Nem titok a rektorok fizetése az ombudsman szerint

Mivel közpénzről van szó, ezért nyilvánosságra kell hozni a rektorok fizetését az adatvédelmi ombudsman szerint - közölte az MTV Híradója. Az egyetemi és főiskolai vezetők állítólagos többmilliós havi fizetéséről sok sajtóhír is megjelent, a rektorok azonban nem hajlandók részleteket közölni a jövedelmükről.

Magyar Nemzet: 54 milliót is kereshet egy rektor

54,2 millió forintot kereshet egy rektor maximum havonta - számolta ki a Magyar Nemzet. Többféle illetmény és kiegészítés között válogathatnak a hazai egyetemek és főiskolák vezetői, akik mind milliós nagyságrendű havi fizetéseket vehetnek fel. Ez olykor a professzori juttatások háromszorosa is bőven megvan.

A nyelvtudás mint erkölcsi és anyagi áldozat

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete harcba szállt azzal az "etikátlan" és "diszkriminatív" gyakorlattal, hogy a felsőoktatásban a hallgatók csak a megkövetelt nyelvvizsgák birtokában kaphatják meg a diplomájukat. Milyen meglevő tendenciákat erősítene tovább az, ha még a diplomás magyaroktól sem követelné meg senki, hogy anyanyelvükön kívül legalább még egyen meg tudjanak szólalni?

A Kaukázussal várhatod a ponthatárokat

Gazdasági szak viszi a prímet idén - itt vannak a felvételi ponthatárok

Csütörtök este hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, vagyis eldőlt, hogy hányan örülhetnek az idei közel 130 ezer jelentkezőből. A Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakára a maximális 480-ból 469 pontot kellett szerezni a bejutáshoz, ez volt az idei legmagasabb ponthatár. A jogi képzésre a tavalyinál magasabb a küszöb, és hagyományosan magasak az orvosi egyetemi ponthatárok is. Körülbelül 30 ezer jelentkezőnek nem sikerült idén a felvételi.

Lesz-e hasznos magyar értelmiség tíz év múlva?

Tíz év múlva a ma 25-35 közötti réteg fogja adni az értelmiség gerincét, ők fognak tanácsokat adni a politikai elitnek, s rajtuk múlik majd, hogy sikeres ország lesz-e Magyarország. Milyen jövőt vetít előre a mai egyetemisták egy részének szemlélete?

Lebetegedett a felsőoktatás - A Bologna-rendszer három éve

Az egyetemek és főiskolák torkán három éve nyomták le a poroszos beidegződésektől teljesen idegen új típusú oktatást, az Európában kigondolt Bologna-rendszert. Több tízezer diák játszotta el a kísérleti nyúl szerepét - nekik nemsokára kiadják az első diplomákat. A rendszer jelenlegi állapotában a tanárokat és a hallgatókat is megviseli. A régi magyar elitképzés a múlté, az egységes európai felsőoktatás pedig - bár megoldhatná a hazai rendszer problémáit is - még csak álom.

56 ezer hallgató tanulhat jövőre a felsőoktatásban

Kevesebb agrár, bölcsész, pedagógus és szociológus végzettségű hallgatót vesznek fel jövőre a felsőoktatási intézmények. Viszont a műszaki, gazdasági és orvosi-egészségügyi területeken nőhet a keretszám, miután rábólintott erre a Felsőoktatási Kerekasztal. A kerekasztal tagjai igazságosabbá tennék az ösztöndíjak rendszerét is. A következő lépés a kormány döntése lesz ezekről a javaslatokról.

Ingyen iPhone követi a hallgatókat a tokiói egyetemen

Az egyik japán egyetem iPhone-okat osztott szét a hallgatóinak, amelyeket taneszközként használnak, de azt is követni is tudják, hogy ki lógott az órákról.

Kitúrnák a hatalomból az önjelölt diákvezéreket

Jelentős befolyása van a hallgatói önkormányzatoknak (HÖK) az egyetemeket és főiskolákat vezető szenátusokban. Ez a befolyás elúszhat, ha a parlament elfogadja a felsőoktatási törvény módosítását. A módosítás szerint a HÖK-nek bizonyítania kéne, hogy a hallgatók legalább negyede támogatja. Ha ez nem sikerül, akkor befolyásuk minimálisra csökken. A rektorok óvatosak, szerintük nem jellemző a csalás, de többük jelezte, hogy létezhetnek trükkök. A HÖOK kiakadt a javaslaton.

