Védett faj lett a jegesmedve az Egyesült Államokban

Hosszas latolgatás után felvette az Egyesült Államok a jegesmedvét a veszélyeztetett fajok listájára. A döntést a sarkvidéken élő állatok fennmaradásához létfontosságú sarki jég fokozatos olvadásával indokolták. Környezetvédők szerint a döntés többhónapos késlekedése mögött pusztán olajipari érdekek álltak.

A gigantikus tintahal boncolása képekben

Mint korábban beszámoltunk róla, az Antarktisz melletti Ross-tengeren tavaly kifogott hatalmas lábasfejű, a Mesonychoteuthis hamiltoni szinte teljesen ép példányát lefagyasztották, és a wellingtoni Te Papa Tongarewa nemzeti múzeumba szállították boncolásra és a további vizsgálatok elvégzésére. A következőkben bemutatjuk a boncolás legérdekesebb képeit.

Veszélyes vándorutak - kockázatos vonulások az állatvilágban

Útra kelni sosem veszélytelen, ám egy alkalmatlanná váló élőhelyen egy helyben maradni ugyanígy kockázatos a túlélés szempontjából. A fajok az évezredek során bonyolult vonulási stratégiákat alakítottak ki, igazodva az éghajlati és földrajzi viszonyokhoz. A vándorló állattömegek megjelenése a bőség időszakát jelenti a ragadozóknak, vagy éppen az embernek. Írásunkban a leghosszabb, legkockázatosabb állati vonulások közül gyűjtöttünk egy csokorra valót, válogatva a természetesen és az ember "jóvoltából" jelentkező veszélyforrások között.

Ismeretlen óriáslények az Antarktisz vizeiből

Hatvan centisre növő tengeri csillagok, termetes tengeri pókok, óriás tintahalak és polipok, valamint különféle méretű és kinézetű, eddig soha nem látott élőlények is felszínre kerültek egy új-zélandi antarktiszi expedíció során, amelynek tagjai a Nemzetközi Poláris Év alkalmával a sarkköri kontinens tengeri élővilágának sokféleségét kutatták, a vártnál is szélsőségesebb körülmények között. Az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet jóvoltából a Ross-tenger legkülönösebb élőlényeiről közlünk felvételeket.

Fotó a bizonyíték rá, hogy élnek még törpevízilovak

Sikerült lencsevégre kapni törpevízilovakat a nyugat-afrikai Libéria egyre zsugorodó őserdejében, pedig a kutatók arra számítottak, hogy a faj már kipusztult az országban dúlt két polgárháború, valamint az illegális vadászat és fakitermelés miatt.

Már 30 ezer faj látható az Élet Enciklopédiájának oldalain

Mintegy 30 ezer növény- és állatfaj adatai már elérhetők minden idők legnagyobb biológiai adatbázisában. Az Encyclopedia of Life folyamatosan bővülő internetes oldalain a tervek szerint a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj kap helyet. Az indulásnál az óriási érdeklődés miatt az oldal nem bírta a terhelést, ezért csak a hétvégén vált ténylegesen elérhetővé.

A világon egyedülálló génbank nyílhat Magyarországon

Tápiószelén jöhet létre a világ első olyan vetőmagbankja, ahol a mezőgazdasági növények mellett a vadon élő fajok genetikai anyagát is őrzik. Mi lehet ennek a szerepe a Kárpát-medence növényvilágának megőrzésében, a genetikai gyarmatosítás elleni védekezésben? Van-e esély arra, hogy újra régi magyar fajtákat vásárolhassunk a piacokon?

Háromra támadunk! - Együttműködő viselkedés az állatvilágban

Az államalkotó rovarok evolúcióját egy évtizedek óta margón lévő elmélet, a csoportszelekció segítségével érthetjük meg - mutatott rá nemrégiben a Harvard Egyetem egyik tekintélyes biológusa. Ha bebizonyosodik, hogy igaza van, az alapjaiban rengeti meg a jelenlegi közfelfogást az állatok együttműködő viselkedéséről. Cikkünkben ütköztetjük a két oldal érveit, és bemutatjuk az állati kooperáció változatos formáit.

