Európai Ûrügynökség
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- ESA
- Föld
- Kereszturi Ákos
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Lehet-e élet a Marson 2008-ban?
Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sõt az sem zárható ki, hogy az õsi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-ûrszonda 2008. május 25-én kezdõdõ küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élõhelyek és élõlények a legújabb kutatások fényében.
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sûrû nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtõzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés alatt történtek.
Megvadult galaxisok galériája
Még soha nem közöltek egyszerre ennyi új képet az optikai távcsövek koronázatlan királyától, a Föld körül keringõ Hubble-ûrtávcsõtõl. A fotókon egymáshoz veszélyesen közel merészkedõ, összeütközõ galaxisok láthatók, nyakatekert szerkezettel és gyakran igen vad csillagkeletkezéssel.
Vulkánkitöréseket keres a Venus Express-ûrszonda
A Vénusz légkörében a kéndioxid-koncentráció változását azonosították, ami akár vulkáni aktivitással is kapcsolatban lehet.
Dokkolt az európai teherûrhajó az ûrállomáson
Az Európai Ûrügynökség (ESA) teherûrhajó-sorozatának elsõ példánya, a Jules Verne az elmúlt napokban sikeresen végrehajtotta manõverezési feladatait, majd csütörtökön délután autonóm üzemmódban, földi segítség nélkül összekapcsolódott a Nemzetközi Ûrállomással.
Elõször azonosítottak szerves anyagot egy Naprendszeren kívüli bolygón
Fontos lépéshez érkezett az exobolygók kutatása: elsõ alkalommal találtak metánt egy távoli planéta légkörében. Bár a gáz feltehetõleg nem biogén eredetû, ez a felfedezés is érzékelteti, hogy az exobolygóknak az élet lehetõségével kapcsolatos kutatása sok újdonsággal szolgálhat már a közeljövõben is.
Startolt az elsõ európai teherûrhajó - film és képek az új ûreszközrõl
Vasárnap sikeresen elindult az elsõ európai teherûrhajó, a Jules Verne a Nemzetközi Ûrállomásra a francia-guyanai Kourou ûrközpontból. Az Európai Ûrügynökség egyik legfontosabb fejlesztésének tekintett ûreszköz biztosabb alapokra helyezi az ûrbeli teherszállítást.
Heves csillagkeletkezés a legtávolabbi galaxisban
A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabbi galaxist azonosítani. A közel 13 milliárd fényévre lévõ objektum az elsõként létrejött csillagvárosok közé tartozhat.
Startolt az Atlantis
Két decemberi halasztás után csütörtök este, magyar idõ szerint 20.45-kor startolt az Atlantis ûrrepülõgép, rakterében az európai Columbus modullal. Az új kutatóegységben rövid idõ alatt több tudományos kísérletet fognak végrehajtani, mint amennyit eddig összesen elvégeztek a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén. A programban magyar agykutatók kísérletei is helyet kapnak.
Antianyagfelhõ a Tejútrendszer belsejében
Új megfigyelések alapján a Galaxisunk belsõ vidékén lévõ kettõscsillagoknál zajló kölcsönhatások antianyagot termelnek. Ennek megsemmisülése magyarázza a korábban azonosított sugárzást.
Ecostat: 5 százalék alá csökken az infláció
Az idei növekedés 2,8-3,0 százalék körül alakulhat, az államháztartás ESA szerinti hiánya 4,0-4,3 százalékra mérséklõdik, az infláció pedig várhatóan 5 százalékra csökken - áll az Ecostat januári prognózisában.
Kell egy magyar mûhold
Sokan azt gondolják, hogy mûholdat építeni költséges "úri hobbi". Valójában az egyik legnagyobb hozzáadott értéket és profitot biztosító tevékenység, amely mágnesként vonzza a külföldi fejlett technológiát és tõkét - mondta az [origo]-nak a legnagyobb hazai ûripari vállalat vezetõje. A cég meg is tudná építeni az ûreszközt, India pedig felajánlotta a pályára állítását.
