Jalsovszky Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Csővári István
- adójog
- Dr. Harcos Mihály
- dr. Fehér Tamás
- dr. Bejó Ágnes
Márciustól megváltoztak az építési engedéllyel kapcsolatos szabályok
A szomszédok és az egyéb érdekeltek eddig viszonylag könnyen támadhatták meg egy-egy komolyabb beruházás építési engedélyét a kérelmezési eljárásban. Ez a helyzet nem csekély zsarolási potenciált biztosított ezen személyeknek. Az építési szabályok március 1-jével hatályba lépett módosításával azonban ez a kiszolgáltatottság megszűnhet.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Fokozottan ellenőrzi az adóhivatal a katás vállalkozásokat
Miközben programozók, mérnökök és fodrászok tucatjai választják jelenleg is a katát Magyarországon, az adónem egyre inkább a támadások kereszttüzébe kerül. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) láthatóan egyre komolyabban vizsgálódik a katásokat foglalkoztató vállalkozások körében, mindeközben híresztelések kaptak szárnyra az adónem tervezett szigorításáról is. Van-e ok az ijedségre?
Ellenérték, foglaló, kártérítés, kötbér: Ön ismeri ezek áfa-kockázatait?
Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban újfent kijelentette, hogy a szerződésben kikötött kártérítés vagy kötbér is minősülhet egy szolgáltatás ellenértékének áfa szempontból. Ez azért nem mindegy, mert az ellenérték áfás, a kártérítés viszont nem. Mindez különösen az ún. hűségidős, vagy az egyéb határozott idejű szolgáltatásokat érintheti.
A NAV ezekben az esetekben minősítheti át a munkaszerződéseket
A régiót sújtó krónikus munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás manapság, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.
Egyre kevesebb adófajtát fizetünk
60, 59, 58, 55... így változott az adónemek száma Magyarországon az elmúlt 4 évben. Míg a tendencia mindenképpen bíztató, a számok mögött már összetettebb jelenségek bújnak meg - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Osztalékfizetés év közben: a taggyűlés is meggondolhatja magát
Nyitva állhat a lehetőség arra, hogy egy társaság taggyűlése egyes, korábban meghozott határozatait módosítsa. Ez különösen jó hír azoknak, akik év közben leányvállalatukból többletosztalékot kívánnak kivonni. – írja közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Semmi sem lehetetlen, így kell levonni a részesedésekre jutó áfát
Régóta fejtörést okoz mind tőkebefektetőknél, mind pedig vállalkozáscsoportok holdingtársaságainál a bejövő számlák áfa-tartalmának levonhatósága. Az általános levonási tilalmon enyhítve az Európai Unió Bírósága („EUB") az ún. aktív holdingtársaságoknak már adott egy kibúvót a levonási tilalom alól; a Bíróság nemrég napvilágot látott ítéletei pedig még tovább tágítják az áfalevonás lehetőségeit. Az EUB ítéletei azonban arra is rávilágítanak, hogy nem árt óvatosnak lenni. - hívja fel a figyelmet közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Maradt a bizonytalanság az uniós termékértékesítés áfamentességében
Az áfa-mentes közösségi termékértékesítésekre vonatkozó szabályok már jóideje borzolják a vállalkozások idegeit. Az adóhatóság ugyanis nem egyszer tagadja meg az ilyen ügyletekre jutó adómentességet arra hivatkozva, hogy az áru nem hagyta el az országot. Az Unió minap elfogadott javaslata ugyan egyértelműsít a szabályokon, azonban az azoknak való megfelelés komoly bürokráciát igényel az EU-ba értékesítő cégektől - foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
A reménytelen áfa is visszaigényelhető
A cégek számtalan olyan helyzettel szembesülnek, amikor rajtuk kívül álló okokból sem a követelésükhöz, sem annak áfatartalmához nem jutnak hozzá. Az adóhatóság ugyanis sokszor akkor sem engedi meg az áfa visszaigénylését, ha azzal a költségvetést nem érné kár. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) közelmúltbeli ítéletei alapján azonban több ilyen esetben is visszaszerezhető az áfa.
Katázik, kivázik? Nagyot bukhat, ha nem figyel ezekre!
Töretlenül nő a kisadók (kata, kiva) népszerűsége, mérnökök, programozók, fodrászok, ügyvédek ezrei választják ezen adózási formák valamelyikét. Mindeközben kevesen szembesülnek azon kockázatokkal, amelyeket ezen adózási formák rejtegetnek. Márpedig ezek következményei súlyos adóforintokban és büntetésekben mérhetők, akár a kisadózó, akár pedig a neki jövedelmet juttató vállalkozás számára – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
58 féle adót fizetünk
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda immár harmadik alkalommal összegezte, hogy hány adófajta van Magyarországon. Idén ismét eggyel csökkent a magyarországi adók száma, ezúttal 58 darabot számoltak. A csökkenés viszont csak technikai jellegű.
Az észrevétel a kulcs egy NAV-ellenőrzésnél
Mit csináljon a cég, ha átvette a NAV revizoraitól az ellenőrzési jegyzőkönyvet? Milyen lehetőségei vannak, hogyan lehet menteni a kárt, illetve megúszni a bírságot? A legfontosabb, mit reagál a cég a jegyzőkönyvre – mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Így néz ki egy NAV-ellenőrzés
A NAV évente nagyjából 30 ezer ellenőrzést folytat le, a cégek így jó eséllyel futhatnak bele olyan helyzetbe, amikor tárgyalni kell a hatósággal. Különösen fontos az idén végiggondolni a teendőket, mert az év elején teljesen megújultak azok a törvények, amelyek az adóellenőrzéseket, adópereket szabályozzák. A terület újraszabályozása a teljes ellenőrzést érinti – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Jalsovszky: a TSzSz felszálló ágban - jogi bökkenőkkel
Egyre jelentősebb szerepet tölt be építőipari vállalkozások közötti viták rendezésében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bihari Levente szerint azonban ennek ellenére a TSzSz-szel kapcsolatos néhány jogi kérdés még mindig nem tisztázott; többek között az sem, hogy az általa adott szakvélemény meddig gátolhatja meg egyes szerződéses biztosítékok (így például: bankgarancia) lehívását. Amíg ez nem rendeződik, az a fél kerülhet kiszolgáltatottabb helyzetbe, aki az egyébként jogszerű biztosítékokkal rendelkezik.
