exobolygó

címke rss

Új adatok és képek a légkörben felrobbant kisbolygóról

Archívum2008.11.09, 18:53

Újabb megfigyelések alapján pontosították az október 7-én a Föld légkörében felrobbant kisbolygó paramétereit. Eszerint a 2-5 méteres égitest 37 kilométer magasan, körülbelül egy 1 kilotonnás robbanás keretében semmisült meg.  

Egyelõre védtelenek vagyunk a becsapódásokkal szemben

Tudomány2008.10.13, 14:09

Az elmúlt héten bolygónkkal összeütközött és a légkörben felrobbant a 2008 TC3 jelû, közel 3 méteres kisbolygó. Ilyen események havonta megtörténnek, és ritkán szerzünk róluk tudomást. Vannak azonban sokkal rosszabb forgatókönyvek is: napjainkban közel 5500 földközeli objektumot ismerünk, amelyek között a legveszélyesebbek az egy kilométernél nagyobb átmérõjû testek. Ezek akár kontinensnyi területet is elpusztíthatnának, és az ellenük való védekezési módszerek még csak papíron léteznek.

Film és kép a megsemmisült kisbolygóról

Tudomány2008.10.12, 18:43

Újabb felvételeket és néhány további adatot hoztak nyilvánosságra a Föld légkörében két nappal ezelõtt megsemmisült kisbolygóról.

Észlelték a kisbolygó keddi robbanásának lökéshullámát

Tudomány2008.10.13, 10:22

Mint arról korábban beszámoltunk, kedden hajnalban egy apró kisbolygó ütközött a Földnek. Ez volt az elsõ elõre jelzett ilyen esemény az emberiség történetében. A 2008 TC3 jelû égitest Szudán területe felett lépett be a Föld légkörébe, és nagy magasságban felrobbant. A terület földrajzi helyzete miatt képek egyelõre nem ismeretesek az eseményrõl. Az elsõ két repülõgépes megfigyelést egy mûszeres érzékelés is megerõsítette.

A tíz legizgalmasabb Naprendszeren kívüli bolygó

Archívum2008.10.02, 11:38

Jelenleg 313 exobolygót - azaz Naprendszeren kívüli planétát - ismerünk, amelyek 268 csillag körül keringenek. Mára kiderült, hogy a bolygók keletkezése a csillagok kialakulásnak általános velejárója. Ugyanakkor az eddig megfigyelt exobolygók többsége a Jupiterhez hasonló égitest, szilárd felszín nélküli gázóriás lehet. Megismerésük közelebb visz bennünket a bolygókeletkezés, így a Földünkhöz hasonló égitestek születésének megértéséhez is. A mûszertechnika és a megfigyelési módszerek fejlõdésével jó eséllyel megtalálhatjuk az elsõ Naprendszeren kívüli, Földhöz hasonló égitestet a következõ évtizedben.

Láthatatlan anyagkorong lehet a Tejútrendszerben

Archívum2008.09.17, 09:07

Egy új számítógépes szimuláció alapján a láthatatlan tömeg, azaz a sötét anyag egy része Galaxisunk fõsíkjában összpontosul, ami kutatásához is jobb lehetõséget kínál.

Az elsõ fotó egy Naphoz hasonló csillag bolygójáról

Archívum2008.09.15, 09:56

Elsõ alkalommal sikerült egy bolygó tömegû égitestet közvetlenül megörökíteni egy a Napunkhoz hasonló csillag körül. A planéta a mi Jupiterünknél 8-szor nagyobb tömegû, csillagától meglepõen messze mozgó égitest.

Rosetta: sikeres volt az ûrrandevú, de csõdöt mondott a kamera

Tudomány2010.07.12, 12:12

A Rosetta-ûrszonda pénteken este, közép-európai idõ szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera mûködését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestrõl.

Rosetta: sikeres randevú a Steins kisbolygóval

Tudomány2010.07.12, 12:16

A Rosetta-szonda péntek este 9 óra tájban sikeresen elhalad el a Steins kisbolygó közelében mintegy 800 kilométerre. Az égitest részletes megfigyelése fontos próbája a végsõ célpont, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatának.  

Bolygótudományi szeminárium Budapesten

Tudomány2008.10.26, 15:21

Szeptember 4-én és 5-én, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve program keretében bolygótudományi szeminárium lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A magyar-japán együttmûködés részeként szervezett, ingyenesen látogatható rendezvényen elsõsorban a Naprendszer égitesteivel kapcsolatos hazai és távolkeleti kutatási eredményeket mutajták be.

Közeledik a Rosetta-ûrszonda a Steins-kisbolygóhoz - mûködési teszt élesben

Tudomány2010.07.12, 12:14

Elõször próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-ûrszondát. Ez lesz az elsõ ûreszköz, mely tartósan vizsgál közelrõl egy üstökösmagot, és az elsõ, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdõdik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda mûszereirõl, a várható tudományos eredményekrõl és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.

Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész

Tudomány2008.12.28, 12:07

Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szûkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.  

Az eddigi legkisebb idegen szemcsét vizsgálták - üzemben a Phoenix mikroszkópja

Tudomány2008.08.21, 11:55

A Phoenix elsõ alkalommal vizsgált meg néhány szemcsét a Mars felszíni törmeléktakarójából, a regolitból az atomerõ mikroszkópjával. A most készített felvételek és a hozzá kapcsolódó mérések az eddigi legkisebb anyagszemcsérõl nyert legrészletesebb adatok, amelyet valaha a Fölön kívül, egy másik égitest felszínén rögzítettek. A Marssal is kapcsolatos bolygótudományi szimpóziumot rendeznek az ELTE-n szeptemberben.

Célegyenesbe fordult a marsi élet keresése

Tudomány2008.08.05, 12:44

Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Phoenix-ûrszonda fedélzeti laboratóriumában végzett anyagvizsgálat meghozta a küldetés várva-várt eredményét: sikerült közvetlen elemzési módszerrel kimutatni a Mars felszínérõl vett törmelékminta H 2 O-tartalmát. A kiemelkedõ fontosságú felfedezés végre tudományosan igazolt ténnyé szilárdítja a feltételezést, mely szerint jelenleg is létezik vízjég az égitesten. Az eredmény számos olyan vitát lezár, amelyek az elmúlt közel másfél évszázadban a marsi vízzel kapcsolatban zajlottak, és új fejezetet nyit a bolygó tanulmányozásában: a múltbeli életformák nyomait és a remélhetõleg máig fennmaradt éélettevékenység ...

Csillagunk átlagos lehet az élet szempontjából

Archívum2008.07.30, 08:13

A Földön kívüli élet lehetõségének és gyakoriságának becslésében fontos annak megállapítása, mennyire egyedi vagy átlagos égitest Napunk a Tejútrendszer többi csillagához viszonyítva. Az elmúlt idõszakban elterjedt az a vélemény, amely szerint a Nap bizonyos szempontokból kivételes égitestnek tekinthetõ.

Húsvét-szigeti isten nevét kapta az új törpebolygó

Tudomány2008.07.25, 08:02

A Nemzetközi Csillagászati Unió döntése értelmében a Plútóhoz hasonló, 2005 FY9 jelû égitest ezentúl 136 472 Makemake néven szerepel a katalógusokban.  

Új jelölt a Galaxis legfényesebb csillaga címre - képes-filmes beszámoló

Archívum2008.07.16, 21:55

A Napnál 3,2 milliószor több energiát kibocsátó csillagot azonosítottak a Tejútrendszerben. Az égitest a második, de lehet hogy az elsõ legfényesebb csillag lehet a Galaxisban.

Közel az elsõ idegen Földhöz: az eddigi legkisebb exobolygó

Archívum2008.06.04, 08:59

A csillagászok már régóta keresnek Földünkhöz hasonló méretû és tömegû Naprendszeren kívüli planétákat, azaz exobolygókat. Az eddig felfedezett mintegy 300 ilyen égitest többsége azonban a Jupiterhez hasonló, vagy még annál is nagyobb tömegû objektum. Ezúttal egy lényegesen kisebb képviselõjükre akadtak: sikerült az eddigi legkisebb tömegû exobolygót azonosítani egy csillag körül.

Lehet-e élet a Marson 2008-ban?

Tudomány2008.05.19, 09:01

Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sõt az sem zárható ki, hogy az õsi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-ûrszonda 2008. május 25-én kezdõdõ küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élõhelyek és élõlények a legújabb kutatások fényében.  

A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész

Tudomány2008.05.09, 09:57

Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sûrû nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtõzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés alatt történtek.

Kipróbálták a Jupiter jeges holdjára tervezett robotot

Tudomány2008.02.25, 08:29

Minden jel arra mutat, hogy az Europa nevû Jupiter-hold jégpáncélja alatt folyékony vízóceán van, amiben akár élet is lehet - talán a földi mélytengeri füstölgõk élõvilágához hasonlóan. A NASA a jövõben robotszondát indít ennek kutatására. A szonda egyik földi tesztegységét a napokban próbálták ki sikerrel.

Kisbolygó becsapódás törölve

Tudomány2008.01.13, 19:54

Az új számítások szerint az 50 méteres 2007 WD4 jelû kisbolygó a korábban felmerült lehetõsléggel ellentétben január végén nem ütközik a Marsnak, hanem közel 4000 kilométerre halad el mellette.

