Jéki László

címke rss

Szilícium-nanodrótok: káros a nagy tisztaság

Archívum2006.03.02, 12:16

Néha a túl nagy tisztaság is gondot okozhat. Meglepõ módon egy olyan tevékenység - mikroelektronikai elemek gyártása - során jutottak erre a felismerésre, amelyet egyébként nagyon tiszta terekben végeznek. A túlzott sterilitás a szilícium-nanodrótok növesztésénél okozott problémát.

Keresik az extra dimenziókat

Archívum2006.02.24, 09:07

Egyes modern fizikai elméletek merész következtetésekhez vezetnek, például 10-12 dimenziósnak láttatják világunkat. Sokáig úgy tûnt, hogy belátható idõn belül nincs remény az elméletek kísérleti ellenõrzésére. Az Antarktiszon kipróbált AMANDA neutrínó-detektor sikeres próbaüzeme után azonban már építik a hatalmas IceCube ("Jégkocka") detektorrendszert, és ennek méréseitõl remélik az elméletek igazolását vagy meggyõzõ cáfolatát.

Síugrás a Holdon

Tudomány2006.02.21, 11:19

Mi lett volna, ha a téli olimpiát nem Torinóban, hanem a Holdon rendezték volna meg? - ezen elmélkedett Nagano síakrobatika olimpiai bajnoka, az amerikai Eric Bergoust az amerikai ûrügynökség, a NASA szakembereivel.

Hidegfúzió: egy új remény

Tudomány2006.02.19, 13:37

Négy év után újra a hidegfúzió sikeres megvalósításáról számoltak be azok az amerikai kutatók, akik 2002-ben folyadékban hanghullámmal keltett buborékokban véltek atommag összeolvadásokat létrehozni. Az eredményeket akkor másoknak nem sikerült megismételniük, ezért buborékként pukkant szét a "buborékfúzió" nevet viselõ szenzáció. A közelmúltban elõzetesen a Nature hírszolgálata ismertette a buborékfúzió javított változatáról a rangos Physical Review Letters hasábjain néhány hét múlva megjelent közleményt. A megkérdezett szakértõk továbbra sem látják bizonyítottnak a fúzió létrejöttét, de további pontosabb, részletesebb kísérleteket ...

A tíz legszebb fizikai kísérlet

Archívum2006.01.25, 08:51

Amerikai fizikusok véleménye alapján összeállították minden idõk tíz legszebb fizikai kísérletének listáját. Galilei klasszikus szabadesési kísérlete "ezüstérmes", Newton, akit más felmérésekben minden idõk legnagyobb fizikusának tartanak, a negyedik helyre szorult.

Meglepõ felfedezés a legnagyobb hurrikánokban

Tudomány2006.01.17, 09:25

A tavalyi év hatalmas hurrikánjait a NASA kutatói is nyomon követték, s közben meglepõ tényeket fedeztek fel. A hurrikánokban rendszerint nincs villámlás, a tavalyi három legnagyobb, a Rita, a Katrina és az Emily belsejében viszont percenként többet is észleltek. A magyarázat egyelõre még várat magára.

Meglepõ folyadékáramlás nanocsövekben

Archívum2006.01.16, 11:45

Szén nanocsövekben szupergyorsan áramlanak a folyadékok, állapították meg a Nature hasábjain közölt tanulmányukban az amerikai Kentucky Egyetem kutatói. Az új felismerés máris a vegyipartól az orvostudományig kínál alkalmazási lehetõségeket.

Víztaszító víz

Archívum2005.12.21, 10:52

Víztaszító (hidrofób) vizet figyeltek meg amerikai kutatók. A körülmények persze nem voltak hétköznapiak.

Kvantumkáosz

Archívum2005.11.29, 11:56

Kvantumkáoszt valósítottak meg német kutatók. Korábban még sohasem sikerült hasonló jelenséget létrehozni és megfigyelni. A Max Planck Kvantumoptikai Intézet munkatársainak tanulmányát a rangos Physical Review Letters hasábjain közölték.