A tíz legfurcsább párzás az állatvilágban

Minden állat szexuális viselkedésének végeredményben hasonló a célja: utódok létrehozása, amelyek hordozni fogják a szülők génjeinek egy részét. E cél elérésére azonban a különböző állatfajok igencsak eltérő módszereket fejlesztettek ki. Ezek között jó néhány akad, amelyek első látásra meghökkentőnek tűnnek, néha alig hihetők. Cikkünkben összegyűjtöttük az állatvilág tíz legfurcsább párzási viselkedését.

2008: a globális problémák, a burgonya, a cserkészek és a reneszánsz éve

Miről fog szólni az előttünk álló év bolygónkon? Az ENSZ olyan komoly, globális problémákra irányítja a figyelmet, mint a közegészség vagy a sarkvidékeket különösen érintő klímaváltozás, míg más szervezetek, civil szerveződések és vállalkozások lokálisabb szempontoknak szentelik az idei évet: Peru javaslatára a burgonya, Görögországban a feta sajt, az ausztráloknál a cserkészek, hazánkban pedig a reneszánsz került a figyelem középpontjába. A 2008-ra meghirdetett nemzetközi programokból globális méretű élelmezési problémák és végveszélybe került fajok körvonala rajzolódik ki.

Nyolcvanmillió év szex nélkül

Brit kutatók választ találtak arra, hogyan volt képes egy kizárólag ivartalanul szaporodó kerekesféreg faj nyolcvanmillió éven keresztül fennmaradni. Ezzel megoldották az evolúcióbiológia egyik nagy rejtélyét, amelyet a nemrég elhunyt angol biológus, John Maynard Smith az evolúció szexbotrányának nevezett.

Veszélyben Földünk legmagasabb állatai

Az afrikai zsiráfokat a kihalás fenyegeti - figyelmeztettek kenyai és amerikai biológusok, akik ezzel egyidőben azt állítják: Földünk legmagasabb állatai a korábbi ismeretekkel ellentétben nem egyetlen, hanem több önálló faj képviselői, ezért a bolygónkon élő zsiráfpopuláció általános fogyatkozása néhány faj számára a véget jelentheti.

Mindent a párzásért - extrém udvarlás az állatvilágban

Az udvarlás, a széptevés, a nőstény becserkészése az állatvilágban éppoly fáradságos elfoglaltság, mint az emberek között, és sokesetben sokkal veszélyesebb. A hímek dalolnak a nősténynek, táncra perdülnek előtte, nászajándékokkal halmozzák el, s közben újra és újra párharcba keverednek a vetélytársakkal. Miért van szükség minderre? Milyen extrém széptevésre buknak a különböző fajok nőstényei?

Kép: klónozzák a mexikói hízelgő monstrumot

A vaskori disznó és sorstársai - különleges hibridek az állatvilágban

Az iskolai biológiaórákon úgy tanítják, hogy a különböző fajú állatok onnan ismerszenek meg, hogy ha képesek is egymással szaporodni, utódjuk nem lesz termékeny. A legújabb felfedezések sokszor cáfolni látszanak ezt a közvélekedést, és a klasszikus fajfogalom elavultságára hívják fel a figyelmet. A természetben valójában meglepően gyakran keverednek egymással a különböző fajú állatok - főleg madarak és rovarok - úgy, hogy születendő utódjuk is egészséges. Az ismert fajkeresztezések többsége ennek ellenére emberi segédlettel jött létre. Hol húzódnak a fajkeveredés genetikai és ökológiai korlátai?

Tizenegy állat- és növényfajt fedeztek fel Vietnamban

Vietnam középső részén eddig ismeretlen kígyó-, lepke- és orchideafajokat fedeztek fel a kutatók. Az Annamite-hegység  rendkívül gazdag ritka fajokban, ezért védelemre szorul - közölte a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet.

Nyálunk összetétele fontos lépés lehetett az emberré válásban

Az antropológusok évtizedek óta keresik azokat a viselkedési és élettani különbségeket az ember és emberszabású rokonai között, amelyek magyarázhatják fajunk kialakulását. Egy minap közölt tanulmány szerzői szerint e folyamatban fontos szerepet játszott az, hogy őseink képessé váltak a keményítő megemésztésére. Így értékes tápanyaghoz jutottak, amely fedezhette nagyobb agyuk megnövekedett energiaigényét.

