globális felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- üvegházgázok
- környezetvédelem
- természetvédelem
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A jelenlegi felmelegedéshez hasonlóra nem volt példa az elmúlt 2000 évben
A bolygón jelenleg zajló felmelegedés az ütemét és a kiterjedését tekintve is túlmutat az elmúlt kétezer év éghajlati változásain - állapította meg három frissen megjelent tanulmány.
A jelenlegi felmelegedéshez hasonlóra nem volt példa 2000 év óta
A bolygón jelenleg zajló felmelegedés az ütemét és a kiterjedését tekintve is túlmutat az elmúlt kétezer év éghajlati változásain - állapította meg három frissen megjelent tanulmány.
Elképesztõ ötlet: hordjunk havat az Antarktiszra
Ha a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlik, a globális tengerszint három métert is emelkedhet, amitõl víz alá kerülne New York, Sanghaj és egy sor más metropolisz. Klímatudósok merész és kockázatos tervvel álltak elõ a folyamat megfékezésére.
Csak egy emléktábla marad a felmelegedés miatt eltûnt gleccserbõl
Emléktábla jelzi az utókor számára azt a helyet, ahol valaha az izlandi Okjökull gleccser volt.
Az éghajlatváltozás okozza a pusztító kaliforniai erdõtüzeket
Az elmúlt két évben soha nem látott méretû erdõtüzek pusztítanak Kaliforniában, amelyek egyre több katasztrofális következménnyel járnak. Az állam történetének eddig legsúlyosabb tûzvészei kapcsán a hatóságok egyre drámaibb számokat közöltek a tûz tombolásának emberi és anyagi áldozatairól. Noha az erdõtüzeknek számos oka van, az éghajlatváltozás egészen eddig nem szerepelt a listán.
Riasztó sebességû a dachsteini gleccserolvadás
Riasztó sebességû és mértékû a dachsteini gleccserolvadás. Azonnali klímavédelmi intézkedésekre van szükség - állapította meg egy helyszíni szemle után Runi Anschober környezetvédelemért felelõs felsõ-ausztriai politikus.
63 éves melegrekord dõlt meg az Északi-sarknál
Rekordmeleget, 21 Celsius-fokot mértek vasárnap Alertben, a Föld legészakibb lakott helyén, amely 900 kilométerre van az Északi-sarktól. Ezen a mérõállomáson ez abszolút rekord.
Bizonyos korallszigetek ellenállóak a klímaváltozással szemben
Bizonyos korallszigetek ellenállónak tûnnek a klímaváltozással szemben. A Csendes-óceán alacsonyan fekvõ korallszigetei hajlamosak formát változtatni a klímaváltozás hatására ahelyett, hogy egyszerûen az emelkedõ víz szintje alá süllyednének és lakhatatlanná válnának, mint ahogyan azt korábban feltételezték a kutatók.
Nyaralás az Északi-sarkon? 56 millió éve nem volt elképzelhetetlen
Ha valaki feltenné a vicces kérdést, hogy elmennénk-e az Északi-sarkra nyaralni, biztosan kinevetnénk. Hacsak nem kedveljük az igen hideg, szélsõséges idõjárást. Ám ha 56 millió évvel ezelõtt éltünk volna, akkor erre a kérdésre egészen másként válaszolnánk. Akkoriban balzsamos hõmérsékletet és a buja, zöld tájat élvezhettük volna, miközben a krokodilokat kerülgetjük. A világ akkoriban ugyanis a globális felmelegedés szélsõséges idõszakának a közepén járt, amikor a Föld annyira felforrósodott, hogy még a sarkok is elérték a szinte trópusi hõmérsékletet.
A klímaváltozás fenyegeti a régészeti lelõhelyeket is
Nem csupán a helyi ökoszisztémákra, hanem Grönland történelmére is komoly fenyegetést jelent a globális felmelegedés, amely elpusztítja a sziget régészeti lelõhelyeit.
Iszonyú meleg lesz Budapesten a legújabb tanulmány szerint
Drámai felmelegedés várható a világ nagyvárosaiban 2050-re egy új svájci modellszámítás eredményei szerint.
Párizs klímavészhelyzetet hirdetett
Párizs klímavészhelyzetet hirdetett. A francia fõváros önkormányzata a 2015-ös párizsi klímaegyezmény megvalósítására szólította fel a politikusokat kedden.
Rekordmeleget mértek Alaszka déli részén
Történelmi rekord dõlt meg csütörtökön Alaszka legnagyobb városában, Anchorage-ben: a hõmérséklet meghaladta a 32 Celsius-fokot.
