Ősi tölgyfák árulkodnak az elmúlt 4500 év klímájáról

A kutatók hamarosan rekonstruálhatják az elmúlt 4500 év északnyugat-európai éghajlatát, amivel pontosabban meg tudják majd határozni a faépületek és a tárgyak korát az ősi tölgyfák kémiájának elemzésével egy új, a Swansea Egyetem által vezetett projekten keresztül.

A Föld bajnoka címmel tüntették ki a híres természettudóst

Rekordkevés hó esett Svájcban

Olyan kevés hó esett az elmúlt télen Svájc déli részének egyes pontjain, mint még soha a feljegyzések sok évvel ezelőtti kezdete óta - közölte kedden a Svájci Hó- és Lavinakutató Intézet (SLF).

Összeroppant a Róma nagyságú Conger-jégself

Műholdfelvételek szerint a mintegy Róma nagyságú Conger-jégself néhány nap alatt teljesen összeroppant a térségben tapasztalható szokatlanul magas hőmérséklet miatt - írta meg a The Guardian pénteken.

Melyek a klímaváltozás hatásai az egészségünkre?

A szakemberek a klímaváltozás okozta egészségkárosító hatásokra az 1990-es évek elején kezdtek felfigyelni. 

A faültetés nem mindig segíti a klímavédelmet

Az erdőtelepítés mára a klíma megóvásának központi kérdésévé vált, azonban az ökológusok figyelmeztetnek: hiába a jó szándék, a nem kellő körültekintéssel végzett beavatkozás több kárral járhat, mint haszonnal.

Figyelem! A párásítók zöme többet árthat, mint amennyit használ

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) első alkalommal ellenőriztette akkreditált laboratóriumával a légnedvesítők és aromadiffúzorok biztonságosságát; a húsz párásítóból mindössze három termék felelt meg a szerkezeti és villamossági követelményeknek, a többi tizenhetet a hatóság leparancsolja az üzletek polcairól.

Ezért válhatnak egyre gyakoribbá az extrém hidegbetörések

Gyakoribbá váltak a poláris örvény zavarai, s ez kedvez az extrém hidegbetöréseknek az USA-ban. A háttérben természetesen a klímaváltozás áll, amely összezavarja a sarki magaslégköri áramlatokat.

Mi történne akkor, ha megszűnne a Golf-áramlat?

Egyre csak gyengül a Golf-áramlat. Mi lesz, ha egyszer megszűnik? A Golf-áramlat befolyásolja Földünk klímáját és időjárását, és most a leggyengébb, ami az utóbbi évezredeket illeti. A szakemberek óvatosságra intenek, és azokra kellemetlen következményekre, amelyek ezután várnak ránk. 

Közeli jövő: hamarosan vízhiányos városokban fogunk élni

A 2000-es évektől kezdődően egyre csak növekszik a Föld lakossága. 1800-ban a Föld teljes népességének csupán 3-5%-a volt városlakó, a 2000-es évre ez az arány 47%-ra nőtt. 2018-ban már a világ lakosságának körülbelül 55%-a városokban élt. Az ENSZ előrejelzései alapján pedig a teljes népesség legalább 60%-a, közel 5 milliárd ember - háromből egy ember - fog félmillió lakosú városokban lakni. 2050-re ez az arány minden valószínűséggel eléri majd a 86%-ot.