Egész Berlin a gyerekgyilkost üldözi

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 májusában mutatták be a német mozik Fritz Lang M – Egy város keresi a gyilkost című nagy hatású bűnfilmjét. 

Bűnös-e az, aki megnézi, hogyan ölnek mások?

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1944. november 3-án mutatták be az amerikai mozik Fritz Lang Nő az ablak mögött (The Woman in the Window) című mesteri misztikus krimijét. A fantázia köré szőtt gyilkos mesét a film noir (a fekete, vagy találóbban: sötét film) klasszikusaként tartják számon. Olyannyira, hogy egyike volt azon filmeknek (A máltai sólyom, a Gyilkosság a gyönyöröm, a Gyilkos vagyok és a Valakit megöltek mellett), amelynek okán a negyvenes évek második felében a film noir címkét francia kritikusok és teoretikusok használni kezdték a cinikus és erotikától fűtött hollywoodi bűnügyi filmek jellemző stílusának "beazonosítására". 

Az Oscar-díjas német, aki felszabadította a kamerát

Karl Freund a filmtörténet első önálló, egységes stílusirányzatának, az 1920-as évek német expresszionizmusának jelentős operatőre volt. Ahogy az expresszionizmus, úgy Freund is óriási (mai napig tartó) hatást gyakorolt a későbbi filmek képi világára. Németországban olyan filmeket fotografált, mint A pókok (1919), A Gólem (1920), Az utolsó ember (1924) vagy a Metropolis (1927). 1929-ben az Egyesült Államokba vándorolt, és klasszikus horrorok operatőreként, majd rendezőjeként örökítette át a hollywoodi stúdiófilmekbe a német expresszionizmus fény-árnyék játékát. Újító operatőr volt: a számos tekintetben az expresszionizmus reakciójakként ...

A színész, aki tudta, mit jelent: halálosan szeretni

Charles Boyer 1899. augusztus 28-án született a dél-francia Figeacban. A Sorbonne-on hallgatott filozófiát, majd a Párizsi Konzervatórium növendéke lett. 1920-tól színpadon és filmvásznon is bemutatkozhatott a nagyközönségnek – megnyerő külsejének köszönhetően hősszerelmesként. Hollywood is felfedezte, de első amerikai évei (1929-1931) nem jártak sikerrel. A nemzetközi áttörést egy újabb francia film, a Liliom hozta el számára. Pedig Fritz Lang 1934-es filmje a maga idejében nem talált kedvező fogadtatásra, mégis, Boyer olyan meggyőzően alakította Molnár Ferenc ligeti vagányát, hogy az amerikai stúdiók végre komolyabb szerepekkel taalálták ...

Röhögés nélkül nem lesz itt forradalom

Itt van az ősz, itt van a Szemrevaló is újra, hogy egy hét alatt levetítsék nekünk a legjobb német, osztrák és svájci filmeket. A legendás rendező, Fritz Lang életét thrillerben mondják el, bécsi munkanélküliek bevándorlónak tettetik magukat, Josef Hader pedig bebizonyítja, hogy igenis létezik az osztrák humor.

Beleszeret, bajba kerül

Berlin-Budapest-tengely

A jövő piszkos arcai

A héten bemutatott Az ember gyermeke című látványos sci-fi újabb taggal szaporítja a filmes disztópiák hosszú sorát; Fritz Langtól kezdve Tarkovszkijon keresztül George Lucasig sokan megálmodták már a borús jövőt. Összegyűjtöttük azt a tíz filmet, amely szerintünk leghatásosabban mutatja be az emberiségre váró szomorú holnapot.