Földön kívüli élet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Mars
- NASA
- SETI
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A földön kívüli élet keresésérõl tanácskoztak az Akadémián
A Földhöz hasonló égitesteket kutató eszközökrõl és a lakhatóság feltételeirõl is tanácskoztak a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi konferencián.
Néhány évtizeden belül megtalálhatjuk a Földön kívüli életet
A rohamosan gyûlõ kutatási eredmények alapján indokolt lehet a NASA optimizmusa, és néhány évtizeden belül valóban felfedezhetjük a Földön kívüli életet. Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a NASA-bejelentés mögött álló legizgalmasabb részeredményeket tekinti át.
Mozgásérzékelõvel keresnék az idegen életet
Az idegen élet kutatásának egyik legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy pontosan nem tudjuk, milyen kémiai összetételû organizmusokat kell keresnünk. Svájci tudósok ezért egy olyan mûszert fejlesztettek ki, amely a mozgásra lenne érzékeny, és nem a kémiai felépítésre.
- címkék:
- ûrkutatás
- Földön kívüli élet
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Vallások és a Földön kívüli élet
Egy amerikai csillagász új könyvében az emberek világnézete szerint csoportosítva vizsgálja meg, hogy hányan hisznek a Földön kívüli életben. A nagy világvallások követõi közül a keleti vallások hívei tartják a legvalószínûbbnek a Földön kívüli élet létezését, a legkevésbé pedig a keresztények.
Mégsem hasonlít a Föld az ikertestvérére
Alig nagyobb a Földnél a Kepler-186f exobolygó. Egy vörös törpecsillag lakható zónájában kering, igaz, annak fagyosabb részén, és ebben ki is merül a hasonlóság. Nem tudjuk, mibõl áll, van-e légköre, és van-e rajta víz. Ha viszont van, akkor az folyékony lehet.
Izgalmas jelenség a Jupiter egyik nagy holdján
A Földön kívüli élet egyik lehetséges helyszínének a Jupiter jeges holdját, az Europát tartják. A víz szökõkútszerûen tör magasba az égitest belsejébõl. Talán a gejzírekben rábukkanhatunk az ottani élet nyomaira.
Nem mindegy, mit mondunk elõször a földönkívülieknek
Noha a Földön kívüli intelligens életformák felkutatása eddig nem járt eredménnyel, sokan biztosra veszik, hogy néhány évtizeden belül megtörténhet az elsõ ember-földönkívüli találkozás. Erre az esetre készülve már praktikus tanácsokat is összeállítottak a szakemberek.
Óriás szemgolyókról figyelhetnek a földönkívüliek
A vörös törpecsillagok körül hatalmas szemgolyóra emlékeztetõ bolygók keringhetnek. Az ötlet meghökkentõ, de egyes kutatók megpróbálják eldönteni, lehet-e egy ilyen világban élet.
Példátlan kutatás indult az idegenek nyomai után
A Földön kívüli értelem kutatóit (SETI) nem keseríti el, hogy immár bõ fél évszázada eredménytelenül próbálkoznak földönkívüliektõl származó üzeneteket fogni. Egyesek úgy vélik, érdemesebb lenne az idegenek által alkotott tárgyakat keresni.
Belyukadtak a sötétség tavába az Antarktiszon
Amerikai kutatóknak sikerült fúrásukkal elérni a nagyjából 800 méterrel a jégfelszín alatt fekvõ Whillans-tavat az Antarktiszon. A kutatók remélik, hogy bakteriális életet találnak a tóban. Az eredmény elõsegítheti marsi jégsapka és az Europa jegének átfúrását is.
Most jön a lényeg a bolygókutatásban
Több mint 2300 bolygójelölt és 100 bizonyítottan felfedezett Naprendszeren kívüli bolygó a Kepler-ûrtávcsõ mûködésének félidei mérlege. Ahány, annyiféle, de egyik sem pontosan olyan, mint a Föld. A java azonban még hátravan.
Lista készült a leglakhatóbb bolygókról
Melyek azok az ismert Naprendszeren kívüli bolygók, ahol a legjobb az élet kialakulásának és fennmaradásának esélye?
Mitológiát teremt a Prometheus
Június 8-án mutatják be Ridley Scott új filmjét, a Prometheust. A Scientific American a film tudományos hátterérõl készített interjút a Prometheus társ-forgatókönyvírójával, Jon Spaihts-szel.
