holdak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szaturnusz
- csillagászat
- Naprendszer
- űrkutatás
- Hold
- legfrissebb
- legrégebbi
Mégis lehet élet a Föld közvetlen közelében
Elsőre könnyűnek tűnhet asztrobiológiai áttekintést adni közvetlen kozmikus környezetünkről, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint a Naprendszerben nemhogy értelmes, de alacsonyabb rendű életről sem beszélhetünk. Ennek ellenére – és éppen ezért – több tudományterület is foglalkozik a Naprendszeren belüli élet múltbéli, vagy esetlegesen napjainkban is fennálló csak eddig még fel nem fedezett formáival, valamint annak lehetőségével és esélyeivel.
Egy új kutatás megmutatja, miért olyan speciális a Hold
A Hold többek között az időmérésben is fontos szerepet töltött be az évezredek során, és néhány naptár még ma is lunáris alapú. Hold gravitációs erejénk köszönhető az óceánok árapály jelensége is, és a bolygónk forgástengelyének dőlését– amely az évszakokért felelős - szintén a Hold stabilizálja. Könnyen lehetséges, hogy a Földnek nem lenne olyan fajta környezete, ami ideális az élet fejlődéséhez és kialakulásához, ha nem lenne egy olyan nagyméretű kísérője, mint a Hold.
Elpusztul a Mars, belecsapódik a saját holdja
A Marsnak fog csapódni lassú haláltáncot járó holdja, a Phobos – írja egy új kutatás alapján a Futurism tudományos portál.
Lopják a Jupiter gyűrűit
Gondolkodott már azon, hogy a Szaturnusznak miért vannak óriási, gyönyörű gyűrűi, míg a nála nagyobb szomszédos Jupiternek nincsenek? A kutatók rájöhettek a megoldásra.
Kiderült, miért nem találkoztunk eddig földönkívüliekkel; a válasz ijesztőbb, mint hittük
Az, hogy a Hold a nyakunkba szakadjon egy meglehetősen valószínűtlen világvége-forgatókönyv, más bolygók esetében azonban ezek a katasztrofális ütközések nem elképzelhetetlenek, sőt, egy most megjelent tanulmány szerint igen sűrűn előfordulhatnak. Ez pedig magyarázatot adhat arra, miért nem találkoztunk még eddig földönkívüliekkel.
Megdöbbentő felfedezés: újabb helyeken lehet élet a Föld közelében
A tudomány történetében nem áll példa nélkül, hogy korábbi megfigyelési adatok elemzése vezet új és fontos felfedezésekhez. Ez történt most is a legendás Voyager 2 űrszonda 1986-os észlelési adatainak feldolgozásával, illetve újraértelmezésével.