Megtalálták a dinoszauruszok gyilkosának forrását

Mintegy 60 millió évvel az első dinoszauruszok megjelenése után egy gigantikus kozmikus karambol történt a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben. Az új kutatások alapján ennek során született meg az az égitest, amely körülbelül 100 millió évvel később eltörölte az ősi hüllőket a Föld színéről, számos más faj társaságában. Mit tehetnénk ma egy hasonló, 10 kilométeres test ellen?

Válságos helyzetben a kétéltűek

Bolygónk kétéltűfajainak akár a felét is a kipusztulás veszélye fenyegetheti. Érthető hát, hogy a kétéltűek védelme állt az Állatkertek és Akváriumok Világszövetségének elmúlt héten Budapesten megrendezett 62. éves konferenciájának középpontjában.

Elbúcsúzhatunk a tenger gyümölcseitől

Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a tengeri fajok túlhalászása, a vizek szennyezése és a globális felmelegedés, akkor az óceánok élővilága 2050-re drámai módon megfogyatkozhat. Az ökológiai katasztrófa még elkerülhető, de ehhez változtatni kell napjaink környezetpusztító szemléleten és gazdálkodásán.

A klímaváltozás tíz meglepő következménye

A klímaváltozás és annak hatásai ma már mindennapos beszédtémának számítanak. Hol azért emlegetjük, mert melegebb van vagy többet esik az átlagosnál, hol pedig azért, mert több hurrikán keletkezik az amerikai partoknál. A következőkben a globális felmelegedés kevésbé közismert hatásairól olvashatnak.

Fotók a Szegedi Vadaspark új jövevényéről

Törpevíziló-lány érkezett a Szegedi Vadasparkba. A másfél éves Tigi augusztus 13-án délben tette meg első lépéseit a szabadban a számára épült kifutóban. Tigi mellé jövőre egy hím állat is érkezik, s ezzel megindulhat a ritka faj szaporítása Szegeden. 

Visszatért egy ritka faj Angliába

Váratlanul csaknem megkétszereződött egy különösen veszélyeztetett madárfaj, az erdei pacsirták száma az elmúlt tíz évben Angliában, a biológusok azonban arra intenek, hogy a populáció felvirágzása könnyen rövid életű lehet.

Enciklopédia az életért

Alapítványok, neves kutatóintézetek és az élővilág sorsa iránt elkötelezett laikusok fognak össze azért, hogy tíz éven belül elkészüljön a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj webes enciklopédiája. Az Encyclopedy of Life (EOL, az Élet Enciklopédiája) című program kezdeményezője, E. O. Wilson és harvardi kutatócsoportja a Humán Genom Projekthez hasonló horderejűnek ítéli a valóban nagyszabású tervet.

Az ember modernkori evolúciójának motorja

Az emberi evolúció az utolsó 40 000 évben leállt, az ember ugyanakkor átruházta evolúcióját a tárgyakra, amelyek használatával képességei hihetetlen mértékben megnőttek, és olyan tulajdonságokra tett szert, amelyek eléréséhez biológiai úton évezredekre lett volna szükség. Az átruházott evolúció segítségével kivédhetők a szelekció pusztító, ugyanakkor a faj minőségét megőrző, sőt javító hatásai, de elő is mozdítja a degeneráció tömegméretű kialakulását.

Fehér delfint láttak Hongkongnál

Egy keleti púpos delfint (Sousa chinensis) kaptak lencsevégre Hongkong partjainál. A helyi delfinfigyelő szervezet, a Hong Kong Dolphinwatch beszámolói szerint a városhoz közeli vizek annyira szennyezettek, hogy az amúgy is ritka és kevéssé ismert faj rövid időn belül teljesen eltűnhet erről a területről.

Az első erszényesgenom

Először készült el egy erszényes állat, nevezetesen a házi kurtaopusszum genetikai állományát alkotó molekulák sorrendjének vázlatos leírása. A faj ezzel az egér, a patkány, a csimpánz és az ember után az ötödik emlős, amelynek a genetikai állományt tekintve "feltéképzettnek" számít - olvasható a Nature csütörtöki számában.