Pénzgyûjtésre vált a földönkívüliek leghíresebb kutatója
Egész életében a Földön kívüli civilizációk üzenetére várt a világ talán legismertebb asztrobiológusa, aki nemcsak a tudományos világot, de Hollywoodot is megihlette. Az õt alakító Jodie Foster a filmben kapcsolatba tudott lépni az idegenekkel, Jill Tarter azonban úgy vonul nyugdíjba, hogy nem jutott el hozzá egyetlen üzenet sem. Most már azzal is elégedett lenne, ha pénzt tudna gyûjteni arra, hogy a kollégái tovább kutathassák az ûrbõl érkezõ jeleket.
Hallanunk kellene más civilizációkat a galaxisból
A legújabb és eddigi legalaposabb felmérés szerint több tízmilliárd Földhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben, méghozzá a lakható zónában, vagyis az általunk ismert élet kialakulása és fennmaradása számára megfelelõ helyen. Jó eséllyel nem vagyunk tehát egyedül a Világegyetemben - eddig mégsem hallottunk a "többiekrõl".
Ezt küldtük a földönkívülieknek
Egy emberalak, a bolygók helyzete, néhány molekula és a tízes számrendszer - ilyen információkat kódoltak abba az üzenetbe, amelyet egy távoli gömbhalmaz felé sugároztak közel 40 éve.
Az eddigi legjobbnak tartják a most bejelentett szuperföldet
A szerdán bejelentett szuperföld az eddigi legjobb hely lehet a Földön kívüli élet keresésére, ráadásul közel van a Földhöz.
Földi eredetû volt a Földön kívülinek látszó rádióhullám
Mesterségesnek tûnõ jeleket fogtak amerikai rádiócsillagászok, amelyek irányuk alapján két távoli csillagrendszerbõl is érkezhettek volna. A jelek nagyon hasonlóak ahhoz, amit egy idegen civilizációtól várnak. A jelet késõbb más irányból is sikerült kimutatni, és a kutatók szerint biztosan állítható, hogy földi eredetû rádióhullámok zavaráról van szó.
- címkék:
- Földön kívüli élet
- exobolygók
- SETI
- Címkefelhõ »
Mennyire szuper egy szuperföld az élethez?
A szuperföldeken, azaz a Földnél nem sokkal nagyobb bolygókon már elképzelhetõ az élet jelenléte. A szuperföldekbõl egyre többet fedeznek fel, legutóbb a lakható zónában is találtak ilyen bolygót. Mennyiben hasonlíthatnak a rajtuk uralkodó körülmények a földi viszonyokhoz?
Fantáziaképeket közölt a NASA az új, Föld méretû bolygókról
A kedden este bejelentett, elsõként felfedezett Föld méretû távoli bolygók egy egészen különleges csillagrendszerben keringenek.
Felfedezték az elsõ Föld méretû távoli bolygókat
Megvan a régóta várt felfedezés: a Kepler ûrtávcsõ Föld méretû bolygókat talált a Naprendszeren kívül. Az égitestek egy Naphoz hasonló csillag körül keringenek, és szilárd felszínük van, de életet valószínûleg nem hordoznak.
Lehetséges a bakteriális élet a Mars felszíne alatt
A Mars felszín alatti mélységeinek hatalmas területein kedvezõek a feltételek a baktériumok és más mikrooganizmusok számára - vélik ausztrál kutatók, akik a földi és a vörös bolygón lévõ életfeltételeket modellezték és hasonlították össze.
Elõször találtak Föld-szerû bolygót az élet számára alkalmas zónában
Elsõ alkalommal fedeztek fel a Földnél nem sokkal nagyobb bolygót egy távoli csillag úgynevezett lakhatósági zónájában. A Kepler-22b jelû égitest jelenleg az egyik legjobb jelölt arra, hogy a miénkhez hasonló életet találjanak rajta.
A Földhöz hasonló méretû exobolygót fedeztek fel
A Földhöz hasonló méretû exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel a NASA Kepler ûrteleszkópja segítségével.
Ûrtörténelmi látvány: így tette meg az elsõ métereket a Mars felé a Curiosity
A szombati start után mintegy háromnegyed óráig lélegzetvisszafojtva várták a NASA szakemberei és szerte a világon az ûrkutatás iránt érdeklõdõ emberek, hogy rendben elindul-e a Mars felé a Curiosity. A látvány pazar volt, az eddigi legnagyobb marsjáró szépen eltávolodott a hordozórendszer második fokozatától. Videó.
