Az ember önzetlensége az állatvilágból ered

Az emberi altruizmus, vagy más néven önzetlenség kialakulása a közös utódnevelésre vezethető vissza, állítja néhány kutató a főemlősök vizsgálata alapján. A kölykeiket együtt gondozó főemlősök - például a selyemmajmok - sokkal segítőkészebbek egymással, mint az utódaikat egyedül nevelő majmok, például a csimpánzok.

A figyelmes majmok ránézésre tudják, mikor termékeny a nőstény

Megéri időt áldozni a nőstények megfigyelésére, állítja egy új tanulmány. Azok a hím majmok ugyanis, amelyek jobban ismerik a csoportjukba tartozó nőstényeket, már az arckifejezésükből meg tudják állapítani, hogy pillanatnyilag termékenyek-e vagy sem.

Képről is felismerik egymást a gibraltári majmok

A felnőtt berber makákók képesek fényképről felismerni a társaikat, mutatták ki német kutatók. A fiatal állatokban még nem alakul ki ez a képesség.

Az emberek ugyanúgy öregszenek, mint más főemlősök

Sokáig úgy gondolták, hogy mi emberek - viszonylag hosszú élettartamunkkal és a modern orvosi ellátással - lassabban öregszünk, mint más állatok. Egy több főemlősfajt átfogó összehasonlítás azonban azt mutatja, hogy az emberi öregedés üteme egyáltalán nem egyedülálló.

Így gyászolja halott kölykét a csimpánz - videó

A világ legnagyobb csimpánzközösségét tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült filmre vennie egy csimpánzanyát, amely a 16 hónapos korában elpusztult kölykét gyászolta. A szakemberek egy egyedülálló átmeneti periódusról számoltak be, amelynek során az anya felfogja kölykének halálát.

Ázsiából jöhettek a korai főemlősök

Meglepően gazdag és változatos főemlős együttest mutattak ki a középső-eocén időszakból Líbiában. A nagyon kis méretű állatok arra utalnak, hogy a csoport jóval hosszabb evolúciós múlttal rendelkezik, mint eddig feltételezték. Azt sem lehet kizárni, hogy Ázsiában alakultak ki, és onnan vándoroltak be egyszerre Afrikába.

Távoli ősünk inkább préda volt, mint sikeres vadász

Távoli elődeink sokkal alacsonyabb pozíciót foglaltak el a táplálékláncban, mint a modern ember, s gyakrabban ejtették zsákmányul a ragadozók, mintsem az vadászott volna a vadállatokra - állítják amerikai antropológusok. A kutatók eredményeikről a Gerinces-paleontológiai Társaság 70. konferenciáján számoltak be Pittsburghben.

Még egy makákó is felismeri magát a tükörben

Első alkalommal sikerült bizonyítani, hogy a főemlősök közül nemcsak az emberszabású majmok képesek önmagukat felismerni a tükörben, hanem az alacsonyabbrendűek közül a rhesusmajmok is. A Wisconsin-Madison Egyetem két állata a nemi szerveik körüli területeket vizsgálgatta, és az is előfordult, hogy fejjel lefelé nézegették magukat, vagy igazgatták a tükröt, hogy előnyösebb szögből látszódjanak.

Ürüléke árulta el az új főemlősfajt - hallgassa meg a kiáltását!

Új főemlősfajt fedeztek fel az Indokínai-félsziget trópusi esőerdeiben német kutatók. Az északi barnaarcú gibbont különleges hangja és genetikai vizsgálat alapján különítették el a többi fajtól.

Így nevetnek a patkányok és a delfinek - humorérzék az állatvilágban

Van-e az állatoknak humorérzékük? Talán bizonyos értelemben van, de ezt semmiképp sem szabad összekeverni az ember ilyen képességével. Az viszont majdnem biztos, hogy egyes, fejlettebb értelmi képességű állatok nevetnek. Az utóbbi évek egyik legmeghökkentőbb felfedezése volt, hogy nemcsak a főemlősök fejezik ki kacagással a jókedvüket, hanem például a patkányok is. Persze ne gondoljunk emberi hahotázásra, csak szerény ciripelésre.