Újabb fontos bizonyíték a középfül evolúciójáról

Az összes modern emlős szempontjából kulcsfontosságú jelentőséggel bíró középfül korai evolúciójáról szolgál megdönthetetlen bizonyítékokkal egy a Nature-ben ismertetett új faj.

Hogyan látjuk magunkat a jövőben?

Jövőbe látni ugyan nem tudunk, de a jövőben látni magunkat mindannyiunk képessége - olyan emberi vonás, amelyben lehet, hogy egyetlen másik fajjal sem osztozunk. Amerikai kutatók először vizsgálták képzeletünk e rendkívüli teljesítményét az agykutatás legkorszerűbb módszereivel.

Repülőkutya-kölykök a budapesti Pálmaházban

Az elmúlt hetek során három kölyökkel gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert pálmaházában élő repülőkutya-kolónia. A kert szakemberei kíváncsian várják, hogyan alakul a kicsik fejlődése, mivel az állatkertben látható délkelet-ázsiai fajnál az egyedfejlődés különféle szakaszainak időtartamát eddig nem dokumentálták kellő alapossággal.

Partra szállt a szalamandra-robot

Gyalogolni és úszni egyaránt tud a Lausanne-i Műszaki Egyetemen alkotott Salamander robotica, azaz a szalamandra-robot. A kutatókat a járás kialakulása foglalkoztatta, arra voltak kíváncsiak, hogyan "sétált ki" az első gerinces a szárazföldre. A kétéltű szalamandrát modellezték, hiszen ez a faj sok szempontból hasonlíthat az első négylábúakhoz.

Már láthatók a karmosmajom-kölykök az Állatkertben

A karmosmajmok két faja, a fehérfejű selyemmajom és az arany oroszlánmajmocska is szaporodott a budapesti állatkertben. A két-két kölyök világra jövetele azért is örvendetes, mert ezek az állatok őshazájukban fenyegetett fajoknak számítanak, ezért az állatkertek tenyészprogramokat tartanak fenn szaporításuk érdekében.

Odúépítés agyrázkódás nélkül

Bár az idei tél enyhén indult, az esetleges fagyok még nagy erőpróba elé állíthatják a nálunk telelő madarakat. Az etetésen kívül odúépítéssel is segíthetjük tollas vendégeinket. Az odúlakó, természetes vagy mesterséges odúkban "fészkelő" közismert vagy ritka hazai fajok - madarak, emlősök, ízeltlábúak - életét, szokásait, velük kapcsolatos információkat tartalmazó oldalt indított a Magyar Madártani Egyesület, ahol az odúkészítés legapróbb részletei is kiderülnek.

Óriáspanda-szaporulat Kínában

Termékeny volt a 2006-os év a kínai Csengtui óriáspanda-tenyésztési központban: 30 életképes bocs látta meg a napvilágot, ami egyértelmű siker a faj mesterséges megtermékenyítéssel történő szaporításában.

Három Földre lehet szükségünk 2050-re

Az emberiség történetében példátlan természetpusztításról ad számot a WWF nemzetközi természetvédő szervezet által készített 2006-os Élő Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tűnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erőforrásai pedig egyre inkább kimerülőben vannak.

Új emlősfajt fedeztek fel az Andokban

Új állatfajra bukkantak kutatók a perui Andok keleti lejtőin. Hasonló, nagy testű rágcsálót már nem egy inka sírban találtak, ám a kutatók a fajról eddig azt hitték, hogy rég kihalt.

A mezei veréb az év madara 2007-ben

A mezei verebet választotta az év madarának 2007-ben a Magyar Madártani Egyesület. A faj állománya az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Nyugat-Európában, olyannyira, hogy például Nagy-Britanniában az eredeti létszám 3%-ára csökkent.

Hang alapján képet alkotnak a kutyák

Gazdájuk hangját hallva a kutyák már látják is maguk előtt annak képét - állítják japán kutatók kísérleteik alapján. Ez első olyan eredmény, amely szerint az emberen kívül más faj is rendelkezik ezzel a képességgel.

Denevérek iránytűvel

Újabb fajjal bővült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzői az észak-amerikai nagy barna denevérről (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytűje.

Villogj, ha jön a túzok!