Egyre több sebből vérzik a magyar PPP

Egyre több nehézség vetődik fel az annak idején már-már csodaszerként beharangozott magyarországi PPP-projektek rendszere körül. A felsőoktatást érintő programok különböző életciklusaiban más-más gondok törnek a felszínre: az újak nem indulnak, akad leállított építkezés, és az sem mindig örül, aki elvileg már élvezhetné egy befejezett, nagyszabású beruházás előnyeit.

Javítóvizsga helyett hackeltek az egyetemisták

Javítóvizsga helyett a hackerek eszközeihez próbált nyúlni három Amerikai egyetemista. A lebukott ötletgazdát huszonkét hónap börtönre ítélte a bíróság - írja a Register.

Újabb adatvesztés a veszprémi Pannon Egyetemen

Ismét személyes adatok szivárogtak ki a veszprémi Pannon Egyetemről: egy állítólagos hacker egy több száz hallgató és 27 tanár adatait tartalmazó levelet küldött szét a médiának. Az adatvesztés tényét az egyetem illetékesei is megerősítették.

Melyik tárgyakat utáltad a legjobban a középiskolában?

"A természettudományos oktatás és nevelés hatékonysága sokat romlott az elmúlt negyed században" - állapították meg tekintélyes tudományos szervezetek, s közzétették javaslataikat is a megoldásra. De vajon tényleg azért nem szeretik a diákok a fizikát és a kémiát, mert e tárgyakból nem kötelező érettségizniük?

Megemelnék a felsőoktatási ponthatárt a rektorok

Jelentősen megemelné a Magyar Rektori Konferencia elnöksége a legalacsonyabb felvételi ponthatárokat - írja a Népszabadság. Egy másik javaslatuk szerint az egyetemi vezetők megbízását - például a rektorokét - meghosszabbítani csakis új pályázat kiírásával lehetne.

A cigány lovának sorsára jutottak a főiskolák

Csillogó könyvtárakkal, némi zsebpénzzel és hatalmas propagandával versengenek a diákok kegyeiért a vidéki főiskolák, a tavaly bevezetett új felvételi rendszer miatt mégis sokkal kevesebb hallgató jutott nekik, mint két éve. A túlélésért küzdő főiskoláknak azonban a felsőoktatási törvény kínál néhány kiskaput. Az egyik például lehetővé teszi, hogy kétszer vegyék fel az állami támogatást egy hallgatóért, miközben lényegében csak egyszer kell megdolgozniuk a pénzért. Találtunk olyan főiskolát, amelyik a jelek szerint él is ezzel a módszerrel.

Di�khitel: lej�r az els� hat�rid�

B�r a�di�khitelt ig�nyl�k sz�ma az ut�bbi �vekben cs�kkent, ez nem a konstrukci� felt�teleinek v�ltoz�s�val magyar�zhat�,�tov�bbra is a legolcs�bb forinthitelek k�z� tartozik. A folyamat�h�tter�ben a fels�oktat�sba jelentkez�k sz�m�nak m�rs�kl�d�se��ll.�A k�zelm�ltban�indult tan�vben havonta t�zezer forinttal nagyobb �sszeget ig�nyelhetnek a di�kok, akiknek legk�s�bb ma be kell adni ig�nyl�s�ket, hogy okt�ber 15-�n p�nzhez jussanak.

T�bb di�khitel ig�nyelhet�

Az elm�lt tan�vben k�zel 19 ezer �j ig�nyl�vel �sszesen 84 ezer hallgat�nak foly�s�tott 22,3 milli�rd forintnyi di�khitelt a Di�khitel K�zpont (DK). Azt Csillag Tam�s vez�rigazgat� is elismerte, hogy a kor�bban tervezettn�l alacsonyabb a hitel�rt jelentkez�k sz�ma, �m ez �sszef�gg azzal, hogy a fels�oktat�sba is egyre kevesebb hallgat� jelentkezik - a m�lt tan�vben sz�muk 100 ezer al� cs�kkent.