Elemezték a londoni hídkilengést

Tudomány2005.11.17, 13:31

2000 júniusában, három nappal a használatba vétel után lezárták a londoni Millennium gyalogoshidat, mert zavaró mértékben lengeni kezdett. 2002. januárra végeztek a vizsgálatokkal és a szükséges módosításokkal, most pedig a Nature hasábjain elemezte S. Strogatz, az amerikai Cornell Egyetem fizikaprofesszora a történteket.

Fizikai Nobel-díj 2005

Tudomány2005.10.04, 14:13

A 2005. évi fizikai Nobel-díjat megosztva Roy J. Glauber (Harvard University, Cambridge, USA), illetve John L. Hall (JILA, University of Colorado and National Institute of Standards and Technology, Boulder, USA) és Theodor W. Hänsch (Max-Planck-Institut für Quantenoptik, Garching and Ludwig-Maximilians-Universität, München, Németország) kapták, a fény természetének tanulmányozásában elért eredményeikért, illetve ezek alkalmazott felhasználásért.

Lehetséges magyarázatok az ufóélményekre

Tudomány2005.09.27, 11:38

Miért ad oly sok ember színes beszámolót ufóhoz kapcsolódó élményeirõl? Erre keresett magyarázatot dr. Susan Clancy, az amerikai Harvard Egyetemen tanító pszichológus. Kutatási eredményeit egy könyvben jelentette meg.

Irán és Észak-Korea: sötét atomprogramok

Archívum2005.08.22, 08:06

Irán képes lehet az uránbányászattól az urán dúsításáig terjedõ teljes technológia mûködtetésére, így elvileg saját döntése, hogy polgári vagy katonai alkalmazásra használja. Észak-Korea már évek óta több plutónium-atomfegyverhez szükséges hasadóanyaggal rendelkezhet.

Gondok az Õsrobbanás körül

Tudomány2005.08.18, 08:56

Egyre több kritika éri a Világegyetem keletkezésének Õsrobbanás (Big Bang) elméletét. A rejtélyes sötét energia kényszerû bevezetése után most az egyik legalapvetõbbnek vélt bizonyítékkal, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással is "problémák" vannak.

Nagy lépés a korlátlan energiaforrás felé

Tudomány2005.06.29, 10:34

Évek óta tartó vita zárult le kedden Moszkvában: aláírták a megállapodást a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) felépítésérõl. A helyszín Cadarache, Franciaország, ahol végre hozzákezdhetnek a beláthatatlan távlatokra biztonságos energiaellátással kecsegtetõ, szabályozott termonukleáris fúzió feltételeinek megteremtéséhez.

Beszélõ számítógép a Nemzetközi Ûrállomáson

Tudomány2005.06.15, 11:34

Clarissa szófogadó. Ha azt hallja, hogy "Folytasd tovább!", máris elmondja fennhangon a következõ tennivalót, az "Ismételd meg!" parancsszóra pedig természetesen megismétli legutóbbi mondatát. Clarissa szóbeli utasítoknak engedelmeskedõ szoftver, nõi hangon válaszoló okos szerkezet a Nemzetközi Ûrállomáson.

Elkészült az eddigi legnagyobb Univerzum-modell

Tudomány2005.06.10, 10:08

A Virgo nevet viselõ nemzetközi asztrofizikus csoport szuperszámítógépek segítségével modellezte a Világegyetem történetének azt a szakaszát, amelyben a galaxisok és a kvazárok kialakultak. Számításaik eredményeit összevetették a megfigyelési adatokkal. Az egyezésekbõl és az eltérésekbõl ki lehet következtetni, milyen fizikai folyamatok játszódtak le a korai Univerzumban. Az eddigi legnagyobb szimulációs modellel elért eredményeket a Nature közli.

Új eredmények az idõutazásról

Archívum2005.05.26, 07:39

Elvileg lehetséges, gyakorlatilag viszont kivihetetlen az idõutazás féregjáratokon keresztül, állítják egy friss tanulmány fizikus szerzõi.