Az elsõ színes kép a Merkúrról
A Merkúr mellett január 14-én elhaladt Messenger-ûrszonda a Földre sugározta a bolygóról készült elsõ színes felvételt. A közelítés során a szonda lézeres magasságmérõje is mûködött, próbaként letapogatva a bolygó felszínének domborzatát. Ez volt az elsõ alkalom, hogy ilyen mérés készült a Merkúrról.
Változatosabb lehet a Mars idõjárása
A Mars Express-ûrszonda új eredményei alapján a vörös bolygó egyenlítõi térségében olyan szén-dioxid felhõk jellemzõk, amelyek árnyékában a felszín 10 fokkal is hûvösebb lehet, mint a derült területeken.
Elpárologhatnak a csillagukhoz túl közel merészkedõ bolygók
Egy modell alapján a csillagukhoz a Föld átlagos naptávolságának egytizedénél közelebb keringõ exobolygók légköre idõvel teljesen elszökhet.
Mágneses csúzli a Föld közelében
A Cluster-mûholdak megfigyelései alapján a napszélben lévõ, gumiszalaghoz hasonlóan megnyúló erõvonalak gyorsíthatják a töltött részecskéket a Föld közelében.
Indításra kész az ûrállomás legnagyobb kutatómodulja, a Columbus
A Nemzetközi Ûrállomás bõvítése újabb mérföldkõhöz érkezik: az STS-122-es küldetés keretében hamarosan felbocsátják az európai építésû nagy kutatómodult, a Columbust. Az Atlantis ûrrepülõgép legkorábban december 6-án, hazai idõ szerint 22.31-kor startolhat, és tizenegy napos programjának fõ feladata az új egység csatlakoztatása lesz.
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzõje Szegõ Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Ûrügynökség (ESA) Venus Express ûrszondája által gyûjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
Az üstökös-szonda képei a Földrõl - a hét asztrofotója
A Föld közelében november 13-án száguldott el a Rosetta-ûrszonda, hogy bolygónk gravitációja lendítsen egyet rajta. Az úgynevezett hintamanõver révén felgyorsult ûreszköz látványos felvételeit mutatjuk be cikkünkben.
A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhetõ sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelõre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetõen, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk elsõ részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevõt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.
Látványos hold- és földfotók a japán Selene ûrszondától
A Hold körüli pályán keringõ japán SELENE szonda sikeresen tesztelte kameráját, és látványos fotókat sugárzott a Földre. Az amerikai Apollo-program óta nem örökítették meg, amint bolygónk felkel, illetve lenyugszik a Hold látóhatárához képest.
Káprázatos a Holmes-üstökös az új fotókon - a hét asztrofotója
A Holmes-üstököst harmadik alkalommal választottuk a hét asztrofotójának. Ezúttal a Hubble-ûrteleszkóp felvételén is tanulmányozhatjuk a látványos objektumot, amely még szabad szemmel is látható, ha az idõjárás kegyes lesz hozzánk.
Az egyik legszebb csillaghalmaz - a hét asztrofotója
Ezen a héten Tejútrendszerünk egyik fiatal csillaghalmazát választottuk a hét asztrofotójának. A pazar látványt nyújtó alakzatban a csillagközi ködösség maradványa még együtt látható a nagy tömegû, fiatal égitestekkel.
Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész
Kétéves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezetõ részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fõ kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az elsõ részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világûrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek késõbb alapanyaggként ...
Megnyílt az Északnyugati-átjáró - a hét mûholdképe
Az elmúlt hónap egyik legfontosabb földtudományi vonatkozású híre az Északnyugati-átjáró, a Grönland és Kanada északi része közötti szigettengerben húzódó csatornalánc megnyílása, jégmentessé válása. Az Európai Ûrügynökség (ESA) által üzemeltetett Envisat mûhold ASAR nevû radarrendszere a felhõkön átlátva is képes a jeget felderíteni. Az általában felhõs vidék egy részére valós színes kompozit mûholdképen is rá tudunk most pillantani.
