Salonga-kalandok: Megérkezett a két új srác és a karácsony

"Karácsony van! Eredetileg nem is akartam kimenni tegnap az erdőbe, mert gondoltam, telefonhívásokat fogok kapni otthonról. De aztán Andrew hívott, hogy menjek vele, és végül kimentem egy kicsit, így legálabb nem folyamatosan az otthoniakra gondoltam. A bonobókat keresni indultunk (egy hétig megint nem voltak meg), de végül nem mi, hanem Isaac találta meg őket az erdő egy másik részén. Mi Andrew-val a Bompusára mentünk, így aztán derékig vizes voltam, amikor a táborba visszaérve mondtak a többiek, hogy hívott a családom. :)"

Salonga-kalandok: Elefántcsorda közeleg

Salonga-kalandok: "Ettem krokodilt"

"Csütörtök van és nem sok minden történt tegnap óta. Együtt vacsoráztunk a munkásokkal, elvileg minden szerdán és pénteken együtt eszünk, de ez nem mindig valósul meg. Jó ötlet, bár eléggé szűkösen vagyunk ilyenkor, és én valahogy folyton Djolie mellé kerülök, aki estére általában meglehetősen vidám hangulatban van, és nem bír megülni a fenekén. De jó volt, és kivételesen ihattunk is egy kicsit, mert Kabemba hozott csikuanga pálinkát. Aztán persze elkezdtek zenélni meg énekelni, mi is ütögettünk valamit (én a pléhpoharamat a fésűm nyelével :)."

Salonga-kalandok: Köpködni márpedig lehet

Ötszáz kilométernél is többet repülhet egy fecske egyetlen éjjel

A bíborfecskék egyetlen éjszaka alatt több mint ötszáz kilométert is megtehetnek. Ez háromszor annyi, mint az eddigi becslések - számoltak be róla kanadai biológusok a Science-ben.

Salonga-kalandok: Karácsonykor többet lőnek

Salonga-kalandok: Flört a táborban, férgek a lábamban

Salonga-kalandok: Hangyainvázió és zavaró l'amour

Salonga-kalandok: Messze, de megvannak a bonobók

Salonga-kalandok: Félelem a táborban

Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató

Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.

Miért ugatnak a kutyák?

A kutyaugatás mindennapjaink része. Szinte már annyira természetes, hogy el sem gondolkodunk azon, mennyi mindent árulhat el nekünk a kutya hangulatáról, a környezet történéseiről. A kutyatulajdonosok persze pontosan meg tudják mondani kedvenceik ugatásáról, hogy azok éppen ismerőst vagy ismeretlent látnak-e, vagy éppen másik kutyát, macskát, esetleg a postást. Molnár Csaba etológus a Természet Világa magazinban közölt írásában annak járt utána, miért is ugatnak a kutyák, és milyen szerepet játszhat az ugatás az ember és a kutya, illetve a kutyák közötti kommunikációban.

Csányi Vilmos: Voltak érdekes kérdések is

Csányi Vilmos biológus, az ELTE Etológia Tanszékének alapító tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke kitartó tömörséggel válaszolt olvasóink kérdéseire a kutya-macska barátságról, az állatok színlátásáról, intelligenciájáról, gyászáról és arról, mi van a halál után.

Csányi Vilmos: Embernek lenni rendkívül strapás

Az [origo] Vendégszobájának vendége volt Csányi Vilmos biológus, akadémikus, a Bukfenc és Jeromos és A kentaur természetrajza című nagy sikerű könyvek szerzője. Csányi többek között beszélt az etológiáról, a genetika és a klónozás kihívásairól, Istenről, az evolúcióról, a halálról és az élet értelméről, és persze - nagy-nagy szeretettel - a kutyákról.

Embernek lenni rendkívül strapás

Az [origo] Társalgójának vendége volt Csányi Vilmos biológus, akadémikus, a Bukfenc és Jeromos és A kentaur természetrajza című nagy sikerű könyvek szerzője. Csányi többek között beszélt az etológiáról, a genetika és a klónozás kihívásairól, Istenről, az evolúcióról, a halálról és az élet értelméről, és persze - nagy-nagy szeretettel - a kutyákról.