globális felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- üvegházgázok
- környezetvédelem
- természetvédelem
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Holtversenyben lett a legforróbb év 2010
A hétköznapokban közvetlenül nem érezhető különbséggel, 2010 lett a legmelegebb év az éves átlaghőmérsékletek tudományos igényű rögzítése, a 19. század második fele óta. Amerikai meteorológusok szerint a tavalyi átlaghőmérséklet 0,62-0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál.
Legalább még ezer évig eltart a klímaváltozás
Még legalább ezer évig elkerülhetetlenül hatni fog a földi klímára a légkörbe kerülő szén-dioxid. A hatások akkor sem lennének elkerülhetők, ha már 2010-ben leállt volna az emberiség a szén-dioxid-kibocsátással. Kanadai kutatók becslése szerint több mint kilenc évszázad múltán, 3000 tájékán omolhat össze a nyugat-antarktiszi jégmező.
Így harcol New York és Seattle a klímaváltozás ellen
Kulturális és földrajzi különbségeik ellenére két amerikai város, Seattle és New York nagyon hasonlóan készül a közelgő klímaváltozásra. Miután megkeresték üvegházgáz-kibocsátásaik fő gócpontjait, mindkét város agresszív csökkentésbe kezdett. Ezzel együtt az egy New York-i polgárra jutó gázkibocsátás csupán feleannyi, mint a zöld energián élő Seattle lakosainak kvótája.
Ráerősíthetett a Golf-áramlatra a klímaváltozás
Jócskán felerősödött a Golf-áramlat hatása az Atlanti-óceán északnyugati részén 1970 óta. A jelenség egyedülálló az utóbbi kétezer évben, és valószínűleg összefügg a globális felmelegedéssel.
Az OMSZ Klímamodellezési Kutatócsoportjának pontosításai
Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat címmel közölt összeállítást az OzoneNetwork arról, miként hat ki a globális felmelegedés Magyarország klímájára. Cikkünket tudósítónk az MTA-ban szervezett Országos Meteorológiai Napok előadásainak hallgatójaként, az ott elhangzott közlemények alapján állította össze. Az OMSZ klímamodellezéssel foglalkozó kutatócsoportja az itt olvasható megjegyzéseket fűzte hozzá a cikkhez. ,
Jégkatasztrófát okozhatnak a megváltozó áramlatok az Arktiszon
Miként változnak meg a Jeges-tenger áramlatai az egyre gyorsuló jégolvadás hatására? Az Arktiszt kutató oceanológusok kérdésére most a Cryosat-2 műhold első, tudományos szempontból jelentős mérései válaszolnak. Az eddig is sejthető volt, hogy a jégmentes vizeket könnyebben megmozgatja a szél, de pontos mérések híján nem lehetett modelleket felállítani a tengeráramlatok változásainak előrejelzésére.
Hibridizáció fenyegeti az arktiszi tengeri emlősöket
A jégtakaró olvadásával és az átjárók megnyílásával olyan fajok kerülhetnek közvetlen kapcsolatba egymással az Északi-sarkvidéken, amelyeket addig földrajzi akadályok választottak el. A közeli rokon fajok között könnyen előfordulhat a hibridizáció, ami további komoly csapásokat mérhet a klímaváltozással már így is sújtott sarkvidéki élővilágra.
Egy fokot még le kell faragni: mire elég a klímacsúcson kötött megállapodás?
A tárgyalásokat megelőző pesszimista hangulat ellenére több kulcskérdésben is előrelépés történt az ENSZ klímakonferenciáján Mexikóban. Ám a Cancúnban kötött egyezség csak kiindulási alap, mert a jelenlegi szén-dioxid-csökkentési vállalásokkal is 3,2 Celsius-fokkal lenne melegebb a Föld az iparosodás előtti állapothoz képest, a még biztonságosnak tekintett 2 fok helyett.
