Járai: Nem lenne jó a cégeknek a gyenge forint

A forint leértékelése növelné az inflációt, de nem javítaná a vállalatok versenyképességét, ezért a jegybank kitart árfolyam-politikája mellett - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a gazdasági bizottság csütörtöki ülésén. Széles Gábor, a gyáriparosok szövetségének vezetője szerint az erős forint elsősorban a magyar cégekre káros. Kormánypárti képviselők az ülésen többször kijelentették: nem kívánnak politikai nyomást gyakorolni a jegybankra.

Elemzők bírálták a magas kamatszintet

A nagyobb gazdaságkutató intézetek vezetői bírálták a monetáris politika eddigi döntéseit, kifogásolták a fiskális politika átláthatatlanságát, illetve a monetáris és fiskális politika összhangjának hiányát a Magyar Közgazdasági Társaság szerda esti kerekasztal-beszélgetésén.

Novemberben 4,8 százalékos volt az infláció

A fogyasztói árak novemberben összességében nem változtak októberhez képest, az előző év novemberéhez viszonyítva pedig 4,8 százalékkal növekedtek. Idén az első tizenegy hónapban átlagosan 5,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év hasonló időszakában - közölte a KSH.

Kopint-Datorg: feszültségekkel terhes a jövő évi költségvetés

A Kopint-Datorg Rt. előrejelzése szerint az infláció éves mértéke 2002-ben 5,3 százalék, 2003-ban 5,2 százalék lesz. A bruttó hazai termék (GDP) növekedése az idén 3,3 százalék lesz, jövőre pedig eléri a 4 százalékot. A kutatók szerint az államháztartás hiánya az európai uniós számítási módszer szerint az idén eléri a GDP 8,7, jövőre pedig az 5,3 százalékát.

Járai kitart a monetáris politika mellett

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kritikák ellenére kitart amellett, hogy a jelenlegi kondíciókkal valósulhat meg a következő évi inflációs cél, vagyis az, hogy 2003 decemberében az egy évre visszanyúló pénzromlás 4,5 százalék legyen - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. Az elnök szerint továbbra is magas a költségvetési deficit, jelentős az idei bérkiáramlás, ezért nem lehet lazítani a monetáris feltételeken.

Novemberben 1,1 százalékos volt az infláció Németországban

Németországban novemberben átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 1,1 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly novemberben. A végleges adatok megerősítették a korábbi becsléseket.

A GKI 8 százalékos áramdíj-emelkedést vár jövőre

A GKI Energiakutató Kft. szerint a jövőre várt 5,2 százalékos inflációt 2-3 százalékponttal meghaladó energiaár-emelésre kerülhet sor 2003-ban. Erről Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója számolt be a kutatócég k keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Jövőre 12,5 százalékkal drágulhatnak a BKV tarifái

A budapesti közszolgáltatási, közüzemi díjak emeléséről és újabb jelentős hitelfelvételről is dönt a Fővárosi Közgyűlés december 12-ére tervezett rendkívüli ülésén. A fővárosi szakértők által még nem véleményezett javaslatok szerint a vízdíj kivételével az összes többi közműdíj a várható inflációnál nagyobb mértékben növekedne.

Jövőre 15 százalékos BKV-áremelésre számíthatunk

A Magyar Hírlap információi szerint a kormány hozzájárult ahhoz, hogy jövő januártól tíz, majd a második félévtől újabb öt százalékkal emelje a BKV a jegyárakat. A Városháza a korábbi évek infláció alatti áremeléseit pótolja be jövőre.

Novemberben 2,2 százalékos volt az infláció az euróövezetben

Az euróövezet átlagos inflációja 2,2 százalékos volt novemberben éves összevetésben - közölték az EU statisztikai hivatalában pénteken előzetes becslésként. Elemzők előzőleg 2,3 százalékot valószínűsítettek. Októberben 2,3 százalékos, szeptemberben pedig 2,1 százalékos volt az átlagos infláció az euróövezetben, ugyancsak tizenkét hónapra számolva.

Euró-ellenes brit jegybankelnök-jelölt

Jelentősen késhet Nagy-Britannia valutauniós tagsága, miután Gordon Brown pénzügyminiszter az Európai Központi Bank monetáris politikáját élesen bíráló Mervyn Kinget jelölte a brit jegybank élére a 2003 közepén távozó Eddie George utódaként.

Egyre drágábbak, de népszerűek az áruhitelek

A karácsonyi ünnepek előtti vásárlási láz az áruhitelt folyósító bankok számára az év legjövedelmezőbb időszaka. Ebben az időszakban - főként decemberben - 25-30 százalékkal több áruvásárlási kölcsönt igényelnek a fogyasztók. A hitelek a csökkenő infláció ellenére egyre drágábbak, de a kamatok mértéke a vásárlók többségét nem érdekli - írja összeállításában a Népszabadság.