Emelt szintű érettségi kéne az orvosihoz

Járatlan útra terelnék az egyetemeket a rektorok

Lettország az egyetlen, ahol az állami pénzen egyetemre járók átkerülhetnek a fizetős képzésre, és fordítva, de még itt is az egyetemek döntenek a pontos szabályokról. Mégis ilyen rendszert vezetne be a Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatásban. Másutt inkább támogatást kapnak a költségtérítéses diákok, igaz, a legtöbb EU-s országban nem is létezik két kategória: minden hallgatónak kell fizetnie tandíjat vagy regisztrációs díjat.

Kevéssé ismerik a magyar diplomát

A célul kitűzött intézmények és szakok közötti átjárhatóság jelentősen fejlődik, de az európai szintű együttműködés továbbra is nehézkes - derült ki az Életpálya Szövetségnek a Budapesti Corvinus Egyetemen a felsőoktatási rendszer újdonságairól, elsősorban a mesterképzésről rendezett konferenciáján. A magyar diplomát gyakorlatilag nem ismerik nyugaton.

A diákhiteleket is elérte a válság

Az USA jelzálogpiacáról kiinduló, a világ nagy részét érintő hitelválság a lakásvásárlók után mára elérte a diákhitelezésre - azon belül a szövetségi forrásokra is - támaszkodó amerikai felsőoktatási rendszer résztvevőit is. A piac szereplői vagy kormányzati beavatkozásban bíznak, vagy a kivonulást választják - olvasható a Napi Gazdaságban.

Szerdától állásbörze a Műegyetemen

Április 9-10-én rendezik a legnagyobb hazai felsőoktatási állásbörzét. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 223 cég mintegy 4100 állásajánlata várja a fiatal tehetségeket.

Az ELTE a legnépszerűbb a felvételizők körében

Az ELTE vezeti az egyetemek rangsorát a felvételizők számát tekintve. A főiskolák között a Budapesti Gazdasági Főiskola áll az élen - derül ki az Országos Felsőoktatási Felvételi Információs Központ adataiból. Idén is több nő jelentkezett a felsőoktatásba, mint tavaly.

Százezer alatt a felsőoktatásba jelentkezők száma

Csak asszisztálunk a bolognai rendszerhez

Tíz évet kapott az egységes európai felsőoktatás megteremtésére létrehozott bolognai rendszer, amit az EU most drasztikusan átalakítana. A rendszernek ugyanis jelenleg inkább a nyugat-európai vagy a jómódú keleti diákok a haszonélvezői, egy átlagos magyar egyetemista például csak nagy anyagi nehézségek árán tud profitálni a bolognai folyamatból. Az EU kivenné a közös felsőoktatás szervezését a tagállamok kezéből. A magyar egyetemek egyelőre az eredeti szabályokkal is csak barátkoznak, azt pedig senki sem tudja még, hogy mit hoz a konyhára.

A gyermekorvosok pénzéből kompenzálják a vizitdíjat

A korábbi ígéretek ellenére mégis kompenzálja valamivel a kieső vizitdíjat a kormány, igaz ezt a gyermekorvosoktól veszi el: az ő vizitdíj-kompenzációjukat, havi 280 milliót osztják fel az összes háziorvos közt. A felsőoktatás nem kap a kormábban meghatározottnál több pénzt, de megmarad az átjárás a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzés közt.

Pro és kontra a népszavazási kérdésekről

Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint a vizitdíj és a kórházi napidíj betegadó, hiszen a társadalombiztosítási járulékkal megfizettük már egyszer az ellátás díját. Gyurcsány Ferenc viszont állítja, az egszségügy átalakítása nem a vizitdíjról szól, az csak egy pici szelete a rendszernek, de a felsőoktatás nagy kérdése sem a tandíj. Az SZDSZ a szocializmust idézi, így győzköd a három nem mellett. Orbán viszont a három népszavazási kérdés szimbolikus jelentőségét emlegeti, szerinte a kormány hazugságáról is döntenek az emberek. De mi az igazság, mennyire sarkítanak a politikusok? Szakértőket kérdeztünk pro és kontra a népszavazsi kérdésekről.