- címkék:
- Jalsovszky Ügyvédi Iroda
- Címkefelhő »
Jalsovszky: változnak a hitelbiztosítékra vonatkozó csődjogi szabályok
Míg a 2014-ben hatályba lépett Ptk. ellehetetlenített jó pár, a gyakorlatban alkalmazott hitelbiztosítékot, addig a jogalkotó az elmúlt évek során fokozatosan visszahelyezte ezen biztosítékokat jól megérdemelt helyükre – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Sőt, a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon, és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. Dr. Zsibrita Boglárka szerint az eset jó példája annak, hogy létezhet ma Magyarországon hatékony együttműködés a jogalkotó és valamely szakma képviselői között.
Jalsovszky: székhelyszolgáltatók célkeresztben
Egy nemrégiben napvilágot látott minisztériumi rendelet ellehetetleníti Magyarországon a székhelyszolgáltatók működését – legalábbis azokét, akik professzionális szinten látják el ezt a feladatot. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint mivel a jogszabály indokolást nem tartalmaz, ösztönös kérdésként merül fel: kinek az érdekében született az új szabályozás.
Jalsovszky: cégvezetők feketelistán
Sokakat érhet kellemetlen meglepetés cégalapításkor: a cégbíróság visszautasítja a többségi tulajdonos, vagy az ügyvezető bejegyzését arra hivatkozva, hogy az adott személy eltiltás hatálya alatt áll – vázolták fel a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői a nem egyszer előforduló problémát. Dr. Bejó Ágnes és dr. Fischer Ádám szerint, míg néha az eltiltott tudja, hogy „vaj van a füle mögött", más esetekben viszont értetlenül áll az eltiltás oka előtt. A tét nem kicsi: akit eltiltanak, akár 7-8 évre is „feketelistára" kerülhet.
Jalsovszky: az új sláger az MRP
A múlt évtől kezdődően gombamód szaporodnak az MRP szervezetek Magyarországon, az „emerpézés" kifejezés lassan szócikket kap a magyar nyelvi értelmező szótárakban – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Csővári István szerint nem is csoda, hiszen az MRP-k a munkajövedelmek kifizetésének egy kifejezetten előnyös formáját tudják nyújtani. Nem árt azonban óvatosnak lenni: a szabályozás a rengeteg lehetőség mellett több buktatót is rejt magában.
Jalsovszky: újabb bőr a kartellezőkről
Sorra indulnak perek kartellező vállalkozások ellen, amelyekben a kartell miatt sérelmet szenvedett piaci szereplők kívánják felmerült többletköltségeiket megtéríttetni. Az EU irányelvén alapuló és a magyar jogba ez év elején átültetett, a kártérítési igények hatékonyságát elősegítő rendelkezések lassan elérik céljukat – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője.
Pont az, aminek látszik
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint az adóhatóság és az adózó közötti viták egyik leggyakoribb terepe, hogy egy láncértékesítéses ügyletben részt vevő adózó milyen feltételek mellett vonhatja le a rá áthárított áfát. A küzdelemben az adóhatóság a minap egy újabb pofont kapott, amikor a Kúria, precedensértékű ítéletében nem értett egyet az adóhatóság azon gyakorlatával, amely a láncügyletek szereplőit rendszeresen ügynökké minősíti át. Ráadásul a Kúria ítélete lényegesen messzebb is mutat és általánosan megkérdőjelezi az adóhatóság jogát arra, hogy áfaügyekben az adózók ügyleteit kénye-kedve szerint átminősítse – mutatott rrá ...
Jalsovszky: a műtét sikerült... a beteg meghalt
Hiába nyer meg egy vállalkozás egy pert az adóhatósággal szemben, ha még az ítélethirdetés előtt csődbe megy. Márpedig ez nem egyedi eset, mivel az adóhatóság a jelenlegi jogszabályok szerint a per ideje alatt is végrehajtást vezethet a vállalkozással szemben. Ráadásul a tapasztalatok szerint az adóhatóság még akkor sem feltétlenül retten vissza a végrehajtástól, ha erre nincs is jogi lehetősége – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Jalsovszky: még mindig sok az adófajta
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda ismét megszámolta, hogy hány adófajta létezik ma Magyarországon. Most 59-ig jutottak. Bár tavalyhoz képest eggyel csökkent az adók száma, annak nagyságrendje és az adórendszer szerkezete nem mutat változást. Adóbevétel szempontjából továbbra is az áfa a listavezető; kb. 3.300 milliárd forintot generálva 2016-ban.
Jalsovszky: az adóbírság bukása?
A jelenlegi gyakorlat szerint a NAV akkor is bírságolja az áfahiányon kapott adózókat, ha a költségvetést nem érte kár. Az Európai Bíróság Főtanácsnokának közelmúltban közzétett véleménye azonban megszüntetheti ezt a rendkívül igazságtalan és sokak által sérelmezett eljárást – hívta el a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Újra főhet a bankok feje
Nem sokáig alkalmazhatták a finanszírozó bankok az új Ptk. megváltozott zálogjogi szabályai miatt átalakított biztosítéki struktúrákat. A Kúria közelmúltban hozott határozata ugyanis újabb kihívás elé állítja a bankokat: a finanszírozók ismételten azzal szembesülnek, hogy az évek alatt kialakított és alkalmazott biztosítéki struktúrák újragondolása válik szükségessé – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Osztalék: öröm vagy átok?
Míg az osztalék egy örömteli folyamatnak, a nyereséges működésnek az eredménye, addig az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Különösen körülményes az osztalék kezelése a vállalatfelvásárlások során; a vevőnek és az eladónak speciális technikákat kell kidolgozniuk az osztalékok egymás közötti megosztására – hívta fel a figyelmet egy létező problémára a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Az utolsó szög a tartalmilag hiteltelen számla koporsójában?
Friss döntésében immár sokadszor mondta ki az Európai Unió Bírósága (EUB), hogy a NAV jogsértően tagadja meg az áfa-levonást azon tisztességes adózóktól, akik nem tudhatták, hogy az általuk befogadott számlán szereplő szolgáltatást nem a számla kiállítója teljesítette – tudta meg az Origó a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől.