A valaha volt legmelegebb november volt a 2010-es
"Hacsak most decemberben nem esik radikálisan a hőmérséklet, 2010 lesz a valaha mért legmelegebb év" - állítja a NASA méréseire hivatkozva a potsdami klímakutató központ vezetője. Novemberben a Kárpát-medencében és Moszkvában is melegrekordok dőltek meg.
Népirtással vádolták a fejlett államokat a klímacsúcson
Újabb nehéz napra és éjszakába nyúló tárgyalásokra készülnek a diplomaták és környezetvédelmi szakértők az ENSZ klímakonferenciájának utolsó napján a mexikói Cancúnban. Bolívia elnöke "ökonépirtással" vádolta azokat a fejlett államokat, amelyek jelen formájában fel akarják mondani az üvegházgáz-kibocsátást korlátozó kiotói egyezményt.
Oxfam: 21 ezer halottja van a klímaváltozásnak 2010-ben
Összesen 21 ezer ember életét követelték világszerte az éghajlathoz kapcsolódó időjárási katasztrófák az Oxfam segélyszervezet szerint idén január és szeptember között. A halottak száma kétszer annyi az idén, mint 2009-ben volt.
A klímaváltozás áll a halálos izraeli tűzvész hátterében
A klímaváltozás tipikus hatásai közé tartozik az izraeli Kármel-hegyen bekövetkezett tűzvész, állítja az ország első, az ENSZ-hez benyújtott klímaváltozási jelentésének egyik szerzője. Összesen 43-an haltak meg a Haifa melletti bortermelő vidéken és természetvédelmi területen kitört erdőtűzben.
Csúfos kudarccal fenyeget a cancúni klímakonferencia
Tovább folyik a diplomáciai adok-kapok a cancúni ENSZ-klímakonferencián. A helyzet nagyban emlékeztet a 2009-es koppenhágai patthelyzetre, azzal a különbséggel, hogy most senki sem vár el új, nemzetközi klímaegyezményt a tárgyalófelektől. Az sem lenne tragédia, ha 2011-ben sem sikerülne a 194 tagállamnak megállapodnia, és az üvegházgáz-korlátozó kiotói egyezmény jórészt kimúlna - állítja a gödőllői egyetem egyik klímagazdaság-kutatója.
Orvosi gázok, égő avar - ezek az új klímakockázatok
Annyira fokozzák az üvegházhatást az orvosi használatú altatógázok, mint amennyire egymillió autó károsanyag-kibocsátása - jelentették be dán kutatók a Cancúnban (Mexikó) zajló klímaváltozási konferenciára időzítve. Az egyre gyakoribb erdőtüzek a füst mellett az avarból, a tőzegből és a felső talajrétegől felszabaduló szén-dioxid miatt kockázatosak klímaszempontból.
Jégkorszaki állatokkal védik Szibériát az olvadástól
Visszatérnek a vadlovak és a pézsmatulkok Észak-Szibériába. Szergej Zimov orosz kutató - eredeti szakterületére nézve kvantumfizikus - azért telepíti be újra ezeket a jégkorszaki fajokat, mert meglátása szerint a növényevő állatokkal benépesített vidék kevésbé lenne érzékeny a klímaváltozás hatásaira.
Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat
Milyen lesz a jövő Magyarországának éghajlata 2100-ig? A legnagyobb hőségek a Balaton környékén lesznek, és nemsokára a június lehet a legesősebb hónap. Már most biztos: sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek világszerte és itthon is - ezt mutatják az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei.
Megdőlt az üvegházgáz-rekord
A valaha mért legmagasabb szintet érte el az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben 2009-ben. Az iparosodás óta tavaly volt a legerősebb az üvegházhatás a Meteorológiai Világszervezet szerint.
Megkezdődött a koppenhágai klímakudarc romjainak eltakarítása
Az utolsó előtti körben tanácskoznak az ENSZ-tagállamok környezetvédelmi miniszterei arról, milyen megállapodás váltsa le az üvegházgázok kibocsátását korlátozó kiotói egyezményt, amely 2012-ben érvényét veszti. A koppenhágai klímakonferencia folytatásától látványos eredményt nem várnak, és az sem kizárt, hogy 2011-ben sem sikerül megállapodni a klímaváltozás lassításáról.