Talán nem gondolnánk, de hazánk kiemelt természeti értékére, a túzokra a halálos csapás a levegőben leselkedik, ott, ahol a legkevésbé várná. A faj védelmére példaértékű összefogás valósult meg: a Tiszántúli Áramszolgáltató a Hortobágyi Nemzeti Parkkal és a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve túzokriasztó szerkezetekkel látja el a légvezetékeket azokon a szakaszokon, ahol a tapasztalatok szerint a legtöbb túzokbaleset történik.

Tetten ért evolúció

A környezethez való rendkívül gyors alkalmazkodásnak lehetettek szemtanúi azok az ornitológusok, akik az elmúlt évtizedben a galápagosi Darwin-pintyek két faja közti vetélkedést követték figyelemmel. A táplálékforrás megfogyatkozásával lépéselőnyhöz jutott az a faj, amelyet korábban inkább hátrányosan érintett egyik adottsága, a kisebb csőr.

Az óriáspandák visszatérnek

Egy újfajta eljárással, az állatok ürülékéből vett minták alapján készült felmérés örömteli eredménnyel zárult: az óriáspandák száma 1998 óta megduplázódott egyik legfontosabb természetes élőhelyükön, a nyugat-kínai Wanglang Rezervátumban, s ezzel megnőtt a remény a kihalás szélén álló faj fennmaradására.

A globális felmelegedés felgyorsítja az evolúciót

A tudósok szerint a jövőben azok a fajok lesznek előnyben, melyek rugalmasan képesek alkalmazkodni a felmelegedéshez. 

Óriáskrátert találtak a Földön

A dinoszauruszok kihalásával kapcsolatba hozott Chixulub-kráternél nagyobb, közel 480 km-es becsapódásnyomra akadtak az Antarktiszon. Kora alapján lehetséges, hogy ez a becsapódás válthatta ki a 250 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász határán bekövetkező hatalmas kihalást, amely az akkori fajok 70-90%-át eltörölte bolygónkról.

Szadomazo kezdőknek (18+)

Sokak számára riasztóan hangzik minden, ami szado vagy mazo, de a szex ezen fajátja talán közelebb áll hozzád, mint hinnéd.

A csimpánz és az ember ősei kereszteződhettek egymással

Az evolúciós szakadás az ember és legközelebbi élő rokonunk, a csimpánz között talán nem is történt olyan régen, mint azt eddig gondoltuk. Legalábbis a legújabb vizsgálatok - melyek a két faj genetikai állományát hasonlították össze - ezt sugallják. Sőt mi több, úgy tűnik, hogy az elválás nem egyik napról a másikra történt - ami ahhoz az ellentmondásos elmélethez vezet, mely szerint az első elválást követően a két faj ősei még szaporodhattak egymás között - olvasható a Nature online hírportálján.

A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése

Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de találtak mozgási rendellenességekkel, cukorbetegséggel, szív és érrendszeri betegségekkel, négy különböző hangulati betegséggel kapcsolatba hozható géneket is. A 12-es kromoszómán található a CD4-receptor is, amely a HIV-vírussal való fertőzés és a betegség kialakulása során játszik fontos szeerepet. ...

Szétszéledtek az állatkerti Nagyszikla vadjai

Aki a Fővárosi Állatkertbe látogat, hiába keresi a Nagyszikla oldalában a kecskéket, páviánokat, barlangjainak árnyékában sem hűsölnek a medvék. A több ragadozófajnak is otthont adó sziklát ugyanis felújítják. Egyes fajok a kert egyéb állataihoz bekvártélyozva vészelik át a "lakásfelújítást", másokat vidéki állatkertek fogadtak be.

Íme, a nyolcas

A részletesen feltérképezett 8-as emberi kromoszóma rejtheti néhány fontos, fajunk kialakulása során lezajlott evolúciós lépés magyarázatát. A 8-as egyik régiójának komoly szerepe lehetett a főemlősök agyának evolúciójában és gyors növekedésében.

Hatalmas fajfelfedezés a pápuai vadonban

Több tucat eddig ismeretlen állat- és növényfaj él az indonéziai esőerdőnek azon a részén, ahol 2005 decemberében elsőként járt ember, s ami felfedezői szerint nem más, mint maga az érintetlen földi édenkert.