genetikai változatosság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- faj
- SNP
- Római Birodalom
Itt az emberiség történetének egyik legnagyobb rejtélye
A korai kőkorban a kihalás szélén táncolt az emberiség. A kedvezőtlen klíma közepette a modern emberek teljes lélekszáma annyira lecsökkent, hogy több mint 100 ezer éven át nagyjából 1280 szaporodóképes egyed tartotta fenn fajunkat.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egyes állatoknak nincs szükségük a szexre a szaporodáshoz
Nem minden állatfajnak van mindig szüksége hímekre a szaporodáshoz, sőt létezik olyan szalamandra, amelynek csak nőstényei vannak. Bemutatunk öt állatfajt, amely hímek nélkül is boldogul.
Kihaltak a hasonló emberek
Az emberi arc sokkal változatosabb, mint amit bármely állatnál tapasztalunk. Az embernél ugyanis abba az irányba hatott az evolúciós nyomás, hogy mindnyájan egyediek és könnyen felismerhetők legyünk, írják a Berkeley Egyetem kutatói.
Megtizedeli a kétéltűeket a klímaváltozás
Különböző kétéltűek földrajzi elterjedésével vetették össze amerikai kutatók az éghajlati előrejelzéseket. Az eredmény a következő: a gyors hőmérsékletingadozások megakadályozhatják egyes állatok vonulását, így azok akár ki is pusztulhatnak.
A vízirovartól a tehénig: kikezdi a klímaváltozás a fajok változatosságát
Nem elég azt kimutatni, hogy egy veszélyeztetett állat- vagy növényfaj eltűnhet a klímaváltozás miatt, hanem az is fontos, hogy a felmelegedés miatt hogyan tűnnek el egy fajon belül a genetikai változatok - mondja az az erdélyi magyar biológus, aki először vizsgálta a felmelegedés és a fajokon belüli változatosság kapcsolatrendszerét.
Kiirtja a még ki sem fejlődött fajokat a klímaváltozás
A pesszimista becslés szerint legalább 80, az optimista szerint 66 százalékkal csökkenne az egyes fajok genetikai változatossága a klímaváltozás hatására. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy már kialakulásuk előtt kipusztulnak azok a fajok, amelyekké a genetikai változatok kifejlődhetnének. A változatosság csökkenése hosszú távon lerontja az egész faj alkalmazkodási képességét.
Az erdővel együtt a genetikai változatosságot is kiirtották a Kárpátokban
Magyar kutatók a Retyezát-hegység gleccsertavi üledékeibe zárt tizenegyezer éves lucfenyőpollenek és növényi fosszíliák vizsgálatával megállapították, hogy az egykori populáció genetikai változatossága, és így feltehetőleg alkalmazkodási képessége is jóval nagyobb volt, mint a mai állományé. Ennek egyik okát az elmúlt kétezer év erdőirtásaiban látják, amit a tavi üledéken végzett pollenvizsgálatok egyértelműen alátámasztottak.
Génjeik alapján a busmanok és a pigmeusok a legősibb emberek
A jelen afrikai vadászó-gyűjtögető populációinak alaposabb genetikai vizsgálata arra utal, hogy a modern ember a kontinens déli részén jelent meg az evolúció folyamán, és nem Kelet-Afrikában.
Az egyiknek illat, a másiknak bűz
Mindenki egyéni szaglással rendelkezik, és szinte minden szagot másmilyennek ítélünk meg, derül ki néhány új kutatásból. Feltételezhető az is, hogy a szagokat tekintve mindannyian rendelkezünk egy vakfolttal, egy-egy szagot tehát csak alig vagy egyáltalán nem vagyunk képesek érzékelni.
Elkészült a Homo sapiens első reprezentatív genetikai felmérése
Mindenki legalább hetvenöt olyan génvariációt hordoz, amely kapcsolatba hozható az öröklődő betegségek valamelyikével. Újabb nagy lépéssel hozta közelebb a sokat emlegetett és régóta várt személyre szabott gyógyászatot az a kutatás, amelyben ezer ember teljes genetikai állományát vetették össze egymással.
- 1