Két Földhöz hasonló bolygó ütközött össze

Tudomány2007.11.19, 14:06

Egy születõ bolygórendszerben olyan törmeléket azonosítottak, amelyet két, korábban már összeállt, Földünkhöz hasonló égitest ütközése termelhetett. Ez minden korábbinál erõsebb közvetett bizonyítékot jelent a bolygónkhoz hasonló, szilikátos összetételû és viszonylag nagy méretû kõzetbolygók születésére.

Újabb két magyar-amerikai felfedezésû exobolygó

Archívum2007.10.17, 08:45

A Bakos Gáspár vezetésével mûködõ HATNet robotteleszkóp legújabb felfedezései: egy kis sûrûségû, fémben gazdag bolygó és a Jupiterhez hasonló forró gázóriás.

Nem veszélyes a november 6-án érkezõ kisbolygó

Tudomány2007.10.09, 11:05

A közelmúltban azonosított 2007 RR9 jelû égitestrõl kiderült, hogy egy közel fél évszázada elveszettnek hitt objektum, amely 2007. november 6-án 0,07 csillagászati egységre fog elhaladni bolygónk mellett.

Csillagrepesztõ mágneses tér

Archívum2007.09.26, 08:12

Sikerült egy extrém erõs mágneses terû neutroncsillag kitörését megfigyelni, és modellekkel bebizonyítani, hogy a jelenséget az égitest kérgének repedése okozta. A további hasonló megfigyelések rámutathatnak, idõvel miként gyengül ezen égitestek mágneses tere, hogyan lassul forgásuk és milyen a belsõ szerkezetük.

Egy meghámozott csillag - a hét asztrofotója

Archívum2007.09.14, 09:12

Egy Napunknál eredetileg nehezebb csillagról annyi anyagot szívott el neutroncsillag szomszédja, hogy az objektum ma már csak néhányszor nagyobb tömegû a Jupiternél.

Megtalálták a dinoszauruszok gyilkosának forrását

Tudomány2007.09.07, 14:12

Mintegy 60 millió évvel az elsõ dinoszauruszok megjelenése után egy gigantikus kozmikus karambol történt a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben. Az új kutatások alapján ennek során született meg az az égitest, amely körülbelül 100 millió évvel késõbb eltörölte az õsi hüllõket a Föld színérõl, számos más faj társaságában. Mit tehetnénk ma egy hasonló, 10 kilométeres test ellen?

Az eddig ismert legnagyobb galaktikus ütközés

Archívum2007.08.07, 10:39

A Spitzer- és a Chandra-ûrteleszkópokkal minden eddiginél nagyobb galaktikus ütközést sikerült megfigyelni. A hatalmas kataklizmában négy nagy csillagváros olvad össze.

Újabb kisbolygó a Mars pályáján

Tudomány2007.07.26, 09:39

Sikerült felfedezni a negyedik olyan, ún. trójai kisbolygót, amely a Marssal azonos pályán kering a Nap körül.

Gigantikus õsi fekete lyukat találtak

Tudomány2007.06.07, 10:14

Minden eddig ismertnél távolabbi, hatalmas fekete lyukat találtak a csillagászok. Az objektumnak az ennyire fiatal Univerzumban való létezését nehéz a mai elméletekkel magyarázni. Az égitestet több mint 10 millió észlelt objektum között sikerült azonosítani.

13,2 milliárd éves csillagot találtak

Archívum2007.05.15, 09:56

Sikerült a Tejútrendszerben egy rendkívül idõs csillagot találni. Az égitest kora alapján Galaxisunk az Õsrobbanás után maximum 500 millió évvel keletkezett. Ezzel jóval idõsebb lehet, mint azt korábban gondolták.

A COROT-szonda elsõ exobolygója

Archívum2007.05.08, 07:17

Az európai kooperációban üzemeltetett COROT ûrteleszkóp azonosította az elsõ exobolygóját.

Újabb magyar felfedezésû exobolygó

Tudomány2007.05.03, 10:36

Bakos Gáspár csillagász és kollégái azonosították a második magyar felfedezésû exobolygót, amely egyben igen fura égitest is.

Születõ és pusztuló csillagok - a hét asztrofotója

Archívum2007.04.27, 07:33

A Carina-ködöt mutatjuk be a "születésnapos" Hubble-ûrtávcsõ felvételén, temérdek születõben lévõ égitesttel.

Földünkhöz hasonló méretû exobolygót találtak

Tudomány2007.04.25, 16:22

Az Európai Déli Obszervatórium bejelentése alapján egy Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. A 0 és +40 °C közötti felszíni hõmérséklet alapján elképzelhetõ, hogy folyékony víz is van az égitesten, amely ezzel az általunk ismert élet lakhatósági zónájába esik. További izgalmakra adhat okot, hogy kozmikus értelemben igen közel van hozzánk, és kora is hasonló lehet a Földéhez.

