Ilyen volt a moszkvai parádé a pilótafülkéből

Ilyen volt a moszkvai parádé a pilótafülkéből

Kamerát szereltek az orosz légierő egyik gépére, így a pilóta szemével láthatjuk, milyen volt a II. világháború végének 70. évfordulója alkalmából rendezett győzelem napi parádé Moszkvában a levegőből. A felvételt az orosz Zvezda TV hozta nyilvánosságra.

Akár erről a repülőerődről is ledobhatták a Duna mélyén lapuló bombát

A 15. amerikai légi hadsereg 1944. április 3-i budapesti szőnyegbombázásával vette kezdetét az a Magyarország elleni, pusztító légi offenzíva, amely a háború viszontagságaitól addig megkímélt hátországot először szembesítette a háború borzalmaival. A vasúti hálózat, az olaj, valamint a hadiipari üzemek megsemmisítését célzó bombázó hadjárat 1944 júliusában érte el a legintenzívebb szakaszát. 

Soha nem látott fegyverek a pekingi parádén

A Kínai Népköztársaság történetének eddigi legnagyobb szabású katonai díszszemléje kezdődött meg csütörtökön Pekingben a második világháború ázsiai lezárásának 70. évfordulója alkalmából.

Rendzavarások Ukrajnában a győzelem napján

Kijevben és több ukrán nagyvárosban rendbontások zavarták meg a második világháborús győzelem alkalmából tartott megemlékezéseket hétfőn, a hatóságok több embert őrizetbe vettek.

Sztálin kajánul várta, hogy Zsukovot ledobja a ló

1945. május 8-án, közép-európai idő szerint éjjel 11 óra egy perckor lépett hatályba a szövetséges hatalmak képviselői, valamint Wilhelm Keitel német vezértábornagy által aláírt, a náci Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló fegyverletételi okmány. Moszkvában ekkor már május 9-e volt.  A Harmadik Birodalom felett aratott győzelemnek Sztálin, a Kreml ura azonban nem örült felhőtlenül, és egyre nagyobb gyanakvással figyelte a Vörös Hadsereg marsalljainak hirtelen megugrott népszerűségét. 

Kódolt bukás volt a Barbarossa hadművelet

Hetvenöt éve, 1941. június 22-én a hajnali pirkadatban százhatvankét hadosztály, közel hárommillió katona lépte át a szovjet határt, hogy végzetes csapást mérjen a sztálini Szovjetunióra. 1941 forró nyarán egymást érték az ország belsejébe nyomuló német hadseregcsoportok elképesztő győzelmeiről és a Vörös Hadsereg rettenetes veszteségeiről szóló hírek. Mindezek ellenére a Barbarossa hadművelet olyan kódolt kudarc volt, amely Hitler és a Harmadik Birodalom bukásához, közvetett módon pedig egy új világrend kialakulásához vezetett. 

Alkotmányellenes volt a tragikus magyar hadba lépés

Hetvenöt éve, 1941. június 26-án a kora délutáni órákban halálos áldozatokat és súlyos anyagi károkat okozó bombatámadás érte Kassát. A máig homályos hátterű kassai incidens másnapján Bárdossy László miniszterelnök az országgyűlés alsóházában napirend előtt felszólalva bejelentette, hogy a felvidéki várost ért bombatámadás miatt, Magyarország hadiállapotban állónak tekinti magát a Szovjetunióval. Július elsején a Kárpát-csoport alakulatai átlépték a határt, ezzel az ország visszavonhatatlanul belekeveredett a második világháborúba.

Pedig a hóviharban már látszottak a Kreml tornyai

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen. A hetvenöt éve elindított szovjet ellenoffenzíva meglepetésként érte a német Közép Hadseregcsoport leharcolt és teljesítőképességük határára jutott egységeit. A Moszkva alatt kibontakozó sikeres szovjet ellentámadás következményeként a Wehrmacht ekkor még nem vesztette el hadászati kezdeményező képességét a keleti fronton, ám Hitler Szovjetunió elleni villámháborús terve vvégleges ...

Ekkor kezdték megírni a 2. magyar hadsereg halálos ítéletét

A Szovjetunió elleni invázió kifulladása miatt Adolf Hitler nagyobb katonai részvételt követelt szövetségesitől az újabb, 1942-re tervezett német offenzívához. Hetvenöt éve, 1942 januárjában ennek jegyében először Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht Főparancsnokságának feje látogatott el Budapestre, ahol a fenyegetőzést sem mellőzve a honvédség egészének keleti frontra vezénylését követelték.