Egyre többször támadnak majmok az emberre

Élőhelyeik beszűkülése okozhatja a vadon élő csimpánzok emberre irányuló támadásait Afrikában, állítja egy a The American Journal of Primatology című folyóiratban most megjelent tanulmány. Az erdők pusztítása miatt a jövőben várhatóan egyre többször alakul majd ki konfliktus a főemlősök a helyiek között.

"A szegénység további pusztításra kényszeríti az embereket" - ötven éve védi a csimpánzokat Jane Goodall

Ötven évvel az után, hogy a lábát Afrikába tette, Jane Goodall sürgős cselekvésre szólít: mentsük meg legközelebbi élő rokonainkat, a csimpánzokat a kihalástól! A világhírű csimpánzkutató és természetvédő nagy utat járt be fél évszázad alatt: a csimpánzok egyszerű tudományos megfigyelésétől eljutott a műholdas technológián alapuló, a helyi lakosságot aktívan bevonó környezetvédelmi tervezésig.

Új filmfelvételek alapján a csimpánzok is tudják, mi a halál

A csimpánzok viselkedéséről készített új filmfelvételek alapján feltételezhető, hogy legközelebbi rokonaink is tisztában vannak a halál fogalmával. Erre utal többek között az, hogy a halott újszülötteket az anyák több hétig magukkal hordozzák, haldokló társukat pedig kiemelt figyelemben részesítik a csoport tagjai. A halállal kapcsolatos vallási hiedelmeik vagy gyászszertartásaik persze nincsenek, viselkedésük azonban rávilágíthat, hogy a halálhoz kötődő emberi szokások miként alakulhattak ki az evolúció során.

Ida mégsem volt emberős

Ez év májusában mutattak be az Egyesült Államokban a nagyközönségnek egy szenzációsnak kikiáltott fosszíliát. A lelet egy 47 millió éves, makiszerű élőlény csodálatos állapotban megőrződött maradványa. A kutatók akkor úgy vélték, hogy ebből az állatcsoportból indult az a leszármazási vonal, amelyből a ma élő majmok, emberszabású majmok és az emberfélék is kifejlődtek. A Nature legújabb számában megjelent cikk szerint azonban ez a fejlődési vonal zsákutcába torkollott.

Már az emberek és főemlősök közös őse is használhatott kőeszközöket

Közelmúltban előkerült leletek igazolják, hogy a csimpánzok már 4000 évvel ezelőtt is használtak eszközöket, s valószínű, hogy a főemlősök eszközhasználata már azelőtt kialakult, hogy az evolúció során az emberi vonal különvált volna. Egy a Nature folyóiratban a közelmúltban megjelent cikk szerint az emberi evolúció megértéséhez szükséges, hogy közelebb hozzák egymáshoz a főemlőskutatást és az archeológiát.

Lányszöktető galléros páviánok - hárem a vadonban

A kutatók ma is az evolúció sok kérdésére keresik a választ. Amikor az emberré válás folyamatának "foghíjait" próbálják kitölteni, a Földünket benépesítő állatvilág életmódját, társas kapcsolatait is tanulmányozzák. Ezen belül a elsősorban a főemlősök, így az emberszabású majmok együttélésének, társas viszonyainak csoportos formáiból próbálnak következtetni a régmúlt időkben lejátszódott változásokra. A galléros páviánok nem tartoznak ugyan az emberszabású majmok közé, sajátos berendezkedésű "minitársadalmuk" tagozódásával, szokásaival mégis felkeltették a magatartáskutatók nem kis részének érdeklődését.

Az új fosszilis főemlős ázsiai közös ősre utal

A Mianmar (korábbi nevén Burma) területéről előkerült új lelet alapján az emberek, a majmok és az emberszabású majmok közös őse Ázsiában fejlődött ki, nem pedig Afrikában.