Natúran, vagy társaságba csomagolva? – az ingatlanvásárlás dilemmái
Míg a hőskorban ingatlanok adásvételénél a felek jobban jártak akkor, ha az ingatlan helyett az ingatlant birtokló társaság részesedésére kötöttek szerződést, addig az évek során a jogalkotó lépésről-lépésre építette le a társaság-vásárláson keresztül megvalósuló ingatlanszerzés előnyeit – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Ellentétben a közhiedelemmel azonban az ingatlanok társaságon keresztül való megvásárlása jelenleg is több adóelőnyt tartogat, és ezek köre ráadásul jövő év januárjától bővülni is fog – mutatott rá dr. Baráti Ákos.
Porcelánadó? Porcukoradó? Porszívóadó?
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint fellélegezhetünk, ilyen adók ugyanis még nincsenek. Van azonban giccsadónk, hajóadónk, pónilóadónk, toronyadónk, traktoradónk, de akár termőföldadónk is – csak, hogy egy párat említsünk a mindennapi életünket színesítő települési adók közül. Nem vagyunk azonban teljesen védtelenek, ha az önkormányzatok ezen adók bármelyikét is kivetnék velünk szemben.
Büntet a NAV... pedig a könyvvizsgáló elfogadta
Köztudott, hogy Magyarországon a fizetendő társasági adó kalkulációja a számviteli elszámolásokon alapszik. Azonban kellemetlen meglepetés érheti azokat az adózókat, akik azt hiszik, hogy a számviteli elszámolás elveit egy az egyben alkalmazni tudják a társasági adó kiszámítása során is – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Nem oda, Buda - nem vesztek el a szoftverfejlesztők adókedvezményei
Nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt július 1-től jelentősen szűkítette a Parlament a szellemi alkotások adókedvezményére vonatkozó szabályokat – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Csővári István szerint, míg a változások hátrányosan érintik a védjegyek, filmjogok és know-how-k hasznosításán alapuló, adótervezési célzattal működtetett struktúrákat, addig a szoftverfejlesztők továbbra is lényegében változatlan tartalommal élvezhetik a korábbi kedvezményeket.
Teraszáfa 2.0
Az adóhatóság a közelmúltban immár nyilvános iránymutatást tett közzé, amiben a lakásépítők legnagyobb megelégedésére finomított a teraszokat érintő álláspontján – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Fehér Tamás.
Kér teraszt 22% áfáért?
Ez év január 1-jétől komolyan megnövelte a lakásépítési kedvet az, hogy egyes új lakások értékesítésének áfa-terhe 5%-ra csökkent – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A kedvezmény többlakásos ingatlanok esetén lakásonként 150 m2, egylakásos lakóingatlanoknál pedig 300 m2 hasznos alapterületig vehető igénybe. Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kiadott állásfoglalása nagyon tágan értelmezi a hasznos alapterület fogalmát, ami kellemetlen meglepetéseket is okozhat.
Ha teraszt is épít, sokat bukhat
Hatalmas bírságot kell fizetnie annak, aki új lakása építésekor nem számítja bele az alapterületbe a ház teraszát és a pincéjét is. Az új lakás építésekor fizetendő áfateher ugyan 5 százalékra csökkent, de azért vannak korlátok.
Jalsovszky: versenyjogi checklist M&A tranzakciókhoz
A cégvásárlások és összeolvadások számos versenyjogi buktatót rejtenek magukban. Erre világítanak rá a Gazdasági Versenyhivatal közelmúltbeli határozatai is, amelyekben a hatóság kétszer egymás után is többmilliós bírságot szabott ki a szabályok megszegőire. Az EU joggyakorlatához képest ez még mindig csak az út elejének tűnik – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Kiadja a lakását? Van egy jó hírünk önnek
Kevés kellemetlenebb dolog létezik a világon, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet ilyenkor a pórul járt bérbeadó, a részletszabályok azonban korántsem kidolgozottak, és sok vitára adhatnak okot.
Vezetői felelősség újratöltve – cseberből vederbe?
Az új Ptk. két évvel ezelőtti bevezetése során legnagyobb vihart a vezető tisztségviselők felelősségének újraszabályozása kavarta. „Vihetik a főnök házát, ha a cég nem fizet” jellegű cikkek kerültek a címlapokra. A Ptk. júliustól várhatóan hatályba lépő módosítása változtat ugyan a felelősségi szabályokon, ám nem lehetetlen, hogy több problémát generál majd, mint amennyit megold – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Ez az ügyvezetők felelősségét is érinti
Az alig két éve, 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. több rendelkezését is módosították arra hivatkozva, hogy azok a gyakorlati alkalmazásuk során nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Elmozdulás a transzferár-ítélkezésben
Késhegyre menő vitákat folytatnak az adózók az adóhatósággal a bíróságok előtt egyre gyakrabban zajló transzferár-vitákban. Míg a vitákból a múltban többnyire az adóhatóság került ki győztesen, a Fővárosi Bíróság egy legutóbbi ítélete utat mutat ahhoz, hogy az adózók hogyan tudják a jövőben eredményesen felvenni a küzdelmet a hatósággal szemben – tájékoztatott a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Belül tágasabb
Míg a nemzetközi gyakorlatban a munkavállalók motivációjának régóta alkalmazott módja a dolgozók tulajdonosi körbe való bevonása, addig ennek hazai elterjedését sokáig jogi és adózási akadályok korlátozták. Az adózási és jogi környezet elmúlt években bekövetkezett változásai azonban új lökést adhatnak a részvényprogramok itthoni elterjedésének – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A munkavállaló és az üzletrész
Magyarországon sokáig jogi és adózási akadályokba ütközött, hogy a vállalatok tulajdonrésszel motiválják a munkavállalóikat. Az elmúlt néhány év módosításai azonban új lendületet adhatnak annak, hogy elterjedjenek a részvényprogramok.
Teljesül-e, ami nem teljesült?