Átlagosan tíz százalékos drágulásra számíthatunk

Nagyobb lesz a várt inflációnál a lakossági áramdíj növekedése és a gázáremelés - ezt mutatják az eddig elkészült kalkulációk, a Népszabadság értesülései szerint. A közlekedési tarifák várhatóan enyhén meghaladják a kormány által prognosztizált inflációt, és 6 százalékkal növekednek. A telefonálás magánszemélyek számára 2-3, vállalkozóknak akár 10,5 százalékkal lesz drágább. Az élelmiszerek árában is 10 százalékos növekedés valószínű - a baromfihús akár 20 százalékkal is drágulhat.

Járai: Nem magas a reálkamat

Elérhető a jegybank idei és jövő évi inflációs célja, és a magyarországi reálkamatok nem tekinthetők magasnak a térségben - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Cégvezetők Klubjának csütörtöki konferenciáján. Vértes András, a GKI elnöke ugyanakkor úgy látja, hogy erőltetett ütemű az infláció csökkentése és magas a reálkamat.

Ecostat: jövőre 4 százalékkal bővül a gazdaság

Idén a harmadik negyedévben 3,4, az év egészében 3,3, jövőre pedig 4 százalékos gazdasági növekedésre számít az Ecostat. A kutatók szerint idén 5,3, jövőre 4,9 százalékos lesz az infláció.

Magas inflációra számítanak a vállalatok

Jövőre legfeljebb 4 százalékos gazdasági növekedésre és 6,3 százalékos inflációra számítanak a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségéhez tartozó vállalkozások - derül ki a GKI legfrissebb kutatásából. A szövetség szerint amennyiben a kormány nem segíti a legrosszabb helyzetben lévő iparágakat a minimálbér kigazdálkodásában, akár 150 ezer ember veszítheti el állását.

További kamatcsökkentést vár a piac

Újabb, akár 1 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést vár a piac, mivel a hétfői csökkentés kevéssé befolyásolja a hitelkamatokat. A változatlanul erős forint nem reagált az MNB hétfői lépésére, mellyel 9,5 százalékról 9 százalékra mérsékelte az irányadó kamatlábat, de az S&P hitelminősítő kedden bejelentett leminősítésére sem. Annak sem volt piaci hatása, hogy a jegybank legfrissebb inflációs jelentése jóval borúlátóbb korábbi előrejelzésénél.

Nőtt a háztartások megtakarítása októberben

A háztartások inflációszűrt megtakarítása az idei év októberében 22,3 milliárd forintot tett ki - közölte a Magyar Nemzeti Bank az előzetes adatok alapján. A jegybank közleménye szerint az októberi növekedés ellenére a trend továbbra is a pénzügyi megtakarítások alacsony szintjét jelzi. A 17,7 milliárd forint kamatokba foglalt inflációs kompenzációval együtt a háztartások nettó finanszírozási képessége 40 milliárd forintot tett ki az idén októberben.

Az MNB 5,2 százalékos inflációval számol jövőre

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői szerint a GDP 2003-ban 3,9 százalékkal, 2004-ben pedig 4,2 százalékkal bővül majd. A jegybank inflációs jelentése szerint a pénzromlás 2003 decemberében, a korábbi jelentésben szereplő 4,3 százalékkal szemben 4,6 százalékra, 2004 decemberében pedig 4,2 százalékra várható; ez az index az előző jelentésben 4,5 százalék volt - közölte honlapján az MNB.

A reálbérek 12,5 százalékkal nőttek

Az év első kilenc hónapjában a bruttó nominális átlagkereset 18,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,6 százalékkal, a reálkereset - 5,4 százalékos infláció mellett - 12,5 százalékkal nőtt eves összevetésben - közölte honlapján a Központi Statisztika Hivatal kedden.

Járai szerint nem lesz sáveltolás

A forint erős ugyan, de nincs szükség a sáv eltolására, a sávon belüli árfolyammal is kényelmesen el lehet érni, hogy az éves infláció jövő év végére 4,3-4,4 százalék legyen - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Magyarország átalakulása és a nemzetközi pénzvilág címmel rendezett konferenciát megelőzően pénteken. Járai megerősítette, hogy semmilyen korülmények között nem tolják el a forint sávját.

Féléves csúcson az eurózóna inflációja

Végleges adatok szerint októberben átlagosan 2,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az euróövezetben, mint tavaly októberben. Az előzetes adat 2,2 százalékos tizenkét havi inflációról szólt.

Nem enyhül a monetáris politika

Az Országgyűlési Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága csütörtökön 20 igen szavazattal két tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Nemzeti Bank 2001-es tevékenységéről szóló beszámolót és az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatot. Az ülésen Járai Zsigmond jegybankelnök közölte: a laza költségvetési politika miatt nem enyhíthet a monetáris feltételeken az MNB.

Továbbra is 5 százalék alatt az infláció

Októberben a fogyasztói árak havi összevetésben 0,6 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 4,9 százalékkal emelkedtek - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők előzetesen 4,8 százalékos éves októberi inflációra számítottak.