Bemutatták New Yorkban a szenzációsnak kikiáltott főemlősleletet

Kedden délután az Egyesült Államokban bemutattak a nagyközönségnek egy szenzációsnak kikiáltott fosszíliát. A lelet egy 47 millió éves, makiszerű élőlény csodálatos állapotban megőrződött maradványa. A fosszília állapota olyan kitűnő, hogy az állat szőrzetének körvonala is kivehető, sőt az utolsó táplálékának nyomai is láthatók. A kutatók szerint ebből az állatcsoportból indult az a leszármazási vonal, amelyből a ma élő majmok, emberszabású majmok és az emberfélék is kifejlődtek.

Emberi evolúció: titkos hiányzó láncszemet mutat be a BBC

A Daily Mail című brit lap értesülései szerint május 19-én mutatják be New Yorkban azt a leletet, amely kulcsfontosságú hiányzó láncszem az ember kialakulásához vezető evolúciós úton.

Szex húsért a csimpánzok között

Német kutatók megfigyelései szerint a vadon élő nőstény csimpánzok gyakrabban hajlandók párosodni azokkal a hímekkel, amelyek hosszabb időn át megosztják velük a vadászatból származó húst.

Salonga-kalandok: Búcsúzás a bonobóktól

"Két napom van hátra itt Lui Kotalban. Tegnapelőtt elintegettem a bonobókat, egy nagyon jó napon. Valahogy úgy alakult, hogy csak én voltam velük, a többiek mind lemaradoztak (mert így utolsó nap még emlékeztettek a bonobók, milyen is combig sárban liánt vágni), és nagyon élveztem a felelősséget és a lehetőséget. Talán még utolsó nap reggel kimegyek egy búcsúlátogatásra, meglátom, de addig még dolgoznom kell a herbáriumon, úgyhogy maradok a táborban. Megkértem Cécemet, a halászt, hogy vigyen ki reggel a folyóra, amikor a hálókat megy ellenőrzi. Szerettem volna látni egy kicsit még a folyót, mert annyira gyönyörű szép, és talán néhánny ...

Több ezer orángután és különleges delfin került elő

Nehéz elhinni, hogy még mindig vannak a Földnek rejtett zugai, ahol ritka fajok eddig nem ismert csoportjai élnek, viszonylag háborítatlanul. Ilyen "oázisok" felfedezéséről számoltak be a héten két természetvédelmi szervezet szakemberei, akik Banglades mangrove-erdőiben, illetve Borneó dzsungeleiben két kritikusan veszélyeztetett emlősfaj, az orángután és az Irrawaddy-defin eddig ismeretlen populációira bukkantak.

Salonga-kalandok: Megint a darazsak

"Ezt nem hiszem el. Állunk az erdőben, épp elhagytak bennünket a bonobók, Isaac a GPS-én nézi, hogy milyen irányban volna érdemes továbbindulni, miközben valami bogarat próbál a füle mellől ellegyezni. Legyez-legyez, egy kicsit odébb is megy, amikor meghallom a dongást. A vészcsengő az agyamban hamarabb megszólalt, minthogy felfogtam volna, hogy miért. Egyszer csak valami fura érzés a mellkasomon, valami fekete dög megcsíp - mi? Fekete dög? Darazsak!!!! - ordítom Andrew felé, Fussatok!!!- ordítja Andrew vissza."

Salonga-kalandok: Pinchi - új nőstény borzolja a kedélyeket

"Tegnap nagyon jó volt a bonobóknál (azt hiszem, hogy ezért is voltam utóbb csalódott). Van most a csapatban egy fiatal nőstény, aki borzolja a kedélyeket. Pinchi-nek nevezték el a fiúk, mert a hátsóján (swelling-jén) van egy csipetnyi dudor. Azt hiszem, már meséltem róla, de azért leírom, hátha régen volt, hogyan működik ez a bonobóknál."