Egyelõre a Föld vezeti a bolygók új listáját
A Földön kívüli élet kutatásában két új mérõszámot vezettek be: az egyikkel a Föld ikertestvérei azonosíthatók az egyre gyarapodó exobolygók között, a másikkal pedig ki lehet lépni a pusztán a Föld jellemzõi alapján felépülõ megközelítésbõl.
Megkezdte hosszú útját a Curiosity a Mars felé
A terveknek megfelelõen szombaton 16.02-kor startolt a NASA minden korábbinál fejlettebb marsjárója, a Curiosity. Az ûreszköz jó félóráig Föld körüli parkolópályán volt, majd rendben elindult a Mars felé, ahová 2012 augusztusában érkezik meg.
"Ha el kellene hagyni a Földet, a Marson lenne a legjobb esély a túlélésre"
Szombat délután elindult a Mars felé az eddigi legjobban felszerelt felszíni kutatóegység, a Curiosity. Miért kutatja az ember a Marsot ennyi robotszondával, mikor juthat el oda személyesen, alapíthat-e kolóniákat a távoli jövõben? A szakember szerint a Mars kutatása egy évtizedek vagy csak évszázadok múlva megtérülõ befektetéshez hasonlítható.
Lézerágyúval és beépített atomerõmûvel felszerelt Trabant indul a Marsra
Lézersugárral lövi a sziklákat, ujjnyi mélyen a kõzetekbe fúr és az eddigieknél sokkal jobb képeket készít a szombaton startoló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, amelynek mûszerparkját az õsi életnyomok azonosítására optimalizálták. Beépített atomerõmûve 14 évig biztosíthat energiát számára.
Indul a marsi életvadász
Az elõzõ évek eredményei alapján bizonyossá vált, hogy a Mars felszínén egykor víz folyt, és a mainál jóval melegebb volt a klíma. Ahol pedig víz volt, ott élet is lehetett, ha mégoly kezdetleges módon, baktériumok formájában is. Ezért indítja el a NASA az eddigi legnagyobb, legjobban felszerelt felszíni kutatóegységét néhány napon belül. A Curiosity eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet egykori kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.
Észrevennénk-e Coruscant vagy Trantor bolygóméretû városait a Földrõl?
A Nemzetközi Ûrállomásról látványosak bolygónk éjszakai városfényei, a technikai civilizáció egyértelmû jelei. Észre lehetne-e venni a Földrõl, ha más égitesteken, közeli exobolygókon is hasonlóan világítanának az ott lévõk?
Türelemre int a Fehér Ház földönkívüliekrõl kiadott közleménye
Az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása Földön kívüli élõlényekrõl, sem a velük való kapcsolatfelvételrõl. A nem mindennapi bejelentést két petíció miatt volt kénytelen kiadni a Fehér Ház.
Forró vízzel fúrnak le a világ legfurább tavába
Nem mindegy, mikor és hogyan olvad el a Nyugat-Antarktisz roppant jégtömege - a világtenger néhány méteres emelkedése élet-halál kérdése lehet. Ennek pontos megállapítására egy százezer éve érintetlen, jég alatti tóból akar elsõ ízben mintát venni egy brit kutatócsoport.
Tanítás vagy leigázás? Forgatókönyvek a Földön kívüliekkel való találkozásra
Kimeríthetetelen energiaforrásokat és a rák gyógyszerét vagy az emberiséget elpusztító háborút és halálos kórokozókat hozna egy Földön kívüli civilizáció bolygónkra érkezése? Mivel valószínûleg lényegesen fejlettebbek lennének nálunk, a találkozó kimenetelét az idegenek szándéka az emberiségénél erõsebben befolyásolná. Amerikai csillagászok forgatókönyvei az emberiség legfontosabb eseményére.
Ötkilométeres hegy leküzdésére készül az új marsjáró
Az eddigi leglátványosabb leszállóhelyre érkezik majd a NASA õsszel startoló új marsjárója. A Gale-kráterben lévõ üledékes rétegsor segíthet megismerni, léteztek-e az élet kialakulására alkalmas környezetek egykor a Marson.
Geológiai történelemkönyv mellett landol az õsszel induló Mars-szonda
Egy hegy méretû geológiai történelemkönyv mellett landol jövõ nyáron a novemberben induló Mars-szonda. Az eddigi legfejlettebb rover õsi üledékeket elemez majd, és a kiemelkedésre felkapaszkodva képes lesz rekonstruálni a terület fejlõdéstörténetét.
