Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- részecskefizika
- nagy hadronütköztető
- részecskegyorsító
- részecskedetektor
- elemi részecske
- legfrissebb
- legrégebbi
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 7. rész: A Standard Modellen túl: észbontó sokdimenziós elméletek
Sorozatunk legutóbbi írásában bemutattuk a részecskefizika eddigi kísérleti eredményeit jól leíró Standard Modellt. A modellnek már több kiterjesztését elkészítették, és részsikerek születtek az alapvető kölcsönhatások egységes elméletének kidolgozásában is. Sokak szerint azonban a Standard Modell nem lesz elég a természet leírásához, még akkor sem, ha megtalálják a kulcsfontosságú Higgs-bozont. A Standard Modellt meghaladó újabb elméletek eddig nem ismert részecskék sokaságának létezésével számolnak. Ezek a részecskék azonban túlságosan nagy tömegűek ahhoz, hogy az eddigi részecskegyorsítókban felbukkanhattak volna. A CERN új gyorssítója, ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 8. rész: Biztonság égen és földön
Sokan tartanak attól, hogy a nagy hadron ütköztető, az LHC minden eddiginél nagyobb energiájú laboratóriumi kísérleteiben olyan fizikai folyamatok indulhatnak be, olyan részecskék jelenhetnek meg, amelyek veszélyesek környezetükre, ránk. Egy másfajta, sokkal valósabb problémát jelenthetnek az LHC informatikai rendszerei elleni támadások - legutóbb az egyik legfontosabb detektor kapcsán próbálkozott egy görög hackercsoport, de csak az előszobáig jutott.
A fizika Szent Grálját keresi a detektorok királya
Huszonegy méter hosszú, tizenöt méter átmérőjű, 12 500 tonnás hordó, számtalan érzékelővel, kábellel és egy gigantikus mágnessel, amelynek méretét egy francia városka utcáinak szélessége szabta meg: ez a nagy hadron ütköztető talán legizgalmasabb észlelőberendezése, a CMS, a kompakt müon szolenoid detektor. Megalkotása a világ egyik legnagyobb tudományos együttműködése, amelyben mintegy háromezer fizikus és mérnök vett részt. A detektortól várt legfontosabb eredmény látszólag egyszerű: meg kell találni egy régóta keresett részecskét. Tejinder Virdee, a CMS-program vezetője műhelytitkokról is mesélt.
Újabb, nagyobb meghibásodás a CERN-ben
Röviddel a korábbi probléma elhárítása után szeptember 19-én, pénteken egy nagyobb meghibásodás lépett fel a nagy hadron ütköztetőnél.
Csak 2009 tavaszán indul újra az LHC
Szeptember 19-én, pénteken déli fél tizenkettő előtt három perccel héliumszivárgást jeleztek a műszerek a genfi részecskefizikai kutatóközpont, a CERN hatalmas új részecskegyorsítója, a nagy hadronütköztető (LHC) alagútjában. A vizsgálatok azóta feltárták a szivárgáshoz vezető folyamatokat, megkezdték a hibaelhárítás, a helyreállítás tervezését. A CERN legutóbb kiadott közleménye szerint csak 2009-ben indulhat újra a gyorsító.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 9. rész: Fantasztikus elméletek
A nagy hadronütköztető (LHC) minden eddiginél nagyobb energiájú protonnyalábjainak ütközéseiben nagyon sokféle részecske születik majd. Sorozatunk korábbi írásaiban a reálisan várható folyamatoktól haladtunk az egyre fantasztikusabb elképzelések felé. Ezúttal valóban fantasztikus dolgokat mutatunk be: az időutazást egy féreglyukban, a világegyenletet és az anyag új fajtáját, a nem-részecskét. Közös jellemzőjük, hogy a merész fantázia szülöttei, de eddig semmiféle tény nem igazolta őket. Az LHC-nál megnyílt új energiatartományban ez is változhat.
Ma indul a világ legnagyobb kapacitású számítógéphálózata
Október 3-án mutatják be a CERN-ben a nagyközönségnek a nagy hadronütköztető irtózatos adattömegének feldolgozására szolgáló grandiózus számítógépes infrastruktúrát, az eddigi legnagyobb gridet. A grid lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy számítógépes erőforrásokat érjen el az interneten keresztül legalább olyan könnyen és egyszerűen, ahogy az elektromos hálózatot elérjük egy fali konnektorból. Az elmúlt bő évtizedben számos kisebb-nagyobb gridet építettek már ki a világon. A CERN fejlesztése annyiban lép túl ezeken, hogy globálisan valósul meg a számítógépek összekapcsolása.
Jön majd a szupernagy hadronütköztető is
A nagy hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) építése még javában zajlott, amikor 2006 júliusában a CERN-tanács már a későbbi átépítéséről döntött. A 2012-2017 között tervezett fokozatos átalakítás eredményeként jön majd létre a "szuper" LHC (SLHC). Alapjában véve egyetlen, de nagyon lényeges jellemző változik majd meg: az SLHC-ban tízszer több proton-proton ütközés megy majd végbe időegység alatt, mint az LHC-ban. Ezzel alaposabban meg lehet majd vizsgálni a korábban az LHC-ban észlelt jelenségeket, és lehetőség nyílik arra, hogy ritkábban végbemenő, még az LHC-ban sem tanulmányozható dolgokat is szemügyre vegyenek.
Az alagútból jelentjük: szerelik a nagy hadronütköztetőt
Több száz meghívott ünnepelte a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a keddi hivatalos megnyitón az európai részecskefizikai kutatóintézetben, a CERN-ben. Odalent a mélyben azonban nem volt se hangverseny, se beszédek, se molekuláris büfé. Csendben zajlik a megfeszített munka, hogy minél előbb kicserélhessék az egy hónapja történt balesetben megsérült részeket, és újraindíthassák a rendszert. Az előre nem tervezett leállás miatt sikerült bejutnunk a nagy hadronütköztető alagútjába - képes beszámolónk után részletes leírást olvashat a meghibásodásról és következményeiről.
Új fizika kezdetét is jelezheti egy fantasztikus részecske felbukkanása
Miközben a világ a CERN, a genfi részecskefizikai kutatóközpont új hatalmas részecskegyorsítójának (LHC) üzembe helyezésére figyelt, a többi nagy laboratóriumban tovább folytak a kísérletek. A ma üzemelő legnagyobb energiájú gyorsítónál, a chicagói Tevatronnál meglepő és egyelőre erősen vitatott felfedezést tettek. Nem kizárt, hogy a sötét anyag egyik feltételezett alkotóeleme jelent meg a gyorsítóban, és ki is lépett belőle.