Svájci kutatók szerint az erdõtelepítés a leghatékonyabb megoldás a globális felmelegedésre
Az erdõtelepítés a leghatékonyabb megoldás a globális felmelegedés problémájára – állítják svájci kutatók, akik szerint körülbelül 900 millió hektárnyi területet lehetne fásítani világszerte. Ha ez teljesülne, 25 százalékkal csökkenne a légköri szén-dioxid mennyisége.
Világszerte a legmelegebb június hónap volt az idei
2019 júniusa volt a valaha mért legmelegebb június hónap világszerte, elsõsorban az európai hõhullám miatt, amely a globális felmelegedés miatt várhatóan ismétlõdni fog.
A júniusi európai hõhullám 4 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagos hõhullámoknál
Az ember által elõidézett klímaváltozás az átlagosnál valószínûleg 4 Celsius-fokkal melegebbé tette a júniusi európai hõhullámot – közölték kedden klímakutatók.
Fékezni kell a klímaváltozást és alkalmazkodni kell a következményekhez
A klímakutató szerint az emberiség kétféle módon tud cselekedni a klímakatasztrófa elkerülése érdekében: fékezni a változást, vagyis drasztikusan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és alkalmazkodni hozzá, megpróbálni mérsékelni a következményeit.
Az éghajlatváltozás miatt a világ minden tájára eljuthat a malária
A globális felmelegedés miatt a világ egyre több helyén jelenik meg a malária. A Penn State és az Exeter Egyetem új tanulmánya szerint alacsonyabb hõmérsékleten a maláriaparazita gyorsabban kifejlõdik a szúnyogokban, mint azt valaha gondolták volna. Az eredmények azt mutatják, hogy még az enyhe éghajlatváltozás is növeli több százezer embernél a malária kockázatát a világ olyan területein, ahol a betegség jelenleg nincs jelen.
Már halálos áldozatai is vannak az extrém hõségnek Európában
Emberéleteket is követelt a hõhullám Nyugat-Európában – írja a BBC.
Rákot vacsorázott, a végtagjaival fizetett érte
Az óceánokban többféle úgynevezett húsevõ baktérium él. Normál körülmények között ezek nem okoznak semmilyen problémát az embernek. A klímaváltozás miatt azonban kezdenek kihúzódni a part menti vizekbe, ahol már súlyos fertõzéseket okozhatnak.
Ördögi körbe kényszerít minket a globális felmelegedés
Még egy mérsékelt mértékû globális felmelegedés is növelni fogja az energiaszükségletet a világon 2050-re - mutatták ki klímakutatók a Nature Communications címû tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Húsz év alatt megduplázódott a Himalája gleccsereinek olvadása
A himalájai gleccserek olvadása a századforduló óta megduplázódott, és az elmúlt négy évtizedben az összes jég több mint egynegyede elvesztett a legfrissebb kutatások szerint. Az egyre drasztikusabban gyorsuló veszteségek a régió „pusztító" jövõjét prognosztizálják elõ, miközben mintegy egy milliárd ember élete függ szó szerint az ebbõl származó vízkészlettõl.
Pusztító szárazság és hatalmas árvizek jönnek Afrikában
A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás a korábbiaknál jóval súlyosabb aszályokat eredményezhet, valamint a korábban elõrejelzettnél nagyobb és pusztítóbb árvizeket okozhat Afrikában a kutatók figyelmeztetése szerint.
A szén-dioxid-kibocsátás akár 86 százalékkal is csökkenthetõ
A Párizsi Megállapodás aláírása óta jelentõs lendületet kapott, hogy a világ összefogjon egy tiszta és fenntartható jövõért. Ennek végrehajtása évente egymillió életet menthet meg világszerte a levegõszennyezés csökkentése révén, míg a klímavédelem nyomán világszerte javulhatna az emberek egészsége. Fontos azonban, hogy a megállapodásban szereplõ, az egészség felmérésére és védelmére vonatkozó kötelezettségvállalások tükrözõdjenek a nemzeti és globális szintû megvalósítási mechanizmusokban. Ennek a megvalósítását tûzte ki célul a bukaresti SET& Plan ENVE konferenciája, ahol több mint 120 helyi és regionális vezetõ gondolkodott együttt ...
