Berlin-Budapest-tengely

Beleszeret, bajba kerül

Röhögés nélkül nem lesz itt forradalom

Itt van az ősz, itt van a Szemrevaló is újra, hogy egy hét alatt levetítsék nekünk a legjobb német, osztrák és svájci filmeket. A legendás rendező, Fritz Lang életét thrillerben mondják el, bécsi munkanélküliek bevándorlónak tettetik magukat, Josef Hader pedig bebizonyítja, hogy igenis létezik az osztrák humor.

A színész, aki tudta, mit jelent: halálosan szeretni

Charles Boyer 1899. augusztus 28-án született a dél-francia Figeacban. A Sorbonne-on hallgatott filozófiát, majd a Párizsi Konzervatórium növendéke lett. 1920-tól színpadon és filmvásznon is bemutatkozhatott a nagyközönségnek – megnyerő külsejének köszönhetően hősszerelmesként. Hollywood is felfedezte, de első amerikai évei (1929-1931) nem jártak sikerrel. A nemzetközi áttörést egy újabb francia film, a Liliom hozta el számára. Pedig Fritz Lang 1934-es filmje a maga idejében nem talált kedvező fogadtatásra, mégis, Boyer olyan meggyőzően alakította Molnár Ferenc ligeti vagányát, hogy az amerikai stúdiók végre komolyabb szerepekkel taalálták ...

Az Oscar-díjas német, aki felszabadította a kamerát

Karl Freund a filmtörténet első önálló, egységes stílusirányzatának, az 1920-as évek német expresszionizmusának jelentős operatőre volt. Ahogy az expresszionizmus, úgy Freund is óriási (mai napig tartó) hatást gyakorolt a későbbi filmek képi világára. Németországban olyan filmeket fotografált, mint A pókok (1919), A Gólem (1920), Az utolsó ember (1924) vagy a Metropolis (1927). 1929-ben az Egyesült Államokba vándorolt, és klasszikus horrorok operatőreként, majd rendezőjeként örökítette át a hollywoodi stúdiófilmekbe a német expresszionizmus fény-árnyék játékát. Újító operatőr volt: a számos tekintetben az expresszionizmus reakciójakként ...

Bűnös-e az, aki megnézi, hogyan ölnek mások?

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1944. november 3-án mutatták be az amerikai mozik Fritz Lang Nő az ablak mögött (The Woman in the Window) című mesteri misztikus krimijét. A fantázia köré szőtt gyilkos mesét a film noir (a fekete, vagy találóbban: sötét film) klasszikusaként tartják számon. Olyannyira, hogy egyike volt azon filmeknek (A máltai sólyom, a Gyilkosság a gyönyöröm, a Gyilkos vagyok és a Valakit megöltek mellett), amelynek okán a negyvenes évek második felében a film noir címkét francia kritikusok és teoretikusok használni kezdték a cinikus és erotikától fűtött hollywoodi bűnügyi filmek jellemző stílusának "beazonosítására". 

Egész Berlin a gyerekgyilkost üldözi

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 májusában mutatták be a német mozik Fritz Lang M – Egy város keresi a gyilkost című nagy hatású bűnfilmjét. 

Kannibálok, szexuális erőszakolók és más perverzek - valódi sorozatgyilkosok a filmvásznon

Már-már kétségbeejtő az a népszerűség, ami a Jeffrey Dahmer rémtetteit feldolgozó (egyébként nagyon rossz) Netflix-sorozatot övezi, persze, a filmművészet megszületése óta mindig is izgatták az alkotókat a valódi sorozatgyilkosok. A Psycho-t például annál is kegyetlenebb eset inspirálta, mint amit Hitchcock klasszikusában láthatunk, de igencsak hideglelős a valós történet Fritz Lang hátborzongató klasszikusa, az M – Egy város keresi a gyilkostvagy a Richard Fleischer rendezte A bostoni fojtogató mögött is. Cikksorozatunk első részében az 1931 és 1981 között készült legfelkavaróbb alkotásokat vizsgáljuk.