A Földön kívüli életrõl a Mindentudás Egyetemén - elõadás, film és beszélgetés
A Mindentudás Egyeteme hétfõi televíziós adásában Kiss László beszélt a Földön kívüli élet kutatásának csillagászati vonatkozásairól. Az elõadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Magányos, sötét bolygókkal lehet tele a világûr
Akár 400 milliárd sötét, csillagoktól független, magányos exobolygó kóborolhat a csillagközi térben a Tejútrendszerben. Az egyébként alig észrevehetõ égitestek közül tízet mutatott ki egy új felmérés. Ezek az egzotikus égetestek sem érdektelenek a Földön kívüli élet lehetõsége szempontjából.
Anyagi okok miatt szünetel a földönkívüliek keresése
A Kalifornában felállított ATA nevû távcsõhálózat a Földön kívülrõl érkezõ értelmes jelekre vadászik. A négy éve üzemelõ, félkész rendszert azonban átmenetileg leállították: pénzügyi gondok miatt egy ideig nem elemzik és nem keresik az esetleges rádiójeleket.
Robotok érkezésére számítanak a Földön kívüli élet kutatói
Ne várjunk földönkívüli lényeket majd az elsõ találkozáskor, ha idegen ûrhajó száll le bolygónkon - mondják olyan kutatók, akik szerint idõvel a gépek fölénk kerekedhetnek. Valószínû, hogy a csillagokhoz sem emberek utaznak, illetve máshonnan sem pusztán biológiai fejlõdéssel született lények indultak már el.
Kezdõdik az élet keresése a Marson
Az idén õsszel startoló Mars Science Laboratory avagy Curiosity a korábbi Mars-járóknál nagyobb és fejlettebb ûreszköz. Eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.
Potenciális Földön kívüli életnyomokat jelentett be egy vezetõ kutató
Meteoritokban felfedezett, baktériumokra hasonlító alakzatokról számol be Richard Hoover, a NASA szakmai körökben is elismert asztrobiológusa. Szerinte ezek Földön kívüli életnyomok is lehetnek. Feltehetõleg hosszú szakmai vita kezdõdik a bejelentés után.
Elõadás a Földön kívül életrõl Pécsett a Mindentudás Egyetemén
A Naprendszeren kívüli bolygók megismerésérõl, a Földön kívüli élet és intelligencia kutatásának izgalmas kérdéseirõl beszél Kiss László fizikus-csillagász február 22-én este 6-kor a Pécsi Tudományegyetemen.
Mégis belefúrnak a világ egyik legkülönlegesebb tavába
Az antarktiszi Vosztok-tó 4 kilométeres mélységben található a jégpáncél alatt. A tónak valószínûleg különleges életközössége van, amelynek sérülékenysége miatt már többször is felfüggesztették a mintavételi folyamatokat. Most mégis belelefúrnak a tóba: egy új módszerrel állítólag elkerülhetõ víz elszennyezõdése.
Exobolygókkal kapcsolatos bejelentéseket tesz a NASA hétfõ este
Átmeneti leállás után ismét mûködik a távoli bolygók keresésének csúcsberendezése, a Kepler-ûrtávcsõ, amelynek új felfedezéseirõl hétfõn este tartanak sajtótájékoztatót. A jelenleg elérhetõ információk alapján a Neptunusznál kisebb, a szuperföldekhez hasonló bolygókról, valamint a kistömegû csillagok körüli égitestek lakhatóságáról jelentenek be újdonságokat.
Sokasodnak a kérdõjelek az "eddigi legkülönlegesebb élõlény" körül
Egyre több kutató szerint igen gyenge lábakon áll az a cikk, amely a foszfor helyett arzént használó baktérium felfedezését írja le. A szakmai kommentárok szerint még nagyobb probléma, hogy a tanulmány erõs állításai körül nagy felhajtást csapott a NASA, ami sokat árthat a tudománynak. Ezt a cikket Magyarországon doktori disszertációnak sem fogadták volna el - mondja az egyik megkérdezett szakértõ.
Korainak tartják a NASA bejelentését az arzént használó élõlényrõl
Több szakmai kritika is elhangzott az elmúlt napokban, hogy a foszfor helyett arzént használó élõlényrõl tett bejelentés hiányos megfigyeléseken alapul. A valódi helyzetet még pontosan nem ismerni, de az eredmények valódisága kísérletekkel hamarosan ellenõrizhetõ.