Salonga-kalandok: Megérkezett a két új srác és a karácsony

"Karácsony van! Eredetileg nem is akartam kimenni tegnap az erdőbe, mert gondoltam, telefonhívásokat fogok kapni otthonról. De aztán Andrew hívott, hogy menjek vele, és végül kimentem egy kicsit, így legálabb nem folyamatosan az otthoniakra gondoltam. A bonobókat keresni indultunk (egy hétig megint nem voltak meg), de végül nem mi, hanem Isaac találta meg őket az erdő egy másik részén. Mi Andrew-val a Bompusára mentünk, így aztán derékig vizes voltam, amikor a táborba visszaérve mondtak a többiek, hogy hívott a családom. :)"

Salonga-kalandok: Elefántcsorda közeleg

Salonga-kalandok: "Ettem krokodilt"

"Csütörtök van és nem sok minden történt tegnap óta. Együtt vacsoráztunk a munkásokkal, elvileg minden szerdán és pénteken együtt eszünk, de ez nem mindig valósul meg. Jó ötlet, bár eléggé szűkösen vagyunk ilyenkor, és én valahogy folyton Djolie mellé kerülök, aki estére általában meglehetősen vidám hangulatban van, és nem bír megülni a fenekén. De jó volt, és kivételesen ihattunk is egy kicsit, mert Kabemba hozott csikuanga pálinkát. Aztán persze elkezdtek zenélni meg énekelni, mi is ütögettünk valamit (én a pléhpoharamat a fésűm nyelével :)."

Salonga-kalandok: Karácsonykor többet lőnek

Salonga-kalandok: Flört a táborban, férgek a lábamban

Salonga-kalandok: Hangyainvázió és zavaró l'amour

Salonga-kalandok: Messze, de megvannak a bonobók

Salonga-kalandok: Félelem a táborban

Japán majmok szokásai vallanak őseink kőhasználatáról

Azok a kutatók, akik immár 30 éve tanulmányozzák a japán makákók több csoportjában, hogy miként bánnak az állatok a kövekkel, egyedülálló bepillantást nyertek a főemlősök kultúrájába. Miközben azt figyelték, hogyan sajátítják el és őrzik meg nemzedékről nemzedékre a kulturális hagyományokat a majmok, fogalmat alkothattak az emberek kulturális evolúciójáról is.

Régóta kihaltnak hitt főemlőst fedeztek fel Indonéziában

Kihaltnak hitt törpe koboldmakira bukkantak az Indonéziához tartozó Sulawesi szigetének egy ködös hegycsúcsán.

Először sikerült majmokat klónozni embrionális őssejtekért

Amerikai kutatóknak elsőként sikerült embrionális őssejtvonalakat előállítaniuk klónozott főemlősök embrióiból. Áttörő eredményük alapján ugyanez hamarosan emberi sejtekkel is megismételhető lesz. A korábbinál hatékonyabb technikával megnyílhat az út a sok betegség ellen a jövő csodafegyverének vélt terápiás klónozás felé, ami viszont heves vitákat és indulatokat kavar világszerte.

Az emberrel élt együtt a 3 méteres főemlős

Az új kormeghatározási eredmények alapján a Gigantopithecus az emberek kortársa volt: a 3 méter magas és 500 kilogrammos óriási főemlős a korai emberekkel együtt élt Kína déli részén.

Gorillabébik viszontagságai

Négy fokozottan védett gorillabébi viszontagságos útja kavarta fel a főemlősökért aggódó tudományos világot és a közvéleményt. Az elhelyezési vitában megszólalt a világhírű szakember, Jane Goodall is.

20 millió évvel "öregebb" főemlős

Egy új, statisztikai módszer alkalmazásával azt az eredményt kapták a kutatók, hogy a főemlősök –amelyekből az emberek is kifejlődtek- 85 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Eddig a 65 millió évvel ezelőtti dátumot fogadták el széles körben.

20 millió évvel "öregebb" főemlős

Egy új, statisztikai módszer alkalmazásával azt az eredményt kapták a kutatók, hogy a főemlősök –amelyekből az emberek is kifejlődtek- 85 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Eddig a 65 millió évvel ezelőtti dátumot fogadták el széles körben.