Régóta kérdése a közösségi áfa-rendszernek, hogy teljesítettnek minősül-e és ezért áfa-kötelezettséget keletkeztet-e egy olyan szolgáltatás, ahol ugyan az ellenértéket kifizették, de a szolgáltatás valamilyen okból elmaradt. A történet újabb fordulatát az Európai Bíróság (EUB) Air France–ügyben hozott ítélete adja, amely a fel nem használt jegyekre is áfa-kötelezettséget állapított meg. Nagy a bizonytalanság termékértékesítések esetén is, ahol a Kúria közelmúltbeli ítéletei jelenthetnek fogódzót – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Megérné végiggondolni az áfa-kulcs leszállítását
Valószínűleg fájdalmas lenne lemondani a rendkívül magas áfakulcs miatt keletkező többlet költségvetési bevételekről, de talán megérné végiggondolni, mivel is járna az áfakulcs gyökeres, és az Európai Uniós áfakulcsok átlaga közelébe történő leszállítása – javasolta az Origónak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Az új Ptk. zálogjogi szabályai – kidobásra ítélve?
Az MNB bejelentése nyomán nyilvánvalóvá vált a kormányzati elképzelés: az alig két éve hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályai felülvizsgálatra szorulnak – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Mindez eredménye annak, hogy az új zálogjogi szabályok némelyikére láthatóan negatívan reagált a hitelezési piac, ellentételezésként viszont az új szabályoknak nincs észlelhetően pozitív hatása.
Jalsovszky: Nemzetközi viszonylatban is soknak tűnik a 60-féle adó
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőinek számításai szerint jelenleg 60 adófajta létezik Magyarországon. Az általános forgalmi adó 25 százalékban, a személyi jövedelemadó pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, ugyanakkor az adók döntő többsége 1 százaléknál kisebb mértékű bevételt generál. Nemzetközi viszonylatban is soknak tűnik a 60-féle adó – mutatott rá dr. Fehér Tamás.
Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat (2. rész)
Adómentesség, anonimitás, kiszámítható és stabil jogszabályi környezet, fejlett pénzügyi rendszer – ez jellemezte évtizedek óta Liechtensteint, az adóelkerülők egyik legfőbb fellegvárát. Ahogy azonban Svájc a közelmúltban beadta a derekát a nagyhatalmaknak, Liechtenstein sem kerülhette el alpesi szomszédjának sorsát. Ezzel egyidejűleg viszont Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Most a kétrészes írás második részét olvashatja, az első itt érhető el.
Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat (1. rész)
Adómentesség, anonimitás, kiszámítható és stabil jogszabályi környezet, fejlett pénzügyi rendszer – ez jellemezte évtizedek óta Liechtensteint, az adóelkerülők egyik legfőbb fellegvárát. Ahogy azonban Svájc a közelmúltban beadta a derekát a nagyhatalmaknak, Liechtenstein sem kerülhette el alpesi szomszédjának sorsát. Ezzel egyidejűleg viszont Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Most a kétrészes írás első részét olvashatja.
Versenyjogi csalik – ki harap rájuk?
A közelmúltban bővült a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eszköztára: a versenyhatóság bírságcsökkentésben részesítheti azon vállalkozásokat, amelyek hozzájárulnak az eljárások gyors vagy hatékony lezárásához, valamint ösztönzőkkel kívánja rábírni a piaci szereplőket arra is, hogy versenyjogi megfelelőségük érdekében érdemi lépéseket tegyenek. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint kérdéses persze, hogy ezek a lehetőségek mennyire fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.
Jalsovszky: ingyenes, de mégis drága
A társaságiadó-törvény jelenlegi szabályai akadályokat gördítenek a külföldi személyek részére történő ingyenes eszközátadások elé, az Európai Bíróság nemrégiben napvilágot látott ítélete alapján azonban feltételezhető, hogy a magyar szabály ellentétes az európai joggal – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Jalsovszky: Luxemburg lekerül a térképről?
A Luxemburg és Magyarország között kötött kettős adóztatási egyezmény módosítása miatt a jövőbeni magyar ingatlanügyletek már nem luxemburgi cégstruktúrán keresztül kerülnek majd megvalósításra – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Csővári István szerint gyorsan kell cselekedniük viszont azon vállalkozáscsoportoknak is, amelyek magyarországi ingatlanbefektetéseik tekintetében jelenleg luxemburgi struktúrákat alkalmaznak.
Jalsovszky: a nap, amikor a bérlet pénzügyi lízinggé vált
A jogi szakma évtizedes vágyát telesítette az új Ptk., amikor a nevesített szerződések közé beemelte a pénzügyi lízinget – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az új szabályozás azonban számos olyan elemet tartalmaz, amelyek mind adózási, mind jogi szempontból nem várt meglepetést okozhatnak az óvatlan gazdasági szereplők számára – figyelmeztetett ugyanakkor dr. Gyimesi Péter.
Eddig tartott a Luxemburg-Magyarország adókedvezmény
A Luxemburg és Magyarország közötti kettős adóztatási egyezmény módosítása miatt a magyar ingatlanügyleteket a jövőben nem érdemes luxemburgi cégstruktúrán keresztül megvalósítani. Magyarország ugyanis meg fogja adóztatni a luxemburgi cégek által végrehajtott magyarországi társaságértékesítéseket, ha a társaság eszközeinek többsége magyarországi ingatlanból áll.
Retteghetnek az agrárkartellek?
A versenytörvény 2015. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása révén a Gazdasági Versenyhivatal ismét saját hatáskörben alkalmazhat szankciót az agrártermékeket érintő versenykorlátozó megállapodások feltárásakor. Várható, hogy ennek eredményeként a Versenyhivatal ismét aktívabban fog vizsgálódni az mezőgazdasági szektorban – hívta fel az Origó figyelmét dr. Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogra specializálódott ügyvédje.
A láncügyletek vizsgálata az adóellenőrzések kiemelt területe
Az adóhatóság gyakorlatában a láncügyletek valamiféle magasabb szervezettséget és konspirációt sejtető ügyleteknek minősülnek és ezért az ilyen jellegű ügyletek vizsgálata az adóellenőrzések kiemelt területe – mondta el az Origónak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Újra támadhatók a láncügyletek
Az adóhatósági ellenőrzésben mindig is kiemelt szerep jutott a láncügyleteknek. Néhány éve az Európai Bíróság egy döntése óta sok tekintetben nehezebb ilyen vizsgálatokat folytatni, ám a közelmúltban az adóhatóság láthatóan újra felvette a kesztyűt, és úgy próbál eljárni a láncügyletek szereplőivel szemben, hogy közben az Európai Bíróság próbáját is kiállja.