Kozmikus kirakósjáték törpegalaxisokból
A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabb lévõ törpegalaxisokat, és bennük talán a Világegyetem legelsõ generációjához tartozó csillagokat megfigyelni.
Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus
Féléves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.
Új eredmények a Hold fejlõdésérõl
Az európai SMART-1 ûrszonda felvételeinek elemzésével a nagy holdi becsapódásos medencék fejlõdésérõl nyertek új eredményeket. A Holdon korábban ismeretlen oldaleltolódásokat, ún. transzform vetõket is azonosítottak egyes területeken.
Google Sky: virtuális égbolt a monitoron
Közel százmillió csillag és majd kétszer ennyi galaxis adatait tartalmazza a Google Earth új kiegészítése, a Google Sky. A Google képzeletbeli földgolyóján állva most már nem csupán a saját bolygónk felszínén kalandozhatunk, hanem a csillagos ég is megjelenik felettünk.
Élérõl látszottak az Uránusz gyûrûi
Ritka csillagászati jelenséget sikerült megfigyelni: az Uránusz bolygót, amint gyûrûrendszerére pontosan annak élérõl látunk rá. Mivel a gyûrûket 1977-ben fedezték fel, ez az elsõ alkalom, hogy így látjuk õket. Hasonló térbeli helyzet 2049. környékén áll ismét elõ.
A Vénusz légköri örvényei
Hatalmas, részben buborékokra emlékeztetõ konvektív felhõket figyeltek meg a Vénusz egyenlítõi vidékén.
Jelentkezõket keresnek Mars-utazás földi szimulációjára
Az Európai Ûrügynökségnek az orosz partnerrel közösen szervezett szimulációja keretében 520 napon keresztül fogják vizsgálni egy összezárt csoport viselkedését, elsõsorban pszichológiai szempontból.
A Föld, ahogy sosem látjuk
Az Európai Ûrügynökség (ESA) közzétette az ENVISAT mûhold felvételeibõl készített Föld-mozaikot. Az ESA Róma szomszédságában, Frascatiban mûködõ kutatóközpontja által készített montázshoz minden területrõl felhõtlen és jellemzõen nyári mûholdképeket használták fel. A valóságban tehát sohasem láthatjuk bolygónkat ilyennek.
Gigantikus láthatatlan gyûrû az ûrben
Gigantikus méretû, jelenleg is táguló, láthatatlan anyagból álló gyûrût találtak egy galaxishalmazban. Most elsõ alkalommal sikerült kimutatni, hogy a láthatatlan tömeg nem minden esetben követi a látható anyag eloszlását.
A legnagyobb térkép a láthatatlan anyagról
Elkészült a jelenlegi legnagyobb térkép, amely a Világegyetem anyagának zömét kitevõ láthatatlan tömeg eloszlását mutatja. Az általunk is megfigyelhetõ galaxishalmazok ott csoportosulnak, ahol a legtöbb láthatatlan tömeg koncentrálódik.
A COROT-szonda elsõ exobolygója
Az európai kooperációban üzemeltetett COROT ûrteleszkóp azonosította az elsõ exobolygóját.
Mit jelent a hazai ûrkutatásnak az elsõ magyar ûrturista?
Simonyi Károly közelgõ ûrrepülése az újságok címlapján szerepel, ám a hazai ûrtevékenység eredményeirõl ritkábban olvashatunk híreket. Pedig eredmények szép számmal vannak, és ezek sokszor nemzetközi figyelmet kapnak. Hazánk több ûrprogramból is kiveszi a részét, és a magyar cégek már számos olyan mûszert készítettek, amelyek jelenleg is különbözõ ûrszondákon repülnek. Az elsõ magyar ûrturista indulása kapcsán Dr. Both Elõdöt, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük.