Változatlan a jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén ne változtatott a 9,5 százalékos jegybanki alapkamaton - közölte honlapján a jegybank. A tanács állásfoglalása szerint a bérek további, várható emelkedése miatt 2003-ban nő az inflációs nyomás, és az inflációs célnál némileg magasabb lesz a pénzriomlás üteme az év végén. 

A tömegközlekedés 4,5 százalékkal drágulhat

A Pénzügyminisztérium számításai szerint jövőre a helyi tömegközlekedési tarifák legfeljebb 4,5 százalékos emelkedése lenne indokolt, ami a várható 5 százalékos éves infláció alatti emelést jelentene. Erről a pénzügyi tárca értesítette a helyi közlekedést fenntartó önkormányzatokat, ám kivételes esetben ennél magasabb mértékről is hajlandó tárgyalni - tudta meg a Magyar Hírlap.

Már novemberben drágulnak a postai tarifák

Az eddigiektől eltérően nem januárban, hanem már november közepén emelik a postai tarifákat; várhatóan a jövő évre tervezett inflációval egyező díjnövekedésre lehet számítani - értesült a Magyar Hírlap. A tárca már elküldte elképzeléseit a postásszakszervezeteknek. A lap információi szerint az érdekvédelmi szervezetek szinte egyöntetűen elutasítják az infláció alatti, illetve azzal megegyező áremelési szándékot.

A versenyhivatalhoz fordul a fogyasztóvédelem a kábeltévés díjemelések miatt

Számos bejelentés érkezett az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülethez (OFE) a kábeltársaságok idei, az inflációt jóval meghaladó áremeléseivel kapcsolatban. A civil szervezet az egyik legnagyobb hazai szolgáltatóval szemben bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál.

Megáll az infláció csökkenése

A Reuters által megkérdezett elemzők szerint jövőre némileg lassabban közelít az EU mutatóihoz a magyar gazdaság az Európai Bizottsághoz eljuttatott gazdasági stratégiában jelzettnél. Jelentős mértékben csökken az államháztartás hiánya, de  a deficit valamivel a kormány általtervezettnél nagyobb lesz. Az infláció ugyanakkor alig csökken, és a jövő év végén némileg meghaladja majd a jegybank 4,5 százalékos célját. Az MNB így az elemzők szerint aligha követheti más közép-európai jegybankok kamatcsökkentéseit a jövő év első felénél korábban.

Európa nem követte az amerikai kamatvágást

Az előzetes elemzői várakozásoknak megfelelően sem az Európai Központi Bank, sem pedig a brit jegybank nem követte az amerikai Fed példáját, és nem változtatott alapkamatán. A jegybankok döntéshozói az inflációtól jobban tartanak, mint a gazdasági növekedés megtorpanásától.

Takarékos költségvetést ígér a kormány

Bár a konkrét fejezetekről még nem döntöttek, a költségvetés alapszámai megvannak - jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő a keddi kormányülést követően. A kormány 4-4,5 százalékos GDP növekedéssel és 5 százalék körüli inflációval számol. Az államháztartás GDP-ben megállapított hiánya a mostani hatról 4,5 százalékra csökken. A reálbérek 7 százalékos, a költségvetési szférában a bérek 17 százalékos növekedésére számít a kormány.

Csak az inflációval drágul a kötelező

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötő társaságok október 25-ig féltve őrzik jövő évre kalkulált díjaikat. Biztosítási szakemberek szerint 2003-ban sem emelkedik az 5 százalékos inflációt meghaladó mértékben a díjak átlaga, ugyanakkor a biztosítók néhány ezer, rendszeresen nem fizető, vagy ittasan vezető ügyfél szerződését felmondják - írja hétfői számában a Népszabadság.

Idén 3,2 százalékos GDP-növekedésre számít az MNB

A pénzügyi tárca és a Magyar Nemzeti Bank közös bizottságot állít fel az európai uniós csatlakozást követően a közös árfolyamrendszerhez, az eurózónához való csatlakozás előkészítésére - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybank-elnök szerdán Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a jegybank idén 3,2, jövőre pedig 4 százalékos GDP-növekedésre, illetve idén 5,5, 2003-ban pedig 4,5 százalékos inflációra számít.

Az infláció lassú emelkedését várják a kutatók

A szeptemberi éves 4,6 százalékos árnövekedést ugyan kedvezőnek ítélik a kutatók, ám úgy vélik, az év hátralévő részében lassú gyorsulás várható, s így az éves átlagos infláció 5,2-5,6 százalék körül lesz.

GKI: Az elosztás helyett a növekedés kap hangsúlyt

A GKI Rt. a K&H Bankkal együttműködve elkészítette az idei évre szóló gazdasági előrejelzését, amelynek elkészítésekor már az EU módszertanát is figyelembe vették. A prognózis szerint idén 3,2 százalékos lesz a GPD növekedése, a fogyasztói árindex 5,2, a munkanélküliség 5,8, míg a bruttó átlagkeresett indexe 19 százalék körül alakul.