A szélsõséges idõjárás válik uralkodóvá: ok a globális felmelegedés
A globális felmelegedés hatására a légköri folyamatok intenzívvé válnak, s általában a szélsõségek válnak uralkodóvá - mondta Juhász Árpád geológus szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Kertészkedés a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében
A kertünkben lévõ növényekkel anélkül csökkentjük a levegõ szén-dioxid-tartalmát és egyben növeljük az oxigénszintjét, hogy lényegi dolgot nem is tettünk. Ám némi odafigyeléssel és tenni akarással ennél sokkal többre vagyunk képesek. Kerted gondozása legyen környezetvédelmi hobbi is egyben. A fenntartható jövõ megalapozása és a globális éghajlatváltozás megállítása kicsiben kezdõdik, légy te is ennek részese! Mit tehetsz? Mutatjuk!
Új jelenség: egyre több a cápa az Adriai-tengerben
Június 10-én a turisztikailag frekventált horvátországi nyaralóhelyen, Makarska vizein sikerült lencsevégre kapni egy közvetlenül a part közelében úszkáló cápát. A hajóról rögzített videofelvétel elemezése alapján a szakemberek megállapították, hogy a partokat megközelítõ ragadozó a legnagyobb valószínûséggel a horvátországi Adrián emberemlékezet óta nem látott rövid uszonyú makó. Két nappal korábban a Makarska közelében fekvõ Greba¹tica település partjainál észleltek egy másik cápát, horvát horgászok a közelmúltban pedig arról számoltak be, hogy a mediterrán vizeken egy mindeddig ismeretlen trópusi fajjal, tigriscápával találkoztakk, ...
Áder János: Minél gyorsabban klímabaráttá kell alakítani a világgazdaságot
Rövid idõn belül fenntartható, klímabarát pályára kell állítani a világgazdaságot, a kivárás ugyanis csak növeli ennek az elkerülhetetlen folyamatnak a késõbbi költségeit – mondta Áder János köztársasági elnök szerdán Budapesten, az európai egyetemeken végzett diákokat tömörítõ alumni szervezeteknek tartott elõadásában.
Tavaly óriási arányban nõtt a globális szén-dioxid kibocsátás
Két százalékkal nõtt a globális szén-dioxid-kibocsátás tavaly, ez volt a legnagyobb arányú növekedés 2010-11 óta - derült ki a BP brit olajipari konszern által közzétett jelentésbõl. A vállalat elemzésében "nem fenntarthatónak" nevezte a folyamatot.
Kihalnak a halak a felmelegedéstõl
A felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élõvilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományának egy hatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik - vélik tengerbiológusok.
A klímaváltozás hatására Szibéria nagy része lakhatóvá válhat
Oroszország ázsiai részének nagy területei válhatnak lakhatóvá az emberek számára 2080-ra a klímaváltozás miatt orosz és amerikai kutatók tanulmánya szerint.
Percenként két futballpályányi esõerdõ tûnik el a Föld színérõl
A brazíliai amazonasi esõerdõk területén az erdõirtás az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miután Jair Bolsonaro elnök szabad utat engedett a fakitermeléseknek, a területalapú mezõgazdaságnak és bányászatnak. A világ legnagyobb esõerdei évente 2 milliárd tonna szén-dioxidot vesznek fel és a légkörben található oxigén 20 százalékát állítják elõ. Az Amazonas medencéje azonban májusban mindössze 31 nap alatt 739 négyzetkilométernyi területet vesztett el. Ez a mûholdas megfigyelõ rendszerek adatai szerint percenként két futballpálya méretével egyenértékû.
2050-re kihalhat az emberiség
Szakértõk szerint a klímaváltozás miatt akár 2050-re kihalhat az emberiség.
Egyre szennyezettebb és melegebb a világ teteje
Egyre szennyezettebbek és melegebbek a Mount Everest (Csomolungma) és a környezõ hegycsúcsok, a térségbeli gleccserek pedig olyan "riasztó ütemben" olvadnak, hogy a jövõben még veszélyesebb lesz a világ legmagasabb hegycsúcsainak megmászása - közölte egy amerikai tudós, aki társaival együtt heteken át kutatta a hó és a gleccserek állapotát "a világ tetején", a 8848 (más mérések szerint 8850) méteres Everest térségében.
A klímaváltozás nagyon veszélyes lehet a whiskey-gyártásra
A skót környezetvédelmi ügynökség az elõzõ héten figyelmeztette a lakosságot, hogy a klímaváltozásnak apokaliptikus következményei lehetnek az országra nézve. Véleményük szerint, ha nem változtatnak a dolgokon, úgy a talajerózió miatt erdõk sokasága pusztulhat ki, madárfajok tûnhetnek el, valamint az ország egyik legismertebb terméke, a whiskey gyártása is veszélybe kerülhet.