Fogd a pénzt és... maradj! (2. rész)
Az Állami Számvevőszék nemrégiben közzétett megállapításaira reagálva az adóhatóság szigorított végrehajtási gyakorlatán, és amint módja van rá, azonnal beszedi az adózóktól a neki járó adóforintokat – értesült az Origó a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Dr. Fehér Tamás kétrészes írásának második részét olvashatják.
Fogd a pénzt és... maradj! (1. rész)
Az Állami Számvevőszék nemrégiben közzétett megállapításaira reagálva az adóhatóság szigorított végrehajtási gyakorlatán, és amint módja van rá, azonnal beszedi az adózóktól a neki járó adóforintokat – értesült az Origó a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Dr. Fehér Tamás kétrészes írásának első részét olvashatják.
Ami az enyém, az a tiéd is - vételi opció a társaság tagjai között
Társaságok tagjai között gyakori üzleti megoldás vételi jog (úgynevezett opció) kikötése, amely számos üzleti érdeket képes támogatni. Több jogi korlát nehezíti azonban ilyen jellegű opció kikötését, amelyre a feleknek figyelniük kell, ha az esetleges csapdahelyzeteket el akarják kerülni – figyelmeztetett a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Könnyebb lesz az árkartell áldozatainak a kártérítése
A közelmúltban közzétett európai uniós irányelv révén könnyebben és hatékonyabban érvényesíthetik kártérítési igényeiket a versenyjogi jogsértéseket elszenvedő vállalatok és fogyasztók. Ráadásul, valószínűleg az eljárások további elhúzódásától sem kell tartani – hangsúlyozta az Origónak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Nem mind bérlet, ami ingatlanhasználat
Az Európai Bíróság közelmúltban napvilágot látott ítélete fogódzót nyújt az ilyen helyzetek értelmezésére – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A kincs, ami van – a szoftvercégek többsége nem él az őket megillető adókedvezménnyel
A szoftverfejlesztésre szakosodott cégek rendkívül kedvező adóztatás alá esnek a társasági adó mai rendszerében, ráadásul bevételeik után helyi iparűzési adót sem kell fizetniük. A legmeglepőbb azonban az, hogy a kedvezményekről az érintett cégek többsége nem is tud.
Tényleg mindent szabad, ami nem tilos?
Olykor törvényadta lehetőségünk van eltérni egyes rendelkezésektől a vállalati működésben – természetesen korlátok között. Még a szakemberek sem látnak teljesen tisztán abban, melyek ezek, de bizonyos szabályokról már most el lehet dönteni, a fekete, a szürke vagy a teljesen tiszta zónába tartoznak.
Testvérek közt is – újabb bonyodalmak a kkv-definíció értelmezésében
Az elnagyolt és kidolgozatlan szabályrendszer miatt már évek óta problémát jelent annak értelmezése, hogy egy adott vállalkozás kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősül-e vagy sem – mutatott rá egy létező problémára a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Fehér Tamás hangsúlyozta: ennek a kérdésnek a kkv-kat megillető különböző kedvezmények miatt igen komoly következményei vannak.
Rés a pajzson - nem mindenkit ér utol a reklámadó
A Parlament által elfogadott újabb ágazati különadó, a médiaszolgáltatók reklámozási bevételét megadóztató úgynevezett reklámadó a jogalkotó eredeti elképzelésével szemben mégsem ér el minden, megadóztatni kívánt piaci szereplőt – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Barta Péter kiemelte: komoly aggályok merülnek fel az adó uniós megfelelőségével kapcsolatban is.
Tudomány vagy áltudomány? – K+F tanulmányok a NAV célkeresztjében
2012-ig a vállalkozások az általuk megrendelt K+F tevékenység költségét levonhatták a fizetendő innovációs járulék összegéből. Ez a vállalkozásokat arra ösztönözte, hogy a fizetendő járulék összege erejéig elemzéseket rendeljenek meg és ezáltal a fizetendő adójukról lényegében maguk rendelkezzenek. Nem meglepő módon, ezen évek során a komoly és tudományos jellegű kutatásokon túl sok esetben kevésbé megalapozott tanulmányok is születtek, amelyek mögött nem állt valódi kutatás-fejlesztési tevékenység – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Automatikus banki adatszolgáltatás: szorul a hurok az offshore cégek körül?
Az Európai Unió Megtakarítási Irányelvének napokban elfogadott módosítása alapján 2017-tól a tagállami pénzintézetek kötelesek lesznek az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is azonosítani és a róluk begyűjtött információt hazai adóhatóságaiknak megküldeni – hívta fel az Origó figyelmét a nagy horderejű változásokra a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Csővári István valószínűsítette, hogy mindezen változások lényegesen szűkíteni fogják a vagyonok eltitkolásának a lehetőségét.
Nem fizet a NAV: újabb uniós eljárás a láthatáron? (2. rész)
A visszaigényelt áfa-összegek késedelmes kiutalása rendkívüli terhet jelent a hazai vállalkozásokra, gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához. Az áfa-kiutalásokat megelőző NAV ellenőrzések, jóllehet, bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ellenőrzések miatti kiutalási késedelmek semmiképpen nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője egy létező, jelentős problémára. Dr. Harcos Mihály szerint csak idő kérdése, hogy ennek okán a NAAV-nak ...
Offshore cégek: amikor a hátsó ajtón jön be a NAV (4. rész)
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője háromrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. Most a negyedik, befejező részt olvashatja, az első, a második és a harmadik is elolvasható.
Nem fizet a NAV: az adóhatóság az ország legnagyobb adósa? (1. rész)
A visszaigényelt áfa-összegek késedelmes kiutalása rendkívüli terhet jelent a hazai vállalkozásokra, gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához. Az áfa-kiutalásokat megelőző NAV ellenőrzések, jóllehet, bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ellenőrzések miatti kiutalási késedelmek semmiképpen nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője egy létező, jelentős problémára. Dr. Harcos Mihály szerint csak idő kérdése, hogy ennek okán a NAAV-nak ...