Akár duplájára is emelkedhet a kötelező

Szerdán reggel két országos napilapban is megjelentek az autós biztosítók gépjármű-felelősségbiztosításainak díjai. A biztosítók korábbi ígéretei szerint a díjak átlagosan nem nőnek a jövő évre tervezett inflációnál nagyobb mértékben, azonban egyes esetekben akár duplájára is nőhetnek a tarifák.

Változatlan infláció az euróövezetben

Szeptemberben átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az euróövezetben, mint egy évvel korábban - közölték szerdán az EU statisztikai hivatalában, végleges adatként. Előzetesen 2,2 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítettek szeptemberre a 12 tagállamban.

Tovább nőtt az euróövezet inflációja

Októberben 2,2 százalék volt az infláció az euróövezetben a szeptemberi 2,1 százalék után. A havi fogyasztói szintű drágulás októberben 0,1 százalékos volt az előzetes adatok szerint. A valutauniós jegybank (EKB) által meghatározott éves inflációs felső tűréshatár 2 százalék.

Takarékos, de nem megszorító a 2003-as büdzsé

Nem tartalmaz lakossági megszorításokat a csütörtökön a kormány által az Országgyűlésnek beterjesztett 2003-as költségvetés - közölte László Csaba pénzügyminiszter. A javaslat szerint jövőre nő a családtámogatásra fordítható összeg, tovább emelkednek a közalkalmazotti bérek és nő a nyugdíjak vásárlóereje is. Az államháztartás GDP-arányos hiánya ugyanakkor az idei 8,7-ről 4,5 százalékosra csökken. A költségvetésben a kabinet 4-4,5 százalékos gazdasági növekedésre számít 5 százalékos éves infláció mellett.

Ötödével nőtt a magyar reklámtorta

A hagyományos médiumokban megjelent hirdetések értéke Magyarországon az idei első háromnegyed évben 22 százalékkal 223 milliárd forintra nőtt, listaáron. Az inflációval korrigálva ez 16 százalékos növekedést jelent, ami meghaladja a lakossági fogyasztás bővülését, hiszen a hirdetési szempontból különösen fontos élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 10,8 százalékkal gyarapodott- írja a Napi Gazdaság.

Változatlan a jegybanki alapkamat

Megegyezés az uniós agrárreformról

Megegyezett Chirac, francia elnök és Schröder német kancellár a sokat vitatott agárreform alapjaiban. Eszerint az agrárszubvenciók, melyek főleg Franciaországnak fontosak, változatlanok maradnak a jelenlegi, 2006-ig tartó költségvetési ciklusban. A támogatás 2004-től járna az új tagoknak, mely 2007-től, az új költségvetési ciklusban csak az infláció mértékével együtt növekedne - írja a Magyar Hírlap.

Akar László vezeti a jegybank felügyelőbizottságát

Elsöprő többséggel Akar Lászlót választotta a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnökévé az Országgyűlés kedden. A testület tagja Baranyay László, Kajdi József és Várhegyi Éva lett. A felügyelőbizottság nem szólhat bele a monetáris politika alakításába.

Szeptemberben 4,6 százalékos volt az infláció

A fogyasztói árak szeptemberben 0,6 százalékkal nőttek augusztushoz képest, és 4,6 százalékkal haladták meg a 2001 szeptemberi szintet. Idén az első kilenc hónapban átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Románia

Szeptemberben 1 százalékos volt az infláció Németországban

Németországban szeptemberben 1,0 százalékos volt a tizenkét havi infláció - közölték a szövetségi statisztikai hivatalban csütörtökön a végleges adatot. Az előzetes becslés 1,1 százalékos árdrágulást valószínűsített. Az év nyolcadik hónapjában csökkent a német kereskedelmi mérleg többlete a júliusi értékhez képest.

Elemzők változatlan inflációra számítanak

Egyensúlyi problémákra számít a Kopint-Datorg is

Az év hátralévő részében folytatódik a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyának romlása - áll a Kopint-Datorg harmadik negyedéves konjunktúra-jelentésében. A kutatók idén 3,5, jövőre pedig 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, míg prognózisuk szerint idén az éves infláció 5,2, jövőre pedig 5,2 százalékos lehet.

Jövőre 5,2 százalékkal bővülhet a román gazdaság

Növelik az inflációt az adómódosítások

Az infláció lassú emelkedését jelzi az Ecostat

Az inflációs ráta augusztusi mélypontját követően az év hátralévő részében az index lassú emelkedésére számít az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. A gazdaságkutató cég szerdán közzétett Mikroszkóp című kiadványában 2003. februárjára, 5 százalékos inflációt valószínűsít.

Egyéves csúcson az olasz infláció

Eurózóna: 2,2 százalékos infláció szeptemberben

Az átlagos éves infláció szeptemberben 2,2 százalékos az előzetes adatok szerint, tavaly szeptemberhez képest - áll az Eurostat gyorsfelmérésében. Az EU statisztikai hivatala, a revizionált adatok alapján 1,4 százalékos deficitet mért a monetáris unióban 2001-ben.