A szén-dioxid tengerfenéki tárolásának lehetõségeit vizsgálták
Tárolható az Északi-tenger fenekén a szén-dioxid még abban az esetben is, hogyha a gáz-és kõolajfeltárások fúrólyukain keresztül esetleg ismét kiszabadulhat az üvegházhatású gáz - derítették ki a kieli Geomar Helmholtz Óceánkutató Intézet szakemberei.
Külsõ tényezõk okozzák a globális felmelegedést
Az emberi tevékenység és más külsõ tényezõk felelõsek a globális hõmérséklet emelkedéséért, amelynek egyes feltételezésekkel szemben nincsenek rejtett erõi - erõsítették meg új tanulmányukban az Oxfordi Egyetem kutatói.
Ötször gyorsabban olvad az antarktiszi jégtakaró, mint húsz éve
A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az Antarktisz érintett területein ötször gyorsabban tûnik el a jégtakaró, mint az 1990-es években. Néhány helyen már több mint 100 méternyi tûnt el az elmúlt közel húsz évben.
Ne ijedjen meg, ha földön fekvõ embereket lát Szegeden!
Évente egy métert veszítenek vastagságukból az ausztriai gleccserek
Az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) hegységkutató intézetének tudósai új módszert alkalmaztak a jég vastagságának mérésére. A Frontiers címû szaklapban bemutatott tanulmány szerint a gleccserek 2006 és 2016 között tömegük egyötödét veszítették el.
Kõzetekben próbálják tárolni a szén-dioxidot
Szén-dioxidot pumpálnak a Jura-hegység mélyén fekvõ kõzetekbe svájci kutatók, azt vizsgálva, hogy az üvegházhatást okozó gázt vajon el lehet-e zárni ezzel a módszerrel, megakadályozva, hogy tovább erõsítse a klímaváltozást.
Minden eddiginél veszélyesebb szörnyeteghullámok a világtengeren
Ahogy a bolygó légköre egyre nagyobb mértékben felmelegszik, úgy az idõjárás is egyre szélsõségesebbé válik. Ezzel párhuzamosan a viharok és az árvizek gyakoribbá, és sokkal pusztítóbbá váltak. Az idõnként elszabaduló féktelen természeti erõknek az ember és a technika is kiszolgáltatott. A világóceánon az elmúlt három évtizedben folyamatosan fokozódó intenzitásúak a viharok, és a pusztító óriáshullámok minden eddiginél veszélyesebbé váltak.
Felmérték a mûanyagtermékek szénlábnyomát
Elõször mérték fel a kutatók a mûanyagtermékek életciklusa során közvetlenül vagy közvetett módon a levegõbe kerülõ szén-dioxid mennyiségét.
A tavalyi nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete óta
Bár hûvösen kezdõdött, mégis a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebbnek bizonyult a 2018-as nyár az átlagnál 1,3 Celsius-fokkal magasabb hõmérsékleteivel - derült ki a kedden az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) közgyûlésén Bécsben bemutatott európai klímajelentésbõl.
Szinte felfoghatatlan mennyiségû jeget vesztenek évente a gleccserek
Nemcsak Grönland és Antarktisz jégtakarói olvadnak, a gleccserek is jeget veszítenek, 1961 óta összesen több mint 9 ezer milliárd tonnányit. A veszteség mértéke jelenleg évente mintegy 335 milliárd tonna.
Kétszer olyan gyorsan melegszik Kanada, mint a világ többi része
Kanada melegedése átlagosan kétszer olyan gyors, mint a világ többi részéé - állapította meg egy friss kutatás.
Rekordmeleg van Alaszka északi részén
Rekordmeleg van Alaszka északi, sarkvidéki részén, ahol jelenleg csaknem 20 Celsius-fokkal magasabb a hõmérséklet az ilyenkor szokásosnál.
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást a víz hõmérsékletének emelkedése miatt. Egy most publikált tanulmány szerint a hõség miatt csökken az utódok száma, és romlik az állatok túlélési esélye is.
A világ nagy részére „rászabadíthatja” a betegségterjesztõ szúnyogokat a globális felmelegedés
Világszerte egymilliárd ember válhat a betegségterjesztõ szúnyogok áldozatává az évszázad végéig a globális felmelegedés miatt – figyelmeztetnek a kutatók.
62 millió embert sújtott 2018-ban a szélsõséges idõjárás
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 62 millió embert sújtott tavaly világszerte a szélsõséges idõjárás, az ember okozta klímaváltozás miatt kétmillió embernek kellett elhagynia otthonát.