2010 a legforróbb év lehet a Földön
A meteorológusok arra számítottak, az idei év átlaghőmérsékletei nem fogják meghaladni a korábbi melegrekordot megdöntő 1998 adatait, azonban a globális felmelegedés rácáfolt a várakozásaikra.
NASA: világszerte melegednek a tavak
Melegebbé váltak a legnagyobb tavak az utóbbi huszonöt évben a klímaváltozás hatására. Először mérték fel világszerte, melegedik vagy hűvösebbé válik-e a legjelentősebb tavak vize. A kutatást a NASA végezte.
Összecsapnak a jegesmedvék a grizzlykkel a melegedés miatt
Nagy valószínűséggel veszíteni fognak a jegesmedvék a grizzlyk ellen a táplálékért vívott küzdelemben, mert állkapcsuk és fogazatuk nem igazán jó növényevésre. A két medvefaj a Föld éghajlatának melegedése miatt egyre közelebb kerül egymáshoz.
A szén-dioxid okozta a melegedést már 40 millió éve is
"Paleohőmérőket" használó ökológusoktöbb tízmillió évre visszamenőleg állapították meg a légkör szén-dioxid-szintjét és hőmérsékletét. Ez a légkörben felhalmozódott üvegházhatású gáz volt az oka már negyvenmillió évvel ezelőtt is az akkori globális felmelegedésnek.
Torz mérésekre alapoz a magyar klímaszkeptikus
Az üvegházhatás hasznos, de nem mindegy, milyen erősségben, és az sem, mi várható húsz, ötven év vagy egy évszázad múlva. Dr. Miskolczi Ferenc, a NASA volt munkatársa két tanulmányban állítja: nem vezet további melegedéshez, ha még több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Meteorológusok, klímakutatók szerint viszont Miskolczi alaptalanul vezet be új törvényt a légkör hőháztartásáról, és köztudottan hibás az a meteorológiai adatbázis, amelyre elméletét alapozza.
Csúnyán füstölnek majd a magánűrhajók
Még el sem indultak a kereskedelmi célú űrutazások, máris kiderült, az űrjárművek sűrű startja szennyezi majd a légkört. A kerozinhajtású rakéták pazarolják az üzemanyagot; az új, szilárd és folyékony tüzelőanyagú hajtóművek takarékosak, de jóval több kormot juttatnak a légkörbe, mint a repülőgépek. A koromszennyezés tovább erősíti a globális felmelegedést.
Jobban tisztítják a levegőt a fák, mint eddig gondolták
Egy észak-amerikai nyárfafaj levelei 40 százalékkal több illékony szerves vegyületet képesek felvenni, mint amit a kutatók gondoltak, állapította meg egy amerikai tanulmány, amely újra megvizsgálta, hogy mekkora mértékben vesznek részt a lombhullató fák a szennyezett levegő tisztításában. Az eredmények elsősorban abban segíthetnek, hogy a jelenleginél pontosabb klímamodelleket hozzanak létre a szakemberek.
Koszosabb nyarak várhatók a felmelegedés miatt
Eltérő módon érinti a globális felmelegedés az északi és a déli félteke időjárását: északon az évszaktól függően alakul ki több vagy kevesebb ciklon, míg a délin egész évben több lesz a a felhősebb, csapadékosabb időjárást hozó mérsékeltövi ciklon.
Lassulnak a szelek az északi féltekén
Erdősítés és klímaváltozás: ez a két tényező az oka annak, hogy lassabban fújnak a földfelszíni szelek az északi féltekén, mint korábban. A szélerőművek üzemeltetőit a jelenség még nem érinti, de ha a trend változatlan marad, a szélenergiát hasznosító erőművek is kevesebb áramot tudnak majd termelni.