Kissé nőtt az infláció az euróövezetben

Augusztusban átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az euróövezetben, mint tavaly augusztusban - jelentették az EU statisztikai hivatalában pénteken előzetes becslésként. Az elemzői várakozás 1,9 százalék volt.

Tovább tart a defláció Japánban

A fiatal budapestiek többet fizetnek a kötelezőért

Legfeljebb az infláció mértékével emelik a kötelező gépjármű-biztosítás díját a biztosítók. Szinte egybehangzóan állítják, hogy tovább finomítják a kockázati csoportokat, és akik nagyobb kockázatú "dobozba" kerülnek, azoknak "zsebbevágóan" emelkedik a díjuk januártól. A bivalyerős autókkal száguldozó fővárosi fiatalok semmi jóra sem számíthatnak.

Kamatot csökkentett a lengyel jegybank

A lengyel központi bank szerdán - a piaci várakozásoknak megfelelően - 50 bázisponttal, 8,0 százalékra csökkentette irányadó kamatát. A központi bank továbbra is "semleges"-nek nevezi követendő monetáris politikáját. Szakértők szerint az idei évben - az infláció kedvező alakulása esetén - további kamatcsökkentésre lehet számítani.

Nyilatkozatháború a jegybank és a kormány között

Nincs szükség változtatásra a monetáris politikában, ha a kormány képes lesz a tervezett és az Európai Uniónak bejelentett mértékre csökkenteni az államháztartás hiányát és a termelékenység növekedésének megfelelő mederben tartani a bérkiáramlást - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök pénteken. Csütörtökön Medgyessy Péter miniszterelnök úgy vélte, hogy túl magas a jelenlegi kamatszint.

Szakértők szerint vége a monetárs szigorításnak

A Reuters elemzői  felmérése szerint szeptemberben csökkent a jegybanki kamatpolitika iránya körüli bizonytalanság: a megkérdezett  elemzők túlnyomó többsége a jövő év elejéig már nem vár kamatváltozást, bár a hosszabb távú inflációs előrejelzések - noha némileg javultak -  a jegybanki célok felett maradnak. A szakértők úgy vélik, hogy  tovább nő a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya.

Keveset keresünk, és ez egy jó ideig így is marad

Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint az Európai Unióba (EU) csak a mostaninál jóval magasabb bérekkel szabad belépnünk. A kérdés: miből, hogyan és mikor kellene a munkavállalóknak többet fizetniük. Szakemberek szerint a csatlakozás nem jár árrobbanással, az infláció mérséklődni fog, és Magyarország versenyhelyzetét Európában a hazai nyomott fizetések még növelhetik is.

Izrael adóssága meghaladja a GDP értékét

Az idei év első felében a hazai össztermék értéke fölé emelkedett Izrael teljes belső és devizaadóssága - közölte szerdán az izraeli jegybank. Az adósságállomány növekedésének elsősorban a fokozott állami hitelfelvétel, a gyorsuló infláció és a sékel értékvesztése az oka.

Nőtt a háztartások megtakarítása

A háztartások inflációszűrt megtakarítása ez év augusztusában 14,7 milliárd forinttal, a nettó pénzügyi vagyon 40,8 milliárd forinttal növekedett - közölte az MNB internetes honlapján kedden. Ha a kamatokba foglalt 16,3 milliárd forint inflációs kompenzációt is beszámítjuk, a háztartások nettó finanszírozási képessége 31 milliárd forintot tett ki az év nyolcadik hónapjában.

Váratlanul csökkent az infláció

A fogyasztói árak augusztusban 0,3 százalékkal csökkentek júliushoz képest és 4,5 százalékkal nőttek éves szinten - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. Elemzők előzetesen 4,7 százalékos árszínvonal-emelkedésre számítottak a júliusi 4,6 százalékos infláció után.  

Munkavállalók: elfogadhatatlan a 3 százalékos béremelés

Bruttó háromszázalékos béremelést javasolt a jövő évre a kormány az érdekegyeztető tanács ülésén. A szakszervezeti oldal nem hajlandó tárgyalni a javaslatról és csak a jövő évi költségvetési, adó- és járulékszabályok és a feltételezett infláció ismeretében formál majd véleményt.

Franciaország: májusban csökkent az infláció

Franciaországban is drágulást okozott az euró

Két év alatt megközelítően 10 százalékkal drágultak a mindennapi fogyasztási cikkek Franciaországban, állapította meg az UFC fogyasztóvédelmi egyesület, amihez nagyban hozzájárult az euró bevezetése. Az UFC új jelentése cáfolja a francia statisztikai hivatal hivatalos adatát: ők 1,6 százalékos tizenkét havi inflációt jelentettek júliusra.