Az eddigi legkülönlegesebb élõlény: már publikusak a részletes információk
Még soha nem láttunk olyat, hogy egy élõlény az élet szempontjából alapvetõ kémiai elemek egyikét egy másik elemmel helyettesítse. A felfedezés rávilágít arra, milyen keveset tudunk az életrõl, és módosíthatja a Földön kívüli élet utáni kutatás stratégiáját is.
Elõször sikerült vizsgálni egy Földhöz hasonló távoli bolygó légkörét
Elõször figyelték meg egy a Földhöz eddig leginkább hasonlító bolygótípus, egy szuperföld légkörét. A mérföldkõnek számító megfigyelésre a GJ 1214b jelû exobolygónál került sor. Az égitest átmérõje 2,6-szorosa, tömege pedig 6,5-szöröse a Földének. Az ilyen planéták nagyobbak és nehezebbek a Földnél, mégis sok szempontból hasonlíthatnak rá.
A Földön kívüli élethez kapcsolódó bejelentésre készül a NASA
Biokémikusok és biológusok tesznek csütörtökön fontos bejelentést a NASA sajtótájékoztatóján. A témakör pontosan nem ismert, csak annyit tudni róla, hogy a Földön kívüli élet lehetõségéhez közeli.
Egy Föld keringhet minden ötödik nap körül
Új megfigyeléseken alapuló becslés szerint négy-öt Naphoz hasonló csillag közül legalább egyet kísérhet a mi Földünkhöz hasonló planéta.
Eltûnt a nemrég felfedezett lakható bolygó
Új adatok alapján bizonytalanná vált a nemrég bejelentett, Gliese 581g jelû, nagy médiavisszhangot kiváltó exobolygó létezése. A felfedezõk szerint a Földhöz eddig leginkább hasonlító, talán az élet hordozására is alkalmas planéta nyomait nem találták meg más csillagászok.
Megtalálták az elsõ potenciálisan lakható idegen bolygót
Olyan Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentették be, amelyen megfelelõ körülmények uralkodhatnak a folyékony víz és talán az élet számára is. A Gliese 581g csak háromszor nagyobb tömegû a Földnél, és az úgynevezett lakhatósági zónában kering.
Ki válaszol majd a földönkívülieknek?
Évek óta folynak olyan kutatások, amelyek a földönkívüliek esetleges jelzéseit figyelik, de az nem világos, hogy ha egyszer befut ilyen, akkor ki és mit fog nekik válaszolni. Az ENSZ Világûrbizottságának magyar tagja, Both Elõd szerint ezt a kérdést is felveti az a világsajtót bejárt hír, amely szerint a világszervezet földönkívüliekkel foglalkozó nagykövetének akarták kinevezni Mazlan Othman maláj asztrofizikust. A hírt végül cáfolták, de az eddigi kutatások alapján amúgy is sokáig kellene még várni, amíg a földönkívüliek reagálnak a Földrõl küldött jelekre.
Tagadja kinevezését a földönkívüliekkel összehozott ENSZ-tisztviselõ
Cáfolta az ENSZ Világûrirodájának vezetõje, Mazlam Othman, hogy egy földönkívüliekkel foglalkozó nagyköveti posztot hoznának létre az ENSZ-ben, amelyre õt neveznék ki. Az új nagyköveti posztról a brit Sunday Times írt elõször, majd a hír futótûzként terjedt el a nemzetközi sajtóban.
- címkék:
- Földön kívüli élet
- világûr
- ENSZ
- Címkefelhõ »
Már jövõ tavasszal felfedezhetjük a Föld testvérét
Ideális esetben már jövõ tavasszal felfedezhetik az elsõ olyan planétát a Naprendszeren kívül, amely földihez hasonló körülményeket biztosíthat az általunk ismert élet számára. Egy új becslés alapján 2011-ben 50%, 2020-ig pedig 75% e fontos felfedezés esélye.
Egyre jobban inog a földönkívüli vörös esõrõl szóló elmélet
A legújabb eredmények még inkább összekuszálták a szálakat egy közel tíz éve megfigyelt érdekes természeti jelenség, az indiai vörös esõ körül. Egyes kutatók az újonnan kimutatott DNS-tartalom ellenére is ragaszkodnak ahhoz, hogy az esõcseppekben Földön kívüli létformák voltak, a tudományos közösség azonban továbbra is szkeptikus, és az eredmények egyelõre egyetlen szaklapban sem tudtak megjelenni.
Milyen lehet a földön kívüli élet?