A népesség öregedése jót tesz a Földnek
A városlakók több szén-dioxid kibocsátásához járulnak hozzá, fokozva a globális felmelegedést. Az elöregedés megrendíti a nyugdíjrendszereket, de jótékony hatással van a klímára. Az elöregedő társadalmak és a városiasodás jelentősen befolyásolhatja, mennyi üvegházhatású szén-dioxid kerül a légkörbe a következő 40 évben.
Veszélyes a Földre a nitrogéntúladagolás
Semmi sem növelte annyira a nitrogén mennyiségét az elmúlt 2,5 milliárd évben, mint az emberi tevékenység. Ez a gáz alapvető feltétele az életnek, de a mennyiségét még tovább növelve komoly természeti károkat okozhat, és ráerősít a klímaváltozásra.
Váratlanul befűtött a Nap a Földnek
Minél gyengébb a naptevékenység, annál melegebb a Föld. Józan paraszti ésszel azt képzeljük, ha csökken a Nap aktivitása, akkor bolygónk éppenséggel hűlni fog. Műholdas adatok elemzéséből derült ki, hogy a hétköznapi logika nem mindig válik be klímaügyi kérdésekben.
Helyre teszi a klímatudományi botrányokat a brit tudományos akadémia
Még nem világos teljesen, miért olvadnak a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégmezők, de az biztos, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység termelte üvegházgázok okozzák - szögezte le a brit Royal Society, a világ legrégebbi tudományos akadémiája.
Jól tippelték meg az Északi-sark idei olvadását
Rekordsebességgel olvad a Jeges-tenger jégpáncélja. Az olvadás mértéke a harmadik legaggasztóbb 1979 óta, amióta műholdas megfigyeléssel mérik az Északi-sark jegét.
Partra űzött az olvadás több tízezer rozmárt Alaszkánál
Partra kényszerült több tízezer rozmár Alaszkánál, mivel elolvadtak a jégtáblák, amelyeken rendszerint pihenni szoktak. Elengendő táplálékot viszont találnak.
Ismét nagyon olvad az Északi-sark jege
Erősen fogyatkozik az Északi-sarkot ölelő jég: a nyár végére már csak 4,9 millió négyzetkilométeren borította jégpáncél a tenger felszínét, ráadásul nagyon törékeny is.
Inka földműveléssel a klímaváltozás ellen
Felélesztenék Peruban az inkák teraszos földművelési módszerét. Az inka "történelmileg jó eredményei" vannak, így az eljárás felhasználható a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
Viharok tépázzák a klímaháború élén álló kutatót
Már lassan egy éve zajlik a klímatudósok között az a nyilatkozatháború, melynek főszereplője Radzsendra Pacsauri, az ENSZ illetékes szervének az elnöke. Az indiai tudós többek szerint is alkalmatlan a szervezet vezetésére, és az irányítása alatt kidolgozott jelentésben több szakmai hibát is felfedeztek. A közelmúltban két vizsgálati eredmény is napvilágot látott, az egyik tisztázza a nevét, a másik szerint azonban mennie kellene.
Sűrűbben olvadt el a nyugat-antarktiszi jégmező, mint gondolták
Rendkívüli mértékben hasonlítanak az apró tengeri lények a nyugat-antarktiszi jégmező két szemközti oldalán, a Ross-tenger és a Weddel-tenger fenekén. Ez a tény arra utal, hogy a roppant jégmező százezer éve teljesen elolvadhatott. Ha ma következne be ugyanez, akkor legalább 3,5 méterrel emelkedne a világtenger szintje.
Fehéredik és kipusztul a hawaii korall
Az egyre melegebb tengervízben kilökődnek a korall színét adó algák. Ha sokáig túl meleg a víz, akkor a korall elpusztul, ami a halállományt veszélyezteti.
Veszélyben a Föld természetes szénnyelői
Ahogy a globális átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekben emelkedett, úgy vontak ki a légkörből és alakítottak át szerves anyaggá egyre több szén-dioxidot a zöld növények. Eddig. Egy új kutatás ugyanis kimutatta, hogy ennek a kivonási-átalakítási folyamatnak az intenzitása az utóbbi évtizedben mérséklődött.
