Dráma és önmegtermékenyítés a hüllők között

Seychelles: nemcsak napimádóknak

A Seycelles-szigetek 115 kisebb nagyobb korall és gránit szigetecske együttese, amely közel 450 ezer négyzetkilométernyi területen fekszik az Indiai Óceánban. Az ide érkező napimádók talán nem is tudják, hogy a szigetek kicsivel több, mint egy százaléka védett terület, főleg a madárritkaságok és egyéb hüllők okán.

Komodói sárkány mart meg egy őrt Indonéziában

Felkúszott egy létrán, besurrant a vadőr kunyhójába, rátámadt, és súlyosan megsebesítette a vadőr kezeit, lábait egy komodói varánusz - jelentették az indonéz hatóságok. A komodói sárkányok a világ legnagyobb termetű gyíkjai. Mivel dögevők, fertőzött nyáluk miatt marásuk halálos is lehet.

Kiderült, hogy mérgez is a komodói sárkány

A biológusok régóta vitáznak azon, hogy vajon a ma élő legnagyobb gyíkféle, a komodói sárkány harapása mérgező-e, vagy csak a nyálban élő baktériumok toxikus hatása miatt pusztul el olyan gyorsan a megharapott áldozat. Egy nemzetközi kutatócsoport most egyértelmű bizonyítékkal szolgált arra, hogy a hüllő harapása önmagában is mérgező.

Embert ennének a sárkányok Indonéziában

Szárazföldi krokodilok - az első fehér telepesek e névvel illették az idők kezdete óta az indonéz szigetvilágban élő komodói varánuszokat, bolygónk legnagyobb termetű gyíkjait. Azt, hogy harapásuk mégsem a nyálukban található baktériumok miatt halálos, hanem egy méregmirigy gondoskodik róla, hogy a megmart áldozat néhány órán belül kimúljon, csak nemrég fedezték fel a biológusok. Annyi bizonyos, hogy az indonézek generációkon át éltek békességben ezekkel a hatalmas hüllőkkel, most viszont úgy tűnik, a sárkányok támadásba léptek.

Félszemű tigrispitonok születtek a pécsi állatkertben

Érdekes és ritka esemény türtént a pécsi állatkertben: mutáns tigrispitonok jöttek világra.

A hüllők nőstényei közös fészekbe rakják tojásaikat

Némely hüllőfaj nőstényei egyszerre, közös fészekbe rakják tojásaikat - ennek okait vizsgálták ausztrál kutatók.

Melegvérűek voltak a kihalt tengeri óriáshüllők

Egy a Science-ben megjelent új tanulmány szerint a már kihalt óriáshüllők képesek lehettek a testhőmérsékletük aktív szabályzására, ami lehetővé tette számukra a ragadozó életmódot és a gyors úszást is. A ma élő úgynevezett ektoterm hüllők, például a legtöbb teknős és a krokodilok nem képesek erre a fajta hőszabályozásra, a triásztól a krétáig élt hüllőfajok testhőmérséklete azonban a 35-39 Celsius fokot is elérhette.

Egy tengeri szörny kivételesen szép kövületét fedezték fel

Egy ősi, a tengereket rettegésben tartó hüllőfaj szinte teljesen ép maradványai kerültek elő, amelyen nagyon sok részlet látható az állat lágy szöveteinek elhelyezkedéséről, valamint a test körvonalából is. A lelet alapján e tengeri őshüllők mozgása nem az angolnákéhoz, hanem a cápafélékéhez hasonlított, ami nem jó hír az egykori prédaállatoknak.