Jéki László
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Föld
- Világegyetem
- Nature
- NASA
- elemi részecske
- legfrissebb
- legrégebbi
Simonyi a világ egyik legrangosabb kutatóintézetének élén
Charles Simonyi (született Simonyi Károly) lesz jövő októbertől a világ egyik legrangosabb elméleti kutatóintézete, az Institute for Advanced Study (IAS) kuratóriumának elnöke Princetonban, az Egyesült Államokban. Bemutatjuk az intézetet, ahol Albert Einstein és Neumann János is dolgozott.
Fantasztikus kísérletekkel Eötvös nyomában
Fantasztikus pontosságú kísérleteket terveznek az úgynevezett ekvivalencia-elv érvényességének ellenőrzésére. A súlyos és a tehetetlen tömeg azonossága az általános relativitáselmélet egyik alapja, ma tízbilliomod rész (10 -13 ) pontosságú mérések igazolják az azonosságot. A tervezett kísérletek egyike ennél százezerszer pontosabb eredményt ígér! Az azonosság esetleges kismértékű sérülése igazolhatja az egyébként ma kísérletileg ellenőrizhetetlen húrelméletek néhány változatát. A húrelméletek a természet alapvető kölcsönhatásainak egyesítésére születtek, egyes változatok a négy jól ismert kölcsönhatás mellett egy ötödik létezését iss ...
- címkék:
- Jéki László
- nyom
- tömeg
- űrkísérlet
- Hold
- Címkefelhő »
Részecskéket és nem-részecskéket várnak a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójától
Minden korábbitól alapjaiban eltérő merész feltevésekkel élt az anyag felépítését illetően Howard Georgi, a Harvard Egyetem kutatója a Physical Review Letters c. szakfolyóiratban közölt tanulmányában. A Világegyetem szerinte tele lehet egy olyan dologgal, amely nem részecskékből áll. A rendkívüliséget szóhasználata is mutatja, a feltételezett valamire nem a szokásos anyag szót használja, hanem a sokkal általánosabb dolog kifejezést. E valami alkotóelemeinek az "unparticle", azaz nem-részecske nevet adta.
Sugárzással táplált gombák
A sérült csernobili nukleáris atomreaktoron és környékén fekete, nagy melanintartalmú gombák elszaporodására figyeltek fel. A New York-i Albert Einstein Orvosegyetem kutatói három gombafajt tettek ki intenzív ionizáló sugárzásnak. A besugárzott gombák anyagcseréje felgyorsult, háromszor gyorsabban növekedtek társaiknál. A változás valószínűleg annak köszönhető, hogy a sugárzás módosítja a melaninmolekula elektronszerkezetét. Fantáziadús emberek már a hosszú idejű űrrepülésre vállalkozó asztronauták tányérján látják a sugárzással táplált gombákat.
Fizikai Nobel-díj 2007
A francia Albert Fert és a német Peter Grünberg kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat - jelentette be kedden, hazai idő szerint 11:45-kor Stockholmban a Karolinska Intézet illetékes bizottsága. A kutatók egy fizikai jelenség, az úgynevezett óriás mágneses ellenállás egymástól független felfedezéséért részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A felfedezés legfontosabb gyakorlati alkalmazása a merevlemezek adatait olvasó fejek kifejlesztése.
A sötét anyag nyomában - 2. rész: égi nyomok keresése
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket mutattunk be, most pedig azt vizsgáljuk meg, hogyan keresik a csillagászok a sötét anyagot az égbolton.
A sötét anyag nyomában - 1. rész: földi kísérletek
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében a részecskegyorsítókkal végzett kísérleteket mutatjuk be.
A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevőt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzője Szegő Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrszondája által gyűjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
Közeledik a Rosetta-űrszonda a Steins-kisbolygóhoz - működési teszt élesben
Először próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-űrszondát. Ez lesz az első űreszköz, mely tartósan vizsgál közelről egy üstökösmagot, és az első, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdődik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda műszereiről, a várható tudományos eredményekről és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.