Felismernénk-e egy földönkívülit, ha találkoznánk vele? Mai tudásunk alapján sok helyen uralkodnak olyan körülmények, amelyek arra hasonlítanak, mint amely a Földön az élet születésekor volt jellemzõ. De vajon lehet-e ezektõl gyökeresen eltérõ viszonyok között is élet?
Lehetséges õsmaradvány-lelõhelyet azonosítottak a Marson
Akár fosszíliákat is megõrizhetett a Mars kezdeti idõszakából a bolyó Nili Fossae régiója, mely kõzettani összetétel szempontjából a sztromatolitokban, tehát õsi cianobaktériumok nyomaiban gazdag ausztráliai Pilbara területre hasonlíthat.
Valóban Naprendszeren kívüli bolygót fényképeztek le
Az 1RXS1609 b jelû égitestet 2008-ban örökítették meg a vizuális tartományban. Már akkor is valószínûnek tûnt, hogy egy Naprendszeren kívüli planéta, azaz exobolygó - de további megfigyelések kellettek annak kizárásához, hogy nem véletlenül látszik-e egy csillag közelében.
Megduplázódik az ismert bolygók száma
Egy év alatt több Naprendszeren kívüli bolygójelöltet azonosított a Kepler-ûrtávcsõ, mint amennyit korábban összesen felfedeztek. Az új égitestek nagy része a Naphoz hasonló csillagok körül kering, és sok közöttük a szuperföld, azaz a Földnél már nem sokkal nagyobb tömegû bolygó. A Kepler egy-két éven belül felfedezheti az elsõ távoli földeket is.
Minden korábbinál összetettebb molekulát fedeztek fel a csillagközi térben
Minden korábbinál összetettebb szerves molekulát fedeztek fel a csillagközi térben. Az antracén az élet születéséhez vezetõ fejlõdésben is fontos szerepet játszhat.
Lehetséges, hogy az élet nyomait fedezték fel a Szaturnusz óriásholdján
Szélsõséges hidegben élõ, acetilént evõ, hidrogént belélegzõ és metánt kibocsátó életformák létezhetnek a Szaturnusz Titan nevû óriásholdján. A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda adatai összeegyeztethetõk az elgondolással. A NASA kutatói a napokban számoltak be legújabb eredményeikrõl.
Földön kívüli elismerésre vágyik a sakkbolond kalmük elnök
Földönkívüliekkel társalog, és tudatalattijával befolyásol a sakkimádó kalmük elnök, akinek felívelõ karrierjét elõre látta egy bolgár jósnõ. Az elsivatagosodó sztyeppére sakk-Mekkát álmodó Kirszan Iljumzsinov 17 éve vezeti folyamatosan országát és 15 éve a nemzetközi sakkszövetséget. Most azonban két kihívás is várja: egy orosz képviselõ kivizsgáltatná harmadik típusú találkozását, Anatolij Karpov sakklegenda pedig elhódítaná tõle posztját a nemzetközi sakkszövetség élén.
Kivizsgáltatnák a Kremllel a földönkívüliekkel haverkodó kalmük elnök ügyét
Dmitrij Medvegyev orosz elnököt kérte fel egy orosz képviselõ, hogy vizsgálják ki Kirszan Iljumzsinov kalmük elnök állításait, aki egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy évekkel ezelõtt földönkívüliekkel találkozott. A képviselõ attól tart, Iljumzsinov akár államtitkokat is elárulhatott az idegeneknek.
Mikor láthatunk élõlényeket a távoli bolygókon?
A következõ évtizedekben, a távcsövek és a megfigyelési módszerek fejlõdése révén van esély arra, hogy közvetlen megfigyelésekkel is a Földön kívüli élet nyomára akadjunk. Mit láthatnánk a mûszerekben?
Fél évszázada keressük a Földön kívüli intelligenciát
A feltételezett Földön kívüli intelligenciák üzenetei folyamatosan érkezhetnek a világûrbõl bolygónk felé, ám az üzenetek jellegét, irányát és egyéb paramétereit nem ismerjük, ezért nehéz õket azonosítani. Bár az 50 éve zajló keresés egyelõre nem járt sikerrel, napjaink asztrobiológiai kutatásai alapján a földi élet nem lehet egyedüli a Világegyetemben, így nem alaptalan a Földön kívüli intelligencia keresése sem. Almár Iván ûrkutatót, a nemzetközi SETI bizottság tagját kérdeztük.