Fókuszban a Nap: ma kezdõdik a Nemzetközi Heliofizikai Év
Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztõ összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.
Csillagrengések és exobolygók - konferencia Magyarországon
Március 12-én "CoRoT Ûrtávcsõ - út a csillagok belsejébe és új világok felé" címmel nemzetközi konferenciát tartanak hazánkban. A rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete bonyolítja le.
Galaktikus sebességszabály - a hét asztrofotója
A Hubble-ûrteleszkóppal közel 50 ezer távoli csillagvárost örökítettek meg egy olyan kutatási program során, amelynek eredményei hozzájárulnak a galaxisok tömege és csillagaik keringési sebessége közti kapcsolat megállapításához.
Sikeresen tesztelték a Rosetta-ûrszondát a Mars közelében
Mint arról hétfõn már röviden beszámoltunk, az Európai Ûrügynökség (ESA) Rosetta nevû üstököskutató ûrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyûjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az ûrszondán (az ûrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanõvernek is nevezik). A mûvelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.
Fiatal csillagok röntgenfényben - a hét asztrofotója
A Chandra-röntgenteleszkóp felvétele alapján a káprázatos Sas-ködben nem mutatkoznak azok az újszülött és erõsen röntgensugárzó csillagok, amelyek létezését korábbi megfigyelések alapján feltételezik. A jelenség magyarázataként elképzelhetõ, hogy a ködben a csillagkeletkezés fõ idõszaka már lecsengett, de az is lehetséges, hogy annyira fiatalok a sûrû felhõkben lévõ csillagok, hogy még nem érték el a születésük után jellemzõ, erõsen röntgensugárzó idõszakot.
Ütközõ üstökösmagok egy halott csillag körül - a hét asztrofotója
Egy fehér törpe körül olyan poranyagot azonosítottak, amelyet a csillag egykori bolygórendszerébõl visszamaradt égitestek ütközése termel.
Társuk légkörében rejtõzõ neutroncsillagok
Több ûreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.
Elvesztette legjobb kameráját a Hubble-ûrtávcsõ
2006. január 27-én meghibásodott a Hubble-ûrteleszkóp (HST) Advanced Camera for Surveys (ACS) nevû kamerája. Pontosabban fogalmazva három funkciójából kettõ ellátására többé nem képes, és sajnos ezek között van a nagy látómezejû képfelvevõ mód is. Úgy fest, hogy a pazar képek sokaságát készítõ mûszert a zsúfolt utolsó szervizküldetésen sem fogják kicserélni.
Az eddigi legtávolabbi gömbhalmazok
Minden korábbinál messzebb, közel egymilliárd fényéves távolságban található gömbhalmazokra akadtak egy elliptikus galaxis körül.
A bolygókeletkezés új fázisát azonosították
A csillagközi porból bolygókká épülõ szemcsék fejlõdésének fontos fázisát figyelték meg a Hubble-ûrtávcsõ segítségével. Kiderült, hogy a poranyag több mint 90%-át üregek teszik ki. Ennyire nagy porozitással a Földön csak a frissen hullott hónál találkozunk.
Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától
A legújabb marsi keringõegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az ûreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az ûreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekrõl.
Sötét energia uralja a Világegyetemet
A Hubble-ûrtávcsõ legújabb megfigyelései is megerõsítik az elgondolást, amely szerint gyorsuló ütemben tágul a Világegyetem. Az új eredmények alapján a gyorsuló tágulást okozó láthatatlan energia legalább 9 milliárd éve jelen van az Univerzumban, és 5-6 milliárd éve vette át az uralmat.
Vándorló csillagok egy gömbhalmazban - a hét asztrofotója
Egy hétéves megfigyelési sorozattal igazolták, hogy a csillagok tömegük szerint elkülönülnek egymástól a gömbhalmazokban.