Folyékony Világegyetem

Tudomány2005.05.24, 13:15

Ismét együtt lépett a nyilvánosság elé az amerikai Brookhaven Nemzeti Laboratórium négy kutatócsoportja. Az anyag legelemibb összetevõire vonatkozó kísérleti adataik meglepõ eredményét hozták nyilvánosságra, miszerint a kvarkokból és gluonokból álló forró és sûrû anyagállapot nem gázként viselkedik, mint ahogy várták, hanem folyadékra emlékeztetõ tulajdonságai vannak.

Arany nanogömbök rákos sejtek ellen

Archívum2005.03.23, 15:02

Az orvosbiológiai laboratóriumokban születõ új felismerések azzal kecsegtetnek, hogy megoldható lesz a rosszindulatú daganatsejtek szelektív elpusztítása. A mai gyógyszerek egyelõre nem kellõen szelektívek, az elpusztítandó sejtek mellett egészséges sejteket is károsítanak. A majdani megoldáshoz a Melbourne-i Egyetem fizikus kutatói érdekes ötlettel járultak hozzá.

Infravörös szivárványok a Titánon

Tudomány2005.03.22, 12:54

A Földhöz hasonlóan a Szaturnusz óriásholdján is létrejöhet a pazar jelenség. Ám ha egyszer majd arra járunk, "éjjellátó készüléket" kell használnunk, hogy a szivárványokban gyönyörködhessünk.

Egy éve úton a Rosetta-ûrszonda

Archívum2005.03.08, 10:09

Március 4-én este a Rosetta-ûrszonda elrepült a Föld közelében. Ezzel a manõverrel újra felgyorsult, és tovább folytatja útját célpontja, egy üstökös felé.

Nagyhatalmi viták az óriásreaktorról

Archívum2004.12.20, 14:30

Az Európai Unió a korábban reméltnél kisebb nemzetközi támogatással is létrehozza az ITER kísérleti fúziós reaktort. Az EU ragaszkodik ahhoz, hogy az óriás tokamak Franciaországban épüljön.

Újabb lépés a kvantum-számítógéphez

Tudomány2004.11.29, 14:17

Újabb lépéssel kerültünk közelebb a kvantumszámítógép és a kvantum-internet létrehozásához: megoldották egyetlen egy foton (!), egyetlen fénykvantum szabályozott kibocsátását. A német Max Planck Kvantumoptikai Intézet kutatóinak eredményét a Nature közölte.

A világ elsõ szilícium-lézere

Tudomány2004.11.22, 10:08

A Kaliforniai Egyetem kutatóinak friss eredménye fontos lépés az optikai számítógép létrehozásához vezetõ hosszú úton.

Megfejtették a hulló falevelek titkát

Tudomány2004.11.05, 14:08

Megfigyelte már, hogy szélcsendes idõben is áthullanak a levelek a szomszéd kertjébõl a miénkbe? Vajon hogyan csinálják? A választ nemrég adta meg Z. Jane Wang, az amerikai Cornell Egyetem professzora és fizikus doktorandusza, U. Pensavento.

Új titkok a tûrés világbajnokaitól

Tudomány2004.11.04, 16:00

A Halobacterium nevû mikroorganizmus csaknem elpusztíthatatlan: túléli a más élõlények számára halálos mennyiségû radioaktív és ultraibolya sugárzást, a rendkívüli szárazságot vagy a nagy légritkítást. Kiderült, hogy jóval többféle mechanizmussal rendelkezik az örökítõanyag, a DNS-molekula hibáinak kijavítására, mint más élõ szervezetek.

Gyorsabban felez a berillium-7

Tudomány2004.10.27, 22:57

A radioaktív bomlás ütemét, a felezési idõt hosszú ideig megváltoztathatatlannak tartották. Japán kutatók a közelmúltban alaposan megcáfolták a közkeletû vélekedést: a berillium-7 izotóp felezési idejét sikerült csaknem 1%-kal csökkenteniük. Ez az eddig elért legnagyobb változtatás.