Az iraki számla 80 milliárd dollár is lehet

George W. Bush és Dick Cheney alelnök folyamatosan keresi az okokat az Amerikai Egyesült Államok Irak elleni újabb háborújához. Politikai és biztonsági érveket persze sokat fel lehet sorolni, egy azonban biztos: a világgazdaságnak egy háborús konfliktus most egyáltalán nem hiányzik. Az olajárnak meglehetősen nagy hatása van az inflációra és a növekedésre - egy újabb tőzsdei bukás pedig még annyira sem jönne jól manapság.

A magyarok négyötöde nem sajnálná a forint elvesztését

Felmérések szerint a magyarok 70-80 százaléka támogatná az ország csatlakozását a valutaunióhoz - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság szegedi vándorgyűlésén. A nemzeti bank vezetője nem sajnálja az önálló monetáris politika elveszítését, mert a csatlakozás előnyei jelentősen meghaladják a tagság okozta hátrányokat. A jegybank elnöke és a pénzügyminiszter szerint is 2007-re Magyarországon az eurózóna tagja lehet.

Reuters: javuló év végi inflációs prognózisok

A Reuters augusztusi elemzői felmérésében tovább javultak az ez év végére szóló inflációs előrejelzések, a jövő évi inflációval kapcsolatban ugyanakkor a múlt havi javulás nem folytatódott. Sőt ismét pesszimistábbá vált a piac, miközben tovább romlottak a külső egyensúlyra vonatkozó előrejelzések is. A vegyes kép és a bizonytalanság tükröződik a kamatvárakozásokban is. Egyes elemzők kamatemelést, mások csökkentést várnak, egy másik csoport szerint pedig a jegybanki kamatok változatlanok maradnak idén. Az elemzők szerint tisztázásra vár, hogyan emelkedhetnek jövőre a bérek, milyen mértékben romlik a fizetési mérleg, és hogy alakítja ...

Egyre több a készpénzes megtakarítás

A háztartások inflációszűrt pénzügyi megtakarítása júniusban az egy hónappal korábbihoz hasonlóan 18,3 milliárd forinttal nőtt - közölte előzetes adatként a Magyar Nemzeti Bank szerdán. A háztartások nettó finanszírozási képessége az év hatodik hónapjában a 17,6 milliárd forint kamatokba foglalt inflációs kompenzációval együtt 35,9 milliárd forint volt.

Az MNB az infláció alakulásáról

Szemben egyes elemzői megállapításokkal, az átmenetileg vállalt jegybanki aszimmetrikus inflációs célkövetés nem jelenti a monetáris politika lazítását - mondta Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Infláció feletti díjbevétel a biztosítóknál

Az egy főre eső biztosításdíj-bevétel tekintetében Magyarország messze elmarad a nyugat-európai élmezőnytől, így jelentős fejlődési lehetőségekkel rendelkezik a szektor. Idén a díjbevételek növekedése meghaladja majd az inflációt - vélekedik Utassy László, az OTP-Garancia elnök-vezérigazgatója.

Júniusban 10,5 százalékos volt a fogyasztói árak növekedése

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén júliusban a fogyasztói árak 10,5 százalékkal haladták meg a tavalyi év hasonló időszakában mért szintet. Elemzők korábban 10,55 százalék körüli értéket vártak. Májushoz képest a fogyasztói árak növekedése 0,3 százalékos, az év első hat hónapjában a drágulás pedig átlagosan 10,4 százalékos volt. Londoni és hazai elemzők egybehangzó véleménye szerint a június adatok fordulópontként értékelhetők, és az infláció gyors - egyszámjegyű üteműre - lassulását valószínűsítik akár más júliusban is.

Egyesült Államok: 5,6 százalékos GDP növekedés

Az első negyedévben 5,6 százalékkal nőtt éves szintre számolva az amerikai gazdaság összkibocsátásának értéke a pénteken kiadott, első felülvizsgált adat szerint. A Federal Reserve az amerikai gazdasági élénkülés jelei ellenére óvatos, és nem változat monetáris politikáján.

Mélyponton a cseh infláció

Csehországban júliusban átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly júliusban. Csehszlovákia 1993-as kettévállása óta ez a legalacsonyabb tizenkét havi infláció. Júliusban a havi infláció 0,5 százalékos volt Csehországban.

Fellendülésre számít az EKB 2002 folyamán

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtökön fokozatos fellendülést jósolt az euróövezetnek a 2002. évre, és megerősítette várakozását, hogy a pénzügyi unió tagországaiban az átlagos infláció biztonságosan a 2 százalék alá csökken. Mindazonáltal az eurózóna gazdaságai az év elején azonban még várhatóan "gyengék" lesznek.

Járai: növekedhet a monetáris szigor

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem látja szükségesnek a monetáris politika módosítását, mivel a forint jelenlegi árfolyama és a kamatszint összhangban van az infláció csökkentésének céljával. Idővel azonban monetáris szigor léphet életbe - mondta az MNB elnöke a Reuters hírügynökségnek.