Társuk légkörében rejtõzõ neutroncsillagok

Tudomány2007.02.08, 10:44

Több ûreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.

Napközelben a hirtelen kifényesedett üstökös

Tudomány2007.01.12, 09:59

A C/2006 P1 (McNaught)-üstökös napközelpontját január 12-én, csillagunktól 25 millió kilométerre éri el. A váratlanul kifényesedett égitest szerencsés körülmények között az esti és a hajnali égen figyelhetõ meg.

Naprendszeren kívüli bolygó? - A hét asztrofotója

Tudomány2006.09.08, 09:52

A Hubble-ûrteleszkóppal közvetlenül örökítettek meg egy olyan égitestet, amely feltehetõleg egy Naprendszeren kívüli bolygó. A felfedezés ismét rávilágít a bolygók definíciójával kapcsolatos problémára.

Részleges holdfogyatkozás csütörtök este

Archívum2006.09.07, 08:55

Csütörtök este 20.05 és 21.38 között részleges holdfogyatkozás látható hazánkból. Bár az égitest északi sarkvidékének csak egy kisebb része kerül fedésbe, érdekes látvány lesz a kissé eltorzult, "megskalpolt" Hold.

Új égitest a Neptunusz pályáján

Archívum2006.06.19, 08:52

Új, a Neptunuszhoz hasonló pályán keringõ égitestet fedeztek fel, nem kizárt, hogy az objektum egy új égitestcsoport képviselõje.

Újabb extrém égitest a Plútón túl

Archívum2006.05.04, 09:02

A 2003 EL61 jelû Kuiper-objektum nem csupán közel Plútó nagyságú, de két holdja is van. Alakja egy rögbilabdára emlékeztet, és 4 óra alatt fordul meg a tengelye körül.

Üstökösök a kisbolygóövben

Tudomány2006.04.18, 09:41

Három olyan égitestre bukkantak a kisbolygóövben, amelyek jégben gazdag üstökösmagnak tûnnek, de meglepõ módon eleve a Mars és a Jupiter között jöhettek létre.

Új, egzotikus égitest-típus - a hét asztrofotója

Tudomány2006.02.17, 11:54

A hét asztrofotója ezúttal egy neutroncsillagot ábrázoló fantáziarajz. Nemrég tizenegy olyan égitestre bukkantak, amelyek a neutroncsillagok új csoportját alkothatják. A felfedezés megmagyarázhatja, miért találunk kevés szupernóva-maradványban a robbanás után visszamaradt pulzárt.

Nagyobb a Plútónál az új égitest

Tudomány2006.02.07, 09:43

Egy új mérés révén sikerült a Plútón túl felfedezett, eddigi legnagyobb Kuiper-objektum átmérõjét megállapítani, amely 3000 km-es méretével biztosan nagyobb a Plútónál.

Egy törpecsillag apró bolygója - a hét asztrofotója

Archívum2006.01.27, 07:52

A hét asztrofotója ezúttal egy fantáziarajz egy nemrég felfedezett Naprendszeren kívüli bolygóról. Az új égitest viszonylag kis tömegû objektum, amely a Napnál ötször kisebb tömegû csillag körül kering.

Kisbolygó-katasztrófa nyomai a Földön

Tudomány2006.01.24, 12:18

Egy 8,5 millió éve szétrobbant kisbolygóból a Földre hullott törmeléket azonosítottak az Indiai- és az Atlanti-óceán fenekén. Az égitest széttöredezése az elmúlt 80 millió év legnagyobb meteorzáporát okozhatta.

Az elsõ ûrszonda a Plútóhoz

Tudomány2006.01.17, 16:51

A legutóbbi jelentések szerint a NASA készen áll arra, hogy elindítsa New Horizons nevû ûrszondáját a Plútóhoz - az egyedüli olyan, korábban nagybolygónak tartott égitesthez, ahová az emberiség még nem küldött ûreszközt. A 9 éves utazás legkorábban január 17-én, hazai idõ szerint 19.24-kor veheti kezdetét, egy Atlas 5 hordozórakéta indításával.

Új adatok a Sirius B fehér törpérõl

Tudomány2005.12.20, 10:00

A Hubble-ûrteleszkóp mérései révén sikerült pontosabban meghatározni a leghíresebb fehér törpe, a Sirius B jellemzõit. A közel Föld méretû égitest tömege majdnem pontosan megegyezik a Napunkéval.

Rejtélyes égitest a Plútón túl

Tudomány2005.12.15, 10:53

A csillagászok a Plútón túl húzódó Kuiper-öv felderítése során, egy olyan égitestre akadtak, amelynek helyzete, pályája nem illeszthetõ be egyik jelenlegi modellbe sem.