Offshore cégek: korlátok és buktatók (3. rész)
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője háromrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. Most a harmadik részt olvashatja, az első és a második rész itt és itt érhetőek el.
Offshore cégek: a klasszikus társaságok első napja (2. rész)
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője négyrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. A második részt most olvashatja, az első itt érhető el.
Offshore cégek: a kincses szigetek veszedelmei (1. rész)
Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője négyrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. Az első részt most olvashatja.
Eltitkolt pénzek nyomában: van-e még menekülési útvonal a külföldön tartott vagyonok számára?
Közelmúltbeli bejelentései szerint a pénzügyi kormányzat újabb adóügyi információcserét lehetővé tévő egyezmények megkötését tervezi számos, jól ismert adóparadicsommal és közkedvelt offshore központtal – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Egy nagy vihart verő politikai ügy kapcsán pedig egyre többet hallunk arról, hogy már a banktitok utolsó európai bástyáiként számon tartott Ausztriából és Svájcból is szivároghatnak információk – utalt a Simon-ügyre dr. Szudoczky Rita. Az egyik központi kérdés pedig az, hogy mit is jelentenek ezek a hírek az adózókra nézve, a gyakorlat nyelvére lefordítva?
A jogalkotó és a bíróság egyetért – a NAV magára magad?
Pert vesztett az adóhatóság az év végi transzferár-korrekciók áfa-kezeléséhez kapcsolódó ügyben. A bíróság kimondta, hogy az év végi árkorrekció az év során lezajlott ügyletekhez kapcsolható, ezért azokkal azonos áfa-kezelés alá esik – mondta el az Origónak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az ítélet jelentősége túlmutat az egyedi ügyön, mert kiderült: a NAV álláspontjával ellentétben a bíróságok is azt a logikát követik, amely a hasonló ügyletek számviteli kezelésére vonatkozó legutóbbi törvénymódosításokban megjelent – hangsúlyozta dr. Harcos Mihály.
Bolti kiskereskedelmi különadó: az uniós döntés után a magyar bíróságon a sor
A nagy nyilvánosságot kapott Hervis-ügyben a héten az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, és azt vizsgálta, hogy hátrányos megkülönböztetést tartalmaz-e külföldiekkel szemben a 2010-ben bevezetett és azóta már megszüntetett bolti kiskereskedelmi különadó. A döntés folytán jelenleg a magyar bíróságra várnak az érintettek, vajon, milyen következtetésekre juthat az ítélkező fórum – tudta meg az Origó a Jalsovszky Ügyvédi iroda szakértőjétől.
Hősök vagy árulók? – új törvény szabályozza a whistleblowingot
A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői rámutattak: az elmúlt évek során több amerikai és európai nemzetközi nagyvállalat próbálta a már korábban kialakított és jól működő whistleblowing rendszerét magyar leányvállalatainál is bevezetni. A megfelelő jogi háttér hiánya miatt azonban ezek a próbálkozások gyakran jjelentős ...
Rugalmasabbá válnak a kockázati tőkebefektetés szabályai (1. rész)
A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó háromrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes rámutatott: ezzel egyidejűleg márciustól a társasági jogi szabályokat is áthatja a Ptk. általános, megengedő jellege, és innentől kezdve, bizonyos kivételektől eltekintve, a társaságok tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy a Ptk. társasági jogi szabályaitól eltérjenek és tagsági viszonyaikat a maguk elképzelése szerint szabályozzák. Most az első részt olvashatják.
Kockázati tőkebefektetések: a határ a csillagos ég? (2. rész)
A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó többrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes rámutatott: a jelenlegi Gt. mereven meghatározza egy társaság szervezeti felépítését, eltérést nem engedő módon nevesíti az egyes szervek felépítését és hatáskörét. Ez a merevség sokszor akadályozta a múltban a befektetők által kialakítani kívánt társasági irányítási viszonyokat. Most a második részt olvassa, az első rész itt érhető el.
Kockázati tőkebefektetések: már a jövő sem régi (3. rész)
A márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv nem csupán új polgári kódex, hanem a társasági jogi szabályokat is módosítja – hívta fel a figyelmet az Origó többrészes sorozatában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bejó Ágnes a sorozat befejező részében hangsúlyozta: az új Ptk. számos további olyan rendelkezést tartalmaz, amely befolyásolni fogja a kockázati tőkebefektetések jogi struktúráját. Az első és második rész itt olvasható.
A tartós befektetési számla egy rés a hálón?
A személyijövedelemadó-törvényt lényegében úgy is fel lehet fogni, mint egyfajta hálót a magánszemély körül, és ez a háló csak akkor engedi jövedelem átjutását, amennyiben az már adóztatásra került. Ám ezen a hálón – hívták fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői -, egy viszonylag nagy rést keletkeztetett a 2010-től bevezetett tartós befektetési számla (TBSZ), amely nem véletlenül vált igen kedvelt megtakarítási formává.
Komoly veszélyben az adótervezési lehetőségek?
Több, Magyarországon keresztül megvalósított adótervezési lehetőségnek is véget vethet az a döntés, ha az Európai Tanács elfogadja az Európai Bizottság napokban beterjesztett javaslatát az úgynevezett „Anya- és Leányvállalati irányelv” módosítására – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az irányelv tervezett módosítása közvetlenül ugyan nem érinti Magyarországot, ám mégis hátrányosan befolyásolja azon struktúrákat, amelyekben egy magyar társaság éppen az adóoptimalizálási cél miatt vesz részt – prognosztizálta dr. Jalsovszky Pál.
Adóügyi információcsere (3. rész): elveszti különös jelentőségét a svájci banktitok?
Pár éve még senki nem vette komolyan az úgynevezett Rubik-egyezményeket és lehetetlennek tűnt a svájci adótitok évszázados intézményének bármifajta gyengülése, a svájci bankszámlákról külföldi államok részére történő bármiféle információadás. Ám nem csupán a svájci, hanem az egész Európai Uniót és egyes tagállamainak tengerentúli területeit érintő változásokról is beszámolnak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői.
Adóügyi információcsere (1. rész): már nem lehet elrejtőzni az adóhatóságok elől?