Többet keresünk - többet fogyasztunk

A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a világgazdasági feltételek a korábban vártnál kedvezőtlenebbek és bizonytalanabbak. A magyar gazdaság dekonjunktúrából való kilábalása lassú, és egyensúlyromlás kíséri. Gyorsan emelkedik viszont a lakosság jövedelme és így fogyasztása is. Az infláció júniusban átmenetileg 5 százalék alá csökkent, de a második félévben várhatóan emelkedni fog.

A GKM legfeljebb 5,5 százalékos inflációra számít idén 

Decemberben az egy évre visszatekintő infláció 5,2-5,5 százalék között lesz, az átlagos infláció pedig idén 5,3-5,5 százalék körül, a jelenlegi piaci előrejelzéseknél valamivel kedvezőbben alakul majd - áll a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) előrejelzésében. A minisztérium prognózisa szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei inflációs célkitűzése várhatóan teljesül.

A ciklus végére 5 százalékkal nőhet a gazdaság

Elfogadta a kormány azt a középtávú gazdaságpolitikai stratégiát, amely az európai uniós csatlakozásig meghatározza a gazdasági kereteket - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter a kormány pénteki ülése után. A dokumentum szerint 2005-ben több mint 5 százalékkal bővülhet a gazdaság alig 3 százalékos államháztartási hiány és 3 százalékos infláció mellett. A kabinet határozott a nyugdíjreform folytatásáról is.

Fidesz: áremelésekre készül a kormány

Jövőre az inflációnál nagyobb mértékben emelkednek a víz, a gáz, illetve a közlekedés díjai - állítja az előző pénzügyminiszter. Varga Mihály egy szigorúan titkos pénzügyminisztériumi jelentésre hivatkozott. A tárca cáfolta Varga állításait, az anyagról viszont csupán annyit árulhattak el, hogy Magyarország előcsatlakozási gazdasági programját a kormány augusztus közepén mutatja majd be.

Bővül az eurózóna ipari termelése

Az eurózónában májusban 0,1 százalékkal nőtt az ipari termelés havi összevetésben az áprilisi 0,7 százalékos visszaesés után, bár májusban kevesebb munkanap volt, mint áprilisban. Az unió statisztikai hivatala szerdán közölte azt is, hogy az euróövezetben júniusban 1,8 százalékra mérséklődött az éves infláció.

Egyezség a jegybanktörvény módosításáról

Mind a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mind a kormány egyetért abban, hogy jövőre a várható éves átlagos infláció 5 százalék közelében alakul, és decemberben a pénzromlás éves üteme 4,5 százalékos lesz - hangzott el László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök közös sajtótájékoztatóján. A tárca és a központi bank megállapodásra jutott a jegybanktörvény módosításával kapcsolatos kérdésekben is.

Négy év alatt harmadára csökkenhet az államháztartási hiány

A gazdasági növekedés idei 4,5 százalékos üteme 2006-ra 5-5,5 százalékosra gyorsul, miközben az államháztartás hiánya 2006-ra 2 százalékosra csökken az idei 5,5-6 százalékról - ismertette pénteken a kormány által elfogadott gazdaságpolitikai stratégiát László Csaba pénzügyminiszter. A kabinet tervei szerint az infláció 4 év múlva 2 százalékos lesz.

Öt százalék alatt az infláció

A fogyasztói árak júniusban havi összevetésben 0,4 százalékkal csökkentek, éves összehasonlításban pedig 4,8 százalékkal nőttek - közölte csütörtökön honlapján a Központi Statisztikai Hivatal. Elemzők előzetesen 5,5 százalék körüli inflációra számítottak.

Megosztott a piac a kamatdöntés előtt

Két részre szakadt a Napi Gazdaság által megkérdezett piaci szakértők csoportja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hétfői kamatdöntésével kapcsolatban. Nyolc makroelemző közül négy biztosra veszi, hogy a jegybankárok legalább 50 bázisponttal emelik az alapkamatot, négy pedig arra szavaz, hogy feltehetően változatlan marad a kamatszint. Legutóbb május végén emelkedett az alapkamat, ekkor az MNB a fokozódó inflációs nyomásra hivatkozva 50 bázisponttal, 9 százalékra növelte azt.

Bokros óv a túlköltekezéstől

A magyar gazdaság helyzete nagyon jó, főleg a szomszédos országokkal összehasonlítva, ám a költségvetési deficit túl nagy - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Világbank igazgatója a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Magyar Business Leaders Fórum közös rendezvényén. Bokros szerint a magyar gazdaságpolitika egyik legjobb eleme a monetáris politika.

Drágultak a taxitarifák

Az inflációnál jóval nagyobb mértékben drágult a budapesti taxizás. Az alapdíj a legtöbb társaságnál az eddigi 200-ról 300 forintra emelkedett, a kilométerenkénti tarifa pedig mindenütt átlépte vagy a jövő hónaptól átlépi a 150 forintot.