Tandíj mellett érvel a Világbank

Mindenkire kiterjedő tandíjat és szigorúan célzott hallgatói támogatásokat javasol tanulmányában Magyarországon a Világbank. A dokumentum azt is megállapítja, hogy vegyesek a tandíj hatásai a felsőoktatásba való belépést tekintve.

Mi a tandíj?

Idén ősszel kellene először tandíjat fizetni a másodéves felsőoktatási hallgatóknak egy 2006-os törvénymódosítás értelmében. Ha a népszavazáson az igenek kerülnek többségbe, akkor az erdetileg tervezett formában ez nem valósulhat meg, ha a nemek győznek, akkor viszont lesz tandíj ősztől.

Mást gondol a tandíjról az oktató és a diák

Míg a hallgatók többsége ellenzi, az oktatóknak több mint a fele támogatja a tandíj bevezetését - derül ki abból a kutatásból, amit a Medián a Népszabadság megbízásából készített a felsőoktatás megítéléséről. A diákok véleménye sokkal jobb a felsőoktatási képzésről, mint az oktatóiké.

Az oktató neve is emeli a diploma árát

Tízezer és közel másfél millió forint közötti összegeket fizetnek ki majd az oktatásért félévente a tanulmányaikat szeptemberben elkezdő, költségtérítéses hallgatók Magyarországon - írja a Napi Gazdaság a felvi.hu adatai alapján. A különbségeket leginkább az oktató díjazása okozza.

Eldőltek a februári felsőoktatási képzések ponthatárai

Megvannak a februártól induló felsőoktatási képzések ponthatárai, valamivel több mint kétezer jelentkező közül ezek alapján 1800-an kezdhetik meg tanulmányaikat. Az oktatási tárca szerint ezekből azonban még nem lehet következtetni a nyári ponthatárokra.

Hosszabb távú felsőoktatási megállapodás

Az állami fenntartású felsőoktatási intézmények támogatása a jelenlegi 214 milliárdról 2010-re mintegy 240 milliárd forintra nő annak a hároméves megállapodásnak köszönhetően, amelyet Hiller István szakminiszter írt alá csütörtökön 29 alma mater rektorával a fővárosban.

Bajban a felsőoktatási tankönyvkiadás

Tovább folytatódnak a tankönyvkiadók létét fenyegető kormányzati intézkedések: most a felsőoktatási tankönyvek fejlesztési támogatását szüntette meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) - írta a pénteki Magyar Nemzet.

Kedden-szerdán állásbörzét rendeznek a Műegyetemen

Kétszáz feletti kiállító, több ezer állásajánlat - kedden reggel nyílik és szerda estig tart az ország legnagyobb felsőoktatási állásbörzéje a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületében. Főként mérnököket és informatikusokat keresnek a cégek, ám más diplomát szerzőknek is lesz ajánlat.

Ki, hogy büntetne a tandíjjal?

Régóta húzódik a vita a minisztérium és a felsőoktatás hallgatói között arról, ki és mennyit fizessen a diplomáért. Az oktatási tárca és a hallgatók javaslataiban is van ösztönző is, büntetés is. Ki, hogyan szankcionálná a lustálkodókat? Ki, hogyan csinálna kedvet a magoláshoz? Ismerje meg a javaslatok lényegét!

Állásbörzét rendeznek a Szegedi Tudományegyetemen

Másfél-kétezer látogatót várnak a dél-alföldi régió legnagyobb regionális felsőoktatási állásfórumára, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) őszi állásbörzéjére, melyet szerdán rendeznek meg a Tanulmányi és Információs Központban.

Tandíjellenes demonstráció lesz Budapesten

Olyan javaslatot dolgozott ki a HÖK, amely szerint a felsőoktatásban csak a krediteket meg nem szerző hallgatóknak kellene tandíjat fizetniük. Ha a minisztérium nem fogadja ezt el, a szervezet tüntetést szervez a kormány által tervezett rendszer ellen.