A tenger felszínén is vannak dombságok - hogyan emelkedik a tengerszint?
A tengerszintemelkedés a globális felmelegedés egyik legkárosabb hatása. Több országot fenyeget a veszély, hogy part menti településeik víz alá kerülnek, s számos modell és szimuláció készült már, hogy ábrázolják, előrejelezzék a vízszint emelkedését. Megnehezíti a számításokat, hogy az óceánok felszíne nem is olyan sík, mint gondolnánk, és szintjének változásai sem azonosak a Föld különböző területein.
Túl meleg van: 2010 lehet a legforróbb az utóbbi száz évben
Rekordmelegeket mérnek Kelet-Európában és az Egyesült Államokban. Eddig 2005 számított a legmelegebb évnek a tudományos hőmérsékletmérések történetében, azonban az idén január-júniusban még magasabb volt a hőmérséklet a sokévi átlagnál.
Saját hőjében és mérgében fuldoklik Oroszország - műholdkép
Hatalmas területen mutatható ki sokkal magasabb hőmérséklet Oroszországban, mint tavaly ilyenkor. A NASA műholdas mérései szerint a sokéves átlagnál több helyen is 12 fokkal van melegebb. Az erdőtüzek miatt a légköri szén-monoxid koncentrációja is vészesen megemelkedett - ami szintén jól követhető a világűrből.
Fél Budapest méretű jéghegy szakadt le Grönlandról
Keresztben átérné Budapestet az a jégtábla, amely egy grönlandi gleccser végéről szakadt le néhány napja. A hatalmas jégtömb lassan dél felé sodródik, és két éven belül alatt az Atlanti-óceánra is kijuthat.
Látványos képpár a Kilimandzsáró havának fogyásáról
Néhány évvel ezelőtt a hó és a jég még elborította az afrikai Kilimandzsáró tetőszintjét, mára ennek nagy része eltűnt. A globális felmelegedés miatt látványosan húzódnak vissza a gleccserek bolygónkon.
Fogyóban a tengerek üzemanyaga
Jelentősen csökkent a tenger üzemanyagának is nevezett fitoplankton mennyisége az elmúlt száz évben, állítja az eddigi legátfogóbb felmérés a Nature ma megjelent számában. Az egyszerű növények a tengeri tápláléklánc legalján találhatók, és megfogyatkozásuk a teljes óceáni ökoszisztémára hatással van, így az emberek által fogyasztott halakra is.
Műholddal térképezik a jégréteg vastagságát
Sikeresen méri a jégréteg vastagságát és annak változását a Föld körül keringő CryoSat-2 műhold. Első eredményeit most hozták nyilvánosságra, pontos adatai a globális felmelegedés következményeinek vizsgálatát és előrejelzését teszi lehetővé.
A valaha mért legforróbb fél év eddig a 2010-es
Az idei január-júniusi időszak a valaha mért legmelegebb fél év volt a Földön, derül ki a NASA elemzéséből. Májusban Pakisztánban 53,7 Celsius fokot mértek. Előbb lesznek érezhetők a globális felmelegedés hatásai, mint azt korábban jósolták a szakértők.
Az eddig mért legmelegebb 6 hónap volt 2010 első fele
Az idei január-júniusi időszak a valaha mért legmelegebb fél év volt a Földön, mióta mért adatok vannak - a NASA keddi közlése szerint.
Drámai fotók a felmelegedésről: egy nap alatt tűnt el egy gleccser fele
Egyetlen nap alatt olyan méretű jégmező tűnt el egy grönlandi gleccserről, mint egy budapesti kerület. A globális felmelegedéstől gyorsul a jégárak fogyása, olvadásukkal pedig emelkedik a Világtenger vízszintje.
Meszeléssel lassítanák a gleccserolvadást az Andokban
Hegycsúcsokat meszel fehérre a perui Andokban Eduardo Gold feltaláló és csapata, hogy ezzel is lassítsa a gleccserek pusztulását. Kezdeményezését a Világbank is díjazta, de egyelőre nincs bizonyíték rá, hogy beválik.