Hawking: Ne jöjjenek ide a Földön kívüliek
Stephen Hawking egy új ismeretterjesztõ filmben úgy nyilatkozik, hogy szerinte számos Földön kívüli civilizáció lehet, de ezek veszélyt is jelenthetnek bolygónkra - ezért jobb, ha saját otthonukban maradnak.
Nagy meglepetés: visszafelé keringõ bolygókat találtak
Kaotikusnak látszó bolygópályák: váratlan útvonalon, a megszokottal ellentétes irányban keringõ planétákra akadtak a Naprendszeren kívül. A felfedezés komoly kihívást jelent a bolygók születését magyarázó elméleteknek, sõt a lakható bolygók becsült számát is csökkentheti.
Becsapódások is termelhették az élet molekuláit
Meglepõ eredményt hozott egy új kutatás: a becsapódó üstökösmagok anyagában az ütközés pillanatában olyan kémiai reakciók zajlanak le, amelyek aminosavakat is termelhetnek.
Új bolygót találtak, közel a lakható zónához
Magyar közremûködéssel azonosították a CoRoT-9b jelû Naprendszeren kívüli planétát. Bár szilárd felszíne nincs, légkörében a hõmérséklet -20 és +160 Celsius-fok között lehet - így akár folyékony víz is megjelenhet a felhõiben. Ezzel az élet szempontjából kedvezõ helyen, az úgynevezett lakható zóna környékén keringhet.
Megeszi a kõzeteket a Föld eltemetett élõvilága
Akármilyen mélyre fúrtak, eddig mindig találtak élõlényeket a kõzetekben. Becslések szerint a kontinentális kéregben körülbelül négy, az óceániban pedig hét kilométer mélységig lehetnek jelen azok a szívós és különleges egysejtûek, amelyek a Föld eltemetett élõvilágát alkotják. A mélységi bioszféra - amelynek tömege nagyobb lehet, mint a felszínié - különösen figyelemre méltó tagjai az ásványokat táplálékforrásként használó baktériumok.
Magyar skála Földön kívüli élõlényeknek
Természet- és társadalomtudósokat, szakterületük vezetõ kutatóit hívták meg Londonba, hogy megvitassák: milyen következményei lennének a Földön kívüli élet felfedezésének a tudományra, és fõleg a társadalomra. A brit királyi akadémia, a Royal Society által rendezett rangos konferencia egyik elõadója Almár Iván ûrkutató-csillagász, aki kedden délután mutatja be egy ilyen felfedezés jelentõségét értékelõ új skáláját a brit fõvárosban.
Nagy lépés a Naprendszeren kívüli bolygóknál
Csillagánál több ezerszer halványabb bolygó színképét rögzítettek a Föld felszínérõl. Ez újabb lendületet ad a Naprendszeren kívüli bolygók kutatásának: az eddigieknél gyakrabban lehet elemezni légkörük összetételét. A fontos eredmény azonban újabb nehézségeket adott: a spektrum igen szokatlan.
A marsi élet újabb lehetséges jelét fedezték fel
A híres ALH84001 jelû meteoritban lévõ magnetitláncok tüzetesebb vizsgálatából kiderült, hogy azok a meteoritban talált karbonátásványoktól függetlenül keletkeztek. A vizsgálatokat végzõ kutatók szerint ez magnetitláncok biogén eredetére utal.
Mi folyik a Marson? Sóoldatok nyomában a magyarok is
A vörös bolygóról kialakult képünk jelentõs változáson megy kereszül napjainkban. Elsõsorban a Phoenix-ûrszonda adatai, de egyéb vizsgálatok alapján is úgy fest, hogy alacsony fagyáspontú sóoldatok ma is létezhetnek a Marson. A folyékony oldatok még hangsúlyosabbá teszik az élettel kapcsolatos kutatásokat.
Idegen lényekért is meghalt-e Jézus a kereszten?
Giordano Bruno több szekcióban is elnökölhetett volna azon a tudományos konferencián, amelyet a Földön kívüli élet kutatásáról rendeztek november elsõ felében. Bruno jelenlétének igazi pikantériája az lett volna, hogy a konferencia a Vatikán falai között zajlott, többek között olyan kérdésekrõl, amelyeknek feszegetéséért az itáliai tudós-filozófust saját korában erõsen támadták. A katolikus egyház "evolúciós útkeresésérõl" Nemesszeghy Ervin jezsuita atyával beszélgettünk.
Lehet-e élet az Enceladuson?