Idén 15-16 százalékkal nőhet a reklámtorta

Az amerikai Zenith Media felmérése szerint 2002-ben a magyarországi reklámköltés 9,7 százalékkal haladja meg reálértékben a tavalyi szintet, ami az inflációval együtt 15-16 százalékos piacbővülést jelenthet - írta a Napi Gazdaság.

Gázárak: 13 százalékkal kellene emelni

A gázárakat 12,8 százalékkal kellene átlagosan emelni annak érdekében, hogy a lakosság és az ipar fizette összegek tükrözzék a szektor cégeinek valós kiadásait - olvasható a Magyar Hírlap birtokába került gazdasági minisztériumi munkaanyagból. Az"átlagon" belül két megoldás is lehetséges: az egyik szerint a lakosság 22 százalékkal fizetne többet júliustól. A tárca helyettes államtitkára kérdésünkre tegnap ezt mondta: "Az éves tervezett inflációt nem elérő, azaz 5,3-5,5 százalékos éves gázáremelés lehetséges."

A növekedés veszélyeire figyelmeztet az Ecostat

A magyar gazdaságban az év második felétől szolid fellendülés várható, az év egészére azonban így is csak 3,4 százalékos GDP-bővülést prognosztizál az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az Ecostat szerint az infláció éves átlagban 5,8 százalékos lesz, míg a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 1,2 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra nő. Az intézet szerint az államháztartási deficit emelkedése az inflációra, valamint a külső egyensúlyra kedvezőtlen hatást gyakorolhat.

Nem teljesülhet a 2003-as inflációs cél

Kamatemelés következhet Európában

Az infláció és a gazdasági növekedés gyorsulására számít az év második felében az Európa Központi Bank - áll a valutaunió jegybankjának féléves inflációs előrejelzésében. Elemzők ebből, és Duisenberg jegybankelnök megjegyzéseiből arra következtetnek, hogy néhány hónap múlva emelkedhet az uniós alapkamat. A Bank of England vezetője is kamatemelést ígért, amennyiben a brit fogyasztás továbbra is bővül.

Jön a nulla kamat?

Magyarországon nemcsak az infláció mutat csökkenő tendenciát, hanem a bankok által fizetett kamatok is. A lakosságot kiszolgáló bankok, az Általános Értékforgalmi Bank kivételével már nem fizetnek évi 2 százaléknál többet, s egyre több az 1 százalékos vagy annál is kisebb ajánlat. Sőt, a Budapest Bank úgy állapította meg a kamatsávokat, hogy a folyószámlán parkoló 20 ezer forint már nem is kamatozik. Meg kell tanulni gazdálkodni a pénzzel, különben a banki költségek felmorzsolják a számlán tartottakat.

Lassult az infláció

A fogyasztói árak májusban havi összevetésben 0,5, éves összehasonlításban 5,6 százalékkal nőttek - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal kedden. Elemzők előzetesen 5,5-5,6 százalékos éves pénzromlási ütemre számítottak. Áprilisban még 6,1 százalékos volt az éves infláció.

Változatlan az alapkamat a valutaunióban

Szigorúbb költségvetési politikát vár az OECD

A költségvetési lazítás és a reálbérnövekedés ellensúlyozta a magyar gazdaság növekedésének lassulását az OECD szerint. A szervezet elemzői úgy vélik, hogy az infláció 5,5 százalékra csökken, viszont a GDP növekedése 3,5 százalékra lassul az idén. A szervezet jelentésében azt jósolja, hogy Magyarországon megalapozott gazdasági növekedés fog bekövetkezni.

Gyorsult az orosz infláció májusban

Oroszországban szezonális kiigazítás nélkül 1,7 százalékkal emelkedtek májusban a fogyasztói árak áprilishoz képest, amikor 1,2 százalékos volt az emelkedés az előző hónaphoz viszonyítva - közölték az állami statisztikai bizottságban szerdán. Az alapvető élelmiszerek ára 3,9 százalékkal emelkedett májusban.

IMF: tiszteletre méltó a magyar GDP-növekedés

Bár tavaly a magyar gazdasági növekedés lelassult, a gazdaság figyelemre méltó rugalmasságot tanúsított a gyengülő külső feltételrendszer közepette - írja az IMF szerdán közzétett jelentése. A jelentés elismeréssel szól a fogyasztói árindex csökkenéséről, de felhívja a figyelmet, hogy szigorú monetáris politikára van szükség az inflációs nyomás elkerüléséhez. A valutaalap elemzése szerint elengedhetetlen a kiadások csökkentése a költségvetési deficit-célok elérése érdekében, illetve alapvető a nyugdíj- és egészségügyi reform véghezvitele.

Felerősödtek a kamatemelési várakozások

Kamatemelési várakozások fűtötték tegnap az állampapírpiacot, s ennek hatására erőteljes emelkedésnek indultak a hozamok. A monetáris szigorítás lehetőségére már az MNB inflációs jelentése is felhívta a figyelmet, de a piac csak a rossz keddi inflációs adat és a vártnál magasabb európai fogyasztói árindex után árazott be monetáris szigorítást - írta a Napi Gazdaság.