Gyakorlatilag minden államot jelentősen érintenek az elmúlt évek azon komoly változásai, amelyek a nemzetközi adóügyi információcserével, és az ezzel összefüggő nemzetközi egyezményekkel kapcsolatban történtek. A változások lényegi hatása, hogy napjainkra – ellentétben például a pár évvel ezelőtti helyzethez képest - teljes biztonsággal már senki nem tudja elrejteni vagyonát az adóhatóságok szeme elől. A magyar és nemzetközi adójog szakértője, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda részéről dr. Csővári István és dr. Jalsovszky Pál három részes sorozatukban átfogó képet adnak a változások korát élő adóügyi információcserével kapcsolatos legfontoosabb ...
JEREMIE: kérdések, amelyek rendszeresen elhangzanak a tőkebevonás során (2. rész)
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője a kétrészes írás első részében bemutatta a JEREMIE programból nyújtott forrásokkal történő kockázati tőkebefektetések szempontjait, összehasonlítva azokat a bankhitellel vagy a pályázati forrásbevonással. Dr. Bejó Ágnes a most olvasható második részben a JEREMIE tőkebefektetések sajátosságaiból adódó alapvető jogi kérdésekre ad választ.
Mit titkolhat el az adóhatóság az adózók elől? (1. rész)
Az adóeljárások és az adóperek során gyakran felmerülő kérdés, hogy az adóhatóság eltitkolhatja-e az adózók elől azokat a bizonyítékokat, amelyekre a határozatát alapozza. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint bár kétségtelen, hogy az adóellenőrzésekben feltárt bizonyítékok sokszor más adózókra vonatkozó üzleti titkot és adótitkot is tartalmaznak, nyilvánvaló méltánytalanságokat okoz, ha az adózóknak olyan bizonyítékokkal szemben kell védekezniük, amelyeket nem ismerhetnek meg. Dr. Harcos Mihály a két részes írásban arra is felhívta az Origó figyelmét, hogy a Kúria egy közelmúltban hozott jogegységi határozata ezt a helyzeteet ...
Hogyan szerezzünk tőkét ígéretes vállalkozásunkhoz? Bankhitel vagy JEREMIE? (1. rész)
A JEREMIE egy mozaikszó, amely az EU több alprogramból álló vállalkozásfejlesztési programját jelöli. Magyarországon leginkább a kockázati tőke programmal azonosítják. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásban mutatja be a program sajátosságait, jogi és egyéb szempontjait. Dr. Bejó Ágnes hangsúlyozta: a banki hitelfelvételekhez vagy a pályázati forrásbevonáshoz képest több lényeges különbséggel is kell számolniuk, ha a JEREMIE-s tőkelapokból szeretnének forrásokhoz jutni.
Van-e jövője a bizalmi vagyonkezelésnek Magyarországon? (2. rész)
Űrt tölt be a magyar jogban a bizalmi vagyonkezelés intézménye, az arra vonatkozó szabályok bevezetése - hívta fel a figyelmet két részes elemzésének második részében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A bizalmi vagyonkezelés koncepciójának a bevezetése egyrészt értelmezhetővé teszi a hatóságok és bíróságok számára a külföldön jelenleg is alkalmazott vagyonkezelési struktúrákat, másrészt az új szabályok Magyarországon is megteremtik a kereteit az ilyen jellegű struktúrák működtetésének. Dr. Harcos Mihály szerint ez azért is lényeges, mert jelenleg számos magyar magánszemély pusztán azért viszi külföldre a vagyonát, mert a magyarr ...
Van-e jövője a bizalmi vagyonkezelésnek Magyarországon? (1. rész)
A jövő márciusban hatályba lépő új Ptk. bevezeti a "bizalmi vagyonkezelés" intézményét. Bár látszólag a bizalmi vagyonkezelés nem jelent forradalmi újítást, valójában egy teljesen új irányvonalat nyit a magyar jogrendszerben. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint egyelőre talány, hogy mi lesz a sorsa ennek az új formának hazánkban: vajon önálló üzletágak épülnek majd rá, vagy az alkalmazása pár év alatt a magyar jogban már meglévő megoldások lecserélésére fog szorulni. Dr. Harcos Mihály kétrészes elemzésben járja körül a szóba jöhető legfontosabb pontokat, kérdéseket.
Különös ítélet: a piaci ár is lehet nem piaci?
Különös ítéletet hozott egy ügyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Az ítélet egy nagyon veszélyes jogalkalmazási gyakorlat felé nyitja meg az utat, amire érdemes az adózóknak felkészülniük - értesült az Origó a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől. A döntés szerint az adózók nem hivatkozhatnak arra, hogy kapcsolt vállalkozásaikkal kötött ügyleteikben a szokásos piaci árat alkalmazták, ha az ezt alátámasztó transzferár-nyilvántartásuk nem felel meg a jogszabályi feltételeknek - mutatott rá dr. Harcos Mihály.
Adójogi konferencia Budapesten (2. rész): esetek az adóperek gyakorlatából
Az adóperek közel hetven százaléka a bizonyítási teher kérdésén dől el, a joggyakorlat adott esetben egyetlen ítélettel is megfordítható, és a hibás transzferár-nyilvántartás az adózókra hatalmas kockázatot jelent - mondta el előadásában dr. Harcos Mihály a Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara közös, Budapesten megtartott konferenciáján, konkrét bírósági eseteket ismertetve.
Adójogi konferencia Budapesten (I. rész): hogyan nyerjünk meg egy adópert?
Mit tegyünk, ha cégünknél megjelenik az adóellenőr? Miképp építsük fel a saját eljárásunkat, milyen eljárási taktikát kövessünk? Ilyen és hasonló kérdések kerültek szóba a Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara közös, Budapesten megtartott csütörtöki konferenciájának első, "Taktika és jogi kelléktár az adóvizsgálatokhoz" című előadásában.
Egyre több pert nyernek az adózók a NAV ellen
Míg az utóbbi években öt adóperből négyet a NAV nyert meg, addig a 2012-es bírósági statisztikák szerint tavaly az adóhatóság pernyerési aránya 68 százalékra csökkent. Az adóperek iránti megnövekedett figyelmet bizonyítja az is, hogy a Kúria egy külön bizottságot hozott létre annak érdekében, hogy egyes adóperek során folytatott bírósági és adóhatósági gyakorlatot megvizsgálja. A témakör aktualitását jelzi továbbá, hogy április 18-án a Kanadai - Magyar Kereskedelmi Kamara és a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közösen egy konferenciát is szervez, amelyre már a meghirdetését követő pár napon belül kitették a "megtelt" táblát.