A Szaturnusz apró holdja, az Enceladus belsejében az eddigi megfigyelések alapján folyékony vízóceán található. A só- és ammóniatartalma révén csökkent olvadáspontú folyadékban metán is elõfordul, amelyet akár élõlények is termelhetnek. Lehet-e valamiféle élet az égitest belsejében?
Eredmények a Phoenix-szondától - 2. rész: színes ásványvilág
A Mars fejlõdéstörténetérõl fontos információkat tartalmaznak a vízzel és a szén-dioxiddal kapcsolatban keletkezett, illetve átalakult ásványok - a felszínközeli törmeléktakaróban ezek nyomát is kereste a Phoenix. A jelek alapján közel egymillió évvel ezelõtt vékony vízfilm borította be a szemcséket a térségben, ami kémiai átlalakulásokat eredményezett.
Konyhasót azonosítottak az Enceladus óceánjában
Nátriumban gazdag konyhasó lehet az Enceladus szaturnuszhold felszín alatti vízóceánjában, amelybõl gejzírszerû kilövellések repülnek az ûrbe - derült ki a Cassini-ûrszonda legújabb adatainak elemzésébõl. Az Enceladus belsõ óceánjának sótartalma ráadásul a földi világtengerben jellemzõ értékhez közeli. Mivel az Enceladus anyagsugaraiban korábban szerves anyagot is azonosítottak, a mostani megfigyelés tovább erõsíti azt a feltételezést, hogy a hold különösen érdekes a Földön kívüli élet lehetõsége szempontjából.
- címkék:
- Földön kívüli élet
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Megtalálták az óceánok legélettelenebb pontját
Kutatók felfedezték azt a helyet, amely a legkevesebb életet hordozza a világ óceánjaiban. A helyre a Csendes-óceán déli részén, a tengerfenéki üledékben bukkantak egy olyan területen, ahol a víz viszonylag mozdulatlan és kevés a tápanyag.
Õsi tó a Marson, életnyomok ígéretével - új felfedezés, rekonstrukció
A University of Colorado (Boulder) kutatócsoportjának bejelentése szerint az elsõ döntõ bizonyítékokat fedezték fel arra, hogy a Mars felszínén mély, õsi tó létezett, amelynek medre az egyik legígéretesebb terület lehet az esetleges marsi élet utáni kutatások szempontjából is.
Fontos magyar eredmény a marsi élet utáni kutatásban
A vörös bolygó felszínén a jégborította apró szemcsék körül néhány molekula vastagságú folyékony vízréteg lehet - az ilyen, úgynevezett adszorbeált vízfilm akár életfolyamatokhoz is hátteret nyújthat. A Collegium Budapestben dolgozó magyar kutatók szerint a sarki dûnék felszínközeli rétegében alkamanként megfelelõ körülmények lehetnek az esetleg itt található ellenálló élõlények számára.
Megvan az eddigi legkisebb exobolygó
Földünknél mindössze kétszer nehezebb planétára akadtak egy halvány csillag körül európai csillagászok. Az égitest az eddigi legkisebb és bolygónkhoz feltehetõleg leginkább hasonló planéta, ám kis csillagtávolsága miatt az élet számára kedvezõtlen viszonyok uralkodhatnak rajta.
- címkék:
- Földön kívüli élet
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Élet is lehet a Naprendszer legnagyobb hegye alatt
A Marson terpeszkedõ gigantikus pajzsvulkán, az Olympus Mons alakja a lávatakaró alatti agyagásványok jelenlétére utal, amelyekkel kapcsolatban felszín alatti vizek is elõfordulhatnak a térségben. Az ilyen helyek ideális környezetet biztosítanának feltételezett marsi élõlények, baktériumok számára.
- címkék:
- Mars
- Földön kívüli élet
- Címkefelhõ »
A nap fotója: az élet lehetséges bölcsõi a Marson
A Földön kívüli élet kutatása szempontjából kiemelkednek a Mars azon területei, ahol egykor hõ és folyékony víz együttesen fordult elõ. Ilyen lehetett Vernal-kráter déli része is, amelyrõl a napokban közöltek részleteket.
Lefotózhatták az elsõ vízcseppet a Marson
A NASA egyik legújabb bejelentése alapján elképzelhetõ, hogy folyékony vízcseppekre bukkantak a Phoenix ûrszonda lábáról készült korábbi felvételeken. Ez az eddigi egyetlen ilyen megfigyelés a Marson, bár lehetséges, hogy most is csak jeget látunk.