a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállások következtében - mutatott rá a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás számszerűsítésével foglalkozó szervezet, a Global Carbon Project (GCP) elnöke.

Nullára lehetne csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását 2070-re

Egy nagy szabású új, sok tudományterületet felölelő kutatás szerint nullára lehetne csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2070-re.