Igazolványaik híján nem vonatozhatnak a diákok

Több felsőoktatási intézménybe még nem érkeztek meg a diákigazolványok és ezek hiányában a vonatra nem válthatnak kedvezményes jegyet a felvett hallgatók - írta pénteken az Új Néplap.

Izrael szabadon engedett egy volt Hamász-minisztert

Izrael szabadon engedte kedden a radikális Hamász többségével alakult korábbi palesztin nemzeti egységkormány volt felsőoktatási miniszterét - jelentette be közleményben az izraeli hadsereg.

Potya pontokra vadászhatnak a héten a felvételizők

Péntek óta megnézhetik a felsőoktatásba jelentkezők, hogy mennyi pontot gyűjtöttek a felvételin, a ponthatárokat azonban csak július 25-én hozzák nyilvánosságra. A bejutást befolyásolhatja az is, hogy a jelentkezők szerdáig milyen pluszpapírokat adnak le.

Magyar siker a Mol nemzetközi diplomásversenyén

Magyar közgazdászhallgatók nyerték a Mol frissdiplomásokat és felsőoktatásban tanulókat megcélzó nemzetközi vetélkedőjének 10 ezer eurós fődíját 13 ország 271 indulója közül. A freshhh 2007 versenyprogram célja a legígéretesebb fiatal szakemberek felkutatása volt.

A mérnök szakok alig érdeklik a nőket

Továbbra is több nő jelentkezik a felsőoktatásba, mint férfi. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ tanulmánya szerint még mindig éles a választóvonal a tipikusan női és férfi pályák között. Gyógypedagógusnak például szinte kizárólag nők, villamosmérnöknek férfiak jelentkeznek.

Bokrosék átszabnák a teljes felsőoktatást

Magas tandíjak bevezetését, az állami finanszírozású képzés megszüntetését, a rosszul teljesítő intézmények bezárását javasolják az ország legnagyobb egyetemei egy vitairatban, melyet Bokros Lajos közgazdász szerkesztett. A tabudöntögető elképzelés teljesen felforgatná a felsőoktatást. A vitairat haszontalannak tartja a tandíj mostani formáját, hiányolja az esélyegyenlőséget, és bírálja az ezerszám osztott haszontalan diplomákat. A minisztérium nem ért egyet.

Növekszik a műszaki szakok népszerűsége

Úgy tűnik, egyre több, felsőoktatásba igyekvő fiatal tudatosan választ álláspiaci igényeinek megfelelő képzést. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ legnépszerűbb szakokat bemutató összeállításában ugyanis feljövőben vannak a műszaki és informatikai képzések, amire a versenyszférának leginkább igénye van. Jelentős a visszaesés a bölcsész szakokon és a kommunikációnál.

Befektetőkkel lökné be az egyetemeket Magyar Bálint

Nem lesz egyetemprivatizáció - közölte az Oktatási Minisztérium szakállamtitkára, miután a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete tiltakozásba kezdett a felsőoktatás magánosításától tartva. Az ügyet az robbantotta ki, hogy Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár nemrég a magántőke felsőoktatásba való bevonását indítványozta az államreform-bizottságban. Az SZDSZ-es politikus elmondása szerint az "államszocialista gazdasági gyámság" alól akarja felszabadítani az egyetemeket.

Bejutás pályakezdőként neves céghez

Egyetemi rendezvények, ismerősök kikérdezése, spontán megkeresés. Többek között ezeket az eszközöket is be lehet vetni, ha pályánkat neves cégnél szeretnénk kezdeni. Ráadásul a nagy multik előszeretettel alkalmaznak a felsőoktatásból kikerülő fiatalokat. Pintér Zsolt fejvadász és karrierszakértő olvasói kérdésre válaszolt.

Eladható felsőoktatás

A tavalyi ciprusi találkozó után idén, 2007. április 4-6. között Budapesten rendezik meg a II. Európai Felsőoktatási Marketing Konferenciát.

Rekord összegű diákhitelt folyósítottak

Rekord, 8,528 milliárd forintos összeget utalt át a Diákhitel Központ. Közel 80 ezer, a felsőoktatásban jelenleg is tanulmányait folytató jogosult igényelte ebben a szemeszterben a hitelt.