Bush és Kerry a tudományról

Tudomány2004.10.20, 10:28

A Science amerikai tudományos hetilap a mostani elnökválasztási kampányban is az olvasók elé tárta a két jelölt tudománypolitikai kérdésekrõl vallott nézeteit. Alapvetõ területeken, például az ûrkutatást, a globális felmelegedés okainak megítélését vagy az õssejtkutatást illetõen jelentõsen eltérnek az álláspontok.

Fénnyel mûködõ antennák

Archívum2004.10.19, 09:16

Amerikai kutatók szén nanocsövekbõl a látható fény vételére alkalmas antennát szerkesztettek a több mint száz éve rádióhullámok továbbítására, illetve vételére szolgáló antennák után. Merész elképzelések szerint az új eszköz optikai számítógépekben és áramtermelõ napelemekben alkalmazható.

Fizikai Nobel-díj: elemi építõkövek, furcsa kölcsönhatások

Tudomány2004.10.06, 14:52

A most díjazott három amerikai kutató tárta fel a protonokat és neutronokat alkotó, az anyag elemei építõköveinek tartott kvarkok közötti erõk szokatlan tulajdonságait, ami alapvetõ fontosságú a fizika nagy egyesített elméletének megalkotásához.

Amiért ûrkutatók tojásokat vágnak a földhöz

Tudomány2004.10.06, 16:27

Idõnként kívülállók számára szokatlan jelenetek is lejátszódnak fizikai laboratóriumokban. Nemrég fizikusok üres tojásokat csapdostak a földhöz, és eredményeikrõl az igen rangos Physical Review Letters szaklap hasábjain számoltak be.

Új alapanyag fejlettebb áramkörökhöz

Archívum2004.10.05, 10:28

Szilícium helyett szilícium-karbid: az új mikroelektronikai alapanyagból készülõ áramkörök extrém körülmények között is mûködnek.

A súlytalanság megtréfálta a kutatókat

Tudomány2004.09.09, 14:34

A súlytalanság megint megtréfálta a kutatókat: az ISS nemzetközi ûrállomáson végzett forrasztási kísérlet meglepõ és egyelõre még magyarázatra váró eredményt hozott.

Kiváló fejlesztés: megvéd a hõségtõl az új ablak

Tudomány2004.08.31, 12:17

A hõsugarakat kizáró, de a fényt beengedõ intelligens üveget fejlesztettek ki angol kutatók. Az üveg különleges bevonata 29 Celsius-foknál lép mûködésbe, s hamarosan gyárthatják.

Idegen anyagokat jelzõ baktériumok

Archívum2004.08.04, 12:52

A NASA újabb fantasztikusan ígéretes kutatási programhoz nyújt támogatást. A Tennessee Egyetemen Gary Sayler mikrobiológus vezetésével egy olyan eszközön dolgoznak, amelyben genetikailag módosított baktériumok fényjelekkel tudósítanak idegen anyagok megjelenésérõl. 

Önálló döntést hozott egy mûhold

Tudomány2004.07.29, 13:48

Az amerikai EO-1 földmegfigyelõ mûhold nemrég úgy döntött, hogy alaposabban szemügyre vesz egy váratlan vulkánkitörést az Antarktiszon. A mûhold a földi irányítóközpont beavatkozása és tudta nélkül határozott a pályamódosításról. A Space News hetilap tudósítása szerint a nagyszerû teljesítményt lehetõvé tévõ új szoftver ezzel teljes sikerrel mutatkozott be.

Stephen Hawking: Mégsem teljesen feketék a fekete lyukak

Tudomány2004.07.19, 14:13

Már Stephen Hawking sem tartja teljesen feketének a fekete lyukakat, korábbi álláspontját feladva úgy véli, mégiscsak szabadulhat ki információ azokból.