Hiteles számlák-ügye: az adózóknak kell saját ellenőrzési rendszert kiépíteniük (2. rész)
Az Európai Bíróság ítéletei ellenére az áfa-törvény 2013. január 1-én hatályba lépett rendelkezése szerint az adóalanyoknak biztosítaniuk kell a "számla eredetének hitelességét" - mondta el kétrészes elemzésünk második részében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Harcos Mihály szerint jelenleg annyi mindenképp kijelenthető, hogy fokozott óvatosság indokolt a számlát befogadó adózók részéről. Így például elengedhetetlennek tűnik, hogy az adózók saját ellenőrzési lépéseket építsenek be a napi működésükbe.
Fokozott óvatosság indokolt a számlát befogadó adózók részéről (1. rész)
Magyarországon jelenleg a jogszabályi környezet, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyakorlata miatt az adózóknak sok esetben olyan körülményeket kell majd igazolniuk, amelyekre sem rálátásuk, sem ráhatásuk nincs - hívta fel az [origo] figyelmét a kialakult helyzetre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Harcos Mihály szerint mindebből kifolyólag fokozott óvatosság indokolt a számlát befogadó adózók részéről. Hogyan és miképp jutottunk idáig, mit mond az adóhatóság, mit mond az Európai Unió Bírósága, és milyen szabályokkal kell számolnunk a jövőben? A szakemberrel kétrészes elemzéssel járjuk körül a "történetet".
Abszurd helyzetet szüntetett meg a lakásvásárlások illetékkötelezettségére vonatkozó törvénymódosítás
A januártól hatályos jogszabályváltozásnak köszönhetően megszűnt az a tarthatatlan helyzet, hogy minél kisebb értékű lakásra cserélte le valaki a lakását, annál nagyobb mértékű illetéket kellett fizetnie az új lakása után - mondta el az [origo]-nak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Kétrészes írásunk első részében dr. Csővári István arról beszélt, hogy miként változtak az idei évtől az illetékmentes ajándékozás lehetőségei, valamint, hogy milyen esetekben kell az ajándékozások kapcsán az szja-szabályokra is figyelemmel lenni. A most olvasható második részben a szakértő a visszterhes ingatlanügyletekkel kapcsolatos illetékváltozáásokra ...
Megváltoztak a magánszemélyek közötti ajándékozások illetékszabályai
Elsősorban a társadalmi igények, valamint az egyszerűbb, világosabb jogi szabályozás igénye miatt változtak idén januártól a magánszemélyek közötti ajándékozási és öröklési illetékszabályok - mondta el az [origo]-nak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásunk első részében. Dr. Csővári István szerint a változások érintik az illetékmértéket és a mentességek körét is, a módosításokkal pedig nem árt tisztában lenniük az érintetteknek.
Holdingtársaságok adózása Magyarországon: a "legkedvezőbbek" közt vagyunk Európában
Kevéssé ismert, hogy a holdingtársaságok adózására vonatkozó magyar szabályrendszer olyan sajátosságokkal is bír, amely rugalmasabb és szélesebb körű alkalmazási lehetőségeket nyújt a multinacionális vállalatcsoportoknak, mint például Hollandiában vagy Máltán - mondta el az [origo]-nak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Indul a visszaszámlálás: januártól nem lehet a zrt. részvényeit tartós befektetési számlára tenni
Indul a visszaszámlálás: az szja-törvény januári változása miatt bő egy hónap múlva már nem fog ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülni a zártkörűen működő részvénytársaság részvénye tekintetében megkötött ügylet, és ez által az így megszerzett részvény a jövőben nem részesülhet a tartós befektetési számla (TBSZ) által nyújtott kedvezményekből. Az [origo] megkeresésére a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője elmondta: az új rendelkezések hatályba lépéséig, ha szűkösen is, még belefér egy új, zártkörűen működő részvénytársaság megalapítása és átvétele.
Adóparadicsom lett Magyarország, vagy sem?
Magyarország az elmúlt évek során adóparadicsom lett - 2012-ben számos híradás jelent meg a magyar médiában, amely ezt az üzenetet hordozta. Vagy mégsem egészen pontos ezen állítás? Az [origo] a Best Lawyers magazin által 2012-ben az év magyar adójogászának választott dr. Jalsovszky Pállal járta körül a bonyolult és összetett témakört; a szakember szerint Magyarországról nem jelenthető ki, hogy klasszikus adóparadicsom, ám bizonyos hazai rendelkezések valóban nagyon kedvező adókörnyezetet teremtenek, így például többek közt a szellemi alkotások, vagy a forrásadó tekintetében.
Cégeladás - mikor állapítható meg a részesedésétől megvált tag felelőssége?
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint a csődtörvénynek az eladó tag felelősségére vonatkozó, márciustól bevezetett új szabályai fokozott óvatosságra intik a feleket egy vállalatfelvásárlási tranzakció során. Dr. Gyimesi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a későbbi felelősség elkerülése érdekében az eladónak indokolt a tranzakció során bizonyítékot gyűjtenie arról, hogy a céltársaság az átruházáskor fizetőképes volt. Különös megfontoltság indokolt abban az esetben, amikor az átruházás pillanatában a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van (vagy esetleg már fizetésképtelen), hiszen ilyenkor az eladó későbbbi ...
Magyarország lehet az IP-befektetések új központja? (II. rész)
A Jalsovszky Ügyvédi iroda szakértője szerint a szellemi termékek hasznosítására vonatkozó jogdíjkedvezmény és a 2012-től hatályos, a bejelentett immateriális javakra vonatkozó kedvezmény együttesen rendkívül hatékony adótervezési lehetőséget biztosítanak. Dr. Marczali Melinda arra is felhívta a figyelmet, hogy emellett a K+F tevékenységre vonatkozó kedvezmények további adómegtakarítást biztosíthatnak alapkutatást vagy kísérleti fejlesztési tevékenységet végző, illetve finanszírozó magyar vállalkozások részére.