Az ólomfehér igazolta a Vermeer-hamisítást

Tudomány2004.07.08, 12:18

Július 8-án árverésre bocsátják Vermeer Ifjú hölgy a virginál mellett c. festményét Londonban. Brit szakértõk egy évtizedig vizsgálták a festmény eredetiségét, a II. világháború után ugyanis nagy port kavart, hogy egy holland férfi szinte tökéletes hamisítványokat készített. A hamisítót akkor az ólomfehér festék buktatta le.

Tû a fizikaelméletek szénakazlában

Tudomány2004.06.04, 09:57

Meddig lehet érvényes egy átfogó elmélet, amellyel eddig sikeresen leírtuk az elemi részecskék világát?

Gyémántok új generációja

Tudomány2004.05.27, 12:25

Mi lehet keményebb a gyémántnál? Például a különleges kezelésen átesett gyémánt.

Relativitáselmélet-teszt az ûrben

Tudomány2004.05.27, 13:57

Remekül mûködik az április 20-án pályára állított Gravity Probe B mû-hold, amely az általános relativitáselmélet két, eddig kísérletileg nem ellenõrzött következtetését vizsgálja.

Internetszolgáltatás az ûrbõl

Tudomány2004.05.27, 11:10

A világûrben, az angol építésû UK-DMC mûhold fedélzetén üzembe helyezték a Cisco útválasztó kapcsológépét (routerét), amely az internetprotokollt használva szolgálja az adattovábbítást.

Görbült nanocsövek

Tudomány2004.05.24, 12:04

A szén nanocsöveket általában merev rudaknak képzeljük. Megnedvesítve azonban teljesen megváltoznak, rendkívül rugalmassá válnak, és változatos alakokat vesznek fel száradás közben - mutatták ki amerikai kutatók.

Az elsõ magyar részecskegyorsító

Tudomány2004.04.23, 15:25

Ha a Petõfi híd budai hídfõjétõl gyalog sétálnak a Mindentudás Egyeteme elõadására, akkor bal kéz felõl az Eötvös Loránd Tudományegyetem északi tömbjét látják. Érdemes bemenni és közelrõl is szemügyre venni a hazai tudománytörténet egyik becses emlékét. Ha végigsétálnak az üvegfal mellett, a ruhatár és a büfé mellett elhaladva magas, fényes szerkezetet látnak. Ez az elsõ magyar részecskegyorsító, ezen hajtottak végre Magyarországon elsõ ízben elemátalakulással járó atommagreakciót.

Fénnyel mozgatható nanoszerkezet

Tudomány2004.04.22, 13:09

Az amerikai és izraeli kutatók által kifejlesztett nanoszerkezet újdonsága a könnyû külsõ mozgathatóság.

Tökéletes gömböket küldenek az ûrbe

Tudomány2004.04.19, 19:25

A NASA egészen különleges mûhold indítására készül a kaliforniai Vandenberg légibázisról, egy Delta 2 hordozórakétával. A Gravity Probe B két éven át méri az általános relativitáselmélet néhány, eddig kísérletileg nem ellenõrzött következtetését.

Hõmérséklettel a makrovilág felé

Tudomány2004.04.01, 12:25

Osztrák kutatók kísérletekkel bizonyították, hogy a kvantum- és a "hétköznapi" vagy makrovilág határát alapvetõen befolyásolja a hõmérséklet.

A szén új módosulatát fedezték fel

Tudomány2004.03.26, 12:11

Ausztrál kutatók ún. szén-nanohabot állítottak elõ. Az Amerikai Fizikai Társaság március 22-i ülésén elhangzottakról a Nature hírszolgálata tudósított.

A Rosetta elsõ napjai az ûrben

Tudomány2004.03.18, 13:52

A start utáni harmadik napon a Rosetta már túl volt az elsõ 1 millió kilométer megtételén. Pályájának kezdeti, földközeli szakasza lezárult, azóta másodpercenként 3,65 km-t (napi 315 ezer km-t) megtéve száguld a távoli cél, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökössel tíz